Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! 1933 OKTOBER 27., KEDD Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM n gépállomások jobb vezetésével az őszi szántás-vetési terv teljesítéséért írta: Csatári Béla, a Gépállomások Megyei Igazgatósága politikai osztályának vezetője Gépállomásaink feladata a nyári terv teljesítése után most az, hogy a szántást jó minőségben, határidőre elvégezzék és minden mag mielőbb a földbe kerüljön. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jövőévi gazdag aratásának alapját kell most megteremteni gépállomásainknak. Minden igazgatónak, politikai helyettesnek, agronómusitak, mechanikusnak és traktorosnak tudnia kell, hogy a jövőévi gazdag termés, az életszínvonal növekedése nagyrészt az ő munká jukon múlik. Jól tudja ezt az ellenség is a ezért minden eszközzel igyekszik akadályozni az őszi munkát. Azt híreszteli, hogy száraz a talaj, s nem érdemes szántani: várni kell az esőre. Aki az ellenségnek erre a «tanácsára» hallgat, az éppen úgy jár, mint az elmúlt esztendőkben. Emlékezhetünk még az elmúlt év őszére, amikor beállt a hosszú esőzés, nem tudták idejében elvégezni a munkát és a kései vetés holdanként 2—3 mázsával kevesebb termést hozott. így az ellenség szavára hallgatók megkárosították saját magukat, de egyben országunkat is. Az ellenség mesterkedéseire jó munkával kell válaszolni, hasonlóan az ecsegfalvi, a körösladányi és a kaszaperi gépállomások traktorosaihoz. Ezen a három gépállomáson általában 9—10 normál hold körül mozog az egy gépre eső napi teljesítmény, pedig itt is megvannak ugyanazok a nehézségek, mint a megye többi gépállomásán. Csak itt a vezetők gondoskodnak ft megfelelő munkafeltételekről. Törődnek a traktorosokkal. Ellenőrzik, segítik munkájukat. Soós elvtárs, a körösladányi gépállomás vezető agronómusa ezt így mondta el: «Idejében gondoskodtunk meleg, ruháról, megfelelő szállásról traktoristáinknak. Mindennap megkeressük őket kint a barázdában. Előre tudatjuk velük, hogy mikor, hol, milyen munkát kell végezniük. így értük el, hogy eddig már huszonheten teljesítették túl az éves, tízen pedig az őszi tervüket. Nagy gonddal vigyázunk arra, hogy minden traktoros jóminőségű munkát végezzen. Nem is emeltek'reddig kifogást termelőszövetkezeteink a munka minősége ellen.» A körösladányi gépállomáson dolgozik a megye legjobb traktoros-brigádja, mely őszi tervét ezidáig 108 százalékra teljesítette. Itt dolgozik a megye legjobb női traktorosa is: Talpaló Juliánná, aki éves tervét 143 százalékra teljesítette eddig. Ehhez hasonló eredményeket több gépállomáson értek el traktorosaink: megyénkben eddig 514 traktoros teljesítette éves tervét. A megye több gépállomásán azonban a vezetők gyenge munkája, a rossz irányítás igen komolyan akadályozza a traktorosok munkáját és veszélyezteti az őszi szántás-vetés sikeres elvégzését. Megyénkben 15 gépállomás őszi tervének felét sem teljesítette. Ezeken a gépállomásokon igen magas a gépek műszaki és munkaszervezési hibák miatti kiesése. Elhanyagolják a munkaver* 6enyt, nem gondoskodnak megfelelően a traktorosokról. Pedig, ha a vezetők ezeken a gépállomásokon is úgy irányítanák a munkát, mint az említett három gépállomáson, akkor itt is minden traktoros napról-napra teljesítené a műszaknormát és emelkedne az egész gépállomás teljesítménye. Újhelyi elvtárs, a hattonyai gépállomás igazgatója az egyik értekezleten arról számolt be, hogy ő minden hibát a traktorosokban lát és hogy a vezetőknél nincs semmi hiba. Állításának az ellenkezője igaz. Battonyan is a vezetők munkájában kell keresni a hibát. Nem ők irányítanak, hanem az események irányítják őket. Emiatt kapkodnak, máról - holnapra dolgoznak. Gyenge a politikai munka is, ennek következménye, hogy a traktorosok nem szeretnek dolgozni a hal tanyai gépállomáson. Hasonló a helyzet a bucsni gépállomáson is. Andrási elvtárs, a gépállomás vezető agronómusa szakmailag nem képezi magát és tájékozatlan az alapvető szakmai kérdésekben. Nincs is tekintélye a gépállomáson, mivel a munkákat nem tudja megfelelően irányítani. Sürgősen javítani kell a brigádvezetők munkáját is. Tűrhetetlen állapot az, hogy a legtöbb helyen a brigádvezetők csak »meglátogatják» a traktorosokat, de nem szervezik, nem irányítják azok munkáját. Nem töltik ki rendesen a jelentéseket sem, pedig a gépállomások igazgatói csakis azoknak alapjait tudnak helyesen intézkedni, a termelést akadályozó hibákat azonnal megszüntetni. Sok javítanivaló van a gépállomások politikai helyetteseinek munkájában is. A legnagyobb hiba az, hogy több politikai helyettes figyelmen kívül hagyja a megyei politikai osztály útmutatásait. Természetesen a megyei politikai osztálynak is nagyobb segítséget kell adnia a feladatok megoldásához. Sokkal többet kell törődni a szocialista munkaversennyel, a sztahanovisták nevelésével, a szovjet módszerek — többek között az óragrafikonos módszer — bevezetésével. A gépállomások vezetőinek nincs mit várakozniuk: október Sl-ig el kell végezni a búza vetését. Ettől a határidőtől nem sok idő választ el bennünket, mely alatt fel kell számolnunk! a szégyenteljes lemaradást. A vezetők munkájuk megjavításával biztosítsak azt, liogy gépállomásukon minden traktoros teljesitse tafiszaknormáját, s ezáltal eleget tegyenek feladataiknak. I Egyre többen látják be Kondoroson is, hogy a kosos munka a jobb megélhetés blstosítéka — Nem kell a szövetkezet mondogatták egyesek nem is olyan régen a kondorosi «Viharsarok» termelőszövetkezetben. Hangjukon azonban bizonytalanság érződött. Maguk sem tudták, mit akarnak. C-sak hát mondták, mert egyesek elkezdték. Igaz, nem szokták meg még teljesen az újat. Nehézségek is voltak. Nem volt olyan a vezetés, mint amilyennek lennie kellett volna. Hiba volt a munkafegyelem terén Í3. De ahelyett, hogy ezen változtattak volna, a fejükbe vették: «lesz, ami lesz, kilépünk». Törődtek is azzal, hogy ismét az egyéni gazdálkodás sok nehézséggel teli életét választják. Nő a tagok száma A rendkívüli közgyűlés alkalmával harmincnégyen maradtak vissza. Azóta egy hét telt el és ez a szám napról-napra emelkedett. — Már száznegyre szaporodott fel a tagok száma — mondja Tóth Cs. Pál, a szövetkezet elnökhelyettese. Persze, időközben kiebrudalták a szövetkezetből az oda nem valókat; azokat, akik csak hangoskodtak, de a munkától vonakodtak, akik a UuhiJ.ok. az ellenIgyekeznek as A csoport megszilárdulásával párhuzamosan lendületesen folyik az ősziek vetése. Az egyéb Őszieken túlmenően már 220 hold búzavetése is van a szövetkezetnek. Már zöldéi az első vetésű búza. — Még van 135 hold v etni való — magyarázzák a tagok — de, ha minden jól megy, szerdára már azzal is végzünk. Hátra van még azonban a betakarítás jeség szekértőiéi voltak a szövetkezetben. Az utóbbi napokban lépett visz- sza Szvák János is. — Belátom, hogyr tévedtem, mikor a kilépésre gondoltam — mondotta. — Itt az én helyem a szövetkezetben. A közös munka a mi jobb megélhetésünk biztosítéka. őszi munkával lentős része, mert többen felétik se néznek. Azok, akik egész évben vonakodtak a munkától — most {ledig kilépők — nem iparkodnak azon, hogy a termést mielőbb betakarítsák. Távolmaradásukkal jelentősen megkárosítják a szövetkezetét, ugyanakkor önmaguk is megrövidülnek — kevesebb osztalékot kapnak nz elszámoláskor. II mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Nagy Imre elvtársnak a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén elhangzott beszédéből Néhány nappal ezelőtt a magyar mezőgazdaság i tudomány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt elért gyakorlati szakemberek a parlament épületében értekezletet tartatlak. Az értekezleten Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, az MDP Politikai Bizottságának tagja tartott beszedet. Nagy Imre elvtárs beszédét az alábbiakban közöljük: »Tisztelt értekezlet! Népköztársaságunk miniszter- tanácsa nevében üdvözlöm önöket. A mai értekezletet azért hívtuk egybe, hogy elhatározó lépési tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében, a kormánypro- grammunkban kitűzött feladatok megoldása terén. Annakidején pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján kormánypro- j grammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal, a kormány gazdaságpolitikájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését tettük. Ebből kiindulva a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a mezőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítését megvalósítani, ami pártunk világos és határozott irányvonala Sietteti és nagyon is időszerűvé is teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, számos tényező kölcsönhatásának eredmény e kép pen, feji ódé sé ben megrekedt, és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött elmarad a mezőgazdaság. Sürget bennünket az is, hogy a mezőgazdaság termelési viszoI nyaiból adódóan, tervezett intéz-; I kedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeiket. És végül, hanem! iparkodunk, egy egész esztendőt I elveszíthetünk, hisz a mezőgaz-' dasági év megkezdődött, mélyen járunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jövőévi gabonatermés növelésére szükséges intézkedésekkel már el is késtünk. Azért hívtuk egybe a mai értekezletei, hogy egypercnyi késedelem nélkül mezőgazdasági tudományos és gyakorlati életünk legkiválóbb képviselőivel, önökkel, elindítsuk ezt a nagyszabású munkát, azzal a perspektívával, hogy a jelenlegi feladatot minden más fölé helyezve és mentesítve egyéb elfoglaltság alól, önök egy hónap leforgása alatt, legjobb képességük, tudományos felkészültségük és gyakorlati tapasztalatuk felhasználásával kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyeket a kormányzat hivatva tesz megvalósítani. Az egyhónapi határidőnek a fentieken kívül több szempontból is komoly jelentősége vau. Legkésőbb november második felére el kell készülniök az önök javaslatainak, hogy a kormányzat idejekorán megtehesse a szükséges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági termelési feladatok előkészítése terén. Tisztelt értekezlet! Engedjék meg, hogy az önök előtt á’.ló nagy munkával kapcsolatban olyan szempontot vessek fel, amelyek talán hasznosuk lehetnek a tervek kidolgozás» során. Inkább a munka irányvonalára, mintsem konkret tudományos vagy gyakorlati kérdések meglmtirozására irányuló szempontokról van szó Vegyük sorra röviden ezeket a követelményeket. Az első a gyorsasig. Ez azt jelenti, hogy olyan terveket kelt készíteni, amelyék lehetővé teszik 2—3 éven belül a hozamok emelését, ezáltal az össztermelés növeléséi és őzen Izeiül az árutermelés arányának fokozását. A másik követelmény az, hogy a fellendülés nagyarányú legyen. A harmadik követelmény nz, hogy a javaslatok átfogók legyenek. Aliiban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés problémáihoz, az volt a fő hiba, hogy elaprózott, részletrendsza- luUyok voltak, amelyekből újabb problémák, -gyakran ellentmondások sorozata keletkezett. Rend- szertelen, tervszerűtlen munka vo’t, aminek következményeivel most szemben találjuk magunkat. Ezzel a módszerrel most szakítanunk kell. A termelés fejlesztésének problémáit a maguk bony obit ágában és összefüggésükben egységesei) és nem szétaprózotton kell felvetni, vizsgálni és megoldaniAz önök munkájával szemben támasztott negyedik követein é.ty az, hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek, számoljanak megvalósításuk lehetőségével, a szükséges feltételekkel, népgazdaságunk teherbíró- képességével. Lépésről- lépésre keli haladnunk, minden intézkedésünkkel megszilárdítva a máé elért eredményt. Végül a tervek kidolgozásánál nem lehet eltekinteni attól a követelménytől, hogy a kérdésekhez ne szűk szakmai szempontból, hanem a népgazdaság egészének szempontjából és fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetek (Folylakv* ft 2. ©Időim)
