Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

ViUaisawU Hépc 19-15 január 9., vasárnap Hogyan szervezzünk népi himzőköröket? A kör vezetésére jói kézimun­kázó asszonyokat, lányokat kér­jünk fel. Az első feladata az legyen a kör vezetőjének, hogy alaposan tanulmányozza át a gaz- dásszony-körök számára készült »Népi hímzések alkalmazása« cí­mű kiskönyvet. Az első foglal­kozáson ismertesse a kör tagjai­val a kör célját, jelentőségét és feladatát. Hívja lel az asszonyok figyelmét arra, hogy milyen nagy öröm az, ha ismerik a népi hímzéseket és azt felhasználják ruháik díszítésére, lakásuk szépí­tésére. Amikor a hímzőkor megkezdi működését a hímzés és az öl­tésminták betanítására, gyakor­lati elsajátítására két-három estét fordítsanak. A sárközi hímzés el­sajátításához azonban nem ele­gendő egy-két este, mert 8—-10 öltésmintát kell megtanítani. Ajánlatos, hogy a gazdasszony- kör résztvevői mintakendőszerű kis anyagot hozzanak és ezen gyakorolják az öltésmintákat. Ha jói megtanulták, akkor homo lyabb darabokra is alkalmazhat • ják. Arra azonban nagyon kell vi­gyázni, hogy a gazdasszony-kör ne legyen öncélú. A kör vezetője ne csak a hímzésre tanítsa meg az asszonyokat, hanem egyes hímzésminták ismertetése előtt 4—5 percig beszéljen a hímzés eredetéről, környezetéről, az em­berekről, szokásaikról. így is­merik meg legjobban az asszo­nyok, hogy milyen hímzést ta­nulnak. Igen helyesen cseleked­nek a gazdasszony-kör vezetői akkor, ha mUnka közben az MNDSZ-olvasókönyvliől, vagy a Nők Lapjából felolvasásokat tar­tanak. Jiz szórakoztatja és neveli az asszonyokat. Amikor már több hímzést meg­tanultak a gazdasszony-kör részt­vevői, szervezzenek kiállításokat a legszebb anyagokból. Tartsa­nak ünnepélyes megnyitókat, rö­viden ismertessék a gazdasszony- köri munka jelentőségét. Ilyen kiállítások alkalmával arra keli törekedni, hogy a tanultak gya­korlati hasznossága emelkedjék ki, például igen helyes, ha szó­fia-részleteken mutatják be a ké­zimunkát. Gyufa história A dohányos embernek hol cigarettája, hol gyufája nincs. Nékem is hiányom volt az utób­biból. Épp Csorváson voltam. Hogy rá tudjak gyújtani, be­mentem a földművesszövetke­zet dohányboltjába gyufát ven­ni. Sokan voltak és állandóan jöttek-mentek. Az asszonyok borítékot, levelezőpapírt, bélye­get, a férfiak dohányt, cigaret­tát vettek. Többen mindjárt így kérdezték: gyufája ugye nincs? Borbély Sándor elvtárs, a bolt elárusítója nem szívesen, de kénytelen volt azt mondani: nincs. Amikor meghallottam, egyik dohányos embertől én is úgy kértem tüzet, hogy füstöl­hessek. Megkérdeztem Borbély elvtársat, mióta nem tudnak a csorvási dohányos emberek gyufát kapni. Elmondta, hogy december 20-a óta. A megrendelő könyv decem­ber 16-án 3600, december 30-án szintén 3600 doboz gyufa meg­rendelését igazolja, de még jan. 6-án nem kapott egy dobozt sem. Hogy ezen változás tör­ténjen, az illetékesek intézked­hetnének. —. fán Leningrad legrégibb gyermek- és ifjúsági könyvtárában \ leningrádi »Nyiko- laj Osztrovszkij« gyermek- és if j úsági könyvtárat naponta fel­keresik az iskolások. A könyvtárnak körülbelül másfélezer ál'andó gyer­meklátogatója van. Gyakran leheti hallani, hogy »régi olvasónk«, habár a »régi« olvasó mindössze 17 esztendős. Az első könyv címe, amelyet az elsőosztályos Vologya Arcisevszkij ki­vett a könyvtárból: »Orosz népmesék«, teg­nap 'este pedig a már tizedik osztályos Volo­gya Majakovszkij ver­seit olvasta ... Nelli Ruszakova földrajztudós szerelne lerlhi, a csilla­gászatot tanulmányozza. A könyvtár dolgozói is­merik érdeklődési körét Várj csak, várj... veit. .akinek nevét vi­es szakkönyveket, folyó- Mindjárt megmondom... seli a könyvtár. Az is iratokat, újságokat gyüj- Leva Csuprov. kolások nemrégen egy lenek a leendő földrajz- N. P. Levickaja, az gyűlést tartottak, me- tudósnak. idős könyvtárosnő bol- lyet az ő emlékének . . . dogan ismeri fel a fia- szenteltek. Az egész A VS, ° fő talembert, hiszen ő is anyagot aztán elküldték • , iT r r elűlnmok* ***t^tt nev elésében. gzocsiba. a N. A. Oszt- iskolakia, techml unióLevickaja jól emlék- TOvszkij múzeumba. Ou­Dokumentum a magyar párt- történet tanulmányozásához. IV. kötet, 1929-1939. Friss István: Pártfőisk. előadás. Friss elvtárs előadása a magyar mun­kásmozgalom történetét dolgozza fel az 1929—1939-«s évekből* s folytatása a rész­ben már megjeleut pártfőiskolai soro­zatnak, Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. A kötet részletesen foglalkozik Ma­gyarország fölszal adításának katonai és politikai eseményeivel. Különösen érdekes része a műnek a dcbreccui Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenységének is­mertetése és értékelése. Dobozy: Moszkvai utazás. Dobozy két hetet töltött Moszkvában. Ebben a müvében a moszkvai élményei­nek, tapasztalatainak legjavát gyűjtötte össze 0gy csokorba, Balogh E.: Antiszemitizmus és cionizmus című tanulmánya megmutatja az anti­szemitizmus és cionizmus történelmi hát­terét, leleplezi, mint a burzsoá ideoló­gia legreakciósahb válfajait, megérteti az olvasóval, hogy pártunk engesztelhe­tetlen ellensége mind az antiszemitizmus­nak, mind a cionizmusnak. Jászai Ilona: Együtt az embe­rekkel. A Püspökladányi Gépállomás elavult nyarának tapasztalatait sűríti össze ez a uyolcvauogynéhány oldalas írás. Fel­tárja a gépállomási pártszervezet jó mun­kájának »titkát«: együtt él, együtt dol­gozik az emberekkel, törődik munkakö­rülményeikkel, felkarolja javaslataikat, stb. Leninről (régi bolsevikok meg- emlékezési). A gyűjteményben szereplő írások Le­nin egykori munkatársainak visszaemlé­kezései Lenin forradalmi tevékenységé­nek, főlpjg a kezdeti időszakára; bemu­tatják Lenint — a forradalmi vezetői, és Lenint — az embert. elemzéssel bizonyítja be, hogy a legdi­vatosabb katolikus ideológiai irányzat, a neotomiznvus az imperialista bur­zsoázia céljainak szolgálatában át!. Ma­gának a ucotomizniusnak a feltűnése arra mutat, hogy} a burzsoázia a legsö­tétebb korba nyúl vissza ideológiai fegy­verekért, Lienbuig: Az emberek élni akarnak. ' A könyv maró gúnyig fokozódó szel. lemes iróniával leplezi le a háboiús gyujtogatók mesterkedéseit. Trofimov: Pártmunka a szov­jet hivatalokban. Trofimov, a moszkvai Kominteni-ka- liilct pártbizottságának volt titkára le- írja a Koininterii-kerülelben lévő szov­jet hivatalok pártszervezeteinek munkata­pasztalatait és azt, hogy hogyan irányí­totta a kerületi bizottság a hivatali pártszervezeteket. Pcsolin: Kritika és önkritika ü kommunista pártban. A brosúrát,an érdekes jó példád domborítják ki a kg'rálát és a pártonher iiiii demokrácia kérdéseit, s !m eg mii tátják, hogyan segíti elő a termelési a tlömegek bírálata. Wimz-r: A mai német szociál­demokrácia és a marxizmus. A brosúra leleplezi és kipellengérez! a inai német szociáldemokrata vezetők arra irányuló próbálkozásait, hogy eltor­zítsák és elavultnak tüntessék fel Marx tanításait. Castro: Az éhség földrajza című müvében a világ kiilüubözií te­rületein uralkodó éhínségek okaival és az emberi szervezetre gyakorolt hálásuk kai (oglalkozik. Arra a következtetésre («I. hogy az éhínségek nem szükség­szernek és ezért a termőföld megjavítá­sával és a kiaknázatlan föld megműve­lésével teljesen megszüntethetnie. Karion: Afrika amikor Raja, nan ;s érkezett ajándék. I akció katolikus filozófiája. ba, vokv' termelőmunká­°*/ | j r z- __ i SZIK, aimivvi, xitíjct, muKr'is'gyakorf ven- V111^ , kls,a.ny felkereste Az iró „övére egy is-1 a brosura, miután megállapítja, hogy dégek a könyvtárban. 5S ke^’ valami- mértétől küldött a md­Jevgenyij című könyve az afrikai brit gyarinat- . . . . . .birodalom helyzetével foglalkozik. Meg­Ojwrman: Az imperialista re- ! a#btanl8 képet a„ az „.penalisin' ura­lom borzalmairól és egyúttal szemléltei tőén, élénk színekkel ecseteli Afrika él>­________________________ a Vatikán jelenleg az amerikai intperia- I redését, az afrikai brit gyarmatok népei­l )€n képeskönyvet acl- zeumról, kedves, baráti! lista politika eszköze, részletes filozófiai | Mek nemzeti felszabadító mozgalmát, Gorskov jón neki. Ma már fia* a sorok kíséretében. j-------------------------------------------------­például szintén ebben a negyedik osztályos Va- könyvtárban választotta lerij látogatja szorgal- ki magának az első me- másán a könyvtárat. Sok előtt esztendővel cz- Osztrovszkij Köszönet a gyógyulásomért Két hónapig voltam a békés- j sen. Volt közöttük katonatiszt, csabai kórház betege. Ez alatt \ honvéd., tisztviselő, gazdasági az idő alatt meggyőződtem ar- \ dolgozó, tsz-tag és egyéni dói­ról, hogy a régi rend el van gozó paraszt. Minden beteggel törülve. A betegek között nincs ; egyformán törődnek. Köszöne- kivétel. Minden beteget gondo- j tét mondok ezért a sebészeti san, nagy odaadással ápolnak, osztály orvosainak, ápolóinak, gyógyítanak. Az egyik szobából j Balogh István 32 ember távozott egészsége- j Kamut, Lenin TSZ, jllij|||jjjjl|j||jj||i!liílll|lílilllllllillílillllllllll|j||||li.lllll!^ séskönyvet. Ma bányász- Változnak a könyvtár gyermekkönyvtár ^ az főiskola negyedéves olvasói, de megmarad és egyet'en tolt a varos- hallgatója, de még min- egvre fejlődik a gyér- ban. Ma Leningrádban dig ragaszkodik könyv- mekek könyv iránti sze- számos ifjúsági könyv­tárához. Milyen nagy re.'ete. tár működik. A világ \ gyermekek különö- legéíenjáróbb kullúrá- sen kedvelik a ki- jának elsajátításához ve- váló szovjet iró, Nyi- zető út szélesre tárult a kolaj Osztrovszkij mű» szovjet gyermekek előtt. öröm, amikor kinyílik az ajtó és belép egy katonatiszt: — Nem ismer meg? Vidám utazás Szatíra. — Irta Csurka Péter Dühbe gurulok: *-» Tartsa fel maga a lábát, asszonyság! — Én fel is tartom, ha meg­kérnek rá! — mondja szemre­hányóan. — Fel is tartja az, tudja, szehajtom a plédet, beteszem a táskámba, újságot veszek elő, belebújok és bosszankodom. Fene egye meg, nem tudtak A lsóröcsögén felszállók a ordít az ajtó s ott áll benne ezek másik fülkébe menni? vonatra, kiválasztok egy egy parasztember, akinek kajla A férfi megszólal: hatüléses, üres fülkét. Két bő- bajusza van, fején öreg kajla .— Ezt a kuffert nem lehetne röndömet feltettem a csomag- kalap és úgy fel van pakolva, letenni innen a pad alá, mert mert az olyan asszony — erő­tartóra. Bekukkant a kalauz, mint a málhás szamár, össze- akkor a mi zsákjaink jobban siti az ura is asszonyának ezt Mosolygós, barátságos, tréfás, csavart, közepén kétféle osztott elférnek a polcon? a jóra való tulajdonságát.—- Egy örökvídám kalauz, ennélfogva zsák van a bal vállán, háti- jiff egütközve nézek rá. Úgy, perc az egész, ne álljunk már bátorkodtam tőle megkérdezni: zsákféle a hátán, jobb vállán ül mintha hegyre néznék, itt ezzel a sok hummival... szintén zsák, mindkét kezében mert magas ember. Mit akar ez vesszőkosár. az én „kufferomtól“. Ajánlatát — Gyere anyjuk — kiált öb- megismétli. Én kevéskét dühbe lösen hátra — van itt hely bő- jövök. ven! — Köszön. — Megtetszik »_ Nem lehetne! — mondom, még egyszer sem olvastam meg engedni, hogy kis csomagjain- *-«. Nem lehetne?... Hhm, tán — mondja mosolyogva. kát elhelyezzük? egér van benne, aztán fél, — Szeretnék végigdőlni a Feltápászkodom. Némán in- hogy lent elszalad... Na jó, az- nem kellett volna ilyen nevet- padon — mondom én. tek, hogy tessék. Terebélyes, ért nem halunk bele!... Akkor séges helyzetbe kerülni, mert — Tessék, kérem végigdőlni de jóképű asszony jelenik meg ezt teszem a pad alá... De meg- nincs nevetségesebb figura, a pádon, úgy hosszában! — az ajtóban. A hangja se kel- kérném, tisztelt szaktársat, tart- mint mikor az ülő ember fel­biztat és elmegy. lemetlen: sa fel keveset a lábait, hadd tartja mind a két lábát. Lá­Kiveszem táskámból a plé- — Siess Bálint, mert vágja nyomjam ezt a zsákot a pad tóm, hogy az asszony pukka­det, a padra terítem, aktatás- a madzag a vállamat. alá..« dozik, alig bírja a nevetését kámat a fejem alá teszem, vé- Irtózatosan fel pakolva az asz- — Micsoda kedélyes ember visszatartani. Az ember be­ginyúlok a pádon és nézem a szony is. A férfi ledobál a vál- maga! e— mondom remegő gyömöszöli a zsákot a pad alá. csomagtartót. Jót alszom Pest- Iáról mindent a padra. Leveszi hangon. Az asszony rámmoso- Cihelődnek, rakosgatnak, ren- ig, ha nem háborgatnak. Már az asszonyról is a zsákot, bő- lyog: geteg a csomag. Aligha fér el szenderegtem, midőn valaki ki- röndöt, kosarat és rendezkedik Ugyan, tartsa fel már a a két csomagtartón. Látom, vágja az ajtót, recseg, ropog, Én nagyot ásítok, gyorsan ősz- lábát!.., hogy a férfi élesén szemez a — Mondja, kedves kalauz, sokan szoktak ezen az állomá-- son felszállni? — Elnézését kérem elv társ, nem tudok rá válaszolni, mert R öhögjek, káromkodjak, sírjak, mit csináljak? Ér­zem, hogy az elfojtott dühtől nagyon szánalmassá válik az arcom. És feltartom mind a két lábamat. Aztán jut eszembe, hogy fel is állhattam volna, bőröndömmel. Megszólal: — De azonban megengedi, hogy ezt a csomagot feltegyem a maga kufferja tetejébe?... — Nem engedem meg! —« rottyan ki belőlem a méreg. —i Mért akarja éppen a bőröndöm tetejébe tenni? ■— Hagyjad Bálint! — szól az asszony 'iszonyú gúnnyal — az elvtárs belátástalan. — Én vagyok a belátástalan? — kérdem kétségbeesetten. —* Hallatlan! — Felugrok, leka­pom a bőröndömet, leteszem magam mellé, rákönyökölök. Talán ezzel vége lesz, nem szól­nak hozzám. De az asszony ab­ban a percben megszólal: — Úgy ni, legalább nem esik a fejire!... Köszönjük! A férfi a bőröndöm helyé­re teszi a vesszőkosarat, döcköli, benyomkodja. — Ez nem esik le — vígasztal —, mert jól bepászítottam. Ha csak nagyot nem ránt a vonat, mert akkor esetleg hát lecsúszik... —• Akkor se halna bele, ha a fejére esne is, nem olyan ne­héz az a kosár! — nyugtatgat az asszony. Érzem, hogy idét-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents