Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

2 ÍS53 november 13 . péntek ViUoA&awlt l/líp& Párt és pártcpítés I As orosházi járási pártbizottság kádermunkája A kadermunka decentralizá- lása óta, ezév májusában Pártunk Központi Vezetősége ér­tékelte a kádermunkát és meg­állapította, hogy a decentralizá­lás óta nem tudtuk a pártbi­zottságok napi feladatává tenni. A KV határozatában megjelölt feladatokat pártbizottságaink nem hajtják következetesen végre. Még mindig nem tervszerű a ká­derekkel való foglalkozás, külö­nösen hiányzik a nevelőmunka. A járási pártbizottság július elsején megtartott pártválasztmá­nyi ülésen foglalkozott a káder- munka kérdésével. A választmá­nyi ülés határozatot hozott 'a kádermunka megjavítására és to­vábbfejlesztésére vonatkozóan. Egyben megszabta a járási párt- bizottság feladatát: a kádernyil­vántartás területén a káderekkel való tervszerű foglalkozást. A vá­lasztmányi ülés feladatává tette a járási pártbizottságnak, hogy különösen erősítse a mezőgazda­ság szocialista szektorait; terme­lőszövetkezeteket, gépállomásokat és állami gazdaságokat; a szocia­lista szektorainkban lévő párt­titkáraink iskoláztatását. E ha­tározat végrehajtásában a járási pártbizottság úgy dolgozott, hogy az október hónapban megindult háromhónapos pártiskolára első­sorban azokat a termelőszövet­kezeti párttitkárokat küldtük, akiknek nincs meg a háromhó­napos pártiskolai végzettségük. Úgyszintén a januárban kezdődő páríiskolára is elsősorban a szo­cialista szektorokból biztosítjuk a hallgatókat. \ járási pártbizottság a KV " határozata és a járási párt­választmányi ülés határozata j alapján tervet dolgozott ki a ká- dermunkával kapcsolatban, hogy minden nyilvántartott elv-társról új anyagot szerzünk be. Azonbap itt mutatkozik hiányosság, külö­nösen az ágit prop. osztály ré­széről, amelynek a hatásköri lis­táján még mindig van olyan elv­társ, akitől nem kértek be friss anyagot. Megmutatkozik az a hi­ányosság is a JB tagjainál, hogy egyes esetekben a kádermunkát kampányként,^nem pedig a min­dennapi munkájuk közben vég­zik. A kádernyilvántartáisnájl levő hiányosságok mellett még súlyosabb a káderek nevelésének elhanyagolása. A marxizmus-le- ninizmus tanításából jól túdjuk, hogy a feladatok megoldására megfelelő káderek kellenek, pártbizottságaink még sem keze­lik ezt a kérdést jelentőségének megfelelően. Hiányzik még min­dig a káderekkel való rendsze­res foglalkozás, a nevelés. Köz­ségi pártbizottságaink sem fog­lalkoznak megfelelően a hozzá­juk beosztott elvtársakkal, nem készítenek feljegyizést, mint pél­dául Nagyszénáson Bencsik elv­társ, vagy Csorváson Havrán elv­társ, akik ugyan munka közben beszélnek az elvtársakkal de nyil­vántartást nem vezetnek. Igen komoly hiba az, hogy mi sem tanítjuk őket a helyes mód­szerre; hogyan végezzék el ezt a feladatot. A kádernevelés hi­ánya a mindennapi munkában mutatkozik meg élesen. Az el­múlt hónapban a termelőszövet­kezeteink megszilárdításánál szá­mos olyan káderünk akadt — akivel nem foglalkoztunk, nem neveltük kommunista helytállásra — elsők között adták be a tsz- ből való kilépési nyilatkozatot. Például a csanádapácai »Hala­dás« tsz párttitkára, Papp elv­társ, vagy a kiscsákói »Ady« tsz- nél Pleskovics elvtárs, aki nem ment el a három hónapos párt­iskolára. Ez a pár példa mu­tatja, hogy a káderekkel való foglalkozás még nem elég terv­szerű és nem ismerjük káde­reinket megfelelően. Nem nevel­tük őket az építő bírálat alkal­mazásával, a kommunista maga­tartásra, a párt iránti szeretetre és osztályhűségre. Különösen sok hiba adódott abból, hogy az elv- társak egyéni problémái iránt nem érdeklődtünk, a családi kö­rülményeiket nem ismertük meg­felelően, nem adtunk segítséget nehézségeik áthidalásához. pártunk Központi Vezetősé- gének 1953 július 27—28-i határozata feladatunkká telte a kollektív vezetést, melynek a ká- dermunkában is meg kell nyilvá­nulnia. Elmondhatjuk, hogy já­rásunk területén komoly javulás tapasztalható általában a fonto­sabb funkcióba való beállításnál, vagy a pártiskolára való küldés­nél. A JB fent említett hiányos munkája következtében alapszer­vezeteinknél sem foglalkoznak ki­elégítően a párttagokkal, — kü­lönösen az utóbbi hónapokban. Például Pusztaföldváron és • a tótkomlóst »Alkotmány'« tsz-nél. még a mai napig sem kezdőd­tek- meg a politikai iskolák. Ezek a hiányosságok eresen csök­kentik egyes helyieken a párti- tagok aktivitását, ami visszatük­röződik az őszi munkák vég­zésénél — járásunk még ma sem fejezte be az őszi búza vetését. Ahhoz, hogy a KV október 31-i határozatának szellemében jól harcoljunk a kormányprog­ramul végrehajtásáért, elsősorban is meg kell javítsuk járásunk egész területén a káderekkel való foglalkozást, párttagjaink neve­lését. Kiss Pál, JB párt és tömegszerv. oszt. vez. Orosháza. A Moszadik-per november 10-i és 11-i tárgyalása Teherán. (TASZS2) Moszadik november 10-én a katonai bíró­ság tárgyalásán felszólalásában lemondott a hivatalból kirendelt ügyvéd szolgálatáról. «Magam lá­tom el védelmemet. <3 áruló» — mondotta Moszadik. Az ügyvéd mégis felszólalt. Ki­jelentette, hogy a katonai bíró­ságnak nincs joga elítélni Mosza- dikot, aki jogilag továbbra is miniszterelnök. A Moszadik ellen emelt vádak politikai természe­tűek — mondotta — és az iráni alkotmány értelmében miniszte­reket csak a legfelső bíróság ítél­het el a medzslisz beleegyezésé­vel.' Ezenkívül, minthogy Mosza- dikot politikai bűntettekkel vá­dolják, nem katonai, hanem pol­gári bíróságnak kell ítélkeznie ügyében. Az ülésteremben verekedés tá­madt, amikor Moszadik megpró­bálta átadni védőbeszédének má­solatát a sajtó képviselőinek. Ez­után Moszadik felolvasta védő- beszédét. Moszadik kijelentette, hogy minden szerencsétlenség, amely az utóbbi félévszázad alatt Iránt érte, az angol mesterkedések és intrikák következménye volt. A katonai bíróság november 11-i tárgyalásán Moszadik ismét kijelentette, hogy a bíróságot nem tartja illetékesnek, mert mi­niszterelnöksége idején feloszlat­ta az összes katonai bíróságokat és a különleges bíróságokat a rendkívüli felhatalmazásról szóló, a medzslisz által hozott törvény alapján. Sok bűnnel vádolnak — mondotta Moszadik, — de úgy vélem, csak egy «bűnt» követtem el, mégpedig azt, hogy «nem vol­tam hajlandó engedelmeskedni a külföldiek kívánságainak». A to­vábbiakban kijelentette, hogy töb­bet nem jelenik meg a bíróság ülésén és ha erőszakkal előveze­tik, hallgatni fog. Több megyében sürgősen be kell hozni a lemaradást a cukorrépa betakarításában és a gyapotszedésben Több megyében — mint Tol­na, Győr, Veszprém, Komárom, Heves — teljes egészében befe­jezték a cukorrépa szedését és a répát nagyrészben be is szállí­tották az átvevő helyekre. A töb­bi megyében azonban mind a termelőszövetkezeteknél, mind az egyénileg termelőknél még jelen­tős területeken nem takarították be a cukorrépát. Különösen el­maradtak a betakarítási munkák­kal Zala, Somogy, Bács, Csongrád és Pest megyékben. Ezekben a megyékben is a legsürgősebben l>e kell hozni az elmaradást, an­nál inkább, mert az esetleges eső­zések lényegesen megnehezítik majd a cukorrépa szedését, a várható fagyok pedig jelentős kárt tehetnek nemcsak a még zöldben lévő, hanem' a már ki­szedett, de még át nem adott cu­korrépában is. A gyapot be takarításban is ke moly elmaradás mutatkozik né­hány megyében. Különösen Bé­kés, Bács, Csongrád, Szolnok és Baranya megyében vontatott sok­helyütt a már kikovadt gyapot szedése. A „Liberation“ Franco Spanyolországának Gibraltárra vonatkozó igényeiről Párizs. (TASZSZ) A «Libera­tion» jelentése szerint Franco Spanyolországában az utóbbi idő­ben ismét hadjárat indult «Gib­raltár visszaszerzéséért». «Madridi amerikai katonai kö­rök — írja a lap — úgy vélik, hogy Franco rövidesen ismét hi­vatalosan követeli Gibraltár visz- szaadását Angidtól. E támadás ürügye igen egyszerű: a nemrég alánt egyezmény értelmében a Gibraltár közelében lévő több spanyol katonai támaszpontot az Egyesült Államoknak adtak át, ami értelmetlenné teszi az an­gol katonai támaszpont létezé­sét.» A «Liberation» megállapítja, hogy a spanyol—amerikai kato­nai szerződésnek titkos cikkelye szerint az Egyesült Államok kö­telezi magát, hogy támogatja «Spanyolország törvényes igé­nyeit Gibraltárra, azzal a feltétel­lel, hogy «amerikai és spanyol tengerészek közösen használják majd a támaszpontot.» Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: Részben felhős, főleg ai ország keleti felében még párás, helyenként ködös idő. Legfel­jebb északon néhány hetyen kisebb esők. Mérsékelt légáramlás. A hőmérséklet ali£- változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: ma reggel 0—plusz 3, délben 5—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható napi kőzéphőmérséklct ma tíz fok alatt lesz. OLVbSD a Viharsarok Népét6 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK „Beismerések...“ Október 19-én este az amerikaiak a televíziós vásznakon, megláthatták Lim Bon Git, Li Szin Man amerikai nagykövetét. íim Bon Gi sajtóértekezletet adott az ifjúság számára s ott kom-1 mentárokat fűzött a koreai események menetéhez. — Azért kezdtük el a háborút Koreában — jelentette ki a délkoreai-nagykövet fejjel ugorva a falnak —, hogy egyesítsük az országot.... Lim Bon Gi ezzel beismerte a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság elleni agresszió tenget. A továbbiakban azután ki­jelentette, hogy Iá Szin Man kormánya nsemmiesetre senvi egye­zik bele a szabad választások megtartásába. A délkoreai kormán!) célja — a hadműveletek felújítása. A sajtóértekezleten résztvetl tudósítók aláhúzták Lim Bon Gi alábbi kijelentését: az Egyesüli Államok kötelezte magát, hogy Li Szin Man mellé áll és felújítja a háborút Koreában, amennyi­ben a politikai értekezleten 90 nap elteltével tkiderül, hogy a kommunisták nem szándékoznak komolyan eljárnu. Li Szin Man nagykövete ki jelentette, hogy írásban nyújtották át neki ezek' nek a kötelezettségeknek vállalását. Lehullott hát a hallgatás és a mellébeszélés fügefalevele. Lim Bon Gi beismerte, hogy 1950-ben amerikai-liszinmanista ag­resszió történt és egyértelműen kijelentette, hogy Li Szin Man az amerikai militaristákkal karöltve jel akarja újítani az agresz- sziót. Néhány nappal korábban Walter S. Robertson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának a távolkeleti ügyekkel megbízóit államtitkára beszédet mondott a louisvillei kereskedelmi kama­rában. Ez a beszéd igazolja, hogy a liszinmanista »nagyköveit nem egyszerűen csak hetvenkedett, hanem valóban ígéreteket kapott az Egyesült Államok kormányától. Robertson kijelentene, hogy Li Szin Man kormánya »kihintette magát a., s »Ázsia legna­gyobb hadseregével rendelkezik«, amelyet az amerikaiak képez­lek ki és fegyvereztek fel és amely az Egyesült Államok oldalán áll­»Dél Korea, — fejezte be Robertson, — megmutatta, hogy az amerikai politikát Ázsia szárazföldjén megvalósítani segítő erő legfontosabb eleme.t \ ’ ' Ennél világosabban nem is beszélhetett volna! Li Szin Man az amerikai érdekek hű csendőre. Ezért hasznos Washingtonnak. Az amerikaiak továbbra is fel akarják használni csapalait az ázsiai népek nemzeti függetlenségi harcának elfojtására. Ceylonnak nincs szüksége brit főkormányzóra Mint a «Reuter» jelenti: A ceyloni­kormány a közel­múltban betiltotta a brit lobogó kitűzését és a brit himnuszt. . A kormány közölte, hogy «Ceylonnak nincs többé szüksége brit főkormányzóra». Jolin Kotelavela miniszterelnök ezzel kapcsolatban jegyzé­ket intézett lord Doulbury brit főkor­mányzóhoz. A jegy­zék választ adott lord Sou lbu ry azon kérésére, hogy szol­gáltassanak magya­rázatot azzal az ok­tóber 29-i ceyloni hi­vatalos döntéssel kapcsolatban, amely megtiltotta, hogy hi­vatalos alkalmakkor kitűzzék a brit kba­gót ős eljátsszák a brit himnuszt. Kotelavela jegyzé­kében három kérdést intéz a brit íőkor­mányzóhoz: 1. Miért van Ceylonban kül­földi főkóbmánvzó? 2. és 3.. -Ceylonban miért van szükség aa angol lobogóra és az angol nemzeti him­nuszra? Majd kere­ken kijelenti: «A má­sodik és a harmadik pontban említetteket már sikerült megfe­lelően megoldanunk és ezt szíveskedjék tudomásul venni.» BÉKEŐRJÁRAT Bék ebizotlságaink lelkes munkával készülnek a járási béke­találkozókra. Uj módszerekkel dolgoznak, hogy mind több em­berrel megismertessék a nemzetközi kérdéseket, a békemozgalom eredményeit. Gerendáson az elmúlt egy hónap alatt 12 béke-bi­zottsági beszélgetést rendezlek. Ezeken az estéken megvitatták, hogyan harcolnak a viliig minden részében a béke hívei a há­borús uszítok ellep. így készítették elő a «béke»-estet, ahol a község legjobb békeharcosait választották meg küldötteknek a já­rási béketalálkozóra. A békéscsabai Pamutszövő békebizotlsága igyekszik egyre több értelmiségi dolgozót bevonni a liékebizottság munkájába. Több olyan értelmiségit megbíztak bekebizottsági beszélgetések tartásával, akik eddig semilyen mozgalomban nem vetlek részt. A A békebeszélgetések után örömmel mondották ezek a dolgozók, hogy szívesen vállalnak ilyen munkát máskor is, hiszen nekik is drága békénk megőrzése. Megalakították az üzemben az «értel­miségi kört» is, melynek tagjai rendszeresen elbeszélgetnek a dol­gozókkal a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Igen jól sikerült a «béke»-est Kétegyházán, ahol mintegy százötvenen jöttek össze, hogy megválasszák a község békekül­dötteit. A község dolgozói üzenetet küldtek a járási béketa'álko- zóra, az üzenetben ígéretet tettek árrá, hogy egyre jobb mun­kával harcolnak békéjük megőrzéséért. ' ■ A békéscsabai Kötöttárugyárban november 6-án tartották meg a «béke»-estet. A küldöttek között műszaki értelmiségiek is van­nak, ezzel is kifejezésre juttatják a kötötlárugyáriak, hogy :z üzem dolgozói a műszakiakkal vállvetve harcolnak jobb eredmé­nyek eléréséért, az életszínvonal növeléséért. A «békés-estet mű­sorral tették színesebbé, szerepelt a napközi otthon «kultúrgár- dája» is.

Next

/
Thumbnails
Contents