Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-08 / 6. szám
IS55 január J5., szombat ViUaisawk ttépt l/iUa-sacfilí képe g|j[|{j»]f|{| Előkészület közben Teljesült a Kötöttárugyár dolgozóinak kérése A Békéscsabai Kötöttárugyár egyik dolgozója: Rátái Mihály az üzemben működő „Dolgozók postájához“ fordult levélben, amelyben több társának kérését írta le. Kérésük, hogy a nagyállomásról a helyi vonat este ne 10-kor, hanem 10 perccel később induljon, hogy a dolgozók haza tudjanak vele utazni. A levelet a „Dolgozók postája“ szerkesztőségünkhöz küldte elintézés végett. A dolgozók kérését a MÁV Szegedi Igazgatósága teljesítette, amit válaszlevelükben közöltek. 1955 január 4-től kezdődően, a kívánságoknak megfelelően, 22.10 órakor indul a helyi kisvonat a békéscsabai vasútállomásról. — AZ OROSHÁZI Városi Tanács ipari Osztálya 1954-ben 213 iparengedélyt adott ki. Hó fútta be az Orosházi 1. sz. Téglagyár telepét, akárcsak a körülötte levő búzát-, árpát-termő mezőséget. A jtégiatermés <- re ugyanúgy már a télen kell felkészülni, mint a tavaszi gabona vetésére. Mihelyt nyílik az idő, máris indulhasson a gyártás. Szeretnék az orosháziak, ha február 15-én megkezdhetnék a tégla készítést. A végső szóit ebben persze az idő mondja ki. Dolgozgatnak, rendezgetnek a telepen az emberek. Csinálhatják a I kemencét, a csilléket, a gépeket, | eltakarítják a szemetet. Most zökkenőmentesebb a javítás, a felkészülés, mint tavaly. A szükséges anyagokat jobban megkapjuk — mondj* Bokros Imréné művezető — csak talpfákat nem kaptunk még az iparvágányokhoz. Mások is főleg ezt hiányolják. A központban megígérték, hogy rövidesen lesz talpfa — bíznak az ígéretben. Ebédidő van. A dolgozók az étterem kályhája köré húzódva A Békés megyei Tanács VB Népművelési Osztálya felhívja a megye területén működő öntevékeny művészeti csoportok vezetőit (rendező, karvezető, korrepetitor, kísérő), akik a csoportok vezetéséért tisztelet- íjat kapnak, hogy a járási, illetve városi népművelési csoporfcnái ideiglenes működési engedélyhez szükséges kérdőívek kitöltésére sürgősen jelentkezzenek, mert 1955 február 1-től ideiglenes működési engedély l éikül nem vezethetnek öntevékeny művészeti csoportot. Á népi demokratikus országok életéből Az albán népgazdaság fejlesztése Az 1954. évi ipari termeléshez viszonyítva, 1955-ben az albán ipar 15„ százalékkal fog többet termelni. A főbb iparágak termelése az 1954. évihez 1 viszonyítva, a következőképpen emelkedik: Bányaipar 22, az állami ipar 13, helyi ipar 30, (kis:pari szövetkezetek 1Ó, fogyasztási szövetkezetek 15 szá- [ zalékkal. A televízió fejlődése Osehszlovákiában Prágában körülbelül másfél éve megkezdte működését Csehszlovákia első televíziós központja. Ebben az évben több új televíziós központ építését kezdik meg. 1955-ben Osztravá- ban — a csehszlovák bánya- és kohóipar központjában — televíziós közvetítőállomást helyeznek üzembe. Az osztravai televíziós adó saját műsorán kívül, Prágából is közvetít adál sokat. Ezzel egyidejűleg Bratislava — Szlovákia fővárosa — televíziós központja is megkezdi működését. A prágai televíziós központ ebben az évben mozgó televi- I ziós berendezést kezd majd al- : kalmazni, ami lehetővé teszi, hogy az adásokat közvetlenül a színházakból, hangverseny- termekből és sportpályákról j közvetítsék. eszegetnek, csendesen beszélgetnek. »Ebbql a hangulatból nem érezhető ki olyasmi — gondolja az ember —, hogy akárcsak valami kisebb változtatás is készülne itt a termelésnöveléséért. Csak a szokásos lakarítgatás folyik.« Az irodában úgy mondották, hogy semmiféle .átrendezés« nem lesz. Persze, a telepvezető egészen új, csak néhány napja van itt. Nem lehet mindenről tájékozott. Hanem néhány mondat után előkerül a berakók panasza. Szekeres János bácsinak, a volt berakó munkásnak adják át a szók O aztán részletezi a panaszt). Kint a kemencénél megnézzük, hogy mi az, amin változtatni kellene. Azt is megmondja, hogy hogyan lehetne. Az égető kemence mellett, majdnem a csepegőben haladó sínpáron szállítják az égetni való téglát. Berakáskor erre a sínpárra a kemencéhez vezető sínpárt fektetnek. A fordító1 korong azonban nincsen süllyesztve, hanem minden kemencenyílásnál a sínpárra van szerelve. Ezáltal egy jókora hirtelen emelkedés képződik. A téglával megrakott kiskocsikat kézierővel feltolni a fordítóra nehéz és időpazarló is. A fordító korong süllyesztését javasolja Szekeres bácsi Nagyobb költség nem igen kell ehhez, a központtól! sem igen kelt kérni költségkeretet, házilag el lehet készíteni, ha majd a talpfa megtesz. Már korábban, tavaly is javasolták ezt a dolgozók, de a volt telepvezető nem törődött vele. Hajnal elv társ, az új telepvezető megígérte, hogy meg lesz. Mégpedig úgy csinálják meg, hogy az egész sínpár beljebb kerüljön a tető alá. Ilymódon a berakó dolgozók egészségét védik, úgy is, hogy esős időtlen majd nem hullik a víz kiizzadt testükre. Nem földrengető találmány Szekeres bácsi javaslata, mégis fontos, nagy dolog, mert a dolgozó emberek erejét, egészségét védi és növeli a termelést. Csak most végre megvalósuljon! Ha esetleg valamely ok miatt nehezen menne ez — ilyen közbejöhet — bátran szorgalmazzák, emlékeztessék rá a dolgozók vezetőiket. Tóth Géza Jogos-e kérésük? (Corula l’ih tudósító írja.) A mezőhegyesi Szikra TSZ terű fete Mezőkovácsházához 8 kilométerre, Battonyához 16, Mezőhegyeshez 15 km-re van. Nagyon távol van minden községtől. 1948-ban arról beszéltek, hogy ez a település is kap egy földművesszövetkezeti fióküzletet, ne kelljen minden doboz gyufáért annyit gyalogolni, esőben, sárban. Most 1955. év elején állunk, mégsem kapott a település fióküzletet. Választás előtt járt bent a mező- kováésházi járási szövetségen Molnár András elvtárs, a Szikra TSZ elnöke és szióvátette az arra lakók panaszát. Vincze elvlárs, a JASZÖY dolgozója szorgalmasan fel is jegyezte a panaszt]. Q is, elmondta: — Bizony, kérem,, meg is érdemük azt az üzletet. Azon leszünk, hogy egy héten beiül megnyissunk egy fióküzletet. —. Molnár elvtársi Örömmel újságolta a jóhírt. De mi történt? Teltek a napok, az egyéni gazdák, a szövetkezet dolgozói nem győzték kivárni az üzlet megnyitását és ismét felkeresték a járási szövetséget. Ballag elvtárs, a szövelség vezetője sajnálkozását fejezte ld a késés miatt és ígéretet tett, hogy rövidesen széjjelnéznek a területen: megfelelő-e az üzlethelyiség? Jól fog-e jövedelmezni^ stb. Még azt is kijelentette, hogy az üzlethelyiség padolt szoba legyen. A tsz elnöke azt is megígérte, hogy az árut a tsz hordja ki az üzletbe. Sőt, a tsz irodahelyiségéről is lemondtak az üzlet javára, hogy -valóban pad- lós legyen az üzlethelyiség. Egy reggel kimotorozott a JASZOV két dolgozója, hogy a helyszínen eldöntse, jogos-e az arra lakók kérése, lleves vita alakult ki, a küldöttek és a dolgozók között. Kifogásolták, hogy kevesen laknak a területen és nem lesz jövedelmező az üzlet. Szerintünk száz család vásárolna az üzletből és a szövetkezet dolgozóinak jogos a kérésük. Kérdezzük tehát a járásj szövetségtől — mi a fontosabb, az ember, vagy a jövedelem? sen, amikor megtudták, hogy nem akarunk a termelőszövetkezetbe belépni. Én megmondtam, hogy nem akarok csoportba menni. Egyedül, saját magam gazdája akarok lenni. Majd, ha meglátom, mi az a szövetkezet, bemegyek magamtól is. De azt mondták, hogyha nem megyek a szövetkezetbe, ellensége vagyok a demokráciának. Azt jósolgatták, egy szép napon elveszik tőlünk a kapott földet és aztán mehetünk ahová akarunk, csinálhatunk, amit akarunk. Azt- láttam, hogy nincs kiút. így lettünk tagjai az akkori kamud Lenin Termelőszövetkezetnek 1952 márciusában. Bevittük a két lovat, kocsit és egyéb gazdasági felszerelést, no meg a három és fél kát. hold kapott földet. Azóta is tsz-tagok vagyunk. Nem is volt kedvem az első hetekben a szövetkezet földjén dolgozni. A mikor Ilka néniék beléptek ” a termelőszövetkezetbe, megkezdődött a tavaszi munka. Gábor — idősebbik fia —' kocsis- kodott a tsz-ben. Kora hajnaltól, későestig becsülettel dolgozott. Amikor a tavasziak a földből kibújtak, Kissnének is — mint a tsz többi tagjának — kimérték minden növény féleségből a területét. — Amikor végignéztem, sógor, a kimért területemen, elhatároztam magamban: ha már minden- hogy csak a tsz-ben kell dolgoznom, jó munkát végzek. Megmutatom azoknak, akik behoztak a szövetkezetbe, hogy tudok olyan munkát végezni, mint ők. — De azt is hallottam, ángy om, hogy maga sokszor kiabál egyikmásik tsz-tagra ... — Igaz sógor, ahogy kezdtem megszeretni a tsz-t, egyre bátrabban mertem szólni azoknak, akik elhanyagolták a munkát. Megmondtam a vezetőknek is: ha csoportot szerveztek, akkor úgy irányítsátok, hogy az jó is legyen. A z aratás és a cséplés idején ” sem húzta ki magát a munkából. Ment, szaladt az aratógép utón, hordta a kévéket, akárcsak a férfiak. S már az első évben szépen vittek haza búzát és sok mást a közösből fjávaj, Gáborral. Megszerette a termelőszövetkezetet. Az első év zárszámadása után hallották itt-ott, hogy lesznek, akik kilépnek a tsz-ből. Akkor ő már csak mosolygott rajta: — Én nem lépek ki. Kaptunk búzát, meg mást is elég szépen. V an mindenünk: hízó, tehén, aprójószág. 1953 év őszén Kamuion különösen nagy lábra kapott a kilépés gondolata. Uton-útfélen a kilépésről beszélgettek az emberek. Ilka néniék elhatározták: nem lépnek ki. Ha lesz egy csoport Kamuton, akkor ők tagjai lesznek. Így is történt. Amíg mások a kilépésen törték fejüket, addik Kissék végezték a betakarítást. * A hogy beszélgetünk egyezer csak nyílik az ajtó. Egyik bátyja jött látogatóba, aki egyéni gazda Zsadány környékén. A mindennapi életről kezdtek beszélgetni. — Húgom, nem érdemes dolgozni... Nem tudunk ruházkodni sem — így a bátyja. — Menjetek termelőszövetkezetbe. Meglátjátok, jobb lesz nektek is. Én nem panaszkodom — és kinyitotta a szekrényt, elővette új szoknyáját és a kosztümöt. — Nézd bátyám, ez a szoknya és a kosztüm 1150 forintba került, 360 forint volt métere. Még vettem hozzá egy szép kardigánt is, ami 360 forintba került, igaz, dolgoztunk is sokat, de meg is van az értelme. — Én nem akarok cseléd lenni, nem megyek a tsz-be. — Idefigyelj bátyám! Három évvel ezelőtt én is ezt mondtam. Most meg már nem lépnék ki semmiért! Nem érzem ma-gam cselédnek. Most vagyok iga zán magam gazdája. A csoportban kimérik a területemet, tudom, mit kell megcsinálni. Még a piacra, vagy egyéb ügyes-bajos dolgomra is van időm. Most szeptember dereka van és 170 munkaegység körül van, amit megszereztem. Gábor fiamnak — aki brigádvezető — még 420 munkaegységnél is több ven. Kapunk érre tengerit, búzát, zabot, árpát, pénzt — no meg egyéb mást is szépen. — Igaz, nektek jól megy, látom, már új motorkerékpárja is van a fiadnak. Be is ruházkod- tatok... — Nézd bátyám, próbáljátok meg ti is a tsz-t, majd meglátjátok. Balkiig Imre. 3 HÍREK r— Idő jár ás jelentés. Várható időjárás ma estig: erősen felhős, ködös idő. Sokfelé havazás, ónos eső, eső. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. Nappal, főként délen olvadás. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 3—mínusz 6, legmagasabb nappali hőmérséklet délen 0—plusz 3, északon 0—mínusz 3 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható közép- hőmérséklet mínusz í—mínusz 4 fok’ között lesz. — A GSORVAS1 Eöldmttves- szövetkezet az elmúlt éviben 63 pár lószerszámot adott el egyéni paraszti dolgozóknak. Sokan keresnek faszekrényes kukorica- morzsolót és telepes rádiót. — MEGNYÍLT a Nagyszénás sí tötdmüvesszövetkezet 140.009 forint beruházással épült árit- háza. Közel kétmillió forint értékű árukészletével bő választékot nyújt a dolgozóknak, így, nem kell ezután hosszú utazást tenniük szükségletük beszerzése miatt. — EJTŐERNYŐSÖK és a2 ej~ 'tőernyős sport iránt érdeklődők Tészére szerdán, január 12 0118’ óra 30-kor megbeszélést tart az MHSZ békéscsabai alapszervezete, Irányi utca 3. sz. alatti helyiségében. — OROSHÁZÁN (a volt Klein és Visit vaskereskedés helyén) az Orosházi Föld- müvesszövetkezet Járási Központja mezőgazdasági szakwzletet nyitott. Vas** roihaí ott a parasztság répavágét, da*tí- lót, ekevasat, vetőgépet, fűkaszálót, íif- és régebbi gyártmányú gépek javításához alkatrészeket. Január harmadikat»» ötödikéig 30— 32.ŐBÖ forint értékű árút vásároltak az egyéni gazdálkodók. II békéscsabai BELSPED eredményeivel, hiányosságaival a Viharsarok Népe többször foglalkozott. Mi örülünk az építő bírálatnak, amely hibánkat felfedi és így segít, hogy munkánkat jobban elvégezhessük. Nem fogadhatunk el azonban olyan bírálatot, anilyen Deén Józsefi éé ivott. Amíg ínezökovácsházi kiren- .deitségünk vezetője volt, íiép- szerűségbajhászásbói sorozatos bércsa'ást követett el. Eltulajdonította a vállalat irattárának egy részét és többször is megsértette a törvényes rendelkezések betartását. Az elért eredményeket is kifogásolja. Az említettekért felelősségre vontuk és a vállalattól fegyelmileg elbocsátottuk. Szikszai József, igazgató * Karácsonyi lapunkban írt szerkesztőségi cikkei Szikszai elvtárs egyetért, azonban nem írta meg leve.'éhen — amit elvártunk volna —, hogy milyen intézkedést tesznek a hiányosságok megszüntetéséért. A Deén Józsefné levelének valótlanságáról mi is meggyőződtünk és helyesnek tartjuk a vállalat intézkedését. Méhészeti előadás A TTIT és a békéscsabai méhészcsoport értesíti a méhészeket, hogy január 9-én délután fél 3-kor, a MÉSZÖV székházban méhészeti nagy előadát tart hangosfilm vetítéssel Sümegi Ferenc, a budapesti méhészeti csoport elnöke. * A Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete felhívja a méhészek figyelmét, hogy kellő számú jelentkező esetén, méhészeti előadássorozatokat indít a földművesszövetkezetek méhészeti csoportjainál. A részvételi díj 10 forint. A földművesszövetkezetek a jelentkezést TTIT Békéscsaba, Sztálin u. 12. szám alá küldiék be.
