Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
2 NEMZETKÖZI SZEMLE Dag Hainnimk jöld prUnigi útjáról Ha az új év első hetének külpolitikai eseményeiről hírt adó táviratok közt tallózunk, felkeltik figyelmünket azok a jelentések, amelyek az ENSZ- fotitkár pekingi útjáról tudósítanak. Maga a tény méltán ébreszt érúefc ődésf: annak a világszervezetnek első tisztségviselője, amely „nem ismeri el“ Kínát, a „nem létező“ népi Kína fővárosába utazik és egy szerinte „nem létező“ kormány ajtaján kopogtat... Egy ameri-, kai lap a napokban karikatúrát közölt — a rajzon Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára hajadonfőit álldogál egy bam- buszíüggöny előtt — a nyugati sajtó előszeretettel használja a valóban nem létező „vasfüggöny“ változataként Kínával összefüggésben az ugyancsak nem létező „bambuszfüggöny“ kifej*' 1- és dadogva kér bebocsátást: „az ENSZ-től jöttem... Nehru küldött...“ Nos, ebből a gúnyrajzból csak annyi igaz, hogy az ENSZ főtitkára valóban kérte, hogy Csou En-laj fogadja őt Peking- ben. De, hogy Nehru küldte volna? Hammarskjöld, útban Kínába, 24 órát töltött Delhiben, de 19 órát kellett várakoznia, amíg Nehruval végre találkozhatott. A szándékosan fagyos indiai magatartásnak az az oka, hogy India nem helyesli Hammarskjöld útjának célkitűzését. Ismeretes ugyanis, nógy az ENSZ főtitkára azzal a céllal ment Pekingbe, hogy megpróbálja „kiszabadítani“ azokat az amerikai kémeket, akikét' a kínai hatóságok nemrégiben lelepleztek és elítéltek. India nem szavazta meg az ENSZ amerikai szavazógépezetének ezzel kapcsolatos elítélő határozatát. Sőt, Nehru kijelentette, hogy „az ENSZ részéről elég különös volt egy megbélyegző határozat részrehajló elfogadása anélkül, hogy bármiféle lépés történt volna a vitatott tények kivizsgálására. “ (A kínai kormány leszögezte, hogy az amerikai kémek ügye Kína kizárólagos belügye és így nem tartozik az ENSZ-re. Mindamellett, mint Csou En- laj Bammarskjöidhöz intézett táviratában hangsúlyozta „a béke es a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében“ a kínai miniszterelnök kész volt fogadni az ENSZ főt.-'.:árát Pe- kingben. A főtitkárt barátságosan fogadták a kínai fővárosban. Csou En-laj és Hammarskjöld tárgyalásai azóta megkezdődtek. Anélkül, hogy e megbeszélések tárgyi eredményeiről beszámolhatnánk, máris le hihet szögezni legalábbis két tényt: 1. A szóbanforgó látogatás is bizonyítja: a népi Kína kormánya minden alkalmat megragad arra, hogy lépéseket tegyen a feszültség csökkentése, a nemzetközi kapcsolatok felvétele érdekében; 2. Az ENSZ kényszerül ténylegesen elismerni a Kínai Népköztársaságot, mint a világ egyik nagyhatalmát. Ezeket a tényeket — kénytelen-kelletlen — elismerik a józanabb burzsoá lapok is. „Az ENSZ főtitkárának kínai látogatása kimondottan a pekingi kormány sikerének tekintendő“ — írja a Basier National Zeitung című svájci lap. A Daily Mirror című angol lap szerint „az ENSZ, miután elküldte főtitkárát Pekingbe, többé nem ellenezheti okszerűen a kínai népi kormány hivatalos elismerését.“ S végül olvassuk csak, hogyan fanyalog a tények beismerésének némi öngúnnyal vegyes, kesernyés hangján a Scotsman: „Ha az igazi, tényleges kormány képviselné Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetében, közvetlen tárgyalásokat lehetne indítani és nem mulatott volna a világ azon a furcsa látványon, hogy az ENSZ legfőbb tisztviselője, kalappal a kezében, járul olyan rendszer képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltó- j nak a nemzetközi elismerésre.“ Nem túlzás lehat levonni azt a következtetést, hogy ez a látogatás újabb lépcsőfok a Kínai Népköztársaság előbb- utóbb törvényszerűen bekövetkező ENSZ-tagsága felé. ViUatSaiatí Hifit ______________________________________1935 január 9-, vasárnap M endes-Fraiice tervezett választójogi „reformjáról“ Párizs. (MTI) A l'Humanité „Szégyenletes hamisítás“ címmel vezércikkben foglalkozik Mendes-France tervezett választójogi „reformjával“. — Olyan országban — írja a Ezerkétszázöíven traktoros A l öldművelésügyi Minisztérium a gépállomások dolgozóinak továbbképzésére az idén is több bentlakásos tanfolyamot indított. Jelenleg 600 fiatal tanul traktoros gépész-, 200 kom- bájnvezető-, 150 brigádvezető- és 300 egyéb szerelőképző tanfolyamokon. A hallgatók 17 intézetben sajátíthatják el a helyes gépkezelés és szervezés módszereit. Az intézetekben elsőrendű ellátásban részesülnek. Méhészeti cikkeket hoznak forgalomba lap —, ahol különböző társadalmi osztályok és különböző pártok állnak egymással szemben, az egyedüli igazságos választási rendszer csak olyan lehet, amely hű tükörként vetíti vissza a szavazatokat, vagyis az arányos választási rendszer. A listakapesolás máris eltorzította ezt a tükröt.. És most még darabokra is akarják törni ezt a tükröt és minden egyes darab még torzítottabb képet adna. — Mennyire megmutatja ez, hogy milyen hamisak a burzsoáziának a demokráciáról szóló fellengős szólamai! — mutat rá a lap. A l’Humanité a továbbiakban azt fejtegeti, miért akarj nak visszatérni a kerületi választási rendszerhez? — Ez a rendszer — írja — kis választókerületekre dara! bontó szét Franciaországét Mindegyikben egyetlen képviselőt választanának. Az esetek többségében nem egy párt, egy ; vélemény-áramlat jelöltje lentié ez, 'hanem érdekkoaiieiók embere, sőt, maga a szavazat- vásártó milliomos. — A kerületi választási rendszerrel csak egy kisebbség választaná a képviselőket. A lap befejezésül rámutat : arra, hogy a munkásmozgalom és valamennyi becsületes republikánus követeli az igazsá- 1 gos, méltányos, arányos választási módszert. Az életszínvonal emelésének kifogyhatatlan tartaléka az ujítómozgalom Az utóbbi években sok fontos méhészeti eszköz hiányzott a boltokból. A régi panaszt orvosolta most a Méhészeti Szövetkezeti Vállalat; a méhészeti eszközök egész sorát hozza forgalomba. Újra kapható hunor kaptár, ván- dorbóidé, nagyboconádi, tetőkeret, építtető keret, etető keret, anyapároztató kaptár, viaszolvasztó, viaszöntő vályú, keret- lyukasztó, fedelező tálca, keretszegező ráma, kerettartó láda, 25 és 50 kilós mézeskanna, valamint négykereles pergető meghajtószerkezettel. A vásáriás megkönnyítésére a vállalat a MESZOV-ökkel közösen mintegy száz földmíívessző- vetkezeti mezőgazdasági szaküz- íetet jelölt ki, ahol a méhészeti eszközök árusításba kerülnek. Addig is közvetlenül megrendelhetők az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalatitól, Budapest, IX., Bakáts u. 8. — AZ OROSHÁZI Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya, a TTIT, a kultúrotthon és az MSZT vezetői elhatározták, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében vetítései kísért mezőgazdasági tárgyú előadás- sorozatot szerveznek a járás minden községében, nagyobb állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben. Perédi Károly Kossuth-díjas, az Országos Találmányi Hivatal elnöke az újítómozgalom ez- évi feladatairól a Magyar Távirati Iroda munkatársának többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt két esztendőben a dolgozók évenkint csaknem félmillió újítási javaslatot nyújtottak be. Az újítók munkája nyomán, utólagos számítások szerint, 1953-ban 1.2, 1954-ben 1.4 milliárd forint volt a megtakarítás. Természetesen ezeket a számokat lényegesen magasabbnak tekinthetjük, mert az újítások egyrészének eredményét nem lehetett utólagosan pohtosan kimutatni. — Ha nagyobb és kisebb jelentőségű újítások bevezetését vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy még korántsem tettünk meg mindent az újítások hasznosítása érdekében. A múlt évben is igen sok olyan újítás volt, amelyet az újítási bizottságok elfogadtak, de üzemeikben, vagy munkahelyeiken gyakorlatilag nem vezettettek be. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, milliárdok fekszenek kihasználatlanul az elfekvő újításokban. Az újítómozgalom az ; életszínvonal emelésének ki- I fogyhatatlan tartaléka. 1955-ben már nem tűrhető, hogy egyes minisztériumok, vagy trösztök, a kissé bonyolultabb, de nagy megtakarítást jelentő újítással kényelmességből, vagy nemtörődömségből ne foglalkozzanak. Helyes volna, ha iparunk és mezőgazdaságunk minden területén az illetékes szervek támogatnák a Vasas Szakszervezet kezdeményezését: 1955 legyen az elfekvő újítási javaslatok hasznosításának éve. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne csak az újítókat díjazzák, hanem altokat is jobban jutalmazzák^ akik az újítások bevezetését elősegítik. —■ Hivatalunk munkáján olyan változásokat akarunk végrehajtani, hogy a legmesz- szebbmenőkig megszűntessük a bürokráciát. Munkatervünkben, a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően, a legnagyobb figyelmet a mezőgazdaság gépesítését, a közszükségleti cikkek gyártását, az ipari gyártmányok minőségének megjavítását célzó újításokra, találmányokra fordit- juk. V*“ A ma nemzedéke írja a 100 éves iskola új történetét! L' gy évszázad nagy idő, igen nagy idő. Emberi sorsok, életek torpannak meg, újak indulnak a remény útján, a tegnap tégláira a mát rakjuk, így készítjük az. alapot a holnapnak. A tegnap kisdiákjai ina apák, nagyapák, s a holnapnak már csak kedves, megható emlékei. Nagy idő egy évszázad. Es ez az eszlendő a Békéscsabai Mű- gimnázium 100. születésnapja. Ebben az iskolaévben ünnepi szívvel emlékezünk a sokat megélt iskola hagyományain, hol szomorú, hol magasztos sorsán. Horváth János, Achim L. András, Gyóni Géza iskoláját ünnepelni, köszöntem; nekünk jutott ez a szép feladat. Ünnepelünk, köszöntünk és elkezdjük Írni egy újabb száz év történetét... * I apunk november 21-i szá- mában emlékeztettünk a jubileumi kötelezettségekre, s cikkünk hangjára több illetékes hivatal, szerv tettel válaszolt. A békéscsabai Városi Tanács Oktatási Osztálya idevonatkozó ha- tározalábói közöljük: . a siüksóges munkák megállapítása, a lehetőségek felmérése érdekében, az oktatást osztály kiküldöttei, a két iskola (fiú- és leánygimnázium) igazgatói és a tanárt testület néhány tagja üljön össze tárgyalásra..,« A napoklran a gimnázium igazgatói szo'bájában történt meg az említett tárgyalás. Késztvettek Bekecs Sándor, Györkei Jenő, Molnár László, Surin András, Mengyán György, Boldizsár Lajos, Erdős Zoltán, Kovács Tibor elvtársak, a megyei és városi oktatási osztály küldöttei, as MTSB képviselői, a két iskola igazgatói és tanárai. Mit lehet tenni? Mit kell tenniV Ezekre a kérdésekre keresték a választ * * z összeházasított fiú- és leánygimnázium épülete egy iskolának készült, az eredetileg jót felszerelt iskola ma nem tud megbirkózni a követelményekkel, és különösen nem a természet- tudományi képzés alapjául szolgáló fizika-, kémia-, biológia-oktatás, valamint a testnevelés feladataival. Fizika, kémia, biológia tantárgyakból heti 80 órát kell tartani, azonban az egy szakszerűen berendezett teremben mindössze 30—35 óra előadás lehetséges. A többi 45—50 óra anyagának ismertetése szemléltetése, kísérletezés nélkül történik. Fizika, kémia, biológia kísérletezés nélkül! Szemmel érzékelhető, megfogható bemutató nélkül! Ez magyarázza, hogy minden igyekezet ellenére például fizikából csak 2.2 az iskolai tanulmányi átlag; 2.2 abban az iskolában, amelynek volt diákjai — amikor az iskola csak íiúgimnázíum volt és az adottságok a létszámnak megfeleltek — az ország majd minden egyetemén, főiskoláján adják tovább az ismereteket, amely öt Kossuth-díjas 11 adott az országnak, amelynek, falai között készült az életre Baj- csy-Zsilinszky, Domokos József, a Kákosi-per védőügyvédje, Gyöngyösi János író és műfordító és számos művész, tanár, tudós és kutató. Gyóni és Achim iskolájának hagyománya kötelez. Másrészt soha ennyire nem kellett az országnak, a gyáraknak, tudományos intézeteknek a jó fizikus, kémikus, agro nőni us, mint mai "VT em kedvezőbb a helyzet a testnevelésben sem. A tanórák egy részét a tantermekben kell megtartani. Középiskolás tornaóra padok közötti Az iskolának kiváló kézilabda-együttese van, számos egyéb sportág — ökölvívás, kosárlabda, torna, stb. — rajongói követelik a versenyeket, rendezvényeket. A városi, megyei, megyék közti bajnokságok nagyrészét az alkalmatlan, egészségtelen, nehezen megközelíthető gyulai lovardában keli megrendezni. Békéscsaba a megye székhelye, déitiszántúli központ, de a téli sportrendezvényekre nincs lehetősége. Az iskola tornatermében még kisebb versenyeket sem lehet megrendezni, mert egyéb hiányok mellett — a közönség sem fér be. A sportkedvelők megkötött rabszolgái á sportnak, elszakadni tőle nem tudnak, mert szeretik, mert életük egyik értelme, működni teljes erejükből, dicsőséget, hírnevet szerezni az iskolának, városnak, megyének nem tudnak, mert sovány a lehetőség. Hidasi László kalapácsvető- bajnok, a magyar válogatott keret tagja, Rangért László országos ifjúsági futóhajnok ebből az iskolából indultak az életbe, itt alapozták meg hírnevüket, de hány Hidasi László, hány Bangert vész el szemünk láttára a mostoha körülmények mialt? Ú vek óta nagybetűvel írott ’J jelszó az ifjúság nevelése. Ennek csak egyik hányada az oktatási időszak és elengedhetetlen alkalom a szabadidő hasznosítása. Szakköri élelet kell teremteni, amelyben az újért annyira lelkesedő fiatalság vágyát, hajlamát, érlelődő elgondolását anyagi dologgá válthatja. Szórakozás és hasznos munka, tanulás és továbbképzés, ékeimet, tartalmat adni a szabadóráknak... A szakkörök szent feladata ez. S ahol nincs hasznos lehetőség, az ifjúság megtalálja a haszonla aat. A kocsmát, a lebujt, az utcát, a vagánykodást. Müveit földien nem nő meg a gyom. Egv módon
