Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
1953 itereniber 31., csütörtök Vikais-aiok Hifit Hegedős András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) ben már segítettek; így jelenleg a beadási árnál lényegesen magasabb, több mint háromszoros a szabadfelvásárlási ár és ez a minőségtől függően még magasabb is lehet. leg lényegesen nagyobb helyet; termelőszövetkezetek az őszi foglal el, mint a szarvasmarha, \ mélyszántás tervét december közel kétszerese annak. Sertés- j 15-ig 93.3 százalékban teljesítet- állományunk fejlesztésénél a vá- j ték, az egyénileg gazdálkodó dol- gási állagsúly növelése mellett j gozó parasztok mindössze 68.5 a legdöntőbb a takarékos takar-1 százaléknál tartanak, mányozás, hogy minél kevesebb | A mezőgazdaságban nagy neA lejbegyüjtés új rendszere lé- f és olcsóbb takarmányból minél hézségeket okoz — különösen a nyegesen megnövelte a tehén- j több húst és zsírt tudjunk előál- lartásban mind az egyéni pa- lílani. rasztok, mind a termelőszövetkezetek érdekeltségét. Szarvasmarhaállományunk minősége további javításának célja a szocialista szektorban — a kapások megművelése. Ezért a növényápolási munkákat az eddiginél gyorsabban kell gépesíteni. E cél érdekében el kell látni a mezőgazdaságot négy ze te s-velőEzen cél elérése érdekében tovább kell javítani sertésállományunk minőségét, feltétlenül fenn kell tartani és tovább kell fej tesz- tejhozam növelése és a tej zsif- j teni, különösen a szaporaság j géppel; de négyzetesen kell vetni tartalmának emelése. szempontjából, a magyar manga- a legfontosabb kapásnövényeket. A magyar tarka tehénfajtának lica-fajtát, amely sok zsírt ad. |a kukoricát, napraforgót és négyAz állami gazdaságok sertéstenyészeteinek mintegy 50 százalékát fokozatosan törzstenyészelté kell fejleszteni, amelyek nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az szinte minden egyes egyede ké- 2S jó takarmányozás mellett háromezer liter tejet adni, mégis országos áitaglvaii a mi tehénállo- iányunk évente átlagosan csak 1400—1600 liter tejet ad. A tehe- ek takarmányozásán és gondosán múlik az, hogy ezen a jeiyzelen változtassunk és úgyan- zzel az állománnyal is sokkalta vöbb tejet termeljünk. A lejhozamnak átlagosan 500 literrel való emelése, ami a ta- arinánya’ap megszilárdítása esőén 2—3 év alatt elérhető, már he'őséget ad arra, hogy városáé, faluban igazi lejbőségei Ásunk, mert így megkétsze- ' az áruforgalomba kerülő isége. ' ú munka fejlesztése 11 szélesíteni a be kell vonni ,‘,’ságok és az zetes-fészkesen kell ültetni a burgonyát, addig is, amed.clig elégséges számú géppel nem rendelkezünk. A növényápolási munkák géA lenyészté érdekében ki k törzskönyvezést és nemcsak az állami egyénileg gazdálkodók számára is j pesi tése érdekében növelni kell az Universal-traktorok számát; a gépállomásokat és az állami gazdaságokat olyan munkagépekkel, elsősorban kulliválorokkal kell zetlségét is és számukra az eddi- j ginéi hosszabb tanfolyamokat keli | tartani és ugyanakkor nagyobb szómban keli a mezőgazdaságba gépésztechnikusokat küldeni. A mezőgazdaság gépesítése kö- | tiili hibák egyik legfőbb oka, hogy a traktorvezetők és mecha- ! nikusok a gépállomásokon és állami gazdaságokban a rossz szociális ellátás, a munka szervezetlensége miatt gyakran változnak. Ezen a helyzeten is változtatni keli. Gondoskodni kell arról, hogy a traktoristák és kom- j bájnisták mindennapi életükön j keresztül érezzék, hogy pártunk és kormányunk, a gépi munka jelentőségének megfejelőeai, fokozott megbecsülésben részesíti a jóldolgozó traktorost és kombájnistát. Ezért meg keii javítani életkörülményeiket, biztosíta- ; ni kell számukra a szórakozás lehetőségeit is és munkaközben el kell őket látni meleg étellel. Feltétlenül meg kell erősíteni, a gépállomások és állami gazdaságok javítóbázisát, alkatrész- és üzemanyagellátását is. A javítóbázis megerősítése érdekében a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit megfelelő felszereléssel kell ellátni, munkagépekkel, mérőműszerekkel és a javítóműhelyekbe az Iparból önkéntes jelentkezés alapján megfelelő szakembereket kell átirányítani. Az alkatrészellátást úgy kell megszervezni, hogy az alkatrész- hiány miatti gépáltós a minimumra csökkenjék. Mindezekkel az intézkedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaság számára adott, hatalmas géppark gazdaságos és takarékos felhasználását a termésátlagok gyors felemelése érdekében. juhtenyésztő a tejből — ami a juhnál csak másodtennék — közel másfélszerannyi jövedelemre tud szert tenni, mint a főtermékből, gyapjúból; ezért a gyapjú árát a jelenlegi 14 forintról fel kell emelni 36 forintra. lenn elősző vetk- ’’uueitf A‘ Az eddiginél sokkal nagyobb egyénileg gazdáik ozo pa- dot kell fordítani a baromfirasztok teheneit is m a törzs- fejfesztésére is és enkönyvezett tehenek sza.. - . . lekében meg kell növelni év alatt legkevesebb 100.000-re j 'j.eft;t-^a,Wcilásl és még 1954- ke>! emeli. . A törzskönyvezej millió-naposcsibét kell elozaz a legjobb minőségű tehenek .rcénileg gazdálkodó dolszámára kell biztosítani a leg-1 a "-arasztoknak, termelőszö- jobb előfeltételeket, így elsősor- ( ^ k H a ban megfelelő mennyiségű takar- " 1 ' mányt. Az ország lakosságának hússal és zsiradékkal való ellátásában a legnagyobb jelentősége a sertéstenyésztés. k van, mely a hús- szükségletek kielégíti‘ében 3c1en’ IX. A rneső%u%da*<2jjg munkák, gépesítéséről A mezőgazdasági termek* át- -'^oket. mert a mezőgazda- talános felemelése a talaj tem*6 \ n ten z ív ebbé belterjesekbe képességének fokozása, az állatié- együtt körülbelül hanyészlés hozamának növelése s«.#® arányban nő a mezőgazda- nagy mértekben a gépesítés szín- ság>jmkaerőszüksé«lete is. vonalának emelésétől függ. | a mezőgazdasági munkák kö- Mindazok a rendszabályok, me- zül ma a fegfonlosabb feladat az szánlás-xetudnak nevelni tenyészállatokat: kant és kocasüldőt. A juhállomány fejlesztésére múld számbelileg, mind minősé- ... gileg nagy gondot kell fordítani ellátm- ameI>ek segítségévéi anö- és a dolgozó parasztokat az ed- vényápolási munkák gépesílhe- diginél sokkalta inkább érdekeinél tök- Célul ke!l kiUízr’k ho«’ kell lenni a gyapjútermelésben. I 1956'rf az állami gazdaságok és . , ,, . ' . . , , termelőszövetkezetek növényapoMeg kell szüntetni azt a lebe-, lfci , lább 45 százatetlen állapotot, amely most a , ^ juhtenyésztést jellemzi, hogy aj M<Jg kel, állapUani) hogv a j traktorok kihasználása ebben az I évben átlagosan 35 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban | általában továbbra is rendkívül alacsony színvonalon mozog a géiiek kihasználása és különösen tűrhetetlen a helyzet a gépek ápolása és karbantartása körül, I amely sok gépáilásra, alkatrész- ] pazarlásra és a gépek gyors elX. A mexőgaxdasági termelés szakirányításának megjavításáról A mezőgazdasági termelés általános fellendítésének célkitűzése megköveteli, hogy a mezőgazdaságot irányító szervek, a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok, továbbá azok mezőgazdasági osztályai munkájában lényeges változás tör2 ke fok általi, lül^fő feladat a művelése, hogy hússal, zsír-.úrzésének. használódására vezet. Ez persze nemcsak a szakmai j hozzáértés hiánya miatt van így. Nagy szerepe van ebben a laza fegyelemnek, a lelketlenségnek, ami egyes gépállomásokon é* ál- mi gazdaságokban a traktoraik és műhelymunkások között | eluralkodott, és a földművelés- j ügyi minisztérium gyenge ellen- j rai, tejfel, tojással kielégítően untjuk etíjátni lakosságunkat. A géjvállomások munkájának e- gyik nnnagyobb hiányossága az, \ hogy a géfk munka hatása a termésátlagok növekedésében nem mutatkozik 'fieg, mert a gépi munkák minőségibe nem fordítanak gondot. A gép ái'pm ások igazgatóinak, főagiv móm usa??lak és főgépészeinek jelentős ré*ze még mindig nem érti. hogy cs?k akkor lehet jónak értékelni i. gépállomás működését, ha körzetében u termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termésátlagai a műnlyeket a mezőgazdasági tenne- alapvelő munkán,- * r-—-— ----------- u,«r lés érdekében alkalmazni aka- tes és egyél talajmumfák gépesí-, kák gépesítése segítségével nőnek, runk, a mezőgazdaság intenzíveb- lése. Jelenleg még a mezűaazda-; Hiába teljesíti a gépállomás ide- bé tételét jelentik és egyben nő- sag szocialista szektorában Stgí®™,a ,l5?vét normálholdakban, vcük a munkaerőszükségletet, i sikerült megfelelöeji gépesíteni .. JZS,!' arí ross/ az eredmény, Mezőgazdaságún kivan viszont jelenleg is nagy a munkaerőhiány, mert az elmúlt években soktízezer mezőgazdasági dolgozó ment (el a városba, az iparba. Ezen kérdésnek egyetlen megoldása a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése, mert ez megsokszorozza a munka termelékenységét és egyben könnyebbé teszi a mezőgazdasági munkákat, amelyek közismerten a legnehezebb munkák közé tartoznak. A mezőgazdaság gépesítésének levezeti üteme az elkövetkező Károm éviién átlagosan évente mintegy 60.000 mezőgazdasági dolgozó munkaerejét pótolja. Ez tehát annyit jelent, mintha 1956 végéig a mezőgazdaságban dolgozók számát 180.000-rel növelnénk. Ez a gépesítés a mezőgazdaságban nem tesz feleslegessé mun. , . , , ebíl£n az esetben nem dicséretet, ezeket a munkákat Igaz ugyan, l elmarasztalást érdemel, hogy az allann gazdasagok és ter-! \ melőszőve (kezetek a szántás-ve- A “«őgü^asag szamara jutta- meioszovctKezeieK a szamas-ve ^ g€pek jofeb kihasználása és a lést szinte teljes egészében géppel végzik, de a munkák nem megfelelő időben történnek. Megkésünk a tarlóhántással, az őszi mélyszántással és legtöbbször a vetéssel is, márpedig ez a késedelem gabonából kát. holdanként könnyen jelent egy-, kettő, sőt négymázsás terméskiesést is. Ugyanezen alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak js. Több év tapasztalata mutatja, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jelenlegi fogatellátottságuk mellett nem bírnak idejében megbirkózni a nyári és az őszi munkálatokkal. Az idén is, míg az állami gazdaságok, munkák minőségének megjavítása érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a 'traktoristák műszaki kiképzését és 'a mezőgazdaság műszaki kádereiül va!ó ellátottságát. A traktorát» jobb kiképzése érdekében javasolja a Politikai Bizottság, hogv 1954ben az iparitanuló-képz»5' ü »*- hasonló traklorosgépés;' épzv-j p,- nulóintézeteket kell nyitni másféléves oktatási időtartammá^ ^ mellett az idősebb korosztály»-^ és katonaviseltck számára a fölo. müveíésügyi minisztérium szak- oktatási rendszerében hathónapos szaktanfolyamokat kell szervezni, ahol a már gyakorlattal rendelkező fiatalok traktoros gépész- oklevelet nyerhetnek. Nevelni kell a körzeti és vezető mechanikusok műszaki képA mezőgazdaaágfejlesztéai programm nagy feladatot ró a megyei, járási é? községi tanácsokra, mezőgazdasági osztályaikra. A mezőgazdaság területé« a túlzott cen tralizál ás azzal járt, hogy a járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik liatásköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a földművelésügyi minisztérium dönt. A földművelésügyi minisztérium dönti el jelenleg is még azt, hogy egyes termelőszövetkezetek mely területén létesüljön tógazdaság 'agy öntözéses gazdálkodás, hed ültessenek szőlőt vagy gyümölcsöst. A földművelésügyi minisztérium haltenyésztési osztálya például nemrégen még a termelőszövetkezetek tógazdaságainak fejlesztése helyett azzal foglalkozott, hogy sörrel, paprikával és borral látta el a halász- szövetkezetek csárdáit. Mondanom sem kell, hogy ez a túlzott centralizálás az ügyek jpenetét rendkívüli módon m“gnehezíti, és a helyi kezde- médvezéseknek nagyon gyakran s^myát szegi A meédgazdasági fejlesztési programing akkor lehet végrehajtani, J,a megnöveljük a megyei és járás’ tanácsok felelősségét és egyb™ hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésében. E óéiból felül keJl vizsgálni a földművelésügy i minisztérium döntési jogkörét és csak a legfontosabb kérdések" eldöntését kell meghagyni a minisztérium hatáskörében, a többit bátran át kell adni a megyei és járási tanácsoknak, illetve azok mezőgazdasági osztályaira kell bízni. A helyi tanácsok a mezőgazdaság fejlesztésében rájiuk -ótt feladatokat csak akkor tuü.Kk kielégítően elvégezni, ha vegrein.p.í^ykj.g a tanács tagjain kívül bevonják a mezőgazdasae legjobb dolgozóit, termelőszövi- tagokat, egyénileg gazdáiké dókat, az állami gazdaságok és gépá Horn ások élen j áróit. Támogatni kell a mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozását, mert ez széles tömegkapcsolatot teremt a tanácsok és a falusi dolgozók között. Sőt helyeselni kell azt is, hogy ha a járási tanácsok és megyei tanácsok a járás, illetve a megy e legjobb mező- gazdasági dolgozóiból szintál létrehoznak mezőgazdasági termelési bizottságot, és velük rendszeres időközökbe« megtárgyalják a járás, illetve a megye mezőgazdasági fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. A dolgozó parasztok tömegeinek bevonása a tervek végrehajtásába az egyik legdöntőbb záloga a tervek sikerének A mezőgazdasági programm végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul, széles körben ismertetni kell a dolgozó pa- rasztsággalp hogy mindenki előtt bebizonyosodjék, hogy a programm végrehajtása kése- tdelenv nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás seizes százezer dolgozót mozgósít és állít majd a programm mellé. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében a mezőgazdasági szakemberek j túlnyomó többségét közvetle- ! nül a mezőgazdasági termelés irányításaira és szervezésére ; kell felhasználni. Milyen formában tehetjük ezt meg? A legalkalmasabb forma erre kétségtelenül a gépállomás. Bár emellett szakembereket nagy számmal kell küldeni a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba és a tanácsok apparátusaiba. A gépál- ! lomásokon széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépállomások agronómusait — hasonlóan, ahogy ez a SííovÍ ‘et(unióban történik — oda ell kapcsolni egy-egy nagyobb \termel őszö vetkezethez. A gépállomásokat specialism kell; szőlő-, gyümölcs-, zöldségtern elő vidékeken például a kertészekkel, öntözött területeken ö ntözési szakemberekkel keld megerősíteni, akik segíteni tun] iák a speciális termelés ágak gépesítését is. Biztosítani kell, hogy a iö- '■ő év első felében minden 600 flFoiytaíás a 4. oldaloD.)
