Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
7 1953 szeptember Ifi., széni,» ViUaisaíalt Hé^e. II Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságénak teljes ülése 1953. szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Párt vezetésével jött létre és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisáruteremelő paraszt- gazdaság, mind a nagyüzemi ka- pi'a ' 1 ;í mezőgazdasági termelés lő 'UU, A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szov- hozok biztosították a mezőgazdaság termeléke»iységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is. A to ábbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a könnyű- és -élelmiszeripar nyersanyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszerben rejlő (ehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel megvan a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba ve- ezi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését, és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett az állattenyésztés ta- karmányalapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vaunak, alacsony a mezőgazda- sági növények terméshozama es az állattenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva, megállapítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság műiden ága sikeres fejlesztésének s ez úton nagy sikereket ért el. Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mezőgazdaság és a könnyűipar egyidejű gyorsüteinfi fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mező- gazdaság vezetésének hiányosságaiban gyökereznek. Részletesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgazdaság artyelfor- májának egyik legfontosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyeztetését az artyclben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve, a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban mi í- den kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a kö*ös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az arlyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termék- beszolgáltatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolhozok elnökéből és vezetőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogy sok artyelben még mein megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a közös tulajdon irántP'ha- nyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szov- hozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait, az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A tov ábbiakban részletezi a határozat a megteendő intézkedéseket. Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejlesztésével, a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai után járó kötelező állatitermék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most, amikor a népgazdaság új, magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. -Megállapítja a határozat, hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázza. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mező- gazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügyi minisztériumot, sok helyi szovjet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő két—három esztendőben elvégzendő feladatokat az állat- tenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-ben a következő méretekig emelkedjék: tehén 29.2 millió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a ba- romíilenv észlés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hek- táronkint állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a árt és a szovjet szerveknek, ogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állattenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló, kiegészítő bérezés rend- ezeréről s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy huszonöt százalékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt,, szovjet és mezőgazdasági szerveknek fel kell számolniok azt a káros gyakorlatot, amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja, a .személyi tulajdonban lévő állatok tekintett ében. JIA . 1953. második félévében fel kell menteni a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozpa- rasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdoni képező állattal. 1953. január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasz- tok — munkások és alkalmazottak — gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály ‘"giti a kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzéséhen. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább öt—hat tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztésfejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő menny iségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió Állami Terv bizottsága, s kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi két—három évben meg kell valósítani a szovhozterme- lés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy sok magasképzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság c fontos ága számára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva, kiváló burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféletermést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya- és zöldség- termelés növelésének meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdasági- és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Foglalkozik a határozat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két—három év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nemcsak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonyaszükségleteit is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények terméshozamának jelentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozokban a bur- gonvav eíésterületekct 4,128.500 hektárra, a zöldségvetés-területc- ket 1,003.400 hektárra kell emelni. Hasonlóképen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség- vetésterületeinek nagyságáról és megszabja, hogy 1954-ben mi- lven eredményeket kell elérniük a kolhozoknak és szov hozóknak e növényekből. Előírja a párt és szovjet szerveknek, hogy széleskörben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, amelyek fokozzák a kolhozok és kolhozparasztok bnyugi érdekeltségét burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek k .határozatok .csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakon való állami felvásárlá- sokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, hogy 1953 54. évben pótlólag 154 szovliozt állítson át zöldséges burgonyatermelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya alapjának létrehozásáról és kötelezően kimondja, hogy a burgonya és a zöldség begyűjtési és felvásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási munkák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban és szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók szakmai oktatását és kötelezővé teszi a párt- szerveknek, hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének párt irányítását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb é’elnii- szernövény, a búza vetésterülete az 1940. év ihez képest 8.1 millió hektárral emelkedett. Az ország élebniszerellátása szempontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gyorsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket. Kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény' vetésterülete is, nagy eredményeket érték el a Szovjetunióban a gyapotter- melésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajos növények termelésében lényeges hiányosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gépes traktoréliámosák elé kitűzőit határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a íermés-tervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak, növény termesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogy termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabonatermelés az egész mezőgazda- sági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatának értelmében különösen a központi feketeföldi övezet vidékein, a jobbparti Vol- ga-menti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövények, a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fűtermesztéssel, a szántási munkákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágyagyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájának további megjavításáról is. A gép- és traktorállomások jelentik a kolhozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésében. Ezek az állami nagy vállalatok, amely ek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok munkaigényes munka foly amat gépesítését s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését, a munka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogyr a nagy eredmények mellett a gép- és traktorállomácok munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép- és traktorállomások gépészkáderei körében nagy' a fluktuáció. A gépészkáderek képzésében is mutatkoznak hiányosságok. Sok terület párt-, szovjet és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gépes traktorállomások vezetőkádereinek kiválogatásával, nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és tudományos intézményekből mérnökkádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a gép- és traktoróllo- mások fő feladata, minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Ennek érdekében kötelezően előírja a határozat, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó gépészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és legtermékenyebben képesek kihasználni a technikát. Intézkedik a határozat az érvényben lévő bérezési rendszer kiegészítéséről s a többi között kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép- és traktorállomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji földet kell juttatni. ((Folyt ifti a 3. »U'alon )
