Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

r

A párt ideológiai, politikai és szervezeti egjségéről

A ma nemzedéke írja • 100 éves iskola új történetét!

J

AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

1955 JANUÁR 9., VASÁRNAP

Ara 50 fillér

XI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

Tizenkét ú| tag a szövetkezetünkben

Szövetkezetünkben már elkészítettük az üzemtervet Úgy terveztük, hogy mindenből tudjunk piacra vinni, hogy legyen miből előleget osztani. Most kaptok meg a dohány után a 13.000 forint prémiumot. Én is kaptam 683 forintot. Örültünk neki val-ameny- nyien. Eredményeinket látták a kívülállók és most 12 új be- iépő vau a szövetkezetünkben. Vannak olyanok, akik már dolgoznak is. Olyanok is visszajöttek, akik már szövetkezeti tagok voltak, kitéptek és most újra kérték felvételüket. A férfi brigádtagok gallyainak, a kocsisok a trágyát hordják a földekre. A női munkacsapat tagjai most nem dolgoznak kint a szövetkezetben, hanem otthon kézimunkáznak, mert most van rá idejük.

A Vörös Csillag MNDSZ asszonyai és a tagság tiltakozikNyu- gat-Németország felfegyverzése ellen. Mi nem akarunk háborút, hanem békében akarjuk építeni országunkat. Nem akarjuk, hogy férjeink, gyermekeink, testvéreink, apáink a vérmezőkre kerüljenek. Mi. anyáik, érezzük legjobban a háború pusztítását Mi békét és boldog otthont »karuk családjainknak és munkánkkal akarunk haroolni a békéért.

Páli Mihálynfi,

Orosháza, Vörös Csillag TSZ

Teljesítették gépjavítási tervüket

A Battonyúi Gépállomás dolgozói befejezték az 1954-es gazdasági évet, túlteljesítették tervüket. Tíz termelőszövetkezetben elvégezték a mélyszántást, ezenkívül 2344 egyénileg dolgozó parasztnak 4000 hold földet iné'y- szántottak. A gépjavítási tervet november és december hónapban túiteljesítették. A beütemezésen feiiil kijavítottak egy erőgépet, három tárcsát, két kultivátort,

egy vetőgépet, egy kombájnt, öt cséplőgépet, tizennégy kaza'ozót. A gépjavítási munkák elvégzése során a dolgozók 2030 órát takarítottak meg, amely 9035 forintot jelent pénzértékre átszámítva. Mindez a j>ó munkaszervezésnek és a dolgozók lelkiismeretes munkájának eredménye. Az 1955-ös évben még jobb eredményeket akarnak elérni a Bat- tonyai Gépállomás dolgozói.

Fejlődő lótenyésztés Csorváson

Csorvásoii a mezőgazda-ági ál

tandó bizottság meg december végén tartotta meg alakuló ülését. A bizottság tagjai egyhangúlag választották meg elnöknek Versei Dánielt, a Petőfipusztai Állami Gazdaság főagronómusát. Az ál'andó bizottság sokat foglalkozott már eddig is a község jász gáHományának megjavításával. A község adottságának megfelelően, a lóállományból minőségi magyar félvér körzőiét alakítanak. Eddig mintegy száz törzskönyvezett j kanca van a község lótartó gazdáinál. Véesei elvtárs már beszélt a Mezőhegyes! Méntclep vezetőségével, az eredmény az lett, hogy Csorvás rövidesen megkapja a két magyar félvér ment, melynek segítségével a tenyész- körzetet ki tudják alakítani.

CSIZMADIA BÁLINT agronómus, Csorvás.

OH«o»o.w».o.»mHooHtm«ton

A békeház

Érdekes levelet kapott szerkesztőségünk január 7-én Kovács ti. Magdolna, a két- sopronyi-aponyiföldi iskola úttörőjétől, kgy rajzlapon apró kockákból házat építettek, melynek ablaka kinyitható és ezt olvashatjuk: »Nem akarunk háborút!« Kovács K. Magdolna egy levelet is mellékelt, s a következőket írta: »Az újságokban olvastuk és hallottunk az iskolában is arról, hogy nyugaton háborúra készülnek. Mindenki tillakozik ez ellen. Mi is egy békeházat építettünk papíron az iskolában. Ezzel is ki akarjuk fejezni, hogy mi nem akarunk háborút. A ház tégláit szorgalmas munkánkkal raliosgattuk le. Minden egyes tégla egy-egy ötöst jelent. Iía számtanból, olvasásból, nyelvtanból, s a többi tantárgyból valaki ötöst kapott, annak nevét felírtuk egy-egy téglám, mellyel építette a békeházat. Hadd tudja meg mindenki a megyében, az egész országban, hogy a két- sopronyi-aponyiföldi iskola pajtásai békét akarnak és nem háborút.«

„Különös ismertetője!"

címmel Ytj magyar film forgatását kezdték meg. A darab témáját írója — Vészi Endre — a magyar munkásmozgalom történetéből fnerített», A főszerepet Siiíkovits Imre játsza, rendezi Várkonyi Zoltán Kossuth-díjas, fényképezi Pásztor István.

Felszabadulásunk 10. évfordulójának méltó megünnepléséért

A% Orosházi Malom vállalása

Az Orosházi Malom dolgozói január havi termelési értekezletükön csatlakoztak az HM Müvek kezdeményezé éhez.

Vállalásuk a következő:

1. Első negyedévi termelési tervüket 100 százalékra teljesítik, őrakapacitásuk 2 százalékos növelésével, üzemzavarok csökkentésével — mert tervük túlfeszített és nagyobb felületű szitáik nincsenek különleges őrlések céljára.

2. A minőségi előírásokat pontosan betartják a távolsági és vámőrléseknél egyaránt.

3. Anyagtakarékossági vállalásaik: A segéd-és üzemanyag- felhasználásnál 5 százalékos csökkentés. Az energia-norma betartása mellett a fajlagos energiafelhasználást 4,95 kwó-ra csökkentik 1 mázsa búza megőrlésénét.

4. Munkahelyeiket a dolgozók tisztántartják és váltótársuknak tisztán adják át.

5. TMK-tervük pontos betartásával biztosítják az üzem zavartalan termelését.

Az átlagos teljesítmény-százaiékot 108-ra teljesítik, a darabbéres órákat pedig 60-ról 6b százalékos átlagra növelik,

Összterületüknek csaknem a felére kötöttek szerződést a mezöberényi Micsurin TSZCS tagjai

— Jó lesz nekünk a búza, meg a kukorica is. — Ilyesformád vélekedtek az elmúlt években a

Í

ezőberénvi 1. típusú Micsurin SZCS tagjai, ha a Békés megyei Magtermeltető, vagy más vállalat szakemberei szerződtetni akartaik. A cukorrépával ugyan valahogy még csak kibékültek, de más ipari növényt nem akarlak termelni. Hogy ezt az egyet miért találták érdemesnek, arra azt felelték: — Azért legalább cukrot kapunk.

— De a pénz is csak kell — érvelt számtalan esetben a hajthatatlan tagok előtt Balázs1 György, a Magtermeltető Vállalat termelési felügyelője. — S ha koriandert, borsót, vagy bükkönyt termelnek, kapnak érte annyit, hogy kifizetőnek találják a vele való foglalkozást.

De tehetett is azoknak beszélni. Azaz mégsem viselkedett mind egyformán. Volt közöttük egy, aki elgondolkozott a szerződte- tők ajánlatán: Wagner Márton, a tszcs elnöke.

— Na, én megpróbálom — határozta el magában. A cukorrépán kívül több más növényre is szerződött a műit évben. Mégpedig annyira, hogy 15 holdjából 9 és felet foglalt le az ipari növény.

Hogy nem bánta meg, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tszcs tagjai a Mag- termeltető Vállalat; növényeiből negyvenkét holdra, a Kertimag Vállalat növényeiből huszonegy holdra, ezenkívül több hold cukorrépára és rostkenderre — összterületüknek csaknem 50 százalékára kötőitek szerződést az 1955-ös évre.

Küencszáz közalkalmazott

vett részt eddig téli üdülésben, s március végéig újabb ezer beutalt töltheti szabadságát a SZOT és a Közalkalmazottak Szakszervezete téli üdülőiben.

— CSÜTÖRTÖKÖN este az orosházi' járási kuhúrotthoiíban Mozart művészetéről előadást tartott Szokolay Bálint karnagy. A kiilíúrházban rövidesen megalakul a zenebarátok köre.

— A „HÜRIET“ című török lap a munkanélküliség kérdésével foglalkozva, a többi között ezeket írja: „A nyersanyaghiány egy év alatt komoly válságot idézett elő a szövőiparban, különösen a gyapjúfonóiparban, amelyben már 20 ezer a munkanélküliek száma. Jellemző tény, hogy például a „Mahmud pasa“ gyárban 4800 szövőszék közül 3000 áll.“ i közös gazdaság mellett

1949-et írtak akkor, amikor Juhász János elhatározta, hogy belép a termelőszövetkezetbe. Legénysorban volt még. Barátai — ott kint, a tanyasoron — egyre mondogatták: Bolond vagy János, amiért a közösbe léptél, majd megbánod.

— Mindegy, megpróbálom ezt az életet — és ha megbánnám, hát nem a ti gondotok

— mondta nekik olyankor.

Nem bánta meg. Igaz, sok nehézséggel küzdött, de erős akarattal legyőzte azokat és szorgalmasan dolgozott a gyomai Petőfi TSZ földjén. Értett a mezőgazdasági munkákhoz, hiszen apja 13 holdján sokszor aratta a búzát, kapálta a kukoricát és végezte mindig az időszerű tennivalókat. Mondhatjuk úgy is: a „barázdában nőtt fel“ ,

Később egy munkacsapat

vezetését bízták rá. Megtanulta a munkaegységszámítást és jól ellátta feladatát. 1951-ben érte az a kitüntetés, hogy a szövetkezet párttagjai sorába vették fel. Mivel becsülettel kitartott a

ötA község dolgozóival együtt

hónapos brigádvezető iskolára küldték. Az iskolán is megállta helyét, ezért Is lett belőle jó előadó azután. A szövetkezetiek várták vissza, de a párt más munkakört bízott rá, így szülőfalujától távol dolgozott. Nem sokáig. Megnősült és a Gyomai Járási Tanács Mező- gazdasági Osztályán vállalt munkát. Tanácstagnak az 57-es körzetben jelölték és választás után lett Gyoma község tanácselnöke.

Uj munkakörében hamar feltalálta magát, és máris megkezdte a község jobblétéért való küzdelmet. Nem — nem egyedül akarja megoldani a feladatokat, hanem a lakossággal együtt — közösen. A gyomai nép régi vágya, hogy egy fürdőt építsenek. A lehetőség megvan rá, hiszen a Körös ott folyik el a község alatt. Az úi tanácselnök eleget akar tenni a lakosság kérésének és már meg is kezdték a fürdő felépítését. Az Árpád utcában téglajárdát akartak létesíteni. Iti utca lakói kérték a tanácsot, hogy ne téglából, hanem betonból építsék a járdát, ez sokkal tartó- sabb, meg szebb is.

Javasolták, hogy az építési költséget részben ők is fedezik. A tanács helyesli a javaslatot, és nem téglából, hanem betonból készítik el a járdát közösen a dolgozókkal. Már négyezer forintot gyűjtöttek össze az utcabeliek. Emellett társadalmi munkával járulnak hozzá a járda építéséhez.

Parkosítással, fásítással teszik szebbé a községet. Tervbevettek egy négy-ötholdas epreskert telepítését a falu szélén. A fa ültetését társadalmi munkával oldják meg. Az epreskert létesítétével — a gyomai asszonyok egy részének kedvelt foglalkozását a selyemhernyótenyésztés fejlesztését is elősegítik pár év múlva. Az ivóvízellátás sem kielégítő. Sokszor elégedetlenkedtek emiatt a dolgozók. Nemrégen a tanácsháza közelében lévő artézi kútnál egy aknát építettek, melyben összegyűjtik a vizet és az a mennyiség, mely naponta széjjelfolyt, most fedezi a környékbeliek vízellátását. A

többi kutaknál is építenek maja ilyen vízgyűjtőt. A kenyérellátás nehézségeit is segít leküzdeni a tanács.

Az elnök keresi a tömegekkel való szoros kapcsolatot. Tervei, hogy minden tanácsülés után, a község külterületén fogadónapokat tartanak a VB-tagok. Itt ismertetik a fontosabb rendeleteket is, és meghallgatják a panaszokat, jó javaslatokat, a dolgozók véleményét és felhasználják munkájukban. A költségvetési keretet még nem kapták meg, de már keresik, kutatják a közösség véleményét, hogy aszerint tervezzék a közsék fejlesztését.

Rövid ideje annak, hogy Juhász János tanácselnök. A kezdet neheze még ezután következik. De nem fél a nehézségtől, mert segít neki a falu népe.

Medve Mária