Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

2 1/LUatsoiAk lléftt 1955 január 12., szerda „Harci hét" az újrafelfegyverzés ellen Hétfőn egész Nyugat-Német- ©rszógban megkezdődött a Ne­met Kommunista Párt által meghirdetett harci hét az új­ra felfegyverzés ellen. A bielef'eldi Vogelsang fém­ipari üzem dolgozói határozat­ban követelték a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetségtől, hogy Nyíl gat - Németország dolgozói ál­talános sztrájkkal akadályozzák meg a párizsi szerződések vég­rehajtását. A bajorországi szakszerveze­tek január 15-én és 16-án Mün­chenben tartandó tartományi érte­kezlete elé tíz olyan javaslat ke­iül, amely harci lépéseket köve­tel Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése és a párizsi szerző­dések végrehajtása ellen. Japán lan leleplezése az egyesült államoknak Kína megtámadására irányuld titkos terveiről A Szaíjgio Keidzai Simbun cí­mű japán lap vasárnapi száma Dulles amerikai külügyminiszter­nek George Je-hez, (..sang Kaj- sek külügyminiszteréhez intézett titkos jegyzékéről ad hírt. Ez a jegyzék félreérthetetlenül rávilá­gít az Egyesült Államok és Lsang Kaj-sek között megkötött szer­ződés »védelmi« jellegének ha­zug voltára. Dulles ebben a december 10- én kelt titkos jegyzékében a kö­vetkező biztosítékokat adta a Lsang Kaj-sek-bandának: 1. Az Egyesült Államok nem «akadályozza meg« Lsang Kaj- sek támadását a szárazföld el­len. * , 2. Az Egyesült Államok had­erői esetleg résztvesanek a partmenti szigetek védelmében« a kínai népi felszabadító had­sereg ellen. 3. Az Egyesült Államok és Lsang Kaj-sek között létrejött »kölcsönös biztonsági szerződést kiterjesztik a kínai szárazföldnek minden olyan térségére«, amelyet Lsang Kaj-sek haderői esetleg »elfogta !öák«.-~ 4. Az Egyesült Államok haderői kínai területeket »szállnak meg« a szárazföklön, Lsang Kaj-sek területének »védelme céljából.« A japán lap tajpeji tudósítója megjegyzi, hogy ez a titkos jegye­zek már csak azért is rendkívül figyelemreméltó, mert az Egye­sült Államok azi állítja, hogy a »kölcsönös biztonsági szerződés« megkötésének főté ja; Lsang Kaj- seket visszatartani a szárazföld megtámadásától. Rövid külföldi hírek PEKING: Az Associated Press jelenté^ se szerint Hammarskjöld ENSZ- főlitkár pekingi idő szeriint ked­den reggel 7 órakor elutazott a kínai fővárosból, s Hongkon­gon és Tokión keresztül San- Eranciscoba repült. LONDON: Heusinger vezérőrnagy vezeté­sévei hétfőn az angol fővárosba érkezett a nyugatnémet Blank- hivatal küldöttsége, amely hat haditengerészeti szakértőből áll — jelenti a DPA. A küldöttség an­gol flotta támaszpontokat és egy kiképzőállomást tanulmányoz majd. WASHINGTON: Ismeretes, hogy az Egyesült Ál­lamokban 1953 januárjában 1—3 évig terjedő börtönre ítélték a Kommunista Párt tizenhárom ve­zetőjét. Az ítéletet megfelebbez- ték. Az Egyesüli Államok legfel­sőid) bírósága most — mint az AJ’P jelenti — indokolás nél­kül elutasította a íelebbezést. KOMA: A Londoni lfádió beszámol ar­ról, hogy hétfőn este az olasz fővárosba érkezett Meudes-f rancé francia miniszterelnök. Mondes- Erance kedden kezdte meg két­napos tanácskozásait Scelba mi­niszterelnökkel és az olasz kor­mány más tagjaival. Uttörőhiraáé : 4z Űllörőházban A FOLYOSÓ ÚGY ZUG, mint cjíy méh- kaptár. Izgató't beszélgetések hallatsza­nak miitcfén felöl. A kis úttörők él*. (Kényeiket, tapasztalataikat mondják el. Egy ideig nézzük a íuUialIo/ókaí, aztán gyermekkorunkra gondolunk, amikor csak álmodhattunk az igazi bor »foci«-ról* A fa megmunkáló szakkörbe nyilunk he először, Zöldkötcuyes pajtások szon- goskod&ak a gyaíupad mellett, A szak- körvezető megmutatja a legújabb mun­kadarabokat: kiutaló a játékszoba ré­szére, virágtartó, kis asztal, amelyre szép magyaros mintát rajzolnak. Engedelme­sen siklik a gyalu, kialakul a magyaros kis szék támlája, A másik pajtás az ülő­két csinálja. A RÁDIÓSOK alig veszik észre, hogy beléptünk, annyira dolgoznak. Vevőké­szüléket állítanak össze. Micsoda gond­dal illesztenek össze minden darabot* Hússzor is megnézik, nem lötyög-e a kondenzátor, s így tovább. Képzeletük kiragadja őket a munkából és már gon­dolatban látják a kereső tárcsa mögött az égő Iámpácskákat. Hallják a zenél, a híreket, az útlőrőhíradót, ahol talán megemlítik ökot f orgalmas munkájuk­ért. Mennyi boldogság van itt a békés­csabai Utiörőházb.-.i. A kis 12 éves fiú úgy érzi, hogy ebből a boldogságból másnak is kell adni. Alig várja, hogy hazaérjen, máris levelet ír a Rádióhoz, Miska bácsinak. Hadd tudja mindenki az egész országban, hogy milyen boldo­gok a békéscsabai úttörők, akik vevő- készüléket állíthatnak össze. Edények, vázák alakjait vetik rajz­lapra a kis pajtások. A kusza voimlak- ; hói kialakul egy nagyítású váza, s w*»m- I sokára mellé kerül az árnyéka is. Any- nyira élethtí, hogy ha nem látnám a | rajz fölé hajló szöszke fejet, talán utána is nyúlnék, megmarkolnám a cifrán min- ! tázott fülét és körülhordoznám, minde- I tiüti, lássák: ezt egy kis paraszt fiú csi­nálta! BEKOPOGUNK A MAGYAR irodalmi szakkörbe is. Éppen jókor érkezünk. A szakkörve/ető most kezdi meg az előadá­sát Gárdonyi Gézáról. A báb-szakkörben folyik a próba. A jól felszerelt bábszínpadon most pró­báljak a »Kincskereső Kisködmön* cí­mű darabot. A bábszakkör tagjai ez­zel a darabbal szórakoztatják a pajtá­sokat. A vonós-szakkörbe is benézünk; nagy buzgalommal gyakorolják a magyar me­dálokat a szorgalmas pajtások. A TÁNC-SZAKKÖRT mar régi is­merősként üdvözöljük, hiszen sűrűn lát­tuk őket előadáson, ünnepélyeken sze­repelni. Galbic§ek Judit — a Balassi tánecsoport tagja — szakkörvezető, kalocsai leány táncot és népi játékokat tanít a pajtásokkal. Nekünk is be­mutatják tudásukat, vidáman csendül fel a jól ismert dallam: Egy szem búza, két szem búza, kukorica szár. Nine» szebb, mint a, nincs szebb, mint a kalocsai lány.. :*© -; Környeskörül szalagos a kötője, Rá se néz az akármilyen legényre. Ügyesen, könnyedén mozognak a paj­tások és sok sikert érhetnek el az új tánccal. Az Uttöröházban ezeken kívül még 22 szakkör működik. Van orosz és szlovák i irodalmi szakkör is. A pajtások állaw- j dóan leveleznek az orosz és szlovák paj­tásokkal. Kicserélik egymás tapasztalatait és elsajátítják az idegen nyelvet. Most nemrég épült fel az üvegház. Van gyö­nyörűen berendezett kultúrtermük, na- I gyón sok játék, amellyel a. téli szünet- ; ben szórakozhatnak. Elbúcsúzunk. Megfogadjuk: minden nc- j hézség árán megvédjük ezeket a szorgal- j más kis pajtásokat. DThury Lászljó. Az épülő kommunizmus országából Az alsó zsilipeknél (Riport-részlet a kujbisevi vízierőmű építkezéséről) AZ IDEIGLENES hajózható ceaIon ia a felső zsilipek és a bukógát alapárka mellett halad el. Ezt a csatornát nem sokáig — mindössze egy hajózási idény alalt — használták. Amint meg­töltik a zsiguli tengert, nem lesz rá többet szükség. Lejjebb, az alsó kapuknál hú­zódik a Volga-parti Fjodorovka falun át haladó hajó zható csa­torna. A jövő hajózási idény­ben már itt, mégpedig az alsó zsilipeken keresztül bonyolítják le a forgalmat. »1955 júniusban üzemi) ehe- lyezznk az alsó zsilipeket!« — hírde'ik a hatalmas vörös transz­parensek feliratai. Ez lesz az Építkezés első üzembehelyezett részlege. Fontos, hogy határidőé­re elkészüljön, mert ettől függ, hogyan tudják teljesíteni az épí­tők 1955-re előírt legfontosabb feladatukat — a Volga elkerí­tését. A folyó medrének vég­leges elkerítése esetén a vízátfo­lyási mennyiség irt másodpercen­ként 12.000 köbméterre emelke­dik! A vízátfolyási mennyiség a Don elkerítésénél csupán 240, a Káma elkerítésénél pedig 1700 köbmétert tett ki másodpercen­ként. A ZSIL1PÉPFTÉS munkálatai­nak befejezéséig még körülbelül 180.000 köbméter betont kell le­rakni. — Nem is olyan sok — mond­ja Sz. D. Levancsuk, a zsilip- építkezés vezetője. — Hiszen 460.000 köbmétert már lerak­tunk .., — Ebben a hónapban meg* kezdjük azoknak a vasvázaknak az összeállítását, amelyekre a zsi­lip vezérlését szolgáló gépeket szereljük, — közli M. F. Ko- Totkij, a körzet főmérnöke. — A kélszárnyas kapuk egyikét mór összeszereltük, a másikat most szereljük, a többi kettőn még most fejezik be a betonozást... Az alsó zsilipek építésénél 12 toronydaru, három hatalmas, 25 tonnás, kettősfogású daru, nyolc hernyótalpas daru működik. Ezen a hatalmas területen mégis a ká­beldaru játssza a legfőbb sze­lepet. Most, amikor az építkezés már elérte a legnagyobb ma­gasságokat, nélkülözhetetlen. Könnyedén kapja fel a bonyo­lult kötésű fémszerelvényeket, amelyeket pontosan az előre ki­jelölt helyre rak le. A FOLYOT JÉGPÁNCÉL bo­rítja, de a hidromechanizátörok tovább folytatják a munkát. Túl­teljesítették az 1954. évi tervet és többmillió köbméter földet mozgattak meg terven felül. Az alsó zsilipek alapárkát körülvevő zárógót többkilométeres sánca ma már feleslegessé vált. Az 502-es számú szívókotró gép kezelői most a sánc földjét az alapépít­ményre, a zsilipkamrák vasbe­ton falai és az alapárok közötti üregbe hordják át. Tehát az alsó zsilipek július elsején már működésbe lépnek. Szeptember elsejétől kezdve pe­dig mór az egész hajózást a zsi­lipeken keresztül bonyolítják le. Ugyanakkor megkezdik a Volga elkerítését. Lengyel tudósok felhívása A Trybuna Ludu közölte a lengyel tudományos és kulturá­lis élet képviselőinek Nyugat-Eu- ró'pa és Amerika tudósaihoz és közéleti szemé’yiségeibez intézett felhívását. — Közős eredményeink védelmé ben, az emberi civilizáció és kul­túra eredmény einek, minden nép életének nevében felszólítjuk önö­ket, a nyugati államok kulturális és tudományos életének műve­lőit — hangzik a felhívásban — fogják le a háborús gyújtoga­tok kezét, mint amilyen Gruen- ther, a NATO európai főpa­rancsnoka, aki nemrégiben azt a provokációs kijelentést tette: »Elhatároztuk, hogy stratégiánk elsősorban az atomfegyver alkal­mazását köve'éli meg, függetlenül •attól, hogy az ellenfél alkalmaz- za-e azt, vagy sem.« Felhívjuk önöket: fogják le az atomháború gyujtogatóinak ke­zét, akik kirobbantva az atom- agressziót, az önök városait is meg akarják semmisíteni, az önök országainak lakosságát is ki akarják irtani. Követeljék az atom- és hidrogénfegyver alkal­mazásának betiltását! Az élet mellett, a halál ellen foglalja­nak állást. |jjl!í!liÍliliiiÍllillllílÍi!lll!!íiiílii;illi;i!!!ll!IIIHIIIIIII!!!!li:!!HHIII!!IN!li!l!!lii|l!l|l!l!lfliliil!lll!lill!lll!l!!U)l!ll(!!illí!ÍI!li!li;ilH Vidám utazás latira. — Irta: Csurka Péter (3) — Olyan komolyan, hogy máris indulj, mert megcibállak! Mit gondolsz, kenyér nélkül ál­lítok én fel Pestre, mikor a bá­tyámék élnek-halnak a falusi kenyérért... Meg aztán, mit mondok a mérnöknének, mert az egyik az övé, a múltkor már ki is fizette az árát... — Hüű, a zistenfáját! — Na, lódulj, szívem, Bá­lint, ne vágj olyan buta pofát! ■— azzal már nógatja is az aj­tó felé. — Gyerünk, gyerünk, telik az idő... most jut eszem­be, hogy a rubinköves gyűrű­met is otthagytam a sub­lóton egy pohárban, azt is vágd zsebre, Pesten felhúzom az új- jamra... 17 ituszkolja. Az ember szid­* * ja, többször kifejezésre juttatja azt az elkésett óhaját, hogy bár sohse született volna erre a világra és tudtára adja mindenkinek, aki hallja, hogy sokat szenved ettől a büdös asszonytól. A végén megfenye­geti, hogy ezért majd kihúzza tőle a lutrit... Azért csak el­megy, lohol is, miközben po­tyog belőle a szó. Az asszony visszajön, melege van, megáll előttem, csípőjén a keze és szól: — Látja, milyen • erőszakos paraszt ez az én uram? Angyali ez az asszony! Most már teljes érdeklődéssel fordu­lok felé. Az ura az erőszakos!... Eredeti asszony, ragyogó asz- szony!... A természet egysze­rű gyermeke! — bölcselkedem. •— De lehet azért orvostani eset is. Hhm! — Mondja — kérdezem ne­vetve — hányszor verte már meg az ui'át? — Én?... A, nem igen verem én meg, csak tudja nem szere­tem, ha visszafelesel. Olyankor mindig hozzávágok valamit... — Miket szokott hozzávág­ni? — Ami éppen a kezembe akad, könnyebb tárgy... A múlt­kor a szemétlapátot vágtam hozzá... — Hol érte? — Tudja, ritkaság, hogy nem a fejét találom el, de tegnap­előtt nem tudom, mi volt ve­lem... csak a hátát érte. B űbájos — andalgok el az asszony arcán, keresem, hol van rajta kis erőltetettség, túlzás, mesterkéltség, kitalálás. Nem látok semmit. Ennek az asszonynak ez a valója, termé­szetes minden nála, legtermé­szetesebb a logikátlansága. Köz­ben a fejemhez kapkodok, a hajamat simítom, az arcomon, kezemen érzek valamit, olyas­félét, mint mikor az ember vég­re rájön, hogy csepereg az eső. Nézek fel a csomagtartóra és akkor az orromhegyén rnállik szét egy csepp valami... — Itt csepeg valami! — ug­róm fel. — Igen, itt csepeg va­lami, folyadék, víz, vagy mi a fene van ebben a kaskában? — Ja, abba a túró van, lel­kem, finom tehéntúró van egy zacskóban, biztosan az ereszke­dett meg... Nem árt az, lel­kem! Fejembe szalad a vér, rámor­dulok: — Kérem, a kosarat helyez­ze el a fejem felől! — Dehogy maga milyen ké­nyes természetű, hogy egy kis savótól is megijed?!... Mink isz- szuk otthon! Maga nem ivott még savót? Most már kétségbeejtő a helyzet. — Hogy én nem ittam még savót?... Hát tudja meg, hogy én nem ittam még savót, de az, hogy iszom a savót, vagy Bu­dapestig a fejemre, ruhámra csepeg, az kettő! — sírom a sza­vakat és megfogom a kosarat, átlököm a másik csomagtar­tóra. — Csepegjen a maga fejére! — Nahát, nem irigylem a ma­ga feleségét sem, ha van — mondja a megbotránkozás hangján — annak is lehet sze­gény asszonynak elég baja ma­gával... Hallgatunk. En tátogok a dühtől, ő leveszi a kosarat, ki­pakol belőle, kiveszi a túrós­zacskót, jobban becsavarja, visszateszi a kaskát, leül és aztán nagyot csap formás, puha combjára: — És pont ebbe a kupéba tudtunk beszállni! — öklel fel a tekintetével. — Pont ebbe! — suttogtam. — Hogy meg kell őrülni... * li allgatagon ülünk egymás- ■*1 sál szemben. Én kifelé nézek az ablakon, ő a fülke ajtaja felé. Biztosan az urát várja. Ilyen ellenséges hely­zetben órák a percek. De mi­ért is áll ezen a kis vacak ál­lomáson ilyen sokat a vonat? (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents