Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Az orosházi járási pártbizottság kádermunkája Használjuk fel a begyűjtésben élenjárók jó tapasztalatait V ______________J A Z M D P BÍ K ÉSM E G Y E I PÁRTB tZ O T T S ÁGA N A K LAP] A 1953 NOVEMBER 13, PÉNTEK Ara 50 fillér IV. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM A gépállomások agronómusainak feladatairál Többet és jobbat termelni ke­vesebb költséggel, kevesebb em­beri erővel csalás korszerű me­zőgazdasági gépek alkalmazásá­val lehet. Ezeknek a gépeknek a munkábaállítása, irányítása, munkaszervezése első feladatuk az agronónutsoknak, de feladatuk az is, hogy ezeket a gépeket, az új módszereket megszerettessék dolgozó parasztságunkkal. Kétségtelen, vannak eredmé­nyeink ezen a téren, de vannak hibáink is. Például a keresztso­ros vetési módszerrel lényegesen növelni lehet a termést, mégis találunk olyan körzeli agrouó- must, akinek körzetébe« egy hol­dat sem vetettek ezzel a mód­szerrel. Ilyen Rozsnyai István, a körősladányi gépállomáson. Szán­tó Mihálynak, a békéskuhosi gép­állomás körzeti agronómusának körzetében lévő erőgépek ekéi­ről meg az előhánló fejeket le­szerelték és a velőszántást végző eke után nem huzattak fogast. A minőségi munkát nein ellenőrizte kellőképpé»- Ily«» faanyag mim- kát végző agronómusok neveit sorolljjjtijáfik tovább is Ezek a tények igazolják, fabgy az ag- ronómusok munkájában komoly hiányosságok vannak. Például az őszi vetőszántásnát sáblonosan ragaszkodtak a 25 centiméter mélységhez, nem minden talajon lehetett ezt a mélységet alkal­mazni. A magágy i’ögös lett és a rögök kőkeménnyé száradlak. Nem lehetett rendesen elmunkál- ni. így több gép összetört, a ve­tőmag egyrésze 8—10 centiméter mélyre hullott, másik része a föld felszínén maradt. Nyilván egyenlő kelést az ilyen helyeken nem várhatunk. Az agronómusoknak mindig a helyi adottságnak megfelelően kell alkalmazni az agrotechnikát. Az őszi vetések mielőbbi befeje­zése érdekében kivételesen meg­engedhető a sekélyebb szánlású magágy készítése, vagy tárcsás boronával — szántás nélkül — is készíthetünk magágyat, úgy, hogy a vetőmagot 4—5 centiméterre alá takarjuk. Ilyen szükségmegol­dás esetében a vetőmagmennyi­séget 15—20 százalékkal növeljük és minél szárazabb földbe ve­tünk, annál indokoltabb a gyű­rűshenger alkalmazása vetés után. Az agronómusolmak ludniok kell, hogy ők a mezőgazdaságban vég­zett munkák minőségi őrei, el­lenőrzésük során állandóan, fi­gyeljék a gépek beállítását, s azok minőségi munkáját A gépállomások munkáinak alapja a termelőszövetkezetekkel kötőit szerződések maradéktalan végrehaj tása, eunek ellenére egyes gépállomásaink — például a bu-1 csai, békéstarhosi, mezőberényi, — vezető -agronómusai képtele­nek arról tiszta képet adni, ho­gyan teljesítették a szerződéses munkákat- Súlyos hiányosság ez, felszámolása érdekében minden vezető agronómusnál kézben le­gyen annak nyilvántartása, hogy vetőszántást, vetést, terménybe­takarítást, őszi mélyszántást, si­lózást, magliszlítást milyen meny- nyiségben vállaltak és ötnapon­ként milyen mennyiségben telje­sítették azt termelőszövetkezeten­ként, de gépállomási állagban is. A vezető agrouómus a körzeli agronómusokkal együtt állapítsa meg, hogy a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek közül me­lyik nem teljesítette még az őszi kenyérgabona vetési tervét s ezekbe a termelőszövetkezetekbe irányítsák most az összes gépi segítséget. Az agronómusok nap, mint nap szakmai és munkaszer­vezési segítséggel biztosítsák a vetés gyors és jóminőségű be­fejezését. Figyelembe kell venni az egyéni dolgozó parasztokkal megkötött szerződéseket is, kü­lönösen, amiket vetőszántásra kö­töttek s amennyiben a termelő- szövetkezeteknél befejezték ezt a munkát, azonnal kezdjenek hoz­zá az egyéni dolgozó parasztok földjén a munkához. A vetőszánLás és vetés gyors befejezése után azonnal hozzá kell látni az őszi mélyszántás el­végzéséhez. Elsősorban a rizs, gyapot, cukorrépa és egyéb ipari növények alá szántsunk. A mély­szántás legalább 22—25 centimé­teres legyen. Minden előhántőt fel kell szerelni, nem úgy, mint a medgyesegyházi gépállomáson, ahol az előliántófejek az ócska­vas-telepre vaunak kidobva. Min­den előhántos ekével el kell érni a 250 holdas teljesítményt. Hogy traktorosaink jó munkát tudja­nak végezni, ahhoz biztosítani kell a gyors ekevas-él-ezést és a szervezett ekevasellátást A mély­szántás mellett cl kell végeznünk a még hátralévő istállótrágyázást is. Agronómusaink állapítsák meg a termelőszövetkezeteknél a ki­hordásra váró istáUólrágya meuy- nyiségét és a fogaterők teljes kihasználásával, valamint a gép­állomásokon lévő szállítóeszkö­zök bevonásával biztosítsák az istállótrágya kihordását. A trak­torok munkáját pedig úgy szer­vezzék meg, hogy azonnal alá- szántásra kerüljön a trágya. Nem szabad megfeledkeznünk a téli átteleltetés érdekében a silózás meggyorsításáról sem. A silótöl­tőket és szártépőket állítsák sür­gősen munkába. A fent említett feladatok ered­ményes megoldásához biztosítsák a traktoros brigádok részére a megfelelő brigádszállást, ahol pi­henőidejüket megfelelően atudják eltölteni. A körzeti agronómusok a fenti munkákon kívül jó felvi­lágosító munkával állandóan ne­veljék a termelőszövetkezetek ve­zetőit és tagjait, serkentsék őket magasabb terméseredmények el­érésére. Pető Béla, a gépállomások igazgatóságának Pusztaottlaka dolgozói elsőnek akarjákjelenteni9 hogy befejezték a mélyszántást Pusztaottlaka község dolgozói becsületesen állták meg a helyü­ket az idén is a többtermelésért vívott harcban. A pártszervezet jól mozgósította a parasztokat ebben a munkában és ezzel érték el azt is, bogy a búzavetést má­sodiknak fejezték be megyénk­ben. A vetés befejezése után nem állt meg a munka. A soronkövet- kező nagy feladat elvégzése, az őszi mélyszántás befejezése lé­nyegesen növeli a termésered­ményt, — így vélekedtek a köz­ség dolgozó parasztjai. Ilát ki nem akar nagyobb termést ? — persze, mindenki. — Az úgy volt — mondja a tanácselnök elvtárs —, hogy ösz- szeültihik a pártbizottsággal és megbeszéltük: hogyan tudnánk biztosítani a mélyszántás időben és jóminő- eégbea való elvégzését. Pusztaott- laka nem nagy község, 2790 hold a szántóterülete. Ebből a mély­szántásra várt 1758 hold. Figye­lembe vettük a minisztertanács határozatát, amely az őszi mun­kák végzéséről szólt. Azt a pont­ját, mely előírja, hogy a gyapot alá szeptember 30-ra, egyéb ipari püyények alá október 31-re, a többi tavaszi növények alá no­vember 30-ra el kell végezni a mélyszántást; Megnéztük: terv­szerint ftienpyi hold lesz az, amit ipari növényekkel vetünk be ta­vasszal. A «Kossuth» tsz-ben 40 hold, a «Dózsa» tsz-ben 15 hold, az egyéni termelőknél 325 hold. A termelőszövetkezetekben az 55 holdat elvégezte a medgyesegy­házi gépállomás [ traktora. Az egyénileg dolgozó parasztok a vetés mellett ugyancsak elvégez­ték a rájukeső 325 holdat. Ügy osztották be fogataikat, hogy egyrésze szántott, másik része ve­tett. Jónéhány napja, hogy a mély­szántást zömében szorgalmazza a község dolgozó parasztsága. Még ezer hold van hátra — mondo­gatják és hogy az ezer hold mi­nél hamarább fel legyen szánt­va, segít a pártszervezet és a tanács is. — Úgy gondoljuk — mondja Vorindán elvtárs, a községi tanács elnöke —, hogy jő munkaszervezéssel a határidő, november 30-a előtt befejezzük ezt a munkát. Például kiszámí­tottuk, hogy mivel 220 fogata van a községnek, ha hármasban vagy négyesben fognak össze a termelők — ami feltétlen szüksé­ges a mélyszántáshoz —, 100 fo­gat tud szántani. Egy fogat egy holdat 20 cm mélységben egy nap alatt felszánt, tehát száz fo­gat 100 holdat-szánt fel naponta. Tíz nap kell ahhoz, hogy elvé­gezzük a mélyszántást. De emel­lett marad még 20 fogat egyéb szállítási munkák lebonyolításá­hoz. Ezt a számítást tett követte és konkrét bizonyíték tárul sze­münk elé kinti a halárban. Csí­pős szél fujdogúl, mely a földe­ken szántó emberek arcára hal­vány, pirt csal. A barázdában po­roszkáló lovak szőrét borzalja a szél, majd végigsímogatja a fe-, kete felszántott földeket* Okán András és Creviletye János szánt összefogva négy lóvsi. de nem az ő földjükéit, hiszen azon már elvégezték a mélyszán­tást. Most azoknak szántanak, akiknek nincsen fogatuk. Grevi- letye elvtár3 mint párttag és mint állandóbizottsági tag is példamu­tatásával serkenti a többi tár­sait, akik követik is példáját. Kuruc Péter, Gvebróezki János tanácstagok, meg a többiek. Kacséra János mezőgazdasági előadó nem sajnálja a fáradsá­got, ismer minden dolgozó pa­rasztot, hetenként —• tanyájukon, munka közben — kétszer is meg­látogatja őket és ismerteti á so- ronlévő munkák határidejét és a feladatok megoldásához segítsé­get ad. — A mélyszántás a termés­hozam növelésének egyik döntő alapja — mondja az egyénileg dolgozó parasztoknak Kucscra elvtárs. Érdeke minden termelőnek, hogy többet termeljen, mert így könnyebben teljesíti a beadást, többet értékesíthet a szabadpia­con is. Érdeke, hogy minden hold földön szakszerűen, a fejlett módszerek felhasználásával gaz­dálkodjék. Saját maga, családja boldogulását, jólétét szolgálja ez­zel, de hozzásegít az egész nép életszínvonalának emeléséhez is. A mélyszántás termésfokozó je­lentőségét konkrét példával tá­masztja alá Magyar Mátyás pusz- táóítlakai egyénileg dolgozó pa­raszt, aki tavaly őszi mélyszán­tásba vetette tengerijét és 28 má­zsa termést takarított be egy holdról. Ugyanabban a dűlőben tavaszi szántásba vetette tenge­rijét Bíró Péter, aki csak 10 má­zsás termést takarított be egy holdról. — Itise a különbség — mondja büszkén Magyar Mátyás. — Ti­zennyolc mázsával termett több tengerim. Három hízót tudok meghízlalni vele. Az idén is fel­szántottam az összes földemet^ másfél hold van még hátra, ezt két nap alatt elvégzem. Ha összefogva szántanak a köz­ség összes dolgozó parasztjai* minden holdon 18 mázsával több termést érnek el jövőre. Ez egy- csomóba téve, hatalmas mennyi­séget jelent. És Pusztaottlaka dol­gozói akarják a több termést, du ígérik azt is, hogy megyéukben elsőnek fejezik be .mélyszántást tervüket. Medve Mária Teljesítik november havi vállalásukat az orosházi gimnázium építkezésének dolgozói főa;*ronómu$a. Az orosházi gimnázium kör­nyéke néhány hete egészen meg­változott. A 65/2 Építőipari Vál­lalat dolgozói az elkészült épü­letrész mellett továbbfolytatják a munkát, hogy a jövő év végére a város legszebb épületét vég­legesen átadhassák a város ta­nulóifjúságának. Az alapok ásása most kezdő­dött meg. A dolgozók már' eddig is sokszáz köbméter földet moz­gattak meg, hogy a kőművesek is minél hamarább hozzákezd­hessenek az épületrész alapozá­sának munkálataihoz. Verseny­ben végzi ezt a kemény mun­kát Gál Sándor és Kiss Fe­renc segédmunkás brigádja. A gépek segítik őket. Egy transz­portőr, messzire nynjtva karját, szórja a földet halomra, az ala­pozástól 20—25 méterre. — Ebben a hónapban szeret­nénk kikerülni inneu — mondja Gál Sándor elvíárs, a brigád ve­zetője, hogy a kőművesek is dol­gozni tudjanak, no, meg vállalá­sunknak is eleget akarunk tenni. November hónapra 110 száza­lékos lervteljesítést vállallak. Ez meg is lesz. Ezt • bizonyítja a serény munka. Aztán meg párosversenyre léptek a gépállomás építkezésén dolgozó Sebestyén vegyes-brigádjával­— Mi vállaljuk — mondotta Gál elvtárs, — semmi kifogá­sunk ellene. — Micsoda, Jani bácsi? — szól közbe Erzsink András, a brigád egyik tagja. — Hát, versenyre hívtak ben­nünket. — Ha kihívlak, elfogadjuk, de mi sem maradunk le. Ezt bizony­tolják lelkesen a frissen felesi» kányozott földet a trauszportör- liőz. Ebben a hónapban még mindennap túlteljesítenék válla­lásukat. Negyedikén 157, 5-éa 145, 6-án 123 százalékra telje­sítették normájukat á brigád tag­jai; Iilobocsányi Gyuri bácsi, Go­rái Sándor, meg a többiek. Ve­lük vállvetve küzd a párosver-. seny sikeréért Kiss Ferenc se­gédmunkás brigádja. Ok csak ok­tóber elején kezdték a brigád- munkát és máris fej-fej mellett követik az »öregeket«, már mint a Gál segédmunkás brigádot. Kilencedikén gatják valamennyien. Egymásután 93 köbméter földet «mozgattak“ meg Negyvenöt köbméter földet ter­meltek ki a Kiss segédmunkás brigád tagjai szerdán délelőtt 11 óráig, éppen addig, míg a kis Marika, a brigádvezető kislánya odaérkezett. Az iskolából jött megnézni, mennyire haladtak előre tegnap óta. Mindennap megnézi őket. Ember legyen az­után a talpán, aki megválaszol­jon mindent a kis első osztá­lyosnak. * — Miért viszi olyan magasra a földet az a gép?... Mikor lesz kész?... Járhatok-e én is ide iskolába?... . — Te rád is sor kerül, hiszen látod azért dolgozunk — vála­szol az édesapja — ilyen gyor­san, hogy minél hamarább fel­épüljön ez a gimnázium. Közben ássa, lapátolja a földet, egyre mélyebbre halad, ahogy azt a tervrajz előírja, de gondolatai már ott járnak valahol, amikor az 6 kislánya is idejár majd tanulni, ahol ők most sikerre viszik novemberi vállalásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents