Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-31 / 306. szám
1953 DECEMBER 31,. CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 3®6. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! r------------------; ^ H egedűs András elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén V_______________________^ H azánk földjének felvirágoztatása útján Pártunk és kormányunk határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, történelmi jelentőségű határozat. Hazánk földje eddig még soha nem állt ilyen felvirágzás előtt, mint most — népünk még nem tűzhetett ilyen nagyszerű mezőgazdasági feladatokat maga elé, mint napjainkban. A határozat szerint hatalmas pénzösszegeket fordít államunk a mezőgazdasági tervek megvalósítására, a tudományos kutatómunka fellendítése, a mezőgazdasági gépek nagyarányú termelése, gyökeres intézkedések teszik lehetővé, hogy dolgozó parasztságunk fokozódó termelési kedve, munkája minél jobban gyümölcsözliesson. A határozat részleteit hallva, vagy olvasva, dolgozó parasztságunk minden becsületes tagja arra gondol: most igazán eljött a mi időnk. És valóban: dolgozó parasztságunk- már a határozat megjelenésének másnapjától kezdve, megmutathatta, megmutathatja! mi-mindenre képes. Pártunk, kormányunk határozata elsősorban dolgozó parasztságunk kedvére, lelkesedésére, kezdeményezésére, akaratára, szorgalmára, érdekeltségére, jobb jövőbe vetett rendíthetetlen hitére qpít. Ezt bizonyítják a határozatban megjelölt feladatok is. Milyen tennivalókkal foglalkozik legtöbbnyire?. A terméshozamok növelése: a földek rendsjpres istállótrágyázásával, hely'es Jrágyakezcléssel, zöldtrágyázással. Idetartozik még: a műtrágya többféle használata; az őszi mélyszántás szeptemberben és októberben való elvégzése; a termőtalaj fokozatos mélyítése, a vetőmagvak tisztítása és a búza csávázása, a korai, de mélyebb vetés; ülepített, tömörített, beérett talaj biztosítása a gabona, elsősorban a búza alá. Kultivátorral, tárcsával, egyéb megfelelő eszközökkel szántásnélküli vetőágykészítés ott, áltól az élévé tömény mélyszántásba került és a föld gyommentes; kettős termelés a talajerő növelése érdekében; nemesített vetőmag használata, ilyen yetomagalap teremtése. A búzavetés helyi trágyákkal való fejtrágyázása; keresztsorú- és négyzetesvetés, aratolás; az egyszerű vetésforgó betartása egyéni gazdáknál; évelő, — pillangós — fűveskeverékeket alkalmazó vetésforgók bevezetése a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, A cukorrépa egyelése 4 leveles korban, a kukorica háromszori kapálása. Állatállományunk gyarapítása, az állati liozamok növelése érdekében szükséges: inásoíjiiővények vetése; a sílózás széleskörű elterjesztése; vöröshere, murokrépa és a többi rávetése tavaszi és őszi gabonákra; tavaszi vetésű zöldtakarmányok lennesztése, a széna idejében való lekaszálása; a retnlsodrásos szénaszárítási módszer bevezetése; a rendszeres gyomirtással, fektetései trágyázással egybekötött szakaszos legeltetés. Takarmányok előkészítése szccskázással, füllesztéssel, élesztősíléssel; egyedi takarmányozás bevezetése. A tehenek na pi háromszori fejese, horjúneve- lés itasásos módszerrel; a mesterséges megtermékenyítés kiterjesztése; évenkénti kétszeri malacoztatás; a*szopós malacok korai fehérjedús takarmányozása; sertéshízlalásnál a takarmány- értékesítés 20 százalék fölé emelése; juhállományunk szaporítása, gy apjúhozamának 10 százalékos emelése. Kétségtelen, a felsoroltak egy részének megvalósítása elképzelhetetlen az állami pénzeszközök és fontos intézkedések nélkül. De egyetlen egyet sem lehetne az életbe átvinni ráerő- szakolással, a dolgozó parasztsággal való megértetés nélkül. Sokat a feladatok közül azonban minden beruházási költség mellőzésével a többtermelés szolgálatába állíthatunk máris, vagy a közeli hónapokban. Ez az út az egyedüli, melyen eljuthat dolgozó parasztságunk ahhoz, amit annyiszor hangoztatott már: lássa el őt iparunk minél több iparcikkel. Mi szükséges ehhez? Elég talán, ha az egyes községi vezetők maguk valamiféle tervezetet dolgoznak ki és felelőtlenül versenyre hívják nem kis szerénytelenséggel a fél megyét? Elég-e az, ha a tanácselnök, a párttitkár, a kisgyűlési előadó, a népnevelő nagy szavakat hangoztat a határozatról és ezt ismételgeti? Alkalmazni a határozatot minden járás, minden község, minden mezőgazdasági termelőszövetkezet, minden egyénileg dolgozó paraszt sajátos körülményeire — segíteni abba«, hogy mit lehet és kell tenni most, tavasszal, nyáron és a következő években — ez a tennivaló. Ez jelenti a határozat lehető legjobb megárt totósét, a termelési kedv igazi növelését. Vannak már tények az új termelési módszerek alkalmazásáról — a meglévő tények, példák világánál mutassunk utat. Aki például Tóth TJergely kunágetai egyénileg dolgozó paraszt gazdálkodást módszerein elgondolkodik, meggyőződhetik arról, hogy az eddiginél jóval többet termelhetnek az egyéni gazdaságok is. Ö alkalmazza a háromszori fejest, másodvetést, a rendszeres bőséges trágyázást ég számos más módszert. A községek vezetőemberei és a kommunisták maguk legyenek a helyi példák, tények, jé tapasztalatok legszenvedélyesebb gyűjtői, elemzői, általánosító!, megmagyarázol, terjesztők dicséről. Ha a községben olyan légkört teremtünk, hogy dicsőség lesz minden új feltárása, elterjesztése - .egyre többen lépnek elő tapasztalataikkal az egyéni dolgozó parasztok is. ^ ^ A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat feldolgozása sokoldalú fókádat - állandóan élni kell vele, mint a kenyérrel. A tömegek érdeklődését a határozat iránt megsokszorozni, végrehajtásiba minden dolgozók bevonni: ez elsősorban a községi és járási vezetőkön múlik. Ahol a dolgozók közt hiba mutatkozna a megértés körül, ott ne a dolgozó parasztokat okoljuk. »Ha rosszul jár az érád, ne a napot szidjad« — szól a közmondás. Amelyik vezető nem tud valakit meggyőzni, az a mondanivalóját igazítsa a dolgozó parasztokhoz. Csak így juthatunk egyre előre. | Úttörő technikai állomást létesítenek Mezőberényben. Ennek a technikai állomásnak feladata; már gyermekkorban meg- kedveltelni, megszerettetni, tudományosan megismertetni a jövő szakembereivel a gépek világát, a micsurini biológiát, a leányokkal a háztartási munka szépségét és még sok más munkát. A technikai állomáson egész sor szakkör működik majd. (falvall ősz tégla, fémforgácsolő, rádiótechnikai kör, amely a detektoros és a televíziós készülék szereléssel, illetve tanulmányozásával egyaránt foglalkozik. Működnek még; elektrotechnika, villanyszerelő, hegesztő, vegytan, kémia, foto és optika, repülő- modelező, Micsurin biológiai, méhészeti, női kézimunka és s*a bász, valamint kötsaővő szakkörök, Ériapszerinfi étkeztetés A Kötöttárugyár igazgatója és üzemi bizottsága már kijelölte azt a helyiséget, ahol a gyár üzemi konyháját felállítják. A helyiségek felszerelése után ebiven az üzemben is bevezetik az cllapszerinll étkeztetést és a kéttípusú előfizetési rendszert. Jelenleg mintegy 150-en vesznek részt az üsemétbeztelésben. Az üzemi konyha január végén kezdi meg működését. A NAGYSZÉNÁS! «DÓZSA» TSZ tagjai még a zárszámadási közgyűlésen határozták el, hogy 15 kát. hold. területein szőlőt telepítenek, Elhatározásukat tett követte, inár végzik is a föld- ! munkálatokat. SZILVESZTER KÜSZÖBÉN Lesz-e zenekar? A Békéscsabai Téglagyár 30-án, szerdán minden részié lében teljesítette évi tervét. Az élüzemjelvény büszke tulajdonosai jó munkát végeztek s könnyű szívvel készülnek a sikerekben gazdag óesztendő méltó befejezésére, A kuUúrgárda megtartotta utolsó próbáját, 3—4 műsorral kedveskedik a vidám Szilvesz* ter-est résztvevőinek. A rendezők nem árulják el a részletes ter* vet, de annyit sikerült megtudni, hogy lesz «vilíámposta», «szív küldi szívnek», «malacsorsolás» és több meglepetés. Az eddigi gyakorlattól eltérően, az ígéretek szerint, most meleg lesz a kultúr* terem. A készülődésben nagy kérdés, hogy eljön-e a Kötöttáru* gyár zenekara. Igaz, megígérték, de nem lehessen tudni-» Lesz bizony! A Kötöttárugyárban helyiséggondok aggasztják a Szilveszterest rendezőit. Ugyanis a bölcsőde bővítése miatt a megfelelőetu átalakított kultúrteremben helyezték el az apróságokat. De nagyobb feladatokat is sikerrel megoldottak már. Ha » kultúrteremből bölcsőde lett — tegyen a bölcsődéből kultúrterem jelszóval a most épülő bölcsőde már elkészült helyiségeiben tesz a Szilveszter-est. Büfflé, szendvicsek, ital bőven lesz. Igen, a gyártási tervet ők is túlteljesítenék. A zenekar,..? Egy híjjá« teljes létszámmal ott lesz a téglagyáriak estjén! Tessék választani . , Ha az üzemek, vállalatok ilyen lelkesen készülnek, mit teszitek « hivatásos vendéglátók? Készülnek Ők is... így; a Békéscsabai Vendéglátó Vállalatnál a torta százával a jégen. Teasütemény két mázsa... nyolc férfi váltott műszakban csak őzt csinálja. Húsból 30 mázsa, sonkából 20 mázsa, füstöltkolbász 5 múzsa (olvasók elég lesz?) A Csaba ériteremben is nagy a választék, Tizenkét féle vacsora, köztük disznótoros, töltöttísá- possrta, kocsonya, bécsiszelet, sertéspörkölt. Zene? Az is lesz reggelig, de Budapestről neves színészek, énekesek Is jönnek. Étek ital, zene biztosítva s vendég is lesz bőven, hiszen ««gyszer. esik esztendőben Szi Ív sezier». Öivenezer forint nyeremény j December 29 | Országos Takarékpénztár békéscsabai fiókjánál. Heggel 8 óra után egymásután jöttek a boldog kötvénytulajdonosok, akiknek kisebb-nagyobb nyereményt húztak ki Salgótarjánban. Egy idősebb nénike egész halom kötvényt hozott be, mivel egymaga nem tudott eligazodni rajtuk, nyert-e valamelyik, vagy sem. Most egy idős házaspár lép he az ajtón, a 69 éves Botyánszki Pál és felesége. Erzsébéthelyről, a Bem-utca 12 szám alól ballagtak be, jól »elrejtve« 100 forint névértékű kötvényüket, hiszen annak ötszázszorosára növekedett az értéke. Erről mindenki értesül pár perc múlva, akik éppen a takarékpénztárban vannak. Úgy történt a dolog, hogy Botyánszki Pál is jegyzett 100 forintot a III. Békekölcsönből, 316 forint havi nyugdíjából. Ezt a nyugdíjat azért kapja, mert hosszú 35 esztendőn keresztül dolgozott a békéscsabai téglagyárban. nak engedve, a Szabad Népben leközölt gyorslistát böngészgette. Nemsokáig keresgélt. S aztán korát meghazudtoló frisseséggel sietett ki férjéhez. Már messziről kiáltotta! — Apus gyere be, nyertünk! — Nyertünk gumit! — hitetlenkedett Botyánszki bácsi. De felesége élénksége és izgatottsága csak az újsághoz csalta, összehasonlította a számokat egynéhányszor. s most már örömfel- kiáltás hagyta el az ő száját is. Este aztán sokáig tervezgettek Botyánszki bácsiék. Mikor Pali bácsi nagyon belemerülve sorolta: legelőször is kifizetjük az adót, aztán veszünk egy jókora hízót és beruházkodunk rendesen, úgy, : ahogy illik: Botyánszki néni félbeszakította : — hátha tévedés, hátha a hivatalos listán már nem lesz rajta a számunk. aztán Lesiettek a bankba és ott Keddeu délután Pali bácsi kint babrálgatott a kertben. A felesége kiváncsistigáHétfőu is összehasonlították kötvényük számát. Mindenképpen 10789 sorozat, 14 szám. Meg is mondták nekik, hogy erre bizony 40 ezer 20 forint jár. Tizenegy óra fel# járhatott a* | idő, amikor egy jólöltözött, jóT- táplúlt asszony állt meg a tahi« - j rékpénztár pultjánál. Százforin- I tos kötvényt szorongatott a kezében, majd odaadta Martincsek Lászlónak, a takarékpénztár Le- helyettes vezetőjének, — A fiamé, Csuvarszki Imréé. Most az ősszel vonult :ha katonának. Hogy fog örülni neki, ha megírom, hogy: nyert a kötvénye. — KI na örülne Ilyen nagy ] ajándéknak, 10 ezer forintnak. I Aztán mire költik ezt a sok i pénzt? — kérdezte Martincsek László. — Először is a meglévő hízó mellé veszünk egy másikat, egy nagyobbat. Aztán meg most szeleit le az idősebbik fi any, János, s ruhát vásárolok neki. Meg a kisebbiknek is, mire leszerel. Olyan lelkesedéssel beszélt, hogy átragadt azokra is, akik körülötte álltak. Közben toiefon- jelentés érkezett Budapestről, az Országos Takarékpénztárból, hogy Békés megyében két kötvénytulajdonos 25 -25 ezer, s 16 kötvénytulajdonos 5 -5 ezer forintot nyert.
