Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
ViUaisawU Ifiéit 1953 december 31., csitt äriött Ssiseilis Hidrái elvtárs beszéde a Magyar Delgozék Pártja Kizpenti Vezetőségének iiléséu (Folytatás a 3. oldalról.) kataszteri holdnál több szántóterülettel rendelkező termelőszövetkezetben dolgozzék a gépállomás állományában lévő, megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A gépállomások agronónm- sail a termelőszövetkezetekben felelőssé kell tenni nemcsak a növénytermelési munkák időben és megfelelő minőségben való elvégzéséért, hanem az állattenyésztés fejlesztéséért is:. A jogköröket azonban úgy kell megszabni, hogy ne csökkenthessék a termelőszövetkezetek elnökének és igazgatóságának önállóságát, ne sérthessék a szövetkezeti demokráciát. A gépállomás agronómusá- tiak feladata, hogy segítse és támogassa a termelőszövetkezetet, hogy a tudomány'és az élenjáró gyakorlat tapasztalatai figyelembevételével dolgozzék. A gépállomások agro- nómusai segítsék az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is, ismertessék közöttük azokat a módszereket, amelyekkel terméseredményeiket fokozni tudják, és segítsenek | nekik abban is, hogy idejében 1 megkapják termelésükhöz I mindazt a segítséget, amit a j párt és a kormány biztosít1 számukra. A gépállomások agronómu- sokkaí való megerősítése mel- 1 lett képzett mezőgazdasági szakemberekkel kell megerősíteni a nagyobb községek fca- : «ácsait is. A mezőgazdasági szakemberek átcsoportosítását a termelésben I önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani és a városból falura menő szakemberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kell javítani anyagi feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végző szakembereket kötelezni kell arra, hogy az egyetem elvégzése után, irányító munkakörben legalább három évig közvetlenül a termelésben — termelőszövetkezetben, gépállomáson, állami gazdaságban — dolgozzanak. Hazánkban a mezőgazdasági tudomány a párt és kormány támogatásával a felszabadulást követő években jelentős mérték- íven fejlődött és jelenleg több mint 40 tudományos intézet és kísérleti gazdaság dolgozik. A mezőgazdasági tudósok és az élenjáró szakemberek resztvettek a mezőgazdaság fejlesztésére előterjesztett programm kidolgozásában is; tudásukkal, tapasztalatukkal segítséget adtak a mező- gazdasági termelés fellendítését célzó intézkedések kidolgozásához. Ugyanakkor hiba lenne nem látnunk, hogy a mezőgazdasági tudományos intézeteink és kísérleti gazdaságaink munkájában még sok hiányosság van; a legfőbb ezek között az, hogy gyenge a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Ezért a tudományos intézeteket közelebb kell vinni a mezőgazdasági termeléshez. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése érdekében mozgósítani kell a mezőgazdasági szakemberek többezerre menő hadseregét, szakmai tudását, tapasztalatait. XI. A falusi pártpolitikai munka feladatairól A mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkájától függ. Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat városban és falun egyaránt e hatalmas programm végi'ehajtására és irányítani ezt a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mezőgazdaság rendkívüli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében különösen nagy szerepe van a falusi pártszervezeteknek. Ezek a pártszervezetek a felszabadulást követő években sok nehéz harcot sikerrel vívtak meg, ők irányították a földreformot, vezették a harcot a föld megvédéséért, nagy munkát végeztek a termelőszövetkezetek megszervezésében és a termelőszövetkezetek megvédésében is. Falusi pártszervezeteink azonban az elmúlt években meggyengültek; sok tapasztalt párttag került el faluról különböző pártós tanácsfunkciókba, a honvédséghez, s a népgazdaság különböző ágazataiba, az iparba, közlekedésbe, ugyanakkor a falusi pártszervezetek csak nagyon kevés dolgozó parasztot vetlek fiel! tagjelöltnek és párttagnak. Gy/en- gítette a falusi pártszerv ezete- ket még az is, hogy a falvak eg)' részében sok ki? ^létszámú aiapszervezet alakult egységes, nagyobb létszámú fíalusi alap- szervezeí helyett. A járási pártbizottságok legfontosabb feladat#; most, hogy felismerve ezt a helyzetet, megerősítsék a fíj-'iUsi pártszervezeteket, növeJíjék tekintélyüket és biztosíiwák. ltogy az alapszerve- »etekben n szervezeti szabályzatnak megfelelő pártszerű v"» tres j és ttáriélet folyjék. A falusi pártszervezetek megerősítése érdekében az eddigi szétaprózott kislétazámú alapszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi pártszervezetek létrehozására kell törekedni. Faluban külön alapszervezetet csak termelőszövetkezetben. gépállomáson, vág)' állami gazdaságban kell alakítani. A többi párttagot egy pártszervezetben l^eli összefogni. Meg kell erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a pártba való felvételével is; minden faluban sok olyan dolgozó paraszt vau. aki- nemcsak helyesli a párt politj. Icáját, hanem kezdeményező^, vesz részt annak végrehajtóban. Falusi pártyzerve^c;nk fontos feladata, hogy fnlmzntt gonddal neveljék ezekgj' a doI_ gozó parasztokat és közülük azokat, akik a part, aggal szemben támasztott J követelményeknek megfelelnek,, vegyék fel tagjelöltnek, ille„cv* a tagjelöltségi idő lejárta ’után pártiagnak. A f alusi pártszervezetek segítségéven a mezőgazdasági termeié^ ’fejlesztési terve végrehajtásába be kell vonni a dolgozó parasztság széles tömegeit, termelőszövetkezeti tagokat, egyénileg gazdálkodókat, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóit. A programm végrehajtása minden községben más és más feladatok végrehajtását követeli meg. A helyt adottságokat pedig úgy lehet teljes mértékben lehasználni a >mezőgazdas:í«s~tdrnje" lés fejlesztésére,. ? *erv Vf^8‘ rehajtására ie-"1 ,!ePl mozgalom fejlődik k- amelyben a dolgozó par«sz**k száz-és százezrei tevéMinden faluban igyekezni kel! a pártszervezet körül létrehozni a becsületes pártonkívüli dolgozók csoportját, bevonva ide nagy számban középparasztokat is; s a pártszervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága fejlesztése érdekében mit szándékozik' tenni; velük "megbeszélve, az ő tanácsaik, javas?- lataik figyelembevételével és az ő segítségükkel kell megtennie minden szükséges intézkedést a mezőgazdasági termelés feleine1- lésére. A falusi pártszervezeteknek komoly segítséget kell adniok a helyi tanácsok megerősítéséhez. A községi tanácsoknak á mező- gazdasági termelés fejlesztéséért folyó harcban nagyon nagy szerepük van; ők kell, hogy szervezzék és irányítsák mindazokat a munkákat, amelyek községük területén a termésátlagok felemeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért folynak. A községi tanácsok ezt a feladatot csak akkor tudják ellátni, ha; a dolgozó parasztság tömegeire tudnak támaszkodni. Ezért a falusi pártszervezeteknek feltétlenül támogatatok kell a községi tanácsok mellett megalakuló mezőgazdasági termelési bizottságot*. Elő kell segíteni, hogy ezekbe a bizottságokba a dolgozó parasztság legjobbjai kerüljenek be és nagy számmal vegyenek részt olyan, becsületes, földműveléshez jól értő középparasztok is, akiknek szaktudása, tapasztalata nélkülözhetetlen a határozat végrehajtásához. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésére irányuló programm végrehajtásában nagy szerep vár az ifjúságra és az ifjúság szervezetére, a DrSZ-re. A falusi ifjúsági szervezet legfontosabb feladatává kel! tenni, hogy a’z élenjáró módszerek elterjedését segítse. Bel kell használni és új tartalommal kell ntegtöiteni a föld- művesszövelkezeteket is, hogy a dolgozó parasztok a földműves- szövetkezetek segítségével érdemlegesen tudják előmozdítani községükben a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztésének ügyét. A földművesszővetkezeteknek kü- tünösen nagy szerepük van a falusi áruforgalom egészséges .fejlesztésében és amellett rajjtlk kérész lül a dolgozó parassók jelentős termelési segykéget is kaphatnak, közös, daráló létesítésével, közös/hozással stb. A faijai pártszervezetek a pár- tonly/üii dolgozó parasztoknak a pártszervezet köré megszervezett csoportjai, a mezőgazdasági ter- JKeiési bizottságok, az ifjúsági szervezetek, földművesszövetkezetek s egyél) társadalmi szervezetek segítségével széleskörű politikai tömegmunkát fejtsenek ki a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekéljen. A falusi pártszervezeteknek támogatatok kell mindazokat a kezdeményezéseket, amelyeket a falu dolgozó parasztjai a _k&zség mezőgazdasági termelésig fokozásának érdekében terhek; a legelők rendbehozgsát, daráló létesítését, a község utalnak, tereinek gyümölggfásítását, műtrágya- kísértetek beállítását, közös talaj javítási/ munkálatokat, közös öntözési tehetőségek megteremtését. Ugyanakkor ügyelniük kell arra, nUkogy a kutáko.k és egyéb falusi ^»zsákmányoló elemek megzavarják a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért folyó munkát. A falus-1 kommunisták ne feledfcez- ,zer.ek meg arról a tapasztalatról, «melyet a termelőszövetkezetele megvédéséért folyó harcban a kutáko.k és egyéb falusi kizsákmányoló elemek káros tevékenységéről szereztek. A mezőgazdaság! programm végrehajtása a falusi pártszervezetek számára olyan lehetőséget ad a dolgozó parasztság és a párt közölii kúp? sütünk mc-c-rősílésére, amilyennel a falusi pártszervezetek a földosztás óla nem rendelkeztek. A falusi pártszervezetek megerősítése és a politikai tömegmun- ka megjavítása megköveteli a járási pártbizottságok munkájában levő súlyos hibák és hiányosságok kiküszöbölését és a pártvezetés magasabb színvonalra való emelését. A járási pártbizottságoknak mindenekelőtt szakítani kell a formális, a. bürokratikus módszerekkel, az általános irányítással, az utas Ugatással, amely ez idő szerint még nagyon általánosan elterjedt hiba. így dolgozik többek között az orosházi járási pártbizottság is. Egyre-más- ra gyártja a határozatokat, körleveleken keresztül instruálja az alapszervezeteket és nem lehet csodálkozni azon, hogy a járás termelőszövetkezetei nem fejlődnek megfelelően. A járási párt- bizottságok tagjainak és a pártbi- zottságok apparátusa munkatár- I sainak alaposan meg kell isnier- niöfc járásuk egész területét, minden községet külöu-külön, s az egyes községek mezőgazdasági termelését. Á helyzet ismeretében a járási pártbizottságok községenként vizsgálják meg és ellenőrizzék a helyzetet s ha elmaradás van, keressék az elmaradás tényleges okát és általános határozatok helyett érdemleges intézkedéseket tegyenek a hibák ‘kiküszöbölésére. Ahhoz, hogy a járási pártbizottságok így tudjanak vezetni, hogy ne általános utasításokat gyártsanak, hanem tényleges segítséget adjanak az egyes községekben a pártszervezetek megerősítéséhez, a termelés feilerer öltéséhez, azaz a dolgozó paydSz. tok jómódüvátételéhez, Szükséges, hogy a járási pártl^y^«^ tagjai és mmikatársai--grlsmek mezőgazdasághoz és ezért a-járási * megyei pártbizottságok munkatársainak két éven belül vizs«á! kell tennjik alapvető növényiéi;-1 melési ts állattenyésztési ispiíe- retekt‘1' A->arási pártIiSlí,sJgoIí /iKnyí- tíSát a bürokratÍJÍvuV'--^íezetési módszerek kiküszöbölése^ érdekében közelebb kell vinni, !lr alapszervezetekhez. A járási pártbizottságokban erős insdruktor-cso- portot kell szervezni és a járás egyes községeihez k’e,i őket kapcsolni. A falu politikai életében faőáoti nagy szerepük van a gépál?lr,á- sok pártszervezeteinek. Munkád* megjavítása érdekében a Központi Vezetőség négy évvel ezelőtt központi és megyei politikai osztályokat állított fel és gépállomásokon politikai-öéiye ttesi funkciót rendszeresített. A gyakorlati t^pasztalgy azt mutatta, hogy' a gépóiktin ások pártszervezetének J#ftős irányítása — részben a politikai osztály, részben a járási pártbizottság részéről — nem vezet kellő eredményre. A járási pártbizottságok erősödése lehetővé teszi, hogy a gépállomások pártszervezeteit egységesen a járási pártbizottságok irányítsák ezért a Politikai Bizottság javasolja a gépállomások politikai osztályainak és a politikai-helyettesi funkciónak a megszüntetését és az utóbbiak helyett függetlenített párttitkárok beállítását a gépállomásokon. A gépállomások politikai osztályainak munkatársait és a politikai helyettesek egy részét {i, gépállomások pártszervezetei függetlenített titkárául kell javasolni másik részével pedig meg kell erősíteni a megyei és a járást pártbizottságok apparátusát. Mindezek az Intézkedések azt célozzák, hogy a járási pártb zottság közelebb kerüljön a la tusi alapszervezethez és szakítva az eddigi bürokratikus mód szerekkel, érdemleges segítségé tudjon adni a falusi alapszervezetek munkájának megerősítés-’ hez, a kommunisták neveléséi* és rajtuk keresztül a falu össze- dolgozójának mozgósításához c munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítése és a mezőgazdasági termeié) gyors fejlesztése érdekében. Elvtársak! Mezőgazdasági temetésünk gyors növelése eg é?' népi demokráciánk központi ^ désévé vált. Ennek megold tói függ dolgozóink jók'' gyors emelése és népi d° ciánk alapjának, a i raszt szövetségnek ' ‘*xr*>nu erősítése. tova‘9}»qzkj tűztünk p> ,neláWt magúmról rehajt ; ’ »»»egköveteli, hogy vM kr ' í;aS;,ra pártunk, népi det»/ . a ciánk összes erőit mozgó?; suk, hogy a kommunisták é , pártonkíviiliek, munkások, dóig zó parasztok és értelmiség’" vállvetve dolgozzatok ezen v j sikeréért. Aüa|iii sz^yeiitk, a im,- nisztériumimk, a megyei, járási, valamint községi tanácsaink, a I-sajtó és rádió munkájának liom- | lokterébe most a mezőgazdasági : termelés fejlesztésének irányítá- | sa és szervezése kell, hogy ke* rüljön. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között meg- v edzett pártunk vezetésével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés, felemelésének nagy or* száglrk, mgyét is, és ezzel nagy ■epést teszünk előre az igazi jő* léf ^megteremtése félé. ;'■ ■■ I ...............■■■—' . .1 .IM.I in———» — Falinaptárt kap mindeti «Viharsarok Népe» előfizető a január 4-i szám mellékleteként. VIHARSAROK NÉPE ft? MOP Btiésun'gycl ParlbfoottsägäiiAaty lapj*. SieíkoszU a szprfcPsztöiMíolíság. Feleld» kiadd; Nagy Aulai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szlália-űt 7.# I. emelet. Telefon: szerk.: 22-35, kiadóhiv.: 21-79, Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető.; Botváuszky Píl. Hová menjünk Szilveszterkor ? KÖTEGYÁNBAN, a községi kultúrházbaa a méhkeréki romáa népi együUo* vidám, zenés- román és magyar műsorral szórakoztatja a közönséget. Utána ' tánc reggelig. i I SZABADKÍGYÓSON a tűzoltók rendeznek műsoros előadást a kultörhäzhiaS egylelvonásos előadással és viiláuitrétákkftl szórakoztatják az egyjegyűit dolgozókat. Felelevenítik a régi népi hagyományokat; tombolát rendeznek, amelyen egy malacot sorsolnak ki. BÉKÉSCSABÁN, a Várost Színházban a Budapesti Fiiharmónia a >Hornon hullámhosszán, címen műsoros astet rendez Miklósi György, Lászlófi Kata éí több neves színész felléptével.. Ezen az estén tánc lesa a Vigadóban, az(ÉpíK» kultúrotthonában és üzemeljen is. II. TÓTKOMLÓSON a, területi piAZ-szarvezet rendel egy nagyszabású Szilveszter-estet, ahol büffé és hitJegJrnele« «telek is lesznek. A műsoros előadás után tánc reggelig. | 1 KkTEGVIIáZáN a magyar és román láncegyüües az úttörők közreműködésével rendez tarka, színes Szilveszter-estet tánccá! egybe L kötve. SZARVASON, Gyulán, Orosházán, Békésen és Eleken színién nagyszabású táncos, zenés, tarkaestet rendeznek. A villámtréták sorozata mellett kisorsolták az újéói malacot is
