Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-25 / 225. szám

2

11*53 swintinbH' 25, péntek

ViUai&auiU hép,e

Az „Egyesült Európa“ létrehozásának tervei kudarcot vallanak

J. Pavlov szemléje a „Pravda“-ban

Moszkva. (TASZSZ) J. Pavlov, a «Pravda» szeaileírója Francia- ország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Nyu- gat-Németország külügyminisz- terhelyeltescinek szeptember 22-én Rómában megnyílt értekezletével foglalkozik. Kiemeli, hogy a római értekezleten az «európai törvényhozó és végrehajtó szervek» létrehozásának terveit vizslatják meg.

Az «összeurópai törvényhozó és végrehajt) szervek» megteremtéséről szóló szóbeszédeknek — mutat rá a szemleíró — egészen meghatározott céljuk van: ezek segítségével kellene elvonni a figyelmet az «európai hadsereg» létrehozásáról szel) szerződés militarista tartalmától. Az «európai politikai közösség» megszervezését célzó tárgyalásoknak ez az igazi rendeltetése mind világosabban áll Nyugat-Európa széles társadalmi körei előtt s az ilyen közösség megteremtésének tervei egyre keményebb ellenállásba ütköznek. A francia sajtó, utalva arra, hogy «a német képviselők feltétlenül vezetni fogják vagy vezetni igyekszenek a Rómában megkezdődött értekezlet munkáját», azt követeli a francia kormánytól, hogy helyezkedjék függetleu álláspontra.

A francia kormány most kitérőket keres az «európai politikai közösség» létrehozásának kérdésében, minthogy ez a «közösség» szorosan összefügg a tervezett «európai hadsereggel»,

amely ellen Franciaország mind szélesebb társadalmi körei foglalnak állást A római értekezlet menetéről szóló első jelentések azt mutatják, hogy ezúttal még az «európai egységről» szóló szokásos dagályos beszédek is elmaradtak.

A római értekezlet megmutatja — állapítja meg végezetül Pavlov — milyen mértékben fokozódik Nyugat-Európa széles társadalmi köreinek ellenállása minden olyan kísérlettel szemben, amely arra irányul, hogy meggyorsítsák az «európai hadseregről» szóló szerződés ratifikálását és végrehajtsák azokat az amerikai terveket, amelyek kiszolgáltatják a nyugaleurópai országokat a boimi militaristáknak.

Szolnok megye vezet a kukoricabegyüjtésben

A begyűjtési minisztérium jelentése

Dolgozó parasztságunk a begyűjtés terén sok helyen már eddig is igen szép teljesítménynyel segítette elő a kormany- programm megvalósítását. Különösen ott értek el jó eredményeket, ahol a párt és a tanácsi szervek, valami.it a begyűjtési állandó bizottságok megismertették a dolgozó parasztsággal kormányunk intézkedéseit.

Igen jó munkát végzett a napraforgó- és a burgonyabegyü j - tésben Győr megye. A megye naprnforgóbegyüjtési tervét 73 százalékra, burgonyabegyüjtési

tervét 44.2 százalékra teljesítette.

Vannak azonban olyan megyék,

járások és községek, ahol nem láttak kellő lendülettel a be- gyiijtési lenek teljesítéséhez. Különösen gyenge munkát végez a kukoricabegyüjtés terén Fejér, Komárom, Vas, Somogy és Veszprém megye. Ezekben a megyékben, annak ellenére, hogy sok községben a kukorica törésével igen előrehaladtak, a kukorica- begyüjtési terv teljesítésével szégyenletesen elmaradtak.

A kukoricabegyüjtésben:

1. Szolnok, 2. Bács, 3. Heves, 4. Csongrád, 5. Nógrád, 6. Pest, 7. Borsod, 8. Hajdú, 9. Zala,

10. Békés, 11. Győr, 12. Szabolcs, 13. Baranya, 14. Tolna, 15. Veszprém, 16. Somogy, 17. Vas, 18. Komárom, 19. Fejér megye.

A napraforgébcgyüjtésben:

1. Győr, 2. Zala, 3. Vas, 4. Veszprém, 5, Somogy, 6. Heves, 7. Baranya, 8. Gsongrád, 9. Fejér,

10. Szolnok, 11. Tolna, 12. Nógrád, 13. Békés, 14. Komárom, 15. Pest, 16. Borsod, 17. Báes 18. Hajdú, 19. Szabolcs megye.

A burgonyabegvüj lésben:

1. Nógrád, 2. Vas, 3. Győr, 4. Tolna, 5. Csongrád, 6. Zala, 7. Pest, 8. Szabolcs, 9. Somogy, 10. Baranya, 11. Fejér, 12. Heves, 13. Szolnok, 14. Borsod, 15. Békés, 16. Komárom, 17. Veszprém, 18. Hajdú, 19. Bács megye.

A GYULAI VÁR A KURUC-KORBAN

rT,hököly Imi» a szabadságharc végső é.eiben a felvidékről

^ a déli részekre húzódott, mert a megszorult török hatalom segítséget ígért neki a német eben. A kurucok ezentúl gyakran megfordultak Gyulán is. De a török is igénybevette segítségüket s amikor a német hadak már nagyon sűrűn portyáztak a vár körül és a gyulai bégek és efíeodik kamrái nagyon megürültek) a kurucokat kérte meg, lopjanak be egy-egy szállítmányt a várba. Veszedelmes vátlalkorús volt ez, mórt a Maroson innen nfír a német, volt az úr.Mégis töbhizhen sikerült a kuru- coknak élelmet hozni a törökök számára és így a németek meg sem próbáltok ostrom alá venni a várat. Tíz esztendeig halogatták a dolgot, alkalmas, száraz időszakra várva, mert- a Körösök árvíziéi tengerhez hasonló tóval borították a vár környékét. — Sarkadig sik vizen lehetett hajózni rajta. Azért Sarkadi- tónak nevezték a gyulaiak. — Do sok lúd disznót győz s (mikor már a kurucok sem tudtak áthatolni a német gyűrűn, a kiéhezett török őrség feladta a várat. (1695.)

\Iég sem veit sok ideig nyugta itt a németnek. Az elnyo- jnott nép ismét fellázadt és 1705-ben már Rákóczi seregei ostromolták a gyulai várba szorult németeket.

Rákóczi szabadságharca is a Felvidéken zajlott le. Ide csak a német mellett harcol i rácok megfékezésére jöttek le a kurucok. — A rác katonaság éppen úgy, mint a magyar hajdúság, a török elöl menekülő hontalan népség volt, mely odaszegődött, ahol megfizették, vagy hadizsákmányt igéitek neki. így szolgálta kezdetben a törököt, a kuruckorban pedig a német érdekeket s kegyetlenül pusztította a kurucokhoz húzódó magyar falukat.

A gyulai vár őrsége is nagyobbré zébfen rácokból állott. Ezek az ostrom első napjaiban kiszöktek a várból és igy a kurucok a belső várba szorították a bennmaradt 200 főnyi német őrséget. A belső vár a középkor folyamán épült, de két-három méter vastag fala jól buta a kurucok ágyúinak tüzet is. Végül aknát ástak a vár fala alá és megpróbálták szétvetni. De ez sióim sikerült nekik. A fal megrepedt, do nem omlott le.

A kurucokat más harcmezőre szólította a fejedelem parancsa s a várban a német maradt uz úr. Kéiőbb a bécsi koralány teromboltatta a vár külső falait és bástyáit. A belső váró.,-•* tornyait is lebontatta, csak a nagy' kaputornyot hagyta meg. A saeglettomyokat már Evlia Cselobi, a tudós török világutazó is eml ti út'eirásában 1664-ben. Károlyi Sándor, az ostromló kurucok vezére a vár tervrajzán is feltünteti a szeglettornyokat, de inár az 1722-ből és 1745-ből eármazó látképekről hiányzanak ezek a részletek.

A kormány« kulturális programúi jának keretében még az idén megindul a vár állagmentés, a következő években pedig a helyreállítása is. így dolgozó népünk eredeti formájában fogja megismerni a magyar honvédelem e nagyértékű emlékét.

LÜKÖ GABOR TTIT történelmi szakosztály.

A dániai parlamenti választásokról

Koppenhága. (TASZSZ) Dániában kedden tartották meg az új eg> kamarás parlament — a fol- If'ing - választásait.

Megállapítható, hogy a kor- fnány'koalíció (a venstre párt és a konzervatív párt) helyzete meggyengült az áprilisi választásokhoz képest és, hogy azok a pártok, amelyek a választási kampány során szembehelyezkedtek azzal, hogy« dán területen katonai támaszpontokat bocsássanak az amerikai csapatok rendelkezésére, az új folketingben abszolút többséget kaptak. E párthoz tartozik a Kommunista Párton és a radikális párton kívül, a szociáldemokrata párt, amely választási felhívásában kijelentette, h*)"y mindaddig ellenzi külföldi leverők elhelyezését, «amíg e

nemzetközi helyzet ki nem éleződik». A választások kimenetelével kapcsolatban felmerül a kérdés, vájjon hatalmon maradhat-e a mostani koalíciós kormány. Hedtoít, a szociáldemokrata párt vezére ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a választások kifejezik a választóknak a kormány iránti bizalmatlanságát.

Axel Iarsen, a Kommunista Párt elnöke a választások előzetes eredményeivel foglalkozva kijelentette, hogy a választások megmutatták az «atlanti politi- ká»-val szemben megnyilvánuló bizalmatlanság növekedését és azt, hogy fokozódik az ellenállás a külföldi csapatok dán területen történő elhelyezésével szemben.

Megmutatjuk, hogy méltók vagyuuk a „Rákóczi nemzedéke“ elnevezésre

Szomba on ünnepeljük a Rákóezi-szabadságharc évfordulóját. Nagy esemény ez a magyar nemzet életében. Ali, fiatalok az igazi történelmet tanuljuk Rákócziról. A régi történelem lázadónak nevezte, mi kegyelettel őrizzük Rákóczi emlékét, úgy emlékszünk rá, mint olyTan férfira, aki aranybetűkkel írta be nevét az igazi magyar történelembe, mert a magyar nemzet szabadságáért harcolt.

A nyár folyamán iskolánk több tagja megtekintette a Rákóczi-em- lékkiállílárt Budapesten, a Nemzeti Múzeumban. Láttuk, hogy Rákóczi még az apró, jelentéktelennek látszó cselekedeteivel is arra törekedett, hogy népét a polgári fejlődés útjára vezesse. Az én számomra nagyon emlékezetes az a kép, amikor Rákóczi átadja a felkelőknek a zászlókat, melyre a «Szabadságért» szó volt ráírva. Harcuk elbukott,

amely önzetlenül segítette volna a magyarokat harcukban. Népünk számára tanulság volt ez a harc. Most, amikor már élünk a szabadságadta jogokkal, úgy kell vigyáznunk erre a szabadságra, hogy senki el ne vehesse tőlünk. De ma már nem vagyunk egyedül. MeI- lettünk van az önzetlen segítséget nyújtó Szovjetunió. A Rákóczi-sza- badságharc részvevői

szünk hazaszeretetükről, ami akkor azt jelentette, hogy fegyverrel akarták elősegíteni hazánk fejlődését. A mi hazaszeretetünk pedig azt jelenti, hogy szívós munkával építjük «dolgozók új társadalmát. Mi, diákok jótanulással, fegyelmezettséggel akarjuk bebizonyítani forró hazaszeretetünket, megmutatni, hogy méltók vagyunk egy olyan elnevezésre is: «Rákóczi nemzedéke ».

Jancsik Ilona,

Vízműépítőipari Techn.

Békéscsaba,

példáját adták az igazi mert fölényben volt a hazaszeretetnek, hazareakció. Külpolitikailag fiasságnak. Mi, magyar nem volt olyan nemzet, fiatalok is példát veEgy hollandi család tapasztalatai a Német Demokratikus Köztársaságban

Meglepetéssel állapítottuk meg, hogy sok élelmiszer —

Egy holland család, a Verheere család — férj, feleség és két gy ermek több hetet töltött a Német Demokratikus Köztársaságban. Tapasztalataikról a többi között ezeket írják:

Hat hetet töltöttünk a Német Demokratikus Köztársaságban. Megismertük az NDK lakosságának életét, tanulmányoztuk a gazdasági helyzetet, beszéltünk a dolgozókkal utcán, üzemekben, üzletekben. Gyermekeink egy ideig a Stö- ritzsee melletti gyönyörű úttörőtáborban nyaraltak, ahol megismerhettük az új német fiatalságot. Operába, színházba jártunk és meggyőződtünk a művészeti élet magas színvonaláról. Néhány felejthetetlen filmet láttunk, így például a «Legyőzhetetlenek»-et. Megtekintettük a Marx-kiállítást és sok olyan könyvet vettünk, amit nálunk nem lehet kapni, többek között értékes szakkönyveket.

Igen nagy benyomást tett ránk az üzletek árukészletének nagy választéka, különösen a sok élelmiszer. Csodálkozással láttuk, milyen rengeteg süteményt és tortát fogyasztanak a népi tulajdonban lévő ven- dégPítóipari üzemekben. Ugyanígy csodálkoztunk azon is, hogy azoknál a családoknál, akikkel vasárnaponként találkoztunk, mindig sütemény, kalács került az asztalra. Nálunk erre nagyon ritkán futja. Az is meglepett bennünket, hogy itt természetesnek veszik, hogy egy új lakáshoz fürdőszoba is jár,

nálunk már igen nagy dolog, ha egy munkáslakásban zuhanyozó van.

Egy keletberlini lakos megkérdezte, láttuk-e már a mun- káslakásokat a Stalin-Alleen. Kiejtésünk ugyanis elárulta, hogy idegenek vagyunk. Tagadó válaszunkra rögtön felajánlotta: tekintsük meg lakását. Abban a házban lakott, amely előtt álltunk. Szerényen berendezett, nagyon szép, tágas lakása van. — Még nem tudtunk új bútort venni, de rövidesen arra is sor kertül — mondotta. — Nálunk most gyors ütemben javul az élet. Lassanként mindent megvehetek, amit feleségemmel és gyermekeimmel szeretnék. — Ez a rövid, szívélyes találkozás mély benyomást tett ránk.

így például a hús, vaj, kenyér, burgonya, főzelékfélék - ára, továbbá a gáz- és villany- szolgáltatás sokkal olcsóbb, mint nálunk. Pedig Hollandiára úgy tekintenek a nyugati országok, mint az «olcsóság szigetére».

Milyen nagy a különbség az NDK dolgozóinak élete és a kapitalista országok dolgozóinak élete között. Nálunk állandó a rettegés a bizonytalan jövőtől, a munkanélküliségtől. Nálunk egyáltalán nem létezik az, ami itt, hogy a dolgozók az üzemekben jól és olcsón étkezhetnek. Álilyen nagy dolog, hogy az NDK-ban a dolgozók gyermekei az ország legszebb helyein ingyen üdülhetnek.

Igen nagy hatást tett ránk a német fiatalság. Sok fiatallal beszélgettünk és megállanítKnttuk: átérzik annak jelentőségét, hogy szabadon fejlődhetnek, tanulhatnak. A kormány nevelési és kultúrpolitikája egyszerűen ámulatba ejtett bennünket. Mi, hollandok alig tudjuk felfogni, hogy itt minden fiatal az lesz, amihez kedve és tehetsége van: mérnök, jogász, költő. Nálunk a szülők anyagi helyzetétől függ, hogy folytathatják-e a gyermekek a tanulást az elemi iskola után. És a gyermekek nevelése! Nálunk a legutóbbi háborúról szóló filmeket mutatnak be, a különböző bombafajták, tankok, agyúk hatását magyarázzák. — Az itteni fiatalokat áthatja a lelkes munkakedv, derűlátás és békeakarat. Ebből az új nemzedékből öntudatos embereket nevelnek, akiket sohasem lehetne szennyes háborúba haj-