Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 1933 OKTOBER 27., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM n gépállomások jobb vezetésével az őszi szántás-vetési terv teljesítéséért írta: Csatári Béla, a Gépállomások Megyei Igazgatósága politikai osztályának vezetője Gépállomásaink feladata a nyári terv teljesítése után most az, hogy a szántást jó minőségben, határidőre elvégezzék és minden mag mielőbb a földbe kerüljön. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jövőévi gazdag aratásá­nak alapját kell most megteremteni gépállomásainknak. Minden igazgatónak, politikai helyettesnek, agronómusitak, me­chanikusnak és traktorosnak tudnia kell, hogy a jövőévi gazdag termés, az életszínvonal növekedése nagyrészt az ő munká jukon múlik. Jól tudja ezt az ellenség is a ezért minden eszközzel igyekszik akadályozni az őszi munkát. Azt híreszteli, hogy szá­raz a talaj, s nem érdemes szántani: várni kell az esőre. Aki az ellenségnek erre a «tanácsára» hallgat, az éppen úgy jár, mint az elmúlt esztendőkben. Emlékezhetünk még az elmúlt év őszére, amikor beállt a hosszú esőzés, nem tudták idejében elvégezni a munkát és a kései vetés holdanként 2—3 mázsával kevesebb ter­mést hozott. így az ellenség szavára hallgatók megkárosították saját magukat, de egyben országunkat is. Az ellenség mesterkedéseire jó munkával kell válaszolni, ha­sonlóan az ecsegfalvi, a körösladányi és a kaszaperi gépállomá­sok traktorosaihoz. Ezen a három gépállomáson általában 9—10 normál hold körül mozog az egy gépre eső napi teljesítmény, pedig itt is megvannak ugyanazok a nehézségek, mint a megye többi gépállomásán. Csak itt a vezetők gondoskodnak ft megfe­lelő munkafeltételekről. Törődnek a traktorosokkal. Ellenőrzik, segítik munkájukat. Soós elvtárs, a körösladányi gépállomás ve­zető agronómusa ezt így mondta el: «Idejében gondoskodtunk meleg, ruháról, megfelelő szállásról traktoristáinknak. Mindennap megkeressük őket kint a barázdában. Előre tudatjuk velük, hogy mikor, hol, milyen munkát kell végezniük. így értük el, hogy ed­dig már huszonheten teljesítették túl az éves, tízen pedig az őszi tervüket. Nagy gonddal vigyázunk arra, hogy minden trakto­ros jóminőségű munkát végezzen. Nem is emeltek'reddig kifogást termelőszövetkezeteink a munka minősége ellen.» A körösladányi gépállomáson dolgozik a megye legjobb trak­toros-brigádja, mely őszi tervét ezidáig 108 százalékra teljesítette. Itt dolgozik a megye legjobb női traktorosa is: Talpaló Julián­ná, aki éves tervét 143 százalékra teljesítette eddig. Ehhez hasonló eredményeket több gépállomáson értek el trak­torosaink: megyénkben eddig 514 traktoros teljesítette éves tervét. A megye több gépállomásán azonban a vezetők gyenge mun­kája, a rossz irányítás igen komolyan akadályozza a traktorosok munkáját és veszélyezteti az őszi szántás-vetés sikeres elvégzé­sét. Megyénkben 15 gépállomás őszi tervének felét sem teljesí­tette. Ezeken a gépállomásokon igen magas a gépek műszaki és munkaszervezési hibák miatti kiesése. Elhanyagolják a munkaver* 6enyt, nem gondoskodnak megfelelően a traktorosokról. Pedig, ha a vezetők ezeken a gépállomásokon is úgy irányítanák a munkát, mint az említett három gépállomáson, akkor itt is minden trak­toros napról-napra teljesítené a műszaknormát és emelkedne az egész gépállomás teljesítménye. Újhelyi elvtárs, a hattonyai gép­állomás igazgatója az egyik értekezleten arról számolt be, hogy ő minden hibát a traktorosokban lát és hogy a vezetőknél nincs semmi hiba. Állításának az ellenkezője igaz. Battonyan is a ve­zetők munkájában kell keresni a hibát. Nem ők irányítanak, ha­nem az események irányítják őket. Emiatt kapkodnak, máról - holnapra dolgoznak. Gyenge a politikai munka is, ennek követ­kezménye, hogy a traktorosok nem szeretnek dolgozni a hal ta­nyai gépállomáson. Hasonló a helyzet a bucsni gépállomáson is. Andrási elvtárs, a gépállomás vezető agronómusa szakmailag nem képezi magát és tájékozatlan az alapvető szakmai kérdésekben. Nincs is tekintélye a gépállomáson, mivel a munkákat nem tudja megfelelően irányítani. Sürgősen javítani kell a brigádvezetők munkáját is. Tűrhe­tetlen állapot az, hogy a legtöbb helyen a brigádvezetők csak »meglátogatják» a traktorosokat, de nem szervezik, nem irányít­ják azok munkáját. Nem töltik ki rendesen a jelentéseket sem, pedig a gépállomások igazgatói csakis azoknak alapjait tudnak he­lyesen intézkedni, a termelést akadályozó hibákat azonnal meg­szüntetni. Sok javítanivaló van a gépállomások politikai helyetteseinek munkájában is. A legnagyobb hiba az, hogy több politikai he­lyettes figyelmen kívül hagyja a megyei politikai osztály útmu­tatásait. Természetesen a megyei politikai osztálynak is nagyobb segítséget kell adnia a feladatok megoldásához. Sokkal többet kell törődni a szocialista munkaversennyel, a sztahanovisták nevelésé­vel, a szovjet módszerek — többek között az óragrafikonos mód­szer — bevezetésével. A gépállomások vezetőinek nincs mit várakozniuk: október Sl-ig el kell végezni a búza vetését. Ettől a határidőtől nem sok idő választ el bennünket, mely alatt fel kell számolnunk! a szé­gyenteljes lemaradást. A vezetők munkájuk megjavításával biz­tosítsak azt, liogy gépállomásukon minden traktoros teljesitse tafiszaknormáját, s ezáltal eleget tegyenek feladataiknak. I Egyre többen látják be Kondoroson is, hogy a kosos munka a jobb megélhetés blstosítéka — Nem kell a szövetkezet mondogatták egyesek nem is olyan régen a kondorosi «Vihar­sarok» termelőszövetkezetben. Hangjukon azonban bizonytalan­ság érződött. Maguk sem tudták, mit akarnak. C-sak hát mondták, mert egyesek elkezdték. Igaz, nem szokták meg még teljesen az újat. Nehézségek is voltak. Nem volt olyan a vezetés, mint amilyennek lennie kellett volna. Hiba volt a munkafegyelem te­rén Í3. De ahelyett, hogy ezen vál­toztattak volna, a fejükbe vették: «lesz, ami lesz, kilépünk». Törőd­tek is azzal, hogy ismét az egyéni gazdálkodás sok nehézséggel teli életét választják. Nő a tagok száma A rendkívüli közgyűlés alkal­mával harmincnégyen maradtak vissza. Azóta egy hét telt el és ez a szám napról-napra emelke­dett. — Már száznegyre szaporodott fel a tagok száma — mondja Tóth Cs. Pál, a szövetkezet el­nökhelyettese. Persze, időközben kiebrudalták a szövetkezetből az oda nem va­lókat; azokat, akik csak han­goskodtak, de a munkától vona­kodtak, akik a UuhiJ.ok. az ellen­Igyekeznek as A csoport megszilárdulásával párhuzamosan lendületesen folyik az ősziek vetése. Az egyéb Őszie­ken túlmenően már 220 hold bú­zavetése is van a szövetkezetnek. Már zöldéi az első vetésű búza. — Még van 135 hold v etni való — magyarázzák a tagok — de, ha minden jól megy, szerdára már azzal is végzünk. Hátra van még azonban a betakarítás je­ség szekértőiéi voltak a szövetke­zetben. Az utóbbi napokban lépett visz- sza Szvák János is. — Belátom, hogyr tévedtem, mikor a kilépésre gondoltam — mondotta. — Itt az én helyem a szövetkezetben. A közös munka a mi jobb megélhetésünk biztosí­téka. őszi munkával lentős része, mert többen felétik se néznek. Azok, akik egész évben vona­kodtak a munkától — most {le­dig kilépők — nem iparkod­nak azon, hogy a termést mi­előbb betakarítsák. Távolmara­dásukkal jelentősen megkárosít­ják a szövetkezetét, ugyanakkor önmaguk is megrövidülnek — ke­vesebb osztalékot kapnak nz el­számoláskor. II mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Nagy Imre elvtársnak a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén elhangzott beszédéből Néhány nappal ezelőtt a ma­gyar mezőgazdaság i tudomány legkiválóbb képviselői és a ter­melésben legjobb eredményt el­ért gyakorlati szakemberek a par­lament épületében értekezletet tartatlak. Az értekezleten Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja tartott beszedet. Nagy Imre elvtárs beszédét az alábbiakban közöljük: »Tisztelt értekezlet! Népköztársaságunk miniszter- tanácsa nevében üdvözlöm önö­ket. A mai értekezletet azért hívtuk egybe, hogy elhatározó lépési te­gyünk mezőgazdaságunk fejlesz­tése érdekében, a kormánypro- grammunkban kitűzött feladatok megoldása terén. Annakidején pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján kormánypro- j grammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végre­hajtandó mélyreható változások­kal, a kormány gazdaságpolitiká­jának fő célkitűzésévé a dolgo­zó nép életszínvonalának állan­dó emelését tettük. Ebből kiin­dulva a kormány egyik legfonto­sabb feladatának tekinti a me­zőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyor­sabb és nagyobb arányú fellen­dítését megvalósítani, ami pár­tunk világos és határozott irány­vonala Sietteti és nagyon is idősze­rűvé is teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelé­sünk az utóbbi évek során, szá­mos tényező kölcsönhatásának eredmény e kép pen, feji ódé sé ben megrekedt, és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdasá­gunk általános fejlődése mögött elmarad a mezőgazdaság. Sürget bennünket az is, hogy a mezőgazdaság termelési viszo­I nyaiból adódóan, tervezett intéz-; I kedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeiket. És végül, hanem! iparkodunk, egy egész esztendőt I elveszíthetünk, hisz a mezőgaz-' dasági év megkezdődött, mélyen járunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jö­vőévi gabonatermés növelésére szükséges intézkedésekkel már el is késtünk. Azért hívtuk egybe a mai érte­kezletei, hogy egypercnyi kése­delem nélkül mezőgazdasági tu­dományos és gyakorlati életünk legkiválóbb képviselőivel, önök­kel, elindítsuk ezt a nagyszabású munkát, azzal a perspektívával, hogy a jelenlegi feladatot minden más fölé helyezve és mentesítve egyéb elfoglaltság alól, önök egy hónap leforgása alatt, legjobb képességük, tudományos felké­szültségük és gyakorlati tapaszta­latuk felhasználásával kidolgoz­zák azokat a javaslatokat, ame­lyeket a kormányzat hivatva tesz megvalósítani. Az egyhónapi határidőnek a fentieken kívül több szempontból is komoly jelentősége vau. Leg­később november második fe­lére el kell készülniök az önök javaslatainak, hogy a kormány­zat idejekorán megtehesse a szük­séges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági termelési feladatok előkészítése terén. Tisztelt értekezlet! Engedjék meg, hogy az önök előtt á’.ló nagy munkával kap­csolatban olyan szempontot ves­sek fel, amelyek talán hasznosuk lehetnek a tervek kidolgozás» során. Inkább a munka irányvo­nalára, mintsem konkret tudo­mányos vagy gyakorlati kérdé­sek meglmtirozására irányuló szempontokról van szó Vegyük sorra röviden ezeket a követelményeket. Az első a gyorsasig. Ez azt jelenti, hogy olyan terveket kelt készíteni, ame­lyék lehetővé teszik 2—3 éven belül a hozamok emelését, ezál­tal az össztermelés növeléséi és őzen Izeiül az árutermelés arányá­nak fokozását. A másik követelmény az, hogy a fellendülés nagyarányú legyen. A harmadik követelmény nz, hogy a javaslatok átfogók legye­nek. Aliiban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés pro­blémáihoz, az volt a fő hiba, hogy elaprózott, részletrendsza- luUyok voltak, amelyekből újabb problémák, -gyakran ellentmon­dások sorozata keletkezett. Rend- szertelen, tervszerűtlen munka vo’t, aminek következményeivel most szemben találjuk magunkat. Ezzel a módszerrel most szakí­tanunk kell. A termelés fejlesz­tésének problémáit a maguk bo­ny obit ágában és összefüggésük­ben egységesei) és nem szétapró­zotton kell felvetni, vizsgálni és megoldani­Az önök munkájával szemben támasztott negyedik követein é.ty az, hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek, számoljanak megvalósításuk lehe­tőségével, a szükséges feltételek­kel, népgazdaságunk teherbíró- képességével. Lépésről- lépésre keli haladnunk, minden intézke­désünkkel megszilárdítva a máé elért eredményt. Végül a tervek kidolgozásánál nem lehet eltekinteni attól a kö­vetelménytől, hogy a kérdések­hez ne szűk szakmai szempont­ból, hanem a népgazdaság egé­szének szempontjából és fejlő­désének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetek (Folylakv* ft 2. ©Időim)

Next

/
Thumbnails
Contents