Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

Vikaisai&U Hip* tS.>3 október 27, kedel Nagy Imre elvtársnak a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén elhangzott beszédéből Vannak kisüzemeink és nagyüze- ] nyék, továbbá a burgonya- és a meink, egyéni és szövetkezeti zöldség-, va’amint a szöllő- cs (Folytatás az 1. oldalról.) lenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem előtt kell tartani a nép­gazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek so­rán az ipar túl gyors fejlesztése következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmaradt, amivel megsértettük az arányos fejlődés törvényét. Ezt most helyre kell hoznunk. Az ipar terén nem a termelés további gyors fejlesz­tésére vesszük az irányt, hanem egy-kélesztemlei lélegzetvételre, más szóval arra, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a hibákat kijavítsuk, rendezzük a feladatokat és előkészítsük a további előrehaladást. A mezőgazdaság terén alapjá­ban más a helyzet. Itl a termelés gyors és nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére van szükség. Tisztelt értekezlet! Most, amikor önök hozzákez­denek a mezőgazdaság elinara- doL'ságának leszámolására, a tér­ire é; gyors és nagyarányú fel­lendítésére irányuló javaslatok kidolgozásához, szerintem nem ári szemügyre venni, milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesztésire elindulunk. összefoglalóan egész mezőgaz­daságunk, tehát földművelésünk c; állattenyésztésünk termelésé­nek átlagos színvonala a felsza­bad. dás előtti szinten mozog. Ezen belül az egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, fő! éppen az ipari és olajnövé­nyek javára, elsősorban a ké­nyé, gabona- és burgonyaterület rovására, ami nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a ke­ni é 'gabona problémája a meg­oldató» kérdések közül is -az első helyen szerepel. Fő növényeink átlagtermései alig változtak. Ál­latállományunk számszerűleg sza­porodott ugyan, de több terüle­ten a hozam csökkent. Az évi átlagos tejhozam mintegy 400 literrel, a vágóser lés átlagsúlya 25—30 kilogrammal kisebb, mint tos tényezőjének gyors felszámo­lása, az ország gazdasági szerve­zetében a túlzott központosítás megvalósítása leiérést jelenteit az >új gazdaságpolitika« helyes útjá­ról. Az ilyen gazdaságpolitika előbb-utóbb elkerülhetetlenül el­lentmondásba kerül az átmeneti szakasz gazdasági követelményei­vel és fejlődésének törvényszerű­ségeivel. Uj gazdaságpolitikánk­ban most érkeztünk el oda, hogy a mezőgazdasági termelés fellen­dülését akadályozó fentemlített okokat kiküszöböljük és új gaz­daságpolitikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük. Gazdaságpolitikai tényezők kö­zül még egyet kívánok megemlí­teni, amely a legutóbbi években hátráltatta a termelés növekedé­sét a mezőgazdaságban: az ál­lami gazdaságok és a termelő­szövetkezeti nagyüzemek gazda­sági megszilárdításának elhanya­golása és termelésük alacsony színvonala. Más szóval szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb fel tételei vannak a termelés fokozásánál«. Ezt különösen figyelmükbe aján­lom önöknek a tervek kidolgo­zásánál. Ez a tényező az agrártudo­mány, az agronómia, agrobioló- gia és agrotechnika. ző gazdasági évben az ilyen nö­vényeknél a termőterület ki- terjesztésével próbálták a hiányo­kat álhidalni. Uj kultúrák meg­honosítására is csak más kultú­rák kiszorításával lehetett terüle­tet biztosítani, tehát gyakran a te­rületet kellett csökkenteni,.ahozam növelése nélkül, ami adott eset­ben mindig terméskiesést vont maga után. Az utóbbi években a kenyérgabona termelése terén te- pasztalhattunk ilyen jelenségeket. Az alacsony hozamok miatt oda­jutottunk, hogy nagyon ton­los növényeink számára hovato­vább nem volt elegendő termő­földünk ahhoz, hogy a növekvő szükségletet kielégítsük. Más szó­val tűrhetetlen szűkület mulat- kozott termőföldben, amit a lar- talékterületek problémája még sú­lyosbít. gazdaságaink, amelyeknek meg­vannak a maguk sajátosságaik. Itt is, ott is mások a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök. Ezek mérlegelésével kell gyümölcsterme'és fejlesztésének fő szempontjaik a növényvédelem» a trágyázás és a talajjavítás, to­vábbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A kitűzni a feladatokat, ezekkel j Iraklortipus kidolgozását, a leg- összhangban kell kidolgozni a ja- j inkább munkaigényes növények, vasiatokat. | főképpen a kapások komplexgé­Fe! tétlenül figyelemmel kell pest lését és a meglévő gépállo- lenni a földbirtokviszonyokban many kapacitásának teljes kihasz- és a termelési módban végbeme-: nálását, ismertette a szarvasmar- nő változásoknak a termeléssel | ha, a juh-, a sertés- és a ha­vaié összefüggésére. Nem szabad romfilenyészlés gyors fejlesz lé- szem elől téveszteni a két fő sének, az állategészségügy gyöke­termelési ág, a földművelés és az állattenyésztés szoros kapcso­latát. Megoldásra vár a termelés szakirányításának kérdése, a szak­emberképzés, a szakmai vezetés képesítéshez kötése, a szakérlők­res megjavításának fő célkitűzé­seit. • Befejezésül nagy Imre élvlárs a következőket mondotta: Én nem vagyok az agronómiái tudományok szakembere,, bioló­gus sem vagyok, ezért nein is cé­lom a problémák tudományos nek a termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újraelosztása fejtegetésébe bocsátkozni. Ez már az új fe'adaloknak megfelelően. , az egyes munkaközösségek fel­... .1 A lervek és javaslatok kidől-, adata lesz. A termoleru elben mu a ,k^° | gozásánál fontos szempontnak j Nem hiszem, hogy a magyar viszony»agos hiányt a telmcsho-1 kell lemii a tei.mclés ösztönzésé-! mezőgazdaság valaha is nagy- zam fokozása' a lebe le uzdem ^ Végsösoron a mi viszonya- szerűbb feladatok éjé állította így lehet területet nyerni és új vagy fontosabb kultúrák számára felszabadítani, anélkül, hogy az más növényfajták termelésének csökkentésével járna. A másik kérdés, amire utalni kívánok, mezőgazdaságunk legsú­Annakidején legkiválóbb szak- lyosabb baja, a termőtalaj rom­embereink tudományos és gya­korlati eredményekkel ugyan a gazdasági viszonyok előtt járlak, de magukra maradtak. A régi Magyarországra viszonylag fejlett agrártudomány és Európa egyik legelmaradotlabb mezőgazdasága vo't a jellemző- Azóla gyökeresen megváltozott a helyzet. Mező­gazdaságunk: nagy kérdései mind erőteljesebben követelték a megoldást Agrártudományunk azonban ezekre a nagy és égető kérdésekre eddig bem adott vá­laszt, nem ismerte, fel, éppen ez­ért fel sem tudta vetni azokat. Elmaradott mezőgazdasági terme­lésünk fejlesztésének, a hozamok ink között a feladatok megvaló­sítása a termelő, a dolgozó em­berektől függ, akiknek egyéni ér­dekeit messzemenően figyelembe kell venni anélkül, hogy az a volna a termelés irányítóit, szak­embereit. Bizton hiszem, hogy szívvel- lélekkel, felkészültségük, tudá­suk, tapasztalatuk legjavát adják Ezután Nagy Imre elvtárs is­a felszabadulás előtti többéves növelésének kérdéskomplex urnát átlag. Gyors es jelentős eredményit a rizstermelésben értünk el, a területi növekedés és az átlag­hozam terén egyaránt. Ahhoz, bőgj- helyes irányban keressük a megoldást, látni kell azt is, hogy mi az oka mező- gazdasági termelésünk elmara­dói 'ságának. az agrártudomány képviselőinek kellettvolna lehelni, komplexter­veikkel előállni és nem nyugodni addig, amig működési területük problémáit megoldásra nem vit­ték. Ilyen harcos tudomány ké­pes lendületet adni a termelés­nek, jelezni a lemaradást. E te­kintetben agrártudományunk ma Az elmaradottságnak kélségte-| nem jár az élen, elszakadt a me- lenüi történelmi okai is vannak.' tógazdasági termelés nagy pro- Tudvalevő, hogy- a feudális nagyi-! blémáitól. Nem eléggé kezdemé- birlokrendszert, amely kerékkö-j nyező, nem bontakozott még ki tője volt a magyar mezőgazdaság minden tudományos előrehaladás fejlődésének, csak igen későn a l,apfelKtele az eszmecsere ésvi­Ab-ac ff\!'rfric7'K'iccal cvcirrmlmu' tpJ I tatkozás szelleme a nézetek Lisz­tázására, a problémák megoldá­45 -ős földosztással számoltuk fel j gyökeresen és végérvényesen. El­maradott, a feudális termelési viszonyok maradványaival átszőtt mezőgazdaságot kaptunk örök­se <l:e. Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: agrárországból ipari országgá lel­tünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági terme­lés fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban el­maradt. Az ipar fejlesztésével nem tar­tott lépést a mezőgazdasági ter­melés fokozása. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszer­vező ;ének lúlzott üteme, az egyé­ni termelés fejlesztésének elha­nyagolása, a kulákság korlátozá­sáról annak likvidálására való sara. Kétségtelen, hogy a haladó ma­terialista agronómia, Micsurin, Viljamsz, Liszcnko nyomdokain nálunk is számos területen, a ter­melés, vagy tenyésztés egyes kér­déseiben kimagasló eredmények születtek. Ez azonban nem homá­lyos) thalja el azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nagy és alapvető kérdései elől agrártudományunk kitért. Ezek közül is első helyen áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdéskomplexuma. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazda-1 ság számára a kívánt eredményit a tudományos és gyakorlati mu i- ka hozza meg. Az utóbbi évek során mind jobban elharapózott az olyan je­bolása. Nem új jelenség ez, a régi Magyarországról maradt ránk örökségbe. A baj ott van, hogy a termőtalaj rombolása tovább folyik nálunk. Leküzdését végső­soron a tudományos talajművelés meghonosítása segítheti elő. Addig is azonban rá kell irá­nyítani fő figyelmet, az arőfg-l szítések és anyagi eszközök nagy részébaiBi i»> A javaslatok kidolgozásánál kü­lön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mező- gazdaságon kívüli fogyasztásra elégi tcse. Ezt a celt szolgálja az kerülő termékek termelésére. Az Elnöki Tanács 1953. évi 14. sz. árutermelés mértékét, növelésé- «rvenyereju rendeleté, amely nak módját es lehetőségét is ki gya°korláb:át. Helyi tanácsaink kell tehát dolgozni. fontos feladata, hogy a törvény­Tisztelt értekezlet! ! erejű rendeletet a kormánypro­Mezőgazdaságunk és termelési j grammnak megfelelően, mara- viszonyaink nagyon változatosak. | déktalanul végrehajtsák. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK nagy közösség, a dolgozó nép j a nagyszerű feladat megoldású* egyetemes érdekeinek rovására | hoz, mezőgazdasági termelésünk menne. A kettő összhangját kell j gyors és nagyarányú fellendílé- a javaslatokban kidolgozni». sébez. Legjobb kívánságaim mellé mentette a gabonafélék, a takar- j legmesszebbmenő támogatásomat mánynövények és az ipari nővé- ; biztosílom. II minisztertanács megvizsgálta a kisiparosok ipar- gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet végrehajtását Pártunk Központi Vezetőségé­nek 'lieUárbzata és' á kormánypro­gramul alapján előtérbe került a lakosság ipari cs szolgáltatási szükségleteinek fokozottabb ki­Mi történt Brit-Guyanában ? á'c ntszás, a magánkisiparnak és j lenség, hogyha az alacsony ho- j kiskereskedelemnek, mint a falujzamok miatt a termelés szűkösen! és város közötti áruforgalom fon-! fedezi; a szükségletet, a követke-! A britguyanai események az összes országok közvéleményét foglalkoztatják. Ebbe a távoli országba, amely Dél-Anierika északkeleti részén terül el, si­etve angol csapatokat küld a brit kormány. Georgetownnak, Brit-Guyiana fővárosának ki­kötőjébe két hadihajót irá­nyított. Csapatokat szállítanak partra, csapaterősíiések érkez­nek repülőgépanyahajón. Mi váltotta ki ezeket az in­tézkedéseket? A londoni kormány október 6-i közleménye szerint »a béke és a biztonság fenntartására« küld fegyveres erőket Brit-Gu- yanába. A londoni rádió azon­ban aznap, amikor angol csa­patok szálltak partra Brit-Gu- vanában, közölte, hogy »ott rendzavarások vasinak«. Az ese­mények háttere tehát egészen más annál, amit a kormány­közlemény mond. Az angol hatóságok féléve célszerűnek tartották, hogy va­lami alkotmány léét adjanak Brit-Ouvanának. 1953 áprilisá­ban niejtör'é itek a választás >k. A választók túlnyomó tübl.sé e a haladó né ipái tra szavazott, amely választási programul iá­ban önkormányzatot és függet­lenséget, a cukoripar államosí­tását, a brit kormányzó külön­leges jogainak megszüntetését, az időszerű egészségvédelmi, közoktatási és lakásépítési in­tézkedések foganatosítását, slb, követelte. A haladó néppárt je­löltjei az alsóházban 24 man­dátumból 18-at kaptak meg. A párt az ország többi demokra­tikus erőivel közösen alakított kormányt, majd kampányt in­dított a nép támogatását élvező programmjának megvalósításá­ért. A demokratikus kormány reális lépéseket tett annak ér­dekében, hogy megjavítsa Brit- Guyana gyarmati elnyomás alatt nyögő, csaknem félmilliós népének életkörülményeit. Arra törekedett, hogy elismertesse a vállalkozókkal a szakszerveze­tek jogait, támogassa a dolgo­zók béremelési követeléseit. A gyarmatosítók látták, hogy másként fordulnak a dolgok, mint ahogy ők számították, ke­gyetlen megtorlásokkal vála­szoltak a l ép helyzetének meg­javítását célzíí kísérletre. Az angol kormány semmisnek nyil­vánította a Brit-Guv imának adott alkotmányt. A gyarmat A minisztertanács fénti tora vényerejű re nd e I e t' ‘ Vé gr efi a j t á s á 6 helyi tanácsainknál megvizsgálta s megállapította, hogy az ipar- engedélyek kiadása vontatottan halad és egyes helyeken megen­gedhetetlenül rossz. Ezért a minisztertanács Békés- Borsod, Hajdú és Somogy me­gyék VB-elnökeit figyelmeztetés­ben részesítette és utasította a törvényerejű rendelet hiánytalan végrehajtására. kormányzója a büntetőcsapatok szuronyaira és a hadihajók ágyúira támaszkodva kihirdet­te a rendkívüli állapotot, s diktátort jogokkal ruházta fel magát. A közigazgatás durva terv rorc elekn.éiycit azzal próbál­ják leplezni, hogy a Brit-Gu- yanát fenyegető állítólagos »kommunista veszélyre« hivat­koznak. A sajtóközlemények szerint mindebben nem k s sze­repe van az Egyesült Államok­nak is, amely nagy tőkebefek­tetésekkel rendelkezik a gyar­maton és egyébként is szük­sége van rá, mint Stratégiai tá­maszpontra. A britguyanai események új« ból megmutatták a hirl edt nyu gáti demokrácia igazi arcát. A világ ismét meggyőződhetett arról, hogyan értelmezik a nyugati politikusok az agyon­reklámozott »szabad vúlasztá* sokat«. Ahol a választásokon — fenyegetések, megvesztegetés, hamisítás, vagy fasiszla terror segítségéved , •— amint ez nem­rég Nyugat-Nén e országLan tor­iéul, — az imperialistáknak megfelelő körök kerekednek fe­lül, ott minden önkényt és erő­szakot «szabad választásként» magasztalnak. De ha valahol a nép olyan emberek kezébe adja a halaimat, akik nem haj­landók eilenkoiés nélkül telje­síteni a monopoltól ések akara­tát, büntető expedíciókat kül­denek a nép választottjai elten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents