Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

I'Jf/tJ '#»»»* la-J VlLa.iA.&’t.o.U Az igazsííi* gyo* MOLN AHNE ÜGY ÉHEZTE, i olyat, amilyet az unokája visel. I’ógy egy rettenetes kéz szorít- Az utóbbi napok eseményeit ja össze a tóikat, s mellére mint ha egy malomkő nehezedett vol­na. Csak homályosan látta a párt­titkárt, akinek átnyújtotta a kis piros könyvecskéjét. Meggör­nyedve, lehajtott fejjel támoly- golt ki az ajtón. A fegyelmi bi­zottság tagjai részvéttel néztek össze: szegény, miért tette ?Mol- nárné pedig csak ment a havas téli estéken és apró piros karikák láncoltak a szeme előtt. Megtör­téni... Tehát én csakugyan tol­vaj vagyok az emberek előtt! Ezt a szót dobolta a halántékában egy makacs lüktetés. Azt hitte, megsülteiül beié. Csak ment, ment e őre. A csípős hideg jót lett neki. A láztót forró homloka lassan lehűlt. Gondolkodni kez­dett. Hogy is volt?... Egy hónappal ezelőtt a föld­mű vés szövetkéz ette« vásárolt. A csomagokat az unokájával küldte haza. — Gyere csak, l’isti! — szólí­totta be a gyereket az utcáról. Ki­viszed ezeket a csomagokat a tanyára. En elmegyek a mező­gazdasági osztályra. A GYEHEK FELSZEDTE a földről a két garabolyt és az ott levő dobozt. A nagymama ezt nem iátla. Kis Tóth Danival be­szélt, aki a környékben híres ál­lattenyésztő hírében áll. Mind­ezt látta Zsíros Gáborné, s azt is, hogy mit csinált a Pista gye­rek. Már éppen rá akart kiáltani. e azián, mást határozott. Ez ka­póira jön — gondolta —, majd megtanítani éil móresre ezt ív hencegő, öntudatoskodó zsellér­ivadékot. lfezzeg, húsz évvel ez­előtt, amikor a mi cselédét nlta volt, nagyon alázatoskodott. Most meg heült a többi koldussal együtt az én 300 hold földem köze­pébe, s onnan hirdetik az egyenlő­séget. Persze a tsz-ben ott egyen­lők. Na iiitgAUf: Most azok törik Ivi a nyakad, akikért annyira har­colsz, a kedves elvlársaid. S közben vásárolt, hogy leljék az mindig maga előtt látta még most is, ahogy ment a csikorgó havon. Látta a tárgyalótermet, az ügyészt. Magán érezte a ku- iákasszony tekintetét, csak a fe gyelmi bizottságra nem emlék­szik. Nem tudná megmondani, hogy kik voltak ott. Csak egyet tud: nem tud megjelenni azok előtt, akik eddig szerették, be­csülték.. Már kiért a falu végére, s most nem tudta hova, merre menjen. Nem tud az emberek sze méhe nézni. Talán sohasem tud ják meg az igazságot — tépe födött magában, amíg hazaért. Ezen az éjszakán nem jött álom Málnámé- szemére. — Biztosan megvetnek a tér metőszövetkezetben a munkatár­saim — gondolta magában — az pedig mindennél rosszabb lesz, nem bimm ki. Csak azért is! Harcolok és bebizonyítom, hogy nem vagyok tolvaj. Nem logok gyáván meghátrálni, így biztat la magát Motnárné és másnap pontosan megjelent munkahelyén ÉVEKET ÖREGEDETT a/, utóbbi pér nap alatt. Csendesen, hangtalanul végezte dolgát. Sen­kivel nem beszélt, csak ha szük­ség volt rá. A szövetkezeti tagok látták, hogy őrlődik napról-mip- ra, de segíteni nem tudtak rajta. A munkához menekült bánatá­ban. Ugrásszerűen nőtt a tel­jesítménye. Jobb eredményt ért el az egész brigád. Nem szólt a többiekhez V Szóltak azok őhozzá. Különösen a fiatalok akik látták, hogy az öregasszony érti a dolgát. Lassan megtört a jég és nőit a bizalomig. így lett egvre nyugodtabb, magabiztosabb Mölnárné. A negyedévi taggyűlé­sen az elnök dicséretben részesí­tette. Hosszú idő óta most ran solygott először. Jólesett neki az elismerés. AZ flGVlK HÉTKÖZNAP egyedül' maradt, mint felügyelő, a baromfiudvaron. Elvégezte az idő, féiszemmei Mölnárné felé j etelést, s éppen be akarta csukni pislogott: — innen nem könnyen j a baromfiot ajtaját, amikor egy szabadulsz! — mormogta maga- a . '“nt ^ a félhomályban az jMll 1 ; egyik ól mellett. Utana fordult, Egyszer csak éles, sivító hang töltötte be a helyiséget: — Jaj, a csomagom! Tolvaj! .1 lopták a csomagom! Mindenki rémülten nézett széj­jel. Pillanatok alatt lehúzták a kijárat redőnyét és Zsírosr.é Mol­náráénak esett: .— Te álltái itt mellettem, Ma­ri! Hol a csomag? Add elő, mert csak te lophattad el! Mölnárné elsápadf, a vér ar­cába szökött. — Vigyázzon a szájára — vág­ta oda —, már nem vagyok a Először Kovács János brigádveze- tőt látta, aki valakit rángatott az ól mögül. Ki mást, mint Zsí- rosnét. A kubíkasszony kezében egy kitekertnyakú kakas volt. Amikor meglátta Molnárnét, el­dobta a baromfit, de a brigád vezető hangja fenyegetően fel hangzott: — Vegye csak fel! Ugye, át­akarta dobni a maga portájára V Ez egyszer rajta vesztett. Azért tűnnek el a mi baromijaink egy­más után, mert maga elhordja. A többi azután gyorsan ment. cselédje, akit kénye-kedve sze- .Megindult a vizsgálat és kide­rült rugdoshat! Más világ v>an lült, hogy Zsírosné már több- most I szőr lopott a szövetkezettől. Cso­Kendőrt, rendőrt hozzanak ! magját pe lig Mölnárné csomagjai sipította a kulákasszony ma- közé csúsztatta és így vitte el gábói kikelve. JÖTT IS A HATÓSÁG embere. Alaposan átkutatott mindent, ki­kérdezte a jelenlevőket, senki sem tudott semmiről. Zsírosné Mol­gyanú lanul annak unokája. Mind­ezt szándékosan csinálta, hogy régi cselédjét tönkretegye. MEGINT DOBOGO SZÍVVEL állt Mölnárné a taggyűlés és a nárnéra mutatott: — O a tol-1 párttitkár e’őtt. Most nem a szo- vaj! A rendőr kijelentette, hogy mon',s% hanem az öröm dobog- helyszíni vizsgálatot tartanak j iaUa m«g 8/ívét, pirosította meg Mölnárné nyugodtan intézte dől- halvány arcát. Mikor a kis, piros gait. Mint derült égből a vil­lámcsapás, úgy hatott a hír; megtalálták a tanyán, kint a fiáéknál a keresett csomagot, benne egy pár fiúcipőt, éppen könyvecskét kidolgozott kezeibe tették, csak annyit mondott: — Elvlársak! Tudtam, hogy az igazság győzni fog. Sós Erzsébet, Orosháza. Ki a ludas ? — A fene egye meg, már megint elzárták mind a két átjárót. — Így mérgelődlek a járókelők hét­főn délelőtt Békéscsabán a Já­rásbíróság előtt. Igazuk volt. Az István-inalomhoz vezető iparvá­gányon négy-öt vagon állt, ami a József Attila utcához vezető híd mindkét átjáróját elzárta. Először azt hittük, hogy a MAY alkalmazottai a bűnösek. Ami­kor megérdeklődtük, megtudtuk, hogy az istván-maiom tolatás mozdonyvezetője, Méhes József a ludas. Miből less a bölcsőde ? Valamikor nem sok értelme volt a földhözragadtak szá­mára az adófizetésnek, azt Dobozon is jól tudták. Keservesen összekuporgatott pengőiket mégis bevitték a községházára, ha eljött az ideje, hogy az adót rendezzék. Próbálták volna csak ne tenni! Könyörtelen sorsa volt az adót nem fizetőknek; dobra- verték földjüket, házukat — so k esetben még az utolsó párná­jukat is elvették tőlük. S azután ...mehettek robotolni az urasághoz! Persze, mindez most már örökre a múlté. A földhözra­gadtakat kiszipolyozó urak világa többet nem jön vissza. S mennyivel más, mennyivel job b ez az élet — ezt a doboziak is érzik. Olyan a falu, mintha sohasem ismert volna grófot. A kastélyt az egykori cselédek gyermekei vették birtokukba ■— kultúrház, iskola, napköziotthon lett a község egyetlen emeletes épületéből. A volt urasági major helyén gépállomás létesült. Innen mennek szerte a hatái'ba a dübörgő trakto­rok, hogy megkönnyítsék a dolgozó parasztok munkáját. S évről-évre egyre szebb, egyre boldogabb a nem is olyan régen még urasági földek kel határolt község lakóinak élete. Csak az elmúlt esztendőben több mint 100 ezer forin­tos beruházással bölcsődét kaptak a doboziak. A gerlai iskola kibővítésére, villamosítására csaknem 80 ezer forintot fordí­tottak. Kutakat tisztítottak, járdákat készítettek... Mindezt az állam pénzéből. De, ha megnézzük, hogy a falu lakói hogyan viszonozzák államunknak ezt a szerető gondoskodását, szomorúan kell megállapítanunk: nem nagyon. A múlt negyedévi adóbevételi tervét csak 75 százalékra teljesítette a község. IJe ha az egész 1954-es esztendőt nézzük, akkor még ennél is rosszabb a helyzet. Dobozon többen vannak, akik elhanyagolták az adó fize­tését: Kelemen József, Durkó János, Hegedűs Sándor, V. Sza­bó László és sokan mások, már több éve nem fizetnek adót. Pedig most igazán van értelme az adófizetésnek. Legyen a pon­tos adófizetés viszonzás a boldogító új éleiért. S véssék jól emlékezetükbe a doboziak: ne csak mástól várják, segítsék ma­guk is elő életük szebbétételét! Egy százéves bolgár kultúrotthon Klubszobák A tanácsok dolgozóinak ki vánságára több megyei, városi Amikor több mim 5zái évvel ezelőtt ] és járási tanácsnál létesítettek Lom ■wiiett megállt az első gőzhajó, I klubszobát. Legutólbb a Békés, nem akadt ember, aki utazni akarjon i Komárom és NŐgrád megyei ta rajta. Az emberek akkor meg mm biz- |l;jes, továbbá a SZOmbalueiyi, a "*** u* tatabányai és a békéscsabai vá­koloinólu épült, s a kikötőn keresztül , ' . , . ... . , , bejutóit Lomba a kereskedelem is. A rOSI UnaCS do)SOZW kaPlak ,Z . HÍREK — Várható időjárás ma estig: te­rült, főképp keleten még ködös Idő, el­sősorban északnyugaton többfelé hava­zás, havas eső, eső. Mérsékelt, Időnkint élénkebb délkeleti-déli, majd délnyugati- nyugati szél. Éjszaka keleten még fagy. Legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjelt minusz 2—plusz 1, keleten egy-ket he­lyen minusz 2 fok alatt. Legmagasabb nappali bőmérséklet 1—4 fok között, A fűtés alapjául szolgáld középhőmérsék­let; 0—plusz 3 fok között. — MEUGYESEGY HAZÁN és Kismeggeren a dolgozók kérésé­re a Hazafias Népfront olvasó­kört létesített. Az olvasókörök avatása január 15-én lesz. — Az albán népnek nagy ün­nepe január 11-e: a népköztár­saság kikiáltásának 9. évforduló­ja. Az ország a gazdasági és kul­turális építés minden területé« nagy eredményekkel köszönti a nevezetes évfordulót. — A BÉKÉSI Eöldin (ívesszövet­kezeti Központnak Budapesten egy 120 tagú kézműipari üzeme működik, iparművészeti cikke­ket, dísztárgyak«!, játékokat, nylondkkcket készítenek. — A BRAZIL sajtó beszámol arról, hogy Brazíliában tovább emelkedik a közszükségleti cik­kek — hús, tej, stb. ára. Az 1943-tól 1954-ig eltelt idő alatt több mint nyolcszorosára emel­kedtek az élelmiszerek és az iparcikkek árai. — Kievben az Októberi For­radalom uteában megkezdték az új, 17 emeletes szálloda építését. A szálloda 338 szobáját, társal­góit, éttermeit, kávéházát a leg­korszerűbben rendezik be. — A BÉKÉSI Földműves szövet - kezeli Központ a közelmúltban indította be pemeÍeftíenkorka- gyártó üzemét. Tizenöt mázsa pe- éneíetücukrot gyárt havonta. A pemetefűcakorkát már árusít­ják a boltokban. kikötőbe vezető poros utakon nehéz ok­lésesen berendezett kiül szobát. A rő*Kzekerek nyikorogtak megrakodva ga- i pécsi, komái Olltt, enyingi, sarka honával, bőrrel, gyapjúval, dohánnyal, hzamol.'ovl vassal, s cserébe, sót és egyéb külföldi árut vittek Szófia, S/.hanibiil és Szalonikí felé .. . dl és barcsi járási tanácsnál szintén biztosították a klubélet lehetőségét, Iönvádon és" Tatán pedig a közeljövőben kerül sor alkalmas helyiség létesítésére. A klubszobák szórakozási lehetősé­geit nemcsak a tanácsi dolgo­zók, hanem családtagjaik is egy­veszik A kikötőhely-, Paianka, rövidesen vá­rossá fejlődőit. Az új városnak isko­lára volt szüksége, s az 18IS-baii meg is nyílt, S aztán, amint azt egy kor­társ mondta: jAz iskola kultúrotthon! I pg növekvő számban sziiit, a kultúroHboll pedig sítubázal ... joenvbe Nyolc év múlva Krsztju Pisurka ta­nító kezdeményezésére megalakult a :PosztojaUsztvo« (Kitartás) nevű kul- lúroUhun. A könyvtár szekrényeiben gyűl­tek a könyvek. Alig néhány hónapos fennállása után a kultúrház már bemu­tatta a sSokat szenvedett Geuovéva« és ‘ieli/ar című darabokat, A lomtak első ízben láttak színházait.. . Ma mosztojaiisztvos, a Polgár Törölték a hátralékot A Viharsarok Népe december 17-i számában jelent meg pa­naszos levelem. A biztosító vál­lalattól személyesen kijött hoz­zám Pánczéi elvtárs, s ő vizs­gálta ki ügyemet. Megállapította, hogy a biztosítási díjat 1953-ban valóban kifizettük. Hogy mégis volt tartozásunk, az abból adó­dott, hogy tévesen volt nyilván­tartva. ezért kellett volna kétszer fizetni a biztosítási dijat. Mi természetesen csodálkoztunk ezen, hiszen dicsérő oklevelet is Beszámoló a kínai tanulmányúiról Hétfőn este Budapesten, a Ma-1 adtak, melyben elismerték jó gyár Zeneművészek Szövetsége í munkánkat, és mégis állandóan rendezésében, a Művészeti Sző- J zak.aitak bennünket a hátralék vétségek Háza nagytermében Sza- nua^­A biztosító vállalat elismerte a , , boicsi Bence kossuth-díjas ze­Nel.k„/,„r5.ság egyik tegmintasrerübb j raetudós és Zathureczky Ede hibát és a tévedésből nyilván­pzsrSvSs i *«*mi>* ■*** jl*. . i ■»*>« .*»**« «*•«­megközelítette a too ezret, vagyis ötszőr [ Díszt ferenc Zeneművészeit fő­iskola főigazgatója beszámolt kí­nai tanuimányútjárói, illetve ban g ver seny kör ú t jár ó 1. akkora volt, mint lfu:!-han. Ebből 14,014 orosz könyv. A ktritiirli áznak könyvtáron kívül szép eredménnyel működű irodalmi köre, énekkara, tánc- egviitlese és színjátszó együttese is van. A lomi gyermekek örömmel látogatják a bábszínházát, a felnőtteket az öntevé­keny operett-együttes szórakoztatja. Ez az együttes nagy sikerrel szerepel Észak­ígérte, hogy ebben az jévben nem íognak több idézést küldeni. Bálint József Sarkad kérész túr. Holnap már csónak kell V lomiak jogosan büszkélkednek liul- túrottho nukkal. Az utóbbi napok- ban sok szó esik Bé­Butgórto ^ városaiban ég falvaiban Is. késcsabán a járdák tisztántartásáról. A hó már elolvadt, ott is, ahol nem söpör­ték el és le volt ta­posva. Az enyhe idő­járás és az esőzés után sokfelé sáros a járda. Többször hal­lani különböző jelző­ket a háztulajdono­sokra, vagy éppen ar­ra, . aki nem söpri le a járdáról az elol­vadt hólevet és a sarat. Az elmúlt nap találkoztam két kis­gyermekkel, akik a Bánszky u. 1. számú — EGY EHDEl őselefánt ha­talmas koponyáját állították ki a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának állattani múzeumá­ban. A világ múzeumaiban csu­pán két ilyen koponya találha­tó. A tudósok kutatásai megál­lapították, hogy az őselefántok több mint egymillió évvel ez­előtt éltek. Iláromméteres agya­ruk volt.- PUSZTAI OLDVAHON Sza­bó László bognár kisiparos mun­kájával a parasztság meg vani elégedve. Sokan keresik fel jó munkájáért. ház előtt a járdán le- holnap csónakot kell vő sártengerben el- rendszeresíteni, hogy estek, és arra kértek, az arrajárók közle- kísérjem haza őket, kedni tudjanak. Tűr- nehogy kikapjanak, a- hetetlen az az álla­miért sáros lett áru- pót is, ami a Sztá­rjuk. Ez a ház álla- iin úton, vagy a Ka- mosított, de ha már zinczy utcán egves há- a lakó nein vesz any- zak előtt van.” ideje nyi iáradságot, hogy tenne, ha a tanács a lesöpörje a járdát, az felhívás mellett ellen- ingatlankezelő Válla- őriztetné is a jár- lat házkezelője sö- dák tisztántartását, pörtesse Je, hiszen a hogy minél kévés hb járdák tisztántartása- baleset származzon nak ellenőrzése kö- ebbőt. Ahol szüksé- tclessége. Nem kü- ges, ott pedig a leg- lönb a helyzet a Baj- nagyobb szigorral za u. 1/a. számú ház járjon, el a banya- járdájánál sem. Ma- gokkal szemben.-joós—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents