Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

1955 január 30., vasárnap 3 [/iUcnsawlc Hifit „Ki lesz az első?" Mezőbe rény község dolgozó pa­rasztjai becsületbeli kötelessé­güknek tartották, hogy a gyárak és üzemek példájára ők is mun­kaversennyel köszöntsék április 4-ét, hazánk felszabadulásának nagy évfordulóját. A mult hét vé­géig, több mint százan kapcso­lódtak a versenymozgalomba. A felajánlást tevők száma ugrás­szerűen nőtt a január 21-én tar­tott községi tanácsülésen, ükkor a megjelent dolgozó parasztok még többet is tettek; Balogh te­remnek, a begyűjtési állandó bi­zottság egyik tagjának javaslatá­ra versenyre hívták Kondoros községet. Mik legyenek a versenykihívás pontjai? — ezen nem sokáig té- pelődtek. »Legyenek a legfonto­sabbak — hangzott többek véle­ménye — az állampolgári köte­lezettségek teljesítése, a begyűj­tés és az adózás!« Megegyeztek, hogy az első fél­évre előirányzott tervet tojásból 70, a baromfiból 60, hízottsertés- bői ugyancsak 60 százalékra tel­jesítik április 4-ig. Adóból az első negyedévi bevételi terv 104 százalékos teljesítését vállalták. »Majd meglátjuk, ki lesz az el­ső: mi, vagy a kondorosnak?«- — zárták le a versenykihívás vi­táját. Hogy ez eldőljön, addig több, mint két hónap van hátra. Anv­il,yi bizonyos: ha a mezőberé- nyiek a teljesítésben is olyan lelkesek lesznek, mint a verseny- kihívásban, úgy könnyen megle­het, hogy ők lesznek az elsők. Örömmel tanultak A Szarvasi Mezőgazdasági Tech­nikum tanárai 8 előadásból álló tanfolyamot szerveztek a közel­múltban.h Űrre meghívták azo­kat a dolgozó parasztokat, akik SzáfVaibn ! és környékén rizster­meléssel foglalkoznak. A tanfo­lyam sikerét elősegítette a Tár­sadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete is. A hallga­tóknak 3 forintos áron tanköny­vet juttatott. A parasztok örömmel * vettek részt az előadásokon. De még nagyobb örömmel távoztak a tanfolyam végeztével, mert ma­gukkal vitték tarsolyukban a rizs életéről, népgazdasági jelentősé­géről, nemesítéséről, a betegsé­gek és kártevők elleni védekezés­ről hallott ismereteket. A tanfo­lyamon negyvenen vettek részt. Negyven-ötven éves emberek ül­tek he az iskola padjaiba, hogy elsajátítsák mindazokat az alap­vető ismereteket, melyek ered­ményesebbé teszik gazdálkodásu­kat. A jó gazdának megtelik a kamrája Végegyházán sűrű köd eresz- , kedett a Petőfi utcára. Vanyó Mihály egyénileg dolgozó pa­raszt zöldre festett háza alig- alig látszik ki belőle. Kapa-' nyitásra kutyaugatás zavarja a téliest csendjét... Vanyó Béla, a fiatal gazda nemrégiben fogta ki szekere i elől lovait. Van még tíz kvad- rátnyi szántatlan területe a 8 j hold és 1200 négyszögölből, melyre most hordja ki az is- j tállótrágya utolját. Nem szá­molta, mennyit fordult aznap szekerével. Kora reggeltől, Ké­ső estig dolgozott, de így van ő ezzel nap-nap után, szorgal­masan munkálkodik. Apja meg — a 75 éves idős bácsi — a jószágok körül végzi el a tenni­valókat. De úgy ám, hogy bárki megnézheti az állatoktól népes udvart. A kis szobában széjjelterül a villany fénye. A jól befutott „búbos“ mellett öreg anyóka üldögél. Az asz­talnál unokája, a kis Tibi ját­szadozik. Kockából házat épít. Menye nem messze tőle tá­massza a kemence oldalát; ké­zimunkázik. Vanyó bácsi az ágy melletti széken üldögél. Fia a kanapét választotta pi- penő helyül. Csendes, békés családikor. A fiatal gazda el­mondja, mennyi trágyát vitt ki aznap és hogy milyen szép búja az őszi kalászosok vetése, meny­nyi termés várható. Ömlik, árad belőle a szó: „Az ősszel idejében földbe tet­tem a búza és ősziárpa vető­magját. Azután három holdra istállótrágyát hordtam ki es alászántottam. De elvégeztem a szántást minden talpalatnyi föl­dön, tíz kvadrát kivételével. Az őszibúza-vetésem elsőosztá­lyú.' „Ki mint vet, úgy arat“ =- ezt a közmondást igaznak tar­tom. Én úgy vetettem az ősz­szel, hogy tizenhat mázsa bú­zát arassak egy holdról a ta­valyi kilenc mázsával szemben. Tiszta, csávázott vetőmag ke­rült a földbe. Tavasszal, szük­ség szerint, végzem a hengere- zést, fogasolást, gyomirtást és egyéb növényápolást. A tava­szi talaj előkészítést és vetést sem hátráltatja semmi. A ve­tőgépet kijavíttattam. Uj boronát vettem és a fogas, eke karbantartása sem hiányos. Jöhet a munka, készen várom.“ Vanyóék jól gazdálkodnak. A tavasziak vetőmagját előre elkészítik. Beszerezték a lucer­namagot. Kukoricából a szép, egészséges csöveket válogatják ki és azt lehegyezik. Nem hiá­ba tervezik azután a 30—35 mázsás kukoricatermést egy holdon. Az óra hatot mutat. A fiatal- asszony leteszi kézimunkáját és készül a tehenet megfejni. Va­nyó bácsi kikíséri menyét az istállóba. Végig tekint állatain, melyekre olyan büszke. Két szép hasas kanca, egy kilenc- hónapos csikó, egy hasas üsző és borjas tehén díszíti az istál­ló belsejét. Nem restel még éj­szaka sem felkelni hozzájuk, megnézi, nincs-e valamelyik­nek baja. Hasas kocája igazán dícséretreméltó. Egy fialáskor 15—17 malacot hoz a világra. És rendesen kétszer malacozik évente. Több süldő is nyüzsög az ólban, súlyuk nyolcvan kilós lehet darabonként. Ezévi be­adásukba ezekből hizlalnak egyet és már az első negyed­évben beadják. A jó gazdának megtelik a kamrája a betakarításkor. A tizenhat mázsa búza átlagter­méséből lesz bőven kényérnek- való; könnyen teljesíti a be- j adást, jut a szabadpiacra is Vanyó Béla és édesapja az iparban dolgozó munkásokra is gondol, amikor előre megter­vezi azt, hogy tizenhat mázsa j búzát „kicsikar“ egy hold föld­ből. A nagyobb terméssel a munkások jobb élelem-ellátását segíti elő, viszont a munkások : által készített új borona — me­lyet most vásárolt nemrégen — a nagyobb terméshozam el- i éréséhez segíti. Hogy Vanyóék i jól gazdálkodnak, azt nemcsak a tanácsnál ismerik el, hanem szomszédai is. Némelyek mon­dogatják, hogy van nekik, mi­ből vásárolni. Hát igen, az, aki becsületesen dolgozik, annak van. Medve Mária Mezőgazdasági szakkönyv­vásárok februárban Az elmúlt év őszén megtartott mezőgazdasági könyvvásárok si­kere megmutatta, hogy a falusi dolgozók körében igen nagy ér­deklődés nyilvánul meg a szak- könyvek iránt. Ezért az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Me­zőgazdasági Könyvkiadó újabb szakkönyvvásárokat rendez feb­ruár 5-től kezdődően az ország egész területén. Az állami gazda­ságok és tsz-ek dolgozóit érdeklő müveken kívül számos olyan, könyv szerepel a vásárokon, ame­lyek az egyénileg dolgozó parasz­tok számára is hasznos útmuta­tásokat és tanácsokat adnak min­dennapi munkájukhoz. A vásárok alkalmából a me­zőgazdasági szakkönyvek eljut­nak a legtávolabbi falvakba és tanyaközpontokba is, hogy segít­séget nyújtsanak dolgozó paraszt­ságunknak. Mikor fejtrágyázzunk ? Hozzászólás Bacsó Pál elviérs „Helyes növényápolással — minél több termési“ című cikkéhez Véleményem szerint Bacsa Pál elvtárs cikke nem magya­rázta meg eléggé a gabonafélék ápolásánál, hogy az egyes el­járásokat a talajok minősége szerint miként alkalmazzuk. A homokos talajt, ellentétben a kötöttel, például egyáltalán nem szabad hengerezni, mert az anélkül is tömör. A homokos földbe yetett búzát célszerű könnyű fogassal megjáratni, de azt is csak alapos megfigyelés után hajtsuk végre. Van még egy másik dolog, aminél vitába szeretnék bo­csátkozni •— ez a műtrágya kiszórása. Egyesek azt mondják, hogy ne fejtrágyázzunk akkor, amikor nedves a növény. Én meg mindig olyankor végzem ezt a munkát, s mondhatom nem eredménytelenül. A nedvesen leszórt növényt csak erős napsütéses időben égeti le a műtrágya, de borult időben, vagy, ha a napsütés melege a 10 fokot nem haladja meg, nem történhet baj. Sőt, előnyös az -ilyenkori fejtrágyázás, mert a mindjárt oldódó mű­trágya könnyebben kerül bele a talajba. Lehet, hogy másoknak más a véleménye, de amit én szó­vá tettem, az nálam már bevált módszer, ezért azokat bátran merem ajánlani. Gyurik György ezüstkalászos gazda, Nagyszénás. Termelőszövetkezeteink jogvédelme TERMELŐSZÖVETKEZETE­INK ÉLETÉBEN eddig kevés szerepe volt a jogvédelemnek, annak ellenére, hogy gyakran lép ek fel ellenük perekkel. Ezek közölt sokszor még az osztályel­lenség támadása is megnyilvá­nult. Az ellenük indított perek­ben gyakran nem védekeztek kellően a szövetkezetek, aminek oka jórészt a szakképzés hiánya volt. De megtörtént az is — főleg közületi perekben — hogy a bírósági tárgyalásokon a ter­melőszövetkezet képviseletében nem jelent meg senki, ami arra következtetett, hogy nincsenek tisztában a mulasztásuk sokszor súlyos jogkövetkezményével. Csaknem megszokottá vált, hogy a tsz-eket — különösen egyes vállalatok — rendszeresen kötbérezték. Ugyanakkor igen ritka volt az, hogy a tsz érvé­nyesítette volna jogos kötbérigé­nyét annak ellenére, hogy az sok esetben kötelező'is volt. A sok­oldalú gazdálkodásuk folytán mindinkább több és több állami vállalattal kerülnek kapcsolatba a szövetkezetek. A gépállomások­kal, termeltető, termény- és ál­latfelvásárló vállalatokkal, víz­ügyi hatósággal, kútfúró válla­latokkal, javító üzemekkel, stb., amely ekkel általában szerződések megkötésével létesítenek kapcso­latot. Ezek a szerződések jogo­kat és kötelezettségeket tartal­maznak, melyeket maradéktala­nul teljesíteni kell. Termelőszö­vetkezeteink jogaik, jogos köve­teléseik és az ellenük támasz­tott igényekkel szemben a jövő­ben ne álljanak védtelenül. Ezért kormányunk az állandó jo­gi képviseletük megszervezésére vonatkozó rendelkezésével nagy segítséget nyújt. EZZEL A LEHETŐSÉGGEL élni is kell tsz-cinknek. Több­helyen idegenkednek a szerződé­sek megkötésétől. Előfordult né­hány esetben, hogy azzal tértek ki a jogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötése elől, hogy szükség esetén felsőbb szerveik majd képviselik őket. A Terme­lőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája mellett működő jogá­szoknak kétségtelenül ez is fel­adatuk, de a megye összes tsz- eihek képviseletét, jogvédelmét ellátni nem tudják. Ezért lett minden járásban külön állandó jogi képviselő beállítva. A jogi képviselők nem­esidé a perbeli képviseletek szak­szerű ellátását végzik, hanem je­lentős pereket megelőző és sok­szor elhárító jogi tanácsokat is adnak. A vállalatokkal szemben vitás ügyeket tisztáznak és ezál­tal elkerülik a szükségtelen pe­reskedéseket. Anyagi okok nem indokolják a jogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötését, hiszen havonta igen csekély ösz- szegű általánydíjat kell fizetni. Ennél sokkal nagyobb költségeket okozhat egyetlen rosszul megin­dított, vagy elvesztett per. SZAMOS TSZ MEGKÖTÖTTE már az állandó jogi képvisele­tét biztosító szerződést. Azok a 1sz-ck pedig, amelyek ennek je­lentőségét még nem látják kel­lően, rövidesen változtassanak ál­láspontjukon és a szerződések megkötésével biztosítsák érdekeik sikeres jogvédelmét. Szeme nyei Bálint, jogügyi előadó Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája. HÍREK r— Várható időjárás uifl estig: párás, helyekint ködös, felhős idő. Többfelé ködszitál ás, vagy óhos eső, eső. Mérw sékelt északkeleti, keleti légáramlás, a hőmérséklet alig változik. Legalacso- nvabb hőmérséklet ma éjjel: általába^ 0—pminusz 3, észalckeleten mínusz 4— mínusz 7 fok. Legmagasabb nappali hő!» mérséklet mínusz 1—plusz 2 fok között, helyenkint plusz 2 fok felett. A fíítésj alapjául szolgáló középhőmérséklet Q— pluM 3 fok között. — Köröstarcsán a Rákosi Ter­melőszövetkezet tagságának télen is szaporodik a munkaegysége. Most is dolgoznak, a trágyát hordják, fákat nyakaznak, az asszonyok pedig kukoricát mor­zsolnak. — A MŰSZERKÉSZÍTŐ kis­ipari szövetkezetek az idén 50 százalékkal több műszert gyár­tanak exportra, mint tavaly. — BÉKÉSEN, a volt cirok- ládaelemgyár épületében feb­ruár elsején vasipari vállalat kezdi meg működését. A lakos­ságnak javításokat és drótfonal készítését végzi a vállalat. — VJ IÁIT A cipőkrémek ke­rülnél; forgalomba. külföldi viaszból különböző színű cipő­krémek készülnek a Cipő- és Tar- keltpaszla Gyárban, és tubusuk­ban forgalomba hozzák a Hágá­ról cipőkrémet is. — »Egészségvédelemre kész« tanfolyamok indultak be me­gyénkben az általános iskolák­ban. A tanfolyamokon a \ L, VII. osztályos tanulók vesznek részt. — AZ OROSHÁZI KiOSZ­szervezetnéi nemrégen tartották a havi taggyűlést, ahol kétszázán jelentek meg. Ezen az értekez e- ten adták át Muszka János ács­nak a »Jó munkáért« érem-kitün­tetést, amit a szigetközi épületek helyreállítási munkáinál érde­melt ki, mint kisiparos. — Az egészségi és kozmetikai cikkek» választékát új gyártmá­nyokkal bővítik. Hamarosan megkezdik a dauer-tabletták ké­szítését. Sanodent néven szuva- sodástgátló, újfajta fogkrémet hoznak forgalomba. A gyermekek számára narancsízű fogkrémet készítenek. — A GtUkNUASl Viharsarok TSZ. az idén 16 katasztrális hol­don létesít kertészetet. A kerté­szet szélén 1200 négyszögölön fá- sítanak. Már megrendeltek ötezer, kanadai nyárfa- és ötszáz akúcfa- csemelét. Mi sem engedjük Kaszaperen vannak olyan adófizetők, akik még nem ren­dezték múltévi hátralékukat. Bulla Sándor 5341, Kocsis Sán­dor 2465, Bulla János 4333, id. Pável István 5600, Soós Pál 2332, Sulcz Pál 5178 forint adó­val tartoznak államunknak. A hátralékosok csak hangoskod­nak, úgy gondolják, ha a Köz­ségi Tanács megunja az idézést küldeni, akkor majd kijönnek zálogolni, vagy eltörlik a hát­ralékot. Tévednek ezek az em­berek. Nem kapnak adótőrlést. A jó adófizetők nem engedik meg, hogy ne teljesítsék állam- polgári kötelezettségüket. Ezek közé tartozik Kacsala Pál, Pali Sándor, Zai Mihály, Laczai La­jos. Mind a négyen rendezték 1955-re az első negyedévi adó­jukat. De mi sem engedjük meg, hogy a hátralékosok ne fizessenek. Ha a jó szó, a nép­nevelőmunka nem használ, ak­kor a törvényes rendelkezés­nek megfelelően járunk el. Misurda Antal adóügyi megbízott, Kaszaper.

Next

/
Thumbnails
Contents