Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-25 / 225. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! BÉKÉSMEGYEI PÁ RTB12 O TT $ ÁG Á N A K LAP! A Ma tartják a Rákóczi« ünnepséget Gyulán A gyulai kultúrházban ma este 7 órai kezdettel gazdag műsor ke­retében emlékeznek meg Gyula város dolgozói a dicsőséges Rá- . kóczi-szabadságharcról. 1953 SZEPTEMBER 25, PÉNTEK Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 223. SZÁM A falu jelszava ma : vetni, vetni, vetni ! Cégefe’é járunk a szeptember­nek; egyre jobban sürget az idő az őszi betakarítás, szántás-vetés elvégzésére. Jórészt ezekben a napokban dől el a jövőévi tér-, més sorsa. Ahol mo. t megfeszí­tett szorgalommal végzik a mun­kát, ott a jövő esztendőben jogo­san számíthatnak bőségesebb termésre és a bőséges termésből nagyobb részesedésre a munka­egységek után a mezőgazdasági termelőszövetkezetben és cso­portokban. Úgy tartja a régi mondás; «lei mint vet, úgy arat». Aki tehát most serényen végzi a vetést, ahol nem ismernek aka­dályt az őszi munka előtt, ott a jövő nyáron ismét gazdag lesz a termés, bőséges a jövedelem. Esz- tendőről-esztcndőre újabb és újabb példák bizonyítják ezt. Sokszor halljuk: a magyar em­ber azt hiszi el, amit lát. No, en­nek a példáját évről-évre láthatja bárki a faluban, meggyőződhet ennek igazáról. Jövőévi kenyerünk sorsáról vaii most szó és ebben a harc­ban is termelőszövetkezeteinkre, a szocialista mezőgazdaság úttö­rőire vár az a feladat, hogy példát mulassanak. Sokban függ ettől a munkától az, hogy a szö­vetkezeti parasztok életszínvo­nala magasabbra emelkedjen, nö­vekedjen jóléte. Hogy ez meny­nyire így van, arról számos pél­da beszél minden szónál ékeseb­ben, a mi megyénkben is. De nemcsak arról van szó, hogy időben kell vetni. A jó termés attól is függ, hogy merjük-e bát­ran alkalmazni a növényterme­lésben is az új módszereket. Az újkígyósi «Dózsa» tsz az elmúlt esztendőben jól előkészített talaj­ba koráu vetett lceresztsorosan. Keresztsoros árpájuk négy má­zsával adott többet, mint a so' rosvetésű. Az idén mind a 20 hold árpájukat keresztsorosan .vetik. Holdanként négy mázsa többlermést számítva, 80 mázsával többet takarítanak be a jövő nyáron s ez nem csekélység, akár a munkaegységre járó jö­vedelmet, akár az állattenyésztést nézzük. És mit jelentene ez, ha ezer és ezer holdon így vet­nének az idén termelőcsoporl- jaink? Ahány ezer hold. annyi­szor négyezer mázsa többler- mést. Ahol jól halad a csoportban az Eszi munka, ott érdeklődéssel figyelik a közös munkát a kívül­álló dolgozó parasztok is. így van ez az újkígyósi «Dózsa» tsz- nél, ahol hat dolgozó paraszt kérte már felvételét a csoportba és van olyan tsz-tag is, aki sze- gyeH, ha megemlítik neki, hogy nem is olyan régen a kilépés gondolatával foglalkozott. Szíve­sen Lépnek be a kívülállók oda, ahol mázsákban is látják a közös gazdálkodás eredményét Az eleki I-es típusú «Vörös Csil­lag» termelőcsoportban 40—50 mázsás holdankénti termést ígér a kukorica Nem véletlen tehát, hogy a «Vörös Csillag» tszcs- ben 40 új belépő van, mert lát' ják: közösen végzett szorgalmas munka biztos jövőt jelent. Ezt is­méi tele fel azok is Eleken, akik most egy új tszcs alakításán gon­dolkoznak, látva a jó példát. Ahol jól halad az őszimuiika, ott a tagok is egyre jobb kedvvel dolgoznak, egy­re nő azoknak a száma, akik még nyáron elhanyagolták a munkát, de most ősszel ők is részt kérnek abból. A körösladá- nyi «Zalka» tsz tagjai a saját kárukon tanulták meg, mit jelent a késedelem, most igye­keznek jól dolgozni mindannyian. Termelőcsoportjaink jó mun­kája azonban clképzelhcte' len a gépállomások segítsége nélkül. Számtalan lehelőség van a répa­szedéstől a mélyszántásig arra, hogy a pépátlomá' ok fokozol'abb segítséget adjanak. Természete­sen itt az is kell, hogy több gondot fordítsanak a kellős mű­szak megszervezésére, a gép ki­esés csökkentésére. Termelőcsopoi tjaink megerő­södése, a tagok jövőévi jövedel­me függ az őszi munka gyors elvégzésétől. Ez tehát megszabja pártszervezeteink, lanácsaaiuk feladatát ezekben a hetekben. Termelőcsoportjaink maguk ha­tároznak munkájukról, maguk osztják be, milyen és mennyi növényt vessenek, de mindez ko­ránt sem jelenti azt, hogy nem lehet megmagyarázni a termelő- csoportoknak, milyen nagy kár lesz a vetés elhanyagolásából, s azt, hogy a minisztertanács őszi munkákról szóló határozata tör­vény, ami a termelőcsoportokra is kötelező. Egynéhány termelőcsoportban egyes tagok arra hivatkoznak: nem fognak hozzá a vetéshez, mert ők úgyis kilépnek. Ha bol­dogulásukat a termelőszövetke­zeten kívül vélik megtalálni, váj­jon egyéni dolgozó paraszt ko­rukban nem akarnak kenyeret enni? Vagy talán akkor megelé­gednek a kisebb terméssel is? Nyilván nem! És ezt meg kell nekik magyarázni. A termésről, a dolgozók kenyeréről van szó és senkinek nincs joga azt kockára tenni! Még akkor sem, ha úgy gondolja, hogy a zárszámadás után jobban megtalálja számítá­sát, mint egyénileg dolgozó !>»■’ raszt. Meg kell most érlelni minden csoporttaggal: az őszi munka gyors elvégzésétől függ a jövőévi jövedelem, a jó munkától függ — a kormány támogatása mel­lett — hogy a szövetkezeti pa­rasztság előtt a bőség sohasem képzelt útja táruljon fel. Október 18—25-ig mezőgazdasági kiállítás Békéscsabán Pártunk és kormányzatunk le­hetővé teszi a dolgozó paraszt­ságnak, hogy megismerje a me­zőgazdaságban eddig éléit ered­ményeket. Megyénkben október 18-tól 25-ig Békéscsabán rende­zik meg a megyei mezőgazdasági kiállítást. A kiállításon az élen­járó termelők a növénytermesz­tés és az állattenyésztés terén él­éi t eredményeikről számolnak be tapasztalatcsere formájában Elmondják, milyen új szovjet módszerek alkalmazásával é. ték el kimagasló eredményeiket Gép­állomásaink azokat az új gépeket mutatják be, melyek megkönnyí­tik a mezőgazdasági dolgozók munkáját, segítik a magasabb terméseredmények elérését A ki­állításon minden olyan termelő­szövetkezet, gépállomás, ál ami gazdaság és egyénileg dolgozó paraszt részlvehet, aki teljesítette állammal szembeni kötelezettsé­gét, tervét. Az utazásra az egész ország területéről 50 százalékos menet­jegy-kedvezményt ad kormány­zatunk. A kiállításra jelentkezők a járási tanácsoknál és a szak- szervezeteknél előre megválthat­ják a belépőjegyet egy forintos áron. A helyszínen megváltott jegyek ára két forint. Fokozzuk az őszi munkák ütemét Egvre jobban sürget az idő a mezőgazdasági munkák elvégzé­sére. Megyénk az őszi munkák versenyében már hetek óta szé­gyenletesen az utolsó helyen kullog. Ösziárpa vetéstervünket pl. alig 15 százalékra teljesítettük, pedig már csak egy jó hét áll rendelkezésünkre a határidőig. A további késlekedés a takarmány­keverék, az ősziárpa és a rozs vetésénél hátráltatja majd a búza vetését is 8 így több mázsa gabonával fizetünk majd a késedelme# munkáért, hiszen a késői vetésen kevesebbet aratunk. Járásaink sorrendje az őszi munkákban: Őszi vetések alá végzett 1. Békéscsaba 2. Szeghalmi járás 3. Sarkadi járás 4. Szarvasi járás 6. Gyomai járás 4L Orosházi járás 7. M-kovácsházi j. 8. Békési járás 9. Gyulai járás Mezőgazd. o. vez.: Inker Mátyás Ombódi Sándor Debreceni Mihály Vida János Arató József Ungi Imre Don László Kiss Máté Mórocz István szántásban: főagronónuis: Cinege János Gál Isttán Szabó Imre Hajós Lajos Baló Antal Puskás Ferenc Faragó Sándor Kürti Ferencné Kürti Imre Tstállétrágyázásban: 1. Orosházi járás 2. Szarvasi járás 3. Gyulai járás 4. Szeghalmi járás 5. M-kovácsházi j. 6. Sarkadi járás 7. Békési járás 8. Gyomai járás 9. Békéscsaba 1. Békéscsaba 2. Gyomai járás 3. Szeghalmi járás 4. Sarkadi járás 5. Orosházi járás 6. M-kovácsházi j. 7. Gyulai járás 8. Szarvasi j árás 9. Békési járás Ungi Imre Vida János Mórocz István Ombódi Sándor Don László Debreceni Mihály Kiss Máté Arató József Liker Mátyás Ősziárpa vetésben: Liker Mátyás Arató József Ombódi Sándor Debreceni Mihály Ungi Imre Don László Mórocz István Vida János Kiss Máté Puskás Ferenc Hajós Lajos Kürti Imre Gál István Faragó Sándor Szabó Imre Kürti Ferencné Baló Antal Cinege Jánoa Cinege Jáno3 Baló Antal Gál István Szabó Imre Puskás Ferenc Faragó Sándor Kürti Imre Hajós Lajos Kürti Ferencné A nagyszénást „Petőfi“ tszcs tagjai jó munkájukkal mind egyénileg* gazdálkodó parasztot győznek meg' a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről A nagyszénást I-es tipusú «Pe­tőfi» tszcs az elmúlt év őszén ala­kult 62 hold földdel. Az új élet úljára lépők között voltak kommunisták és pártonkívüliek is. Idős Szenei Antal, Tóth Imre, Keczer Mihály és a többiek cél­ja az volt: nemcsak saját jobb­létükért küzdenek, hanem mun­kájukkal, eredményeikkel példát mutatnak a kívülálló dolgozó pa­rasztoknak. A kitűzött célt nagy­mértékben sikerült elérniök. Eb­ben nagy szerepe van a tszcs néhány tagból álló pártszerveze­tének. A pártszervezet mozgósította a tagságot a munkák időben való elvégzésé­re, amit bizonyít az elért ered­mény is. A beadás teljesítése után átlagosan egy-egy tagnak 26 má­zsa 5 kiló búza, 12 mázsa árpa, 120 kiló mák, cukorrépa után 3—4 mázsa cukor, 1700 forint, 8—9 mázsa napraforgó jutott. Kukoricát 40 mázsát várnak, de hátra van még a gyapot is. Pártunk és kormányunk leg­utóbb kiadott rendeletéi, a be­adási kedvezmény, a jövedelem- adócsökkentés, mint Tóth Imre elvtárs, a tszcs elnöke mondja — 1700—1800 forinttal emelte a ta­gok jövedelmét. Ezek az intéz­kedések és a jó felvilágosító többen ér a tszcs élete, munkája és ered­ményei iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy a napokban hét dolgozó paraszt, köztük id. Szenei Sándor 8 holdas, Tóth István 4 holdas, Hajdú István 4 holdas dolgozó parasztok kérték felvételüket. Va­lamennyien ma már mint tszcs- tagok vesznek részt a közös mun­kában. Serényen végzik a szán­tást, vetést, amihez nagy segítsé­get kapnak a gépállomástól. Az munka győzte meg a kilépni szándékozó Ravasz Istvánt és Marinka Lajos tszcs-tagokat arról, hogy ne hallgassanak az ellenség szavára, mert pártunk és kor« mányunk továbbra is a legmesz- szebbmenőkig támogatja a ter­melőcsoportokat. Nemcsak ez a két ingadozó tag változtatta meg álláspontját, hanem a kívülálló dolgozó parasztok közül is ugarszántást 60 százalékban vé­gezték el eddig, az ősziárpát pe­dig már elvetették. A «Petőfi» termelőcsoport tag­jai közösen, megnövekedett erő­vel az őszi betakarítási munka, a szántás-vetés időbeni elvégzé­sével harcolnak termelőcsoport­juk megszilárdításáért. Nádai Árpád tudósító, Nagyszénás. Gépállomásaink adjanak több segítséget a tszcs-knek az őszi munkák elvégzéséhez Xermelöesoportjamk nagy részé­ben egyre lendületesebbe«! végzi k az őszt betakarítási, szántási, ve­tési munkáidat. Ahhoz azonban, hogy a munkákat batáridőre tud­ják elvégezni s ózzál biztosítsák a jövő esztendőben is a bőséges termést, gépállomásainknak sok­kal több segítséget kell adniuk a csoportok részére. Ezen a téren igen sok a hiba gépállomásaink munkájában, egyes 1 »elveken nem­hogy segítenék, hanem egyenest hátráltatják a csoportok munkáját. A kamuti »Lenin« tsz vezetői pél­dán! több mint egy tótig csak Ígé­reteket kaptak a mezőberényi gép­állomástól vetőgép helyett. így nem tudják időben végezni a vetést. A kétegyháza gépállomáson a sok műszaki kiesés miatt nem végzik megfelelő ütemben a szövetkeze­teknél a munkát. A gyulavári gépállomás a kettős műszak meg­szervezését nem szorgalmazza elég­gé, így nem használják ki a gépe-; kot a lehetőségekhez mérten. Gépállomásaink vezetőinek sür­gősen javítani kell ezeken a hi­bákon s a Gépállomások Megyei Igazgatóságának is alaposabbá kell tennie az ellenőrzést, hogy több segítséget adhasson a Lemaradj gépállomásoknak a hibák kijaví­tásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents