Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-11 / 264. szám

í®53 november 11. szertTa ViUaisawIc Heue’ 3 Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség 1953 október 31-i ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) újabb engedményekkel és .kedvez­ményekkel i'^is csökkenteni fog­ják, vagy éppen elengedik. Az el­lenség minden eszközzel alá akarja aknázni az állampolgári fegyelmet. A mi feladatunk ezzel szemben, hogy érvényt szerezzünk az állam- polgári fegyelemnek minden téren, az adófizetésnél, a be­gyűjtésnél, az összes állam­polgári kötelességek teljesíté­sénél. Bel-éskülkereskedelmünk megjavítása Központi Vezetőségünk és kor­mányunk határozatainak végre­hajtása parancsolóan megköveteli bel- és külkereskedelmünk meg­javítását. Mi eddig még a maga egészében nem vetettük fel a szocialista kereskedelem problé­máit. Most erre is sor kerül, ezt a kérdést is napirendre kell tűz­nünk és ki kell küszöbölnünk azokat a hibákat, amelyeket bel­kereskedelmünk a lakosság — mind a munkásság, mint a pa­rasztság — ellátása terén elkö­vetett. Népjólétünk emelésének elen­gedhetetlen előfeltétele, hogy lényegesen megjavítsuk az áruforgalmat a városban csak­úgy, mint a falun és lényegesen tovább fejlesszük n város és a falu közti áruforgal­mat, az állami, a szövetkezeti kereskedelem, valamint a pa­raszti és egyéb kisárutermelők közvetlen árueladása révén. Fel kell lépni a kereskedelemben szé­lesen elterjedő bürokratizmus él­jen, fel kell számolni a vásárló- közönség érdekeinek elhanyago­lását, a szervezetlenséget, gon­doskodni kell róla, hogy a falusi lakosság áruellátását a SZÖVOSZ- hoz tartozó földművesszövetkeze­tek lényegesen javítsák meg. Jelentősen növelni kell a leg­közelebbi hónapokban a keres­kedelmi forgalomban azoknak az áruknak a mennyiségét, melyek részben vagy egészben hiányoz­nak és meghatározott terv sze­rint meg kell szüntetni e cikkek hiányát. Fokozott mértékben kell a falusi vásárlók rendelkezésére bocsátani az olyan árukat, me­lyek a mezőgazdasági termelést szolgálják: a kisgépeket, műtrá­gyát, szerszámokat, kocsit, lószer­számot, szeget, drótot, építőanya­got, rézgálicot, meszet, stb., me­lyek lehetővé teszik a parasztság számára a termelés fokozását és serkentőleg hatnak a termelésre, lekötik a falu fölös vásárlóere­jét, élénkítik a város és falu közti áruforgalmat. Végül, de nem utolsósorban, 1954-re bizto­sítani kell, hogy a lakosság za­vartalanul és hiánytalanul el le­gyen látva jóminőségű tüzelővel. Az eddiginél hasonlíthatatla­nul nagyobb figyelmet kell for­dítani külkereskedelmünkre. Mindent meg kell tennünk ar­ra, hogy exportiparunk telje­sítse, sőt túlteljesítse tervét s hogy a begyűjtés jó menete le­hetővé tegye, hogy közellátásunk biztosítása mellett mezőgazdasági áruk is exportra kerülhessenek. A pártmunka megerősítése Központi Vezetőségünk hatá­rozatainak jó végrehajtása első­sorban pártunk vállain nyugszik ás megköveteli, hogy pártmunkánkat minden téren javítsuk és erősítsük meg. A párton bélüli munka az utolsó [ hónapokban kétségkívül javulást mutatott. Gondoskodni kell ró­la, hogy ez a fejlődés tovább folytatódjék azáltal, hogy még következetesebben alkalmazzuk jártunk életében a bírálatot, az önbírálatot, a pártdemokráciát, a kollektív vezetést. Belső párt­munkánk további javítása mellett most cl kell érnünk, hogy megjavuljon a széles párlon- kívüli tömegek vezetésének munkája is. Az eddiginél sokkal fokozottab­ban kell támogatnunk, irányíta­nunk és ellenőriznünk a szak- szervezetek, a DISZ, az MNDSZ munkáját és minden segítséget meg kell adnunk ahhoz, hogy pártunk és kormányunk célkitű­zéseinek megvalósításához e tö­megszervezetek a legnagyobb se­gítséget nyújtsák. A küszöbönálló pártvezetőségi választásokon ennek megfele­lően elsősorban olyan pártunk­hoz hű, rátermett elvtársakat válasszunk meg, akiknek jó kapcsolataik vannak a szé­les pártonkívfrli tömegekkel. Központi Vezetőségünk hatá­rozatainak jó végrehajtása azt is' megköveteli, hogy javítsuk meg azt a munkát, melyet pártunk az állami szervek működésének irányí­tásában, ellenőrzésében és tá­mogatásában kifejt. Különösen meg kell erősíteni pártunk munkáját a tanácsoknál, mert egyTe inkább tapasztaljuk, hogy pártszervezeteink gyenge munkája következtében nem tu­dunk a tanácsoknak elég segítsé­get nyújtani és részben emiatt a tanácsok messze elmaradnak azoktól a követelményektől, me­lyeket dolgozó népünk joggal ál­lít fel velük szemben. Általában gondoskodnunk kell róla, hogy pártunk határoza­tai az eddiginél következete­sebben legyenek irány tadóak az államéletben. Pártszervezeteink törődjenek az eddiginél többet az állami szer­vek munkájának megjavításával, hogy a párt és kormány határo­zatai maradéktalanul végrehaj­tásra kerüljenek. Ennek megfe­lelően pártszervezeteink az eddi­ginél fokozottabban gondoskod­janak a begyűjtés, az adózás pon­tos teljesítéséről, az állampolgári fegyelem mcgszilárditásáról. Központi Vezetőségünk határo­zatainak megtárgyalásával kap­csolatban lépten-nyomon tapasz­taltuk, hogy pártszervezeteink még mindig nem tudják eléggé összeegyeztetni a politikai mun­kát a gazdasági munkával. Az új szakasz megköveteli, hogy ezen a téren is gyökeresen változtas­sunk és biztosítsuk, hogy elvtársaink a termelésben, az iparban csakúgy', mint a mezőgazda- ságban, az eddiginél jobban, átgondoltabban, szívósabban kössék össze politikai munká­jukat a gazdasági munkával, álljanak a munkaverseny élére, irányítsák, vezessék, s karolják fel a dolgozók helyes élenjáró kezdeményezéseit. Támogassák erőteljesen a mű­szaki értelmiséget, a mérnököket, technikusokat, ag- ronómusokat a népgazdaság erői­nek gyors átcsoportosításáért ki­fejtett tevékenységükben; tudato­sítsák közöttük munkájuk nagy jelentőségét és közvetlen össze­függését az egész nép jólétének emeléséért folytatott harccal. Az ideológiai munka terén végre kell hajtani Központi Ve­zetőségünk határozatait és fel kell számolnunk azt a lemara­dást, mely a határozatok végre­hajtásában mutatkozik. Külön alá kell húzni, hogy e rendkívül fontos határoza­tokat csak megfelelő ideoló­giai, elméleti alátámasztással lehet jól végrehajtani. Az ideológiai és elméleti munka gyors megjavítására annál na­gyobb szükség van, mert Köz­ponti Vezetőségünk határozatai­val kapcsolatban megnőtt az ér­deklődés az ilyen kérdések iránt, j Fennáll az a veszély, hogy e nagyfokú, egészséges érdeklődés felülről nem kap megfelelő ki­elégítést, támogatást és irányí­tást, ami újabb zavarok és ellen­séges ideológiai nézetek elterje­déséhez vezethet a párt soraiban. Politikai Bizottságunknak most mindenekelőtt arról kell gondos­kodni, hogy kidolgozásra és tisz­tázásra kerüljenek azok az elmé­leti és ideológiai kérdések, me­lyek az új helyzetben pártunk és népi demokráciánk új szakaszá­val kapcsolatosak, s amelyek tisz­tázatlansága zavarja pártunk he­lyes politikájának megvalósítá­sát. Nagyobb gondol a falusi munkákra Egész további- fejlődésünk dön­tő láncszeme és kulcskérdése a mezőgazdaság termelésének nagy­arányú fejlesztése, a növényter­melés és az állattenyésztés ho­zamának lényeges megnövekedé­se. E feladat parancsolóan meg­követeli, hogy pártunk az eddiginél hason­líthatatlanul nagyobb gondot fordítson a falusi munkára. Ez a munka az utolsó években, annak következtében, hogy a me­zőgazdaságban különféle típusú gazdasági alakulatok működnek egymás mellett, rendkívül bonyo­lulttá vált, megnehezült, nem egy­szer visszaesett. Ennek a vissza­esésnek felszámolásától, falusi pártszervezeteinknek, a termelő­szövetkezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok pártszervezetei­nek további megerősítésétől és jó munkájától függ elsősorban, hogy pártunk és kormányunk mezőgazdasági termelés emelésé­re irányuló rendszabályai meny­nyiben fognak megvalósulni. A párt- és kormányhatározatok lehetőséget nyújtanak a munkás­paraszt szövetség megerősítésé­re. Jórészt falusi pártszervezete­ink eredményes munkáján múlik, hogy ezt a lehetőséget mennyi­ben használjuk ki. Falusi szervezeteink kiépítése és megszilárdítása pártunk döntő feladatává vált. Ezért javasoljuk, hogy Központi Vezetőségünk kötelezze Politikai Bizottságunkat, valamint pártunk megyei, járási és egyéb vezető­szerveit, hogy a mezőgazdaság alapvető fontosságának megfele­lően, az eddiginél sokkal fokozot­tabban foglalkozzanak a falusi, gépállomási, termelőszövetkezeti, állami gazdaságbeli, stb. pártszer­vezetek megerősítésével, kiépíté­sével, páriáié tével, vezetésének megjavításával. Falusi pártszerve­zeteinket meg kell erősíteni a mezőgazdasághoz értő városi ká­derekkel. Különös figyelmet kell szentelni a falusi pártszervezetek összetételének és biztosítani kell, hogy a falusi pártszervezetekben minél nagyobb számmal legye­nek közvetlen termelőmunkát végző dolgozó parasztok, köztük egyénileg dolgozó parasztok is. Politikai Bizottságunk, tekin­tene! arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban rend­kívül megnőtt a falusi pártmim- ka jelentősége és Központi Veze­tőségünk határozatai nyomán az uj problémák egész sora jelent­kezett, javasolja, hogy még ez évben Központi Vezetőségünk so­ron kívül üljön össze és ülésének egyetlen napirendi pontja legyen a mezőgazdaság kérdése. Az eddig elért eredmények számbavétele és megszilárdí­tása, valamint szocialista épí­tésünk új szakaszában felmc- i'üli'j új problémák kidolgozá- sa szükségessé teszi, bogy a jövő év tavaszán, április ha­vában, összehívjuk a Magyar Dolgozók Pártja legközelebbi kongresszusát. Pártunk számára a legfőbb törvény: gondoskodás a nép jólétéről Központi Vezetőségünk júniusi | határozatai új szakaszt nyitottak j meg szocialista építésünk útján, [ új eszközökkel, új módszerekkel j új feladatok megoldását tűzik ki j elénk célul. E határozatok a dol­gozó nép érdekeivel való foko­zottabb törődést állítják párt- munkánk középpontjába. A népjólétről való gondosko­dás pártunk és kormányunk számára a legfőbb törvény. A feladat, melyet dolgozó népünk életszínvonalának megjavítására most magunk elé tűztünk, há­lás, népszerű, rokonszenves. Ez új feladatok megoldásához az eddiginél fokozottabb kommunis­ta éberség, példamutatás és áldo­zatkészség kell. E feladatok meg­követelik, hogy legyünk résen, hogy erősítsük békénk és szocia­lista építésünk hű őrét, a hon­védséget, az államvédelmet. Meg­könnyíti az új szakasz feladatai­nak megoldását az, hogy a ma­gyar dolgozó nép, mint minden fontos kérdésnél, most is szilár­dan támaszkodhat a hatalmas Szovjetunió segítségére,- a baráti népi demokráciákra. A Magyar Dolgozók Pártjának új politikája — a magyar mun­kásosztály politikája. Ez a poli­tika a munkásosztály, a paraszt­ság, az egész magyar nép anyagi és szellemi felemelkedésének, Ma­gyarország felvirágoztatásának, a Miiének, a nemzeti függetlenség­nek, a nemzeti egység megerősí­tésének a politikája- Ezért felszó­lítjuk minden párttagunkat, min­den elvtársunkat, hogy egyem- berként támogassák a feladatok megvalósítását, melyek szocialista építésünk új szakaszán előttünk állnak. Dolgozó népünk minden hű fiát, békénk és függetlensé­günk minden hívét, minden hazáját szerelő magyart arra hívunk fel, hogy pártunk és kormánymik mögött széles nemzeti egységben összeforr­va juttassák diadalra népünk jólétének, nemzetünk további felemelkedésének nagy ügyét Mire vár Veles György Tudjuk nagyon jól; pártunk Ó3 kormányunk gondoskodik arról, hogy a dolgozók életszínvo­nala emelkedjen. Ezt bi­zonyítja a nagy árle­szállítás, a 15 százalé­kos adókedvezmény és sok más kedvezmény. A dolgozó parasztság egy része még nem érti most sem ezeket. Népnevelő munka közben felhívjuk azok figyelmét, akik nem vetettek, hogy el kell vetni, hiszen a ko­rai vetés mindig jobb termést biztosít. Némely helyen az volt a baj. hogy lóval nagyon drá­gán szántanak. Bebizo­nyosodott, hogy egy holdért, amit két lóval felszántottak — fclkar- coltak — és elvetettel^ 200—300 forintot is kértek. Most javult a helyzet, mert akinek lo­va nincs, annak földjét felszántja a gépállomás, sokkal jobban és olcsób­ban. Az én dűlőmben már felszántotta, a fo­gatnélküliek nagyrésze e! is vetett Roszik Já­nos két lóval vet és se­gít az olyanoknak, akik­nek nincs lova. Különösen jól. példa­mutatóan dolgozik Fu- rár István tanácstag, ö élenjár minden mező­gazdasági munkában és a beadásban is. Olyan már nincs is a dűlőnké­ben, aki nem vetett vol­na, de olyan még min­dig van, aki nem fejezte be a vetést. Mire vár például Veles György, aki csak egy hold bú­zát vetett és a többi földje még mindig szán­taikul? Az ilyen embe­rek nem törődnek a mi­nisztertanács határoza­tával és nem gondolnak a jövőévi nagyobb ter­mésre, a több kenyér biztosítására. A szántás-vetési mun­kákat október 24-re be­fejeztem, a mélyszántást is, amit a gépállomás­? nak köszönhetek, mert az végezte el ezeket a munkákat. A gépállomáson van­nak hibák is. Borgulya Pál traktoros éjjeli mű­szakban dolgozott föl­demen. De csak négyet fordult és le kellett áll­nia, mert az ekevas ko­pott volt és nem szán­tott mélyen. A vasal másnap 10 órára készül­tek el. A nappali mű­szakban Hurzsán Anna traktoroslány dolgozott, aki kiváló jó munkát végzett az új ekevasak­kal. Huszárik András egyé ieg do’gozc paraszt. Szarta?

Next

/
Thumbnails
Contents