Viharsarok népe, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
X/iUai&awk héf»e 1955 január 30., vasárnap Levél as olvasóhoz Kedves Olvasó! Örömmel értesültem a Viharsarok Képe szerkesztőségének megtisztelő szándékáról: lAit ELSŐ EltÓBAc c. regényem folytatásokban való leközléséről. Az a nézetem, hogy az író ne próbálkozzék előszó írással; különösen a táját munkája elé fölösleges előszói írnia. Miértt Azért, mert a regénynek magának kell vallania az íróró/, — mindenféle előszónál többet vall maga az írás az íróról is, a megírás körülményeiről is. Az író tollából származó előszó nem sokat használ a regénynek, ha rossz az írás... Most mégis úgy érzem, nem haszontalan dolog ezt a néhány sort papírra vetnem. A regény ugyanis könyvalakban is megjelenik az ősszel, s mielőtt megjelennék: nagryon szeretném az olvasók véleményét haliam. Mondják el, vagg írják meg őszintén véleményüket munkámról, tői eg azt: hol szürke a regétig, hol hamis a hang, hol van törés a jellemek ábrázolásában, hol és hogyan kellene javítanom rajta? i. tZ 1:1,SO EttÓtfA« egy kezdő regényíró első lépéseinek próbája is. Novellát, verset kb. 14 esztendeje írogatok már — regényt még soha nem ínam. Ezért kérem az olvasókat: segítsenek abban, hogy minél teljesebben küszöbölődjék ki a melléfogás, melyet a kézit at ma még valószínűleg tartalmaz. A regény jobbá-formálásában épp a Békés megyeiek segíthetnek nekem a legtöbbet, hiszen a történet Békéscsabán és Békés megyében játszódik le, viharsarki emberekről, tájakról beszél. A viharsarkiak a legilletékesebbek abban, hogy megítéljék i jó-e a kép, melyet éppen róluk iparkodtam megrajzolni?... Miért írtam meg a regényt? Elsősorban azért, hogy a mai serdülő fiatalságnak megmutassam: íme, ilyen volt a mi ifjúságunk egy olyan korban, melyet ők nem ismernek eléggé, melyben nagyon kevés volt a kacagás ési nagyon sok a könny és arcul- verés. Szerettem volna az igazat írni. Ezt a feladatot kissé meg- könnijílelle, hogy a regénybeli események részben megtörténtek velem, vagy csa'ádom tagjaival. Mégis, milyen nehéz volt leküzdeni azt a kísértést, hogy önéletrajzi regényt írjak, hogy ne magamat rajzoljam meg Bánszki Andrisban, a főszereplőben, hanem tipizáljak. Milyen nehéz volt az élmények, mások állal elmesélt események özönéből a korra, társadalomra legjellemzőbbek kiválogatását megkísérelni, hogy megközelítően igazak, tipikusak legyenek a megrajzolt képek! Szerettem volna a szocialista romantika eszközeivel is élni. ösztönző biztatást kaptam a s Literatur naja Gazeta« egyik őszi számából, a szovjet íi ókongresszus felszóla'ásaiból, melyek rendre hangsúlyozták, mennyire fontos az őszinte pálosx, s a ropvan- tilca a szocialista irodalomban. Szerettem volna az én saját hangomon írni, vigyázva Lenin tanítását: dAz irodalmi munka tűn a legkevésbé a gépies egy- formásítást, nivellálásí«. Szerettem volna úgy írni, hogy — az én hangomon ugyan, de mégis a közönség gondolatait, érzéseit, szemléletét fejezzem ki. Azokét az egyszerű, dolgozó munkásem- berekét, akikhez tartozom, és akik egy életre a szívemhez nőttek. Szerettem volna minél szebb emléket állítani a regénykével a Kommunista Eárt mártírjának, Kulich Gyulának: dKelen Gíjíiszk-nak, gyermekkorom felejthetetlen barátjának. Tizenegy- tizenkét esztendős koromban egy házban laktam vele; akkor, még nem volt pártmunkás — újdonsült szabósegédként dolgozott zlrimi és Ollárináu — az »emberségről példátn azonban számtalanszor kaptam Tőle ez alatt a rövid idő alatt is; nem felejthetem sűrű szemöldöke alatt világoló, melegfényü szemét, hullámos haját, halk, de olykor fűtött szavait — keze melegét... A regénybeli Kelen Gyászt« formáigatásakor mindig ö állott lelkem, képzeletem szeme előtt. A Viharsarok Népe szerkesztőségének köszönöm a közlés lehetőségét, s arra kérem a szerkesztőbizottságot: az olvasók közérdekűbb leveleit közöljék velem gam és írótársaim okulására. az ÜEIt ENDRE, írószövetség szegedi portjának titkára. pArtílet Agitáció az egyéni parasztok között A falusi lakosság jelentős része egyénileg gazdálkodó , könnyebben tudják teljesíteni paraszt. Számarányuk a parasztság túlnyomó többségét teszi, beadási és adófizetési kötele- ki és a földterület hetven százalékának a tulajdonosai. E j Kttsegeiket, éppen az áltem# puszta tények is mutatják, hog y falusi agitációnk középpont- ; támogatással elért nagyobb hója az egyénileg dolgozó parasztság között végzett politikai munka legyen. Hogy miért, arra röviden így lehetne felelni: Az új szakasz politikáját megvalósítani az egyénileg dolgozó parasztok nélkül nem lehetséges. Ezt a falvak minden kommunistájának, minden népnevelőjének jól meg kell jegyezni, munkáját ennek tudatában kell végezni. Miről beszéljenek a népnevelők? Az egyéni parasztok között! földjét, házát. Egy-egy falufolytatott agitáciönak fontos ban erre nem egy eset is van, része ma, hogy emlékeztessük amikor dobiaverték a kispa- az embereket a 3 millió koldus : raszt földjét, házát, jószágát, s Magyarországára. Emlékeztes- j földönfutóvá lett. Ma pedig, ha sük azokat a parasztokat, akik becsületesen dolgozik, gyara- a népi demokráciától kaptak podhat. Ha eleget tesz begyűjföldet, hogy a felszabadulás előtt hogyan éltek, amikor egyeseknek jó lett volna egy veteményes is. Azokat pedig, akik- pek a felszabadulás előtt volt 1—2, vagy 3—4 hold földje — a család számától függően —, a földreform során kaptak még hozzá; továbbá, hogy sokan köesetteg a lapban — a macsoVita a „Tiszafájánál orosházi költő munkásságáról Január 25-én a „Tiszatáj“ I adatokkal megbirkózni. A felszerkesztőségében irodalmi vi- j szólalok általánosan elismerték taestet tartottak a fiatal oros- tehetségét és azt, hogy új hanházi költő, Bónus István verseiből. Vajtay István vitaindító beszédében rámutatott a költő sajátosan egyéni hangjára, művészetének fő erényére, a paraszti életből vett nagyszerű képalkotás módjára. A hozzászólásokból előkerültek mindazok a problémák, melyek a költő továbbfejlődését segítik elő. Némely vitázó nem ismerve Bónus egyéniségét, helytelenül értelmezte művészetének eszmeiségét. Túlzottan paraszti témájú költeményei miatt na- rodnyik vonásokat ismertek fel benne. Ez igen éles vitát váltott ki a jelenlévők között, got ütött meg a „Tiszatáj “-ban megjelent költeményeivel. Régi táncokat tanulnak Az orosházi járási kultúrott- honnak 16 tagú tánccsoportja van. A fiatalok a mindennapi munkájuk után nagy szorgalommal és lelkesen tanulják a régi hagyományainkból felelevenített táncokat. Január 22- én, Szentetornyán szerepeltek nagy sikerrel. Jól szórakoztak a dolgozók, az előadás után bálát is rendeztek. zamból. S az állami háztartáshoz hozzátartozik az egyéni parasztok adófizetése, a termék-, hús- és állatbeadása is. Amíg a beadás az üzemi munkásság ellátását szolgálja, aki a falunak gyártja a kisgépeket, a műtrágyát, a ruházati cikkeket, addig az adóforintok hozzájárulnak ahhoz, hogy villanyt vezessünk be a faivakba, kutat fúrjunk, járdát építsünk és javítsunk és mindahhoz, ami szükséges a falvak életében. A népjóiét, a béke, azono» í or ráfiból {'akad Amikor pártunk, kormányunk meghirdette az új szakasz politikáját, egyben azt is kinyilvánította, hogy ennek megvalósításához a tömegek munkája, alkotó kezdeményezése szükséges — köztük az egyénileg gazdálkodó parasztoké is. Azt kell elérnünk, hogy minden faluban sok Va- nyó Mihály legyen. Még most, a téli hetekben szükséges minden egyéni termelővel beszélni, hogy felkészülve várja a tavaszt —» úgy mint Vanyó Mi- j hály, aki már a vetőgépét is jaA végegyházi Vanyó Mi- I vittatj,a’ más fazdasá8i, eszkö‘ hálynak 8 kát. hold és 1200 í zel pedl® mar keszen alInak- A négyszögöl földje van. A tava- | n^nevel° elvtarsak felvilágo- lyi kedvezőtlen időjárás ellené- | f° szava nyo*nan a Jvakban re is - közép-kötött talajon I f0rrj0" a munka- a Parasztasz- - 9 mázsa búzája termett hol- j SZ0?y°k szorgossaga abban dánként. Az őssáél 4 holdat h i vatkozzon meg, hogy több tett be búzával és 16 mázsásj £s*rke> Uba és kacsa legyen, a termést akar f érni holdanként, j tavasszal. A népnevelő elvtár________; __ , Van hasas üszője, borjas tehe- i sak ne sajnálják a fáradságot, l yek korszerűen segítik meg- ne és olyan hároméves kocája,1 hiszen amikor mindennek meg__"_____1. • i’ji j ■ i ____• j 4-ííuu ___i aa______________i_____i. VíilnsífáQÚííf’f Wí--/A t ési kötelezettségének, mely a szántóföld és rét nagysága szerint van kivetve, senki nem zaklatja. Termelvényeivel szabadon rendelkezik, a piacon kialakult napi áron eladhatja. S hogy a piacon mennyit ad el, az egyedül attól függ, hogyan műveli földjét, hogyan növeli zülük állandó rettegésben él- állatállományát. Egyszóval: kitek, hogy a banktartozás, vagy ki saját maga kovácsa szeren- adótartozás fejében elárverezik cséjének. Kormányzatunk támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat De nem lenne teljes a kép, , megvan minden egyénileg dcl- ha csak erről beszélnének nép- gozó parasztnak a haszna, meg- nevelőink. Amikor pártunk jú- térül munkája gyümölcse, niusi határozata, a kormány- program biztonságossá tette az egyéni parasztok gazdálkodását, egyidőben megfelelő támogatást is biztosított, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gyarapítsák gazdaságukat, növeljék termés- eredményeiket. Elsősorban az állami gépállomások azok, meművelni földjüket, ami a terméshozam alapja. A kormánymély több mint 100 malacot valósításáért küzdenek, az fialt eddig. A gazdálkodásban egész népért küzdenek. A nép program tette lehetővé a kis- a régi közmondást tartja mérv- ds a P“1*- ügye pedig egy. Na gépek nagyobbarányú gyártá- 1 adónak: „Ki mint vet, úgy sajnálják népnevelő elvtársasát, mely szintén a jobb föld- I arat.“ S az ősszel 3 holdat is- hik a fáradságot, hiszen az új művelést segíti elő. S ma már tállótrágyával terített meg. Nem szakasz politikája hazánk egész az egyénileg gazdálkodó parasztok is hozzájuthatnak például műtrágyához, melynek használata azt eredményezi, hogy több mázsa búzát és egyéb mezőgazdasági terméket takaríthatnak be. Egyszóval: nem kell más, csak jó gazda módjára dolgozni és akkor rest. Megadja, ami a földé, s gazdasági erejének a növeke- így megadhatja, ami a jószágé, dését jelenti. Amikor ez a nép- Ezért tudott most januárban ! jólét emelésének a záloga, egy 9 hónapos csikót 4000 fo- ugyanakkor gazdaságilag erős rintért eladni. Van is mindene, egyedül egy nincs neki: adóssága. Idejében teljesíti mindig beadási kötelezettségét, idejében fizeti adóját. Az egyéni érdek azonos az ország érdekével ország a béke záloga is. Ha mi is erősek vagyunk, a Szovjetunióval, s a többi népi demokratikus országgal és a Német Demokratikus Köztársasággal együtt megakadályozhatjuk az amerikai tőkéseknek azt a törekvését, hogy úja'bb Hasonló példa minden falu- I több gabona, hús, zsír legyen a ban található, amely bizonyítja: I piacon, a boltokban, bőségesen háborút zúdítsanak Európa né- érdemes, nagyon is érdemes j elláthassuk az üzemi munkáso- Peil'e, köztük ránk is. Már pe— A Pcstavezéngazgaíóság közli, hogy az 1954 február 6-án Kétségtelen, hogy Bónus esz- forgalomba bocsátott »Rovarok« __ m ei mondanivalója, költészeté- ^' ezesu be yegsorozatot 19oo ról , . ... , ; iebruar hatodikan a forealomnek formavilága meg nem ki- ból kh,onja. Fefcruár 6.aB után ilyen béljegekkel feladott küldeményeket a postahivatalok porforrott, de a már eddig megjelent Verseivel megmutatta azt, hogy képes az előtte álló fel- tósan kezelik. kát és a falu ellátatlan lakos- j diS a népjólét tervei csak ügy ságát. Valamint, hogy több: valósulhatnak meg, ha béké- nyesanyagot adjunk az élelmi- ken élhetünk, építhetünk. Ami- szeriparnak, a bőriparnak, álta- kor népnevelőink az egyéni palában az iparnak. A falu is rasztokat a több és jobb terme- csak úgy várhat több ruhát, ^ésre buzdítják, akkor ez azt is cipőt, ha a város ellátja megfe- iménti, hogy a béke megvé- lelő mennyiségű élelmiszerrel, ! Résére is buzdítják őket. Ilyen nyersanyaggal. így válnak az összefüggései vannak az egvé- egyéni gazdaságok országos \ n* érdeknek és a közös, az or- üggyé, így válik az egyéni pa- szagos érdeknek. A falusi agi- rasztok saját érdeke a közös- tációnkban ezért kell központi ség ügyévé. j helyet elfoglalnia az egyénileg Ahogyan összefügg az egyé- dolgozó parasztok között veg- ni parasztgazdaságok termelése ze^ felvilágosító munkának, a közösség, az ország ügyével, Cserei bál ugyanúgy függ össze egyéni ér- —————————dekük az ország érdekeivel a — A „HINTÖN járó szere- termény-, az állat- és a hús- lem“ c. új színes magyar film beadás is. Kormányunk támo- elkészült és febr. 3-án bemumódban éljenek az egyénileg gatja az egyéni parasztokat, tátják A film vígjátékot a nyá- gazdálkodó parasztok — bár hogy többet tudjanak termelni, ron a Balaton partján, a Bacélkitűzéseink egyik része ez hogy jobban éljenek. De ez a dacsony lankáin, festői környei? —, hanem arról is, hogy | támogatás azt is jelenti, hogy j zetben forgatták. jól gazdálkodni. Ezt megkívánja minden egyénileg dolgozó paraszt saját érdeke, de megkívánja az ország érdeke is. A párt, a kormány célul tűzte ki: állandóan és fokozottan javuljon a dolgozók életmódja. Márpedig az életmód, az életszínvonal állandó és fokozott javulása nem lehetséges a mezőgazdaság hozamának általában és az egyéni parasztgazdaságok hozamának növelése nélkül. Amikor az egyéni parasztgazdaságok növelését akarjuk, ezt pártunk, kormányunk támogatja, nem másról van szó, mint az új szakasz politikájának a megvalósításáról. Nemcsak árván szó, hogy jobb
