Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

Tanuljunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból VCUaisawli Vléftt 1953 szeptMBbíT 8., vasárnap Rártcsoportgyülés írta: M. Szolodkij, a donyec-medencei „Hideg szakadék“ bánya 10. számú részlegének pártcsoportvezetője A Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai megmu­tatják, hogy a pártcsoport-gyű- léseknek nagy nevelő jelentősé­gük van. Tömörítik a kommunis­tákat, fokozzák felelősségérzetü­ket az egész kollektíva munká­jáért. A pártcsoport a pártszervezet határozatai értelmében működik. Ha egy kérdést megvitatnak a pártbizottságban, vagy a tag­gyűlésen, — például a tervteljc- eítés, a politikai tömegmunka, vagy a szocialista munkaverseny kérdését — a pártcsoport köz­vetlenül a részlegen dolgozó kom­munistákra vonatkoztatja. A párt- csoportok foglalkoznak a párt­szervezet határozatainak a vég­rehajtásával. így aztán a párt- csoportértekezlcten mindig van bőven megtárgyalnivaló. A pártcsoport igyekszik már jóelőre megvitatni a bekövetkező fontos eseményeket. Persze, ha jralami baj történik, például hi­ba van a gépek körül, vagy va­laki megsértette a munkafegyel­met, e pártcsoport összeül és megbeszéli a problémát Fontos azonban, hogy lehetőleg megelőzzük az ilyen eseteket, idejében kiküszöböljük a kisebb hibákat és ne engedjük, hogy megnövekedjenek. A mi pártcsoportunk az elmúlt tíz hóuap alatt tizenkilencszer ült össze. Hogy miről beszélünk a pártcsoportgyűlésen, azt maga az élet írja elő. Előfordult például, hogy a gépkezelők pontatlan munkája hátráltatta a szénkiter­melés fokozását a részlegen. El határoztuk, hogy a pártcsoport- értekezleten beszéljük meg ezt a ü kérdést. Az értekezletre párton- kívüli aktívákat is meghívtunk. & pártcsoportgyűlés előkészítése »órán kiderült, hogy egy-egy gé­pet nem bíztak rá egy-egy bi­zonyos gépkezelőre. A kommunis­ták megbírálták Procenko gé pészt, Kvaszov és Zsukov villany- szerelőket. A pártcsoport megál­lapította: minden gépnek meg kell, hogy legyen a maga gaz­dája és naplót kell vezetni arról, hogy műszakváltásnál ki adja át és ki veszi át a gépet. Ez nö- freli a gépészek és a szerelők fe­lelősségérzetét. A népnevelőket megbíztuk, hogy beszélgessenek erről a gép­kezelőkkel. Műszakértekezletckcn felvetettük a gépek jobb kihasz­nálásának kérdését. Ä részleg bá­nyászai több értékes észszerűsítő jnvasía.ot tettek. Ezeknek megva­lósítása elősegítette a gépek jobb kihasználását. Mindez azt ered­ményezte, hogy a gépekkel et­től kezdve alig Yolt baj. A következő pártcsoportgyűlé- •en arról volt szó, hogyan végzik ■ kommunisták termelőmunká­jukat, hogyan teljesítik a kapott párt megbízatásokat. A részlegünkön dolgozó valamennyi párttag és tagjelölt jó példával jár elöl a munkában Előfordult azonban, hogy egyes kommunisták nem vették ki ré­szüket a társadalmi munkából. Beoluszov párttag például jól dol­gozott, normáját rendszeresen túlteljesítette, de népnevelőmun­káját nem végezte megfelelően. Az értekezleten sokan felszó­laltak. Elmondták, hogy a párt •xervezeti szabályzata megkíván­ja a pártmunka becsületes elvég­zését. Példákat említettek a kommunisták kiváló fegyelmé­től, bírálták Belouszovot. A pártcsoportgyűlés jó ered­ményeket hozott. Belouszov ma már rendszeresen beszélget a bá­nyászokkal, becsülettel teljesíti a párt megbízását. Más kommunis­ták is tevékenyebben kapcsolód­tak be a pártmunkába. Szapunov párttagot a pártcso­port azzal bízta még, hogy gon­doskodjék a faliújság rendszeres megjelenéséről. Szapunov azon­ban nem sokat foglalkozott ez­zel a feladattal. A faliújság rit­kán jelent meg. Éles kritika hangja, nem szólalt meg a fali­újság cikkeiben. Elhatároztuk, hogy felhívjuk Szapunovot, a kö ­vetkező pártcsoportgyűlésen szá­moljon be a szerkesztőbi­zottság irányításának munká­járól. A kommunisták a beszámoló után elmondották, hogy Szapunovnak jobban kel­lene végeznie pártmunkáját. Azt tanácsolták neki, hogy a faliúj­ság legalább tíznaponként jelen­jék meg és élesebben bírálja a brigádok munkájának hiányossá­gait és az egyes bányászok hi­báit. A kommunisták azonban nem­csak a bírálattal segítették Sza­punovot, hanem jó íráskészséggel rendelkező elvtársakat jelöltek ki az aktívák közül a szerkesztőbi­zottság munkájának megjavítá­sára. ök maguk is megígérték, hogy gyakrabban írnak cikkeket a faliújságba. Faliújságunkon meg is látszik a bírálat és a segítség jó hatása: építően bírál, operatívan dolgo­zik. Bírálatait a műszakértekez­leteken megbeszélik. Ez is emeli a faliújság tekintélyét és növeli befolyását a bányászokra. A pártcsoportgyűlés rendszeres összehívása és a napirend helyes megállapítása nagyjelentőségű a részleg kommunistáinak munká­ja szempontjából. Ez azonban még nem elegendő. Hogy a gyű­lés tevékeny legyen és kellő ha­tást érjen el, ahhoz jóelőre előkészítettünk minden megvitatásra kerülő kérdést Nemrégiben a hármas számú keleti szénpad munkájával fog­lalkozott a pártcsoport. Három nappal az értekezlet előtt meg­bíztam Tocsenov, Kupin és Mu- raj kommunistákat, hogy vizs­gálják meg, hogyan lehetne fo­kozni a termelést ezen a mun­kahelyen. Az elvtársak alaposan megismerkedtek az ottani munká­val, felkutatták a hiányosságokat, javaslatokat készítettek elő. Az értekezlet élénken folyt le. A vita konkrét volt. A részlegve­zető kommunisták javaslatai alapján több szervezési és techni­kai intézkedést tett. A népneve­lők a munka termelékenységé­nek emeléséről és a munkafegye­lem megszilárdulásáról beszél­gettek a dolgozókkal. Az eredmény nem is váratott magára. A szénpad dolgozói kö­zel kétszeresére emelték a ter­melést. Tudjuk, hogy a pártesoport-ér- tekezletekről nem szoktak jegy­zőkönyvet vezetni. Egye-egy kér­dés megvitatása után megbízzuk a pártcsoport egyik tagját egy konkrét feladattal. Ezekről a megbízatásokról én, mint párt- csoportbizalmi feljegyzéseket ve­zetek, hogy később ellenőrizhes­sük a megbízatás teljesítését. Ennek érdekében naplót is ve­zetek, melybe feljegyzem a párt­csoportgyűlés napirendjét, a párt­tagoknak és- tagjelölteknek adott megbízatásokat és azok végrehaj- t :í-;i t. Képzőművészeti élet Békéscsabán A Képzőművészeti Kör kiállítása A művészetet a , múlt évtizedek alatt kizárólag a polgári társadalom sajátította ki, a dolgozó tömegek nem igen juthattak hozzá. De nem is érdekelhetett a burzsoá osztáhinű- vészet mást, mint a polgárságot, mivel csak arra szolgált, hogy a társadalmi problémákról a fi gye Íme! elterelje. A haladó mű­vészek nem juthattak a nyilvánosság eh;, erre nagyon vigyá­zott a Horthy-rendszer. Legjobb művészeink, mint Dcrkovits Gyula, Nagy Balog János, a szószoros értelmében éhen haltak. Csak a felszabadulás hozta meg számukra azt a lehetőséget, hogy a művészet a szocializmust építő társadalmunk egyetemes ügye legyen. A múltban Budapestre összpontosult a művészeti élet, ma viszont a vidéki nagy városokban, az ország területén számos helyen igen jelentős művészeti munka folyik. Szovjet példára képzőművészeti körök alakultak, amelyekben a művészet után ér­deklődők számára a tanulás biztosítva van. egyénkben több helyen, de legrégibb idő óta Békéscsabán működik eredményesen a képzőművészeti kör. A kiállítás, amelyet a kör az MSZT megyei székházában rendezett ( és amely tegnap zárult) eredményei és néhány Iiihája mellett is alkalmas arra, hogy tanulságokat vonjunk le a kör jövő működésével kapcsolatban. A kör tagjai közül ezévben hatan mentek főiskolára, ami országosan is kiemelkedő eredmény. De az egész kiállítás össz­képe is azt mutatja, hogy komoly tehetségek egész csoportja fest, rajzol és mintáz Békéscsabán. A kiállítók témaköre a helyi adottságok megjelenítése, de többjük munkája túlnőtt a tanul­mány fogalmán. Tehetségesen rajzolnak Ezüst György, Hámori- né, de egész csokorra való befejezett festményt is láthatunk Sárga Antaltól, Gaburek Kárölytól, Janecskó Jánostól, Vágréti Jánostól, Fajó Jánostól és a többiektől. Vidám kép, a derűsen megfestett »Pirosruhás lány«, egyik legjobb darabja a kiállí­tásnak (Sárga Antal festménye), bár rajzban itt-ott elnagyolt. á ' aburek Károly »Olvasó nőjé«-nek igényes színösszhangját zavarja a piros úttörőnyakkendő kiabáló színe. Festői, ösz­tönös előadásban első hely illeti meg azt a két festményt, amely békéscsabai parkrészletet ábrázol (Fajó János munkája). A fatör­zsek rajza sajnos felületes, elnagyolt. A szobrászok inkább tanulmány jellegű munkákkal szerepel­nek. De általában érződik, hogy égy-egy arckép-szobor többet mond, mint csak formai hasonlatosságot. (Párzsa János, Svecz Jenő, Pataj Mária munkái) Fadrusz mcllszobbra úgy formában, mint méretben nagyobb felkészültséget kíván. Elég jól sikerült munka Petőfi arcképe (Párzsa János) és á finoman megmintázott, részleteiben is karakteresen kifejező apró arckép-szobrok. 11 a a kiállítók mentesek is a formalizmustól, sok helyen hi­ányzik a szocialista ideológia előtérbe helyezése; márpe­dig, amikor a kiállítók javarésze ifjúmunkás, joggHcHárkaíjnk, hogy a mai élet, a szocialista építés optimize»?......l ukén át visszatükröződjék. RA.'KT JÓZSEF szobrász. ]VTunkások, parasztok, értel­miségiek, a legkülönbö­zőbb szakmában dolgozók, mind többen és többen fordulnak köz­érdekű és ügyes-bajos dolgaik­ban a pártszervezetekhez, a helyi tanácsokhoz, a minisztertanács­hoz, a tömegszervezetekhez, a Lengyel Rádió vezetőségéhez és az újságok szerkesztőségéhez. Tavaly csaknem minden tizenötö­dik lengyel állampolgár írt le­velet a fenti szervezetekhez. A levelek tartalma igen sok­rétű. Panaszok és egyéni jellegű sérelmek mellett egyre több levél foglalkozik közérdekű kérdésekkel, leleplezi a pazarlást, a rossz munkát, ostorozza a bü­rokratizmust, a törvényesség hiá­nyát és a betartása terén mu­tatkozó hibákat, stb. A levelek írói egyre több gonddal tárgyal­ják műhelyük, területi tanácsuk ügyeit. Még akkor is, amikor sérelmeikről beszélnek, a közér­f­A lengyel dolgozók levelei deket tartják szem előtt. Az egyéni problémák elintézése igen nagy jelentőségű. A legtöbb esetben, amikor valakinek egyéni ügyét elintézik, az illető újabb levelében már közérdekű kérdé­sekre hívja fel a figyelmet. Számos levelező a mai politi­kai helyzettel foglalkozva össze­hasonlítja jelenlegi életét a múlt­tal. Ezek az összehasonlítások sok esetben kitűnő agitációs anyagot adnak. Más levelek az élet leg­különbözőbb kérdéseiben kérnek tanácsot £s útmutatást. Sokan be­számolnak üzemük, termelőszö­vetkezetük, iskolájuk munkájáról és sikereiről. Különösen nagyje- lentőségűek azok a levelek, ame­lyek valamilyen újításra, vagy ed­dig meg nem valósított javaslat­ra hívják fel a figyelmet. így például Zygmunt Przybysz Gar- ■ nBBUMBBBBBSNUBBII wolin járási paraszt a «Groma- da Rolnik Polski» című laphoz írt levelében felhívta a figyelmet a faluja mellett folyó patak vi­zének hasznosítására. «Miért foly­jon a víz niába, amikor hasznot hajthatna!» — írta. Kiderült,hogy valóban van lehetőség villany­erőmű építésére. A levelek sokszor hívják fel ~ ^ a figyelmet egyes rendel­kezések helytelenségére. Egy kii- montowoi bányász felesége a Lengyel Rádióhoz írt levelében kifogásolta, hogy a Bányaügyi Minisztérium rendeíete megkü­lönböztetést tesz a felszínen, il­letve a földalatt dolgozó bányá­szok gyermekeinek bölcsődébe, il­letve óvodába való felvételénél. A helytelen rendelkezést megvál­toztatták. A fenti példákhoz hasonló ese­KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A „bonni demokrácia11 Von M&nteuffel páneé- is jól ismernek. Manteuf- geti gaztetteiért annak- ták. Manteüffel tábornok lostábornok. Wolf tüzér- fel tábornok, aki a »Gross idején halálraítéltek, ne;7© a bonni kormány- tábornok. Heue tenger- Deutschland« hitlerista Heue tengernagy, aki a pártnak, annak a »Szabad nagy.. Andre vezérőrnagy, hadosztály parancsnoka hitlerista időkben a Demokratapártnak« listá- Bíuctel ezredes, a lovagke- volt, most a »Bruder- »Moszldto' íli't'« parancs, ján diszslag, amelynek el- reezt tulajdonosa, Lanz Schafte illegális tisztiszö- noka volt, nemrég revan- nők© Heuss, a bonni köz- hegyivadásztábornok. vétség vezetője, Grimm, a. siszta teugerészszöveteé- társaság ehiöke. Heue Hans Grimm iró... hitlerista időkben »Nép get szervezett. Wilhelms- tengernagy Adenauer Tíz évvel ezelőtt ezek a élettér nélkül« címmel havefcen egy bajtársi ta- pártjának képviselője'ölt- liirhedt revansiszta művet lálkozón követelte, hogy a je. Mi sem bizonyíthatná irt. Lanz tábornokot, a »nyugati szövetségesek« ennél jobban a bonni meghívottak névsorának. Balkán békés lakossága- azonnal engedjék szabad-« rendszer faaszta mivoltát. Most a szeptember 6-ra nak hóhérát, mint hábó- lábra az összes háborús Pedig amerikai gyamjai kitűzött bonni parlamenti rús bűnöst 12 évi börtön- bűnösöket. ezt a rendszert a »de­vá tisztás okon induló büntetésre ítélték. Azok Megjegyzendő, hogy mc&rácii példaképének« képviselője 'öltek listáin szabadították ki, akik ma nem csupán a nyíltan fa- mondják és szeretnék rá­szerepelnek. újabb háborús bűnesetek- siszta pártok képviselője- erőszakolni egész . Német­Ezek közül az urak kö- menyeket terveznek. And- lö'tjeinek listáján szere- országra — Kelet-Német - zül nem egret külföldön ré tábornokot Kréta-szi- pslnek héípróbás hitleris- országra ie. nevek díszére válhattak volna a Hitler fogadására tek ezrei bizonyítják, hogy a le­velek révén igen sok oly an javas­lat jut a hatóságok és pártszer­vezetek tudomására, amelyeknek megvalósítása megjavítja a dol­gozók életkörülményeit. Gok levél a dolgozók ál­^ (alános kívánságait han­goztatja, iskolák, kultúrházak, la­kóházak építését javasolják, a le­velek legtöbbje azonban hiányos­ságokra hívja fel a figyelmet. Legtöbbször kisebb 'jelentőségű ügyekről van szó, egyes válla’a.ok nemtörődömségéről, járandóságok visszatartásáról, beutalások kése­delmes elintézéséről. Számos le­vél azorrban igen komoly esetek­re figyelmeztet: a helyi taná­csok rosszul végzik feladatukat, hibák történnek a káderpoliti­kában, elnyomják a l.íi ólaíot, slb. A termelési kérdéseket tárgyaló levelek főként a kártevők lelep­lezésével, a pazarlások megszün­tetésével, a termelést gátló kö­rülmények felszámolásának lehe­tőségeivel foglalkoznak. A leve­lek között igen sok az országos jelentőségű. Józef Rólka a lodzi Műfonalgyár dolgozója például a «Trybuna Ludu»-hoz írt levelé­ben rámutatott arra, hogy7 a mű- fonalgyártáshoz szükséges egyik anyagot még mindig külföldről hozzák be, pedig egy lengy7el ta­lálmány már régóta a lodzi Mű- fonalkísérleti Intézet valamelyik bürokratájának íróasztalában fel­szik. A levélre felfigyelt az ille­tékes minisztérium és a talál­mányt rövid időn belül felhasz­nálják. JT gyre többen ismerik fel a levelezők munkájának nagy jelentőségét, azt a tényt, hogy a levelek révén egyre na­gyobb íöireek !• apcso ódnak bele az állam vezetésébe, egyre több hiba forrása szüntethető meg és mind több lehetőség nyílik a tö­megek életkörülményeinek meg­javítására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents