Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
19.»3 szeptember I«., szerda G Szayjsiunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekre! (Folytatás a 2. oldatról.) A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gépészkádereknek ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerére és a meglévő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési tanintézetekké kell átszervezni különböző szakmák szerint. 1954—57-ben legalább háromszáz új mezőgazdasági gépesítési tanintézetet kell létesíteni, egyenként 240—270 tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési tanintézetek számára kétszáz tanulmányi épületet, 315 gyakorlati foglalkozások célját szolgáló épületet és hatszáz közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak új traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felszereléssel való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben 1954-től 1957. május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább ötszázezer általános rendeltetésű traktort, 250 ezer univerzáltraktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóműhelyt és különböző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú műhely, garázs, pajta építéséről és az ezekhez szükséges építőanyagok biztosításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó munkások, mérnökök, technikusok lakásviszonyainak rendezéséről is történik intézkedés. 1954—56-ban 10.800 lakóházat és háromezer közös lakóépületet emelnek és 450 millió rúbel hitelt biztosítanak 1954—56-ban a gép- és traktorál íomásoii dolgozó munkásoknak az egyéni lakásépítkezéshez. Intézkedik a gép- és traktorálio- mások, a kolhozok és a szovhozok 1 villamosításáról, a traktorok és mezőgazdasági gépek tartalék alkatrészeinek gyártásáról. A mezőgazdaság területén felmerülő új, nagy és bonyolult feladatok teljesítése megköveteli a mezőgazdaság irányításának megjavítását. A határozat hangsúlyozza, hogy a határozatok sikeres végrehajtása érdekében emelni kell a politikai és szervezőmunka színvonalát. A párt- szervezeteknek felvilágosító munkát kell végezniök azok között a traktoristák és más gépkezelő káderek’'között, akik a gép- és t.aktorállomásokról más szervezetekhez mentek dolgozni. Felhívással kell fordulni hozzájuk, hogy térjenek vissza a gép- és traktorállomásokra és meg kell nekik magyarázni az új bérezési rendszert, ami igen sok előnyt biztosít számukra. Hangsúlyozza a határozat, kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumát, hogy 1954-55- ben hatezerötszáz gépészmérnököt, ezen helül 1954-ben 2500 mérnököt irányítson a Szovjetunió mezőgazdasági és begyüj- ié-i minisztériumához, a gép- és traktorállomásokon végzendő munkára. Intézkedik a határozat arról is, hogy a körzeti agronó- musok és zootechnikusok helyett a gép- és traktorállomások a kolhozokban való állandó munkára agronómusokkal és zootechniku- sokkal rendelkezzenek, úgy, hogy minden kolhozt egy-két olyan mezőgazdasági szakértő lásson el, aki a gép- és traktorállömások állományába tartozik. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes legnagyobb kolhozok szolgálatára brigádonként és farmonként a gép- és traktorállomások állományában egy-két szakértő álljon rendelkezésre. A kolhozelnöki káderállomány megszilárdítására po.itikai és. szakmai sze'iti|>ontból megfelelő főiskolai, vagy mezőgazdasági középiskolai képzettséggel rendelkező szakembereket válasszanak ki és neveljenek erre a munkára. A mezőgazdaság irányításának megjavítása érdekében intézkedik a határozat a Szovjetunió mező- gazdasági és begyűjtési minisz- iliriumának, valamint a helyi mezőgazdasági szervek munkájának átszervezéséről is. A mező- gazdasági propaganda minőségé- gének javítása érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a többi között utasítja az illetékes szerveket, hogy tartsanak rendszeresen módszertani szemináriumokat a növénytermelés és állattenyésztés dolgozói számára. Javítsák az élenjáró gyakorlati módszerekkel foglalkozó irodalom, a tankönyvek és szemléltető eszközök minőségét. Vonjanak be a mezőgazdasági propaganda munkába tudósokat, készítsenek színes, oktató, tudományos és népszerű mezőgazdasági filmeket, szervezzék meg az élenjáró módszerek rádiópropagandáját, készítsenek hangfelvételeket a tudósok és szakemberek által tartott előadásokról, széles körben fejlesz- szék a versenyt a kolhozparasztok között. Intézkedik a határozat arról is, hogy 1954-ben Moszkvában meg kell nyitni az állandó jellegű összszövet ségi mező- gazdasági kiállítást. A tudósok, a kutatóintézetek és kísérleti állomások nyújtsanak nagyobb segítséget a gyakorlatnak. A helyi párt- és szovjet szerveknek rendszeresen ellenőrizniük kell a mezőgazdasági arlyel alapszabályá- nak szigorú betartását. Kötelezni kell a helyi párt- és szovjet szerveket arra, hogy ne tűrjék el a közös föld és q kolhozjavak elfccierélését és biztosítsák minden kolliozjjarppzt aktív részvételét a közős íermefŐműriicábbn. A mezőgazdasági vezetés megjavításáról szóló határozat, befejező része a következőket mondja: ma már az ország minden kerületében nagyszámú, gazdaságilag megerősödött kolhozzal rendelkezünk, olyanokkal, amelyeknek nagy a pénz- és természetbeni jövedelmük, amelyek sikeresen tesznek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek és minden évben nagymennyiségű terméket, valamint jelentékeny pénzösszegeket adnak a kolliozparasztok- nak munkaegységeikért. A párt és a kormány által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló számos nagyszabású intézkedés megvalósítása biztosítja a kolhozok pénzjövedelmének további jelentős növekedését. így a kolhozoknak teljes lehetőségük van arra és kötelességük is. hogy jövedelmük egyrészét szociális és kulturális beruházásokra fordítsák. Javasolni kell a kolhozoknak, hogy támogassák a kolhozparasztokat házaik és gazdasági épületeik építésében és egyéb személyes szükségleteik kielégítésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdaság további fejlesztését szolgáló határozatának befejező része a falun végzett politikai- és pártmunkával foglalkozik. «Hiba volna azt gondolni — mondja a határozat —, hogy a mezőgazdaság további fejlődése magától megy majd. A mezőgazdaság fejlődése számára a megteremtett anyagi feltételek és lehetőségek önmagukban, a pártszervezetek munkájának megjavítása nélkül nem hozzák meg a kellő eredményt.» A határozat további része hangsúlyozza, hogy a pártszervezetek minden eszközzel fokozzák a tömegek között végzett szervező és politikai munkát, Éppen ezért elsősorban mesr k'»*! 5nví*nl/iUai&auUc Hifit Négyévi börtön termelőszövetkezet elleni izgatásért Kormányunk programxnja megvalósulásának érdekében a minisztertanács számos olyan rendeletet hozott a dolgozók érdekében, ami a legnagyobb megelégedést, váltotta ld a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek között megy énkbsn is. jßrzik azt, hogy aa ő dolgos kezük eredménye, akár az árleszállításról, akár a dolgozó parasztoknak nyújtott kedvezményről van szó. Ezért az eredmények megvédését is kötelességüknek tartják. De nem így az ellenség. Falun és városon egyaránt különböző fondorlatokkal igyekszik fél.evezetni a rendé'eteket kevésbbé, ismerő dolgozókat. A termelőszö- vetkezotek megsegítését szolgáló rendelitek különösen érzékenyen érintették falun az osztályellenséget. Látják azt, hogy kormányunk a legmesszebbmenő segítséget nyújtja az egyem dolgozó parasztoknak, s még fokozottabban a szövetkezetek tagságának. Leírhatatlan dühvei támadják a rendet, a fegyelmet szövetkezeten belül és kívül is. Korábban a tapasztalat az volt, hogy az idősebb kulákolí többé-kevésbbé »félnehúzódtak«, hagyták a fiaiknak a romboló munkát, most azonban az amnesztiát úgy »értelmezik«, amely tekintetbe veszi a büntetéseknél az idős kort, hogy nap, mint nap megpróbálják, az építő munkát gátolni. Megfeledkeznek arról, hogy kormány unk a dolgozó nép erején» támaszkodva, korra való tekintet nélkül súlyt le azokra, akik a nép ellen emelik kezüket. Kik ezek, akik a közelmúlt napokban is megpróbálkoztak éket vernr a termelőszö vetkezet és « dolgozó parasztság között? Körös- ladány községben például Perecz Mihály, Batthányi utca 51 szám alatti lakos az elmúlt napokban népköztársaságunk dolgozókat védő törvényei elten izgatott. A szeghalmi 'járásbíróság két és félévi börtönre büntette. Pítrecz Mihály munkásgyűlölete nem mar "keletű, 36 hold földje volt az apjának, ő maga 19 kát. hold földet örökölt, a feleségével együtt 23-at. Földjét ráíratta a családra, hogy »ne legyen« kulák. Azonban a fiának is, akiről máig sem tud semmit, ő munkálja a földjét, a 19 holdat. Cseléd, bé.es hiányzott a földjéről. Egyedül ez ad okot arra, hogy izgasson a népi demokrácia elten. Természetesen ne;m volt egyedül Perecz Mihály kulák. Ha nem is egyszerre, de más úton, más időpontban dolgozott a népi demokrácia ellen: Földi Imre, Kő- rösladány, Nagy Márton-utca 15 szám alatti lakos. Kein kell különösebben megmagyarázni mun- káseltenes ténykedését, ha csak annyit is Írunk róla, hogy 1907től 1914-ag- csendőr vojt, májú 1914-től 1940-ig detektív. De ha megnézzük a másik Földi Imrét, aln ugyancsak Körösladányban, I. kerület 489 szám alatt lakik, niég inkább megértjük, hogy a kulák, csendőr, különböző horthysta bérencek együvé tartoznak. Földi Imre befurakodott, a termelőszövetkezetbe, az »Uj Barázda« brigád- vezetője tett. Horthysta őrmester, kémelhárító iskolát végzett, képzett bérgyilkos volt. Csak a dolgozó nép iránti izzó gyűlölete vezethette arra, amit saját szavaival is elmondott, A háború idején a Szovjet Hadsereg a foglyul ejtett magyar katonákat magyar területen hazaengedte. Ö is közte volt annak a csoportnak, amely egy ilyen elengedett magyar katonát elfogott és bevallása szerint kivégzett. Gyilkosságának emlékét ott őrizte 1952-ig lakása falán Horthy képével. Semmi csodálkozni váló nincs azon, hogy a tsz elten izgatott. A dolgozó nép megvédi jogait, A körösladányiak is leleplezték Földi Imrét és a szeghalmi járásbíróság négy évi börtönre ítélte. A másik Földi Imrét pedig két és fél évi börtönnel sújtotta. Ezekből az esetekből is tanultak a kö- rösladányiak, hogy sokkal 'éberebben kell őrködni saját munkájuk eredménye felett. A Mezőhegyest Kendergyár szakszervezete javítsa meg a versenyszervező munkát Bármennyire is keresné valaki a —Mezőhegyei Kend ergyúrban —, ki hogyan teljesíti normáját, vagy hogyan áll az üzem terve teljesítésével, nem igen találná meg. Az egyik épület falán augusztus 22-i eredmények »dí- ‘szelé'g’úek« á verseny tábláit. „Alszik" a szakszervezet és igy a verseny szervezése is. Hogy miért? Erre Kozák Pál elvtárs olyan magyarázatot ad: nem ér rá(!?). Hogy' az üzemben ilyen gy'engén v égzi a szakszervezet a munkáját, nem kis része van abban a texlil-szakszer- vezet területi bizottságának sem, nem foglalkoznak eléggé a kendergyári szakszervezet munkájával. Egyes bizalmiak, - mivel rendszertelenül vannak megl ártva az ülések, — maguk sem szívesen végzik munkájukat. Elhanyagolják a munkaverseny szervezésével való foglalkozást és a vállalások teljesítésének ellenőrsét. Sőt, nem egyezer felelőtlenül foglalkoznak a tagdíjbeszedéssel is. Nem foglalkoznak megfelelően a bizalmiakkal, igy történt meg, hogy például Mu- csi Károlyné elvtársnő, tilos, kevéssel ezelőtt azzal állt az üb- elnök elé: — Régóta vagyok már szak- szervezeti bizalmi, most már csinálja más. Ahelyett, hogy elbeszélgettek volna vele erről, megbíztak ezzel a munkával mást. így került aztán Mucsiné csoportjának élere i/j. Muszárik István aztá-1 tós, lajdi, a másik műszakban dolgozik. Szóval, lenne tennivaló bőven az üzemben a szakszervezeti Inunka területén. Különösen most, hogy teljes erővel megindult a termelés az elmúlt kedd óla. Van tennivaló a dolgozók nevelésénél is Varga Gergely elvtárs például igy nyilatkozik: Nem látja semmi értelmét annak, hogy a szak- szervezeti tagdíjat fizesse. — Úgysem fogok én már utazni, vagy üdülni menni... tehát ezért — teszi hozzá mintegy nyomatékül. Meg kell magyarázni Varga Gergely elvtársnak és még né- hányójuknak, hogy nincs igazuk, mikor igy vélekednek. Vegyük Varga Gergely elvtárs példáját. Nem tartozik már a fiatalok közé — s becsületes, sokévi munkája után öregségi járulék illeti majd meg. Régen ez soha nem lett volna meg. És az sincs kizárva, hogy Varga elvtárs is elmegy jó munkája után üdülni. A szakszervezet nem foglalkozik ezeknek a dolgozóknak a nevelésével,; ’ de mással sem sokat Nem népszerűsítik az élenjáróikat és'teí kimaradókat sem állítják pellengérre. így aztán nem teremtik meg a verseny alapját Népszerűsítésre pedig akad jó- néhány dolgozó. Vegyük például Hajnal János és Dudás József brigádjának munkáját, akik az elmúlt hetekben 200 százalék körül teljesítették állandóan normájukat. Vagy szeptember első tíz napjában Merlák Erzsébet 125, Janovszki György 144, Bankó László és Vencelák Józsefné 156 százalékra teljesítette normáját. Az üzem termelése nap- ról-napra emelkedik. 9-én még csak 108, 10-én már 122 százalék volt az üzem átlaga. Ezek az eredmények még nagyobbak lehetnének, ha a szakszervezet betöltené feladatát, törődne a verseny szervezésével, nevelné a bizalmiakat s állandóan ellenőrizné munkájukat. niok a falusi politikai tömegne- veiőmunka irányítását. Széleskörű szocialista munkaversenyt kell kifejleszteni a szocialista mező- gazdaság minden ágának további fejlesztéséért. A pártszervezetek munkájukban támaszkodjanak a kolhozok, a gép- és traktorállomások élenjáró dolgozóira, akiknek száma napról-napra nő. A pártszervek vessenek véget a felületes és bürokratikus irányításnak, alaposan ismerkedjenek meg minden kerület helyzetével, szüntessék meg a vezetésben az adminisztratív módszereket. Rámutat a határozat a kolhozok, a gép- és traktorállomások, szót hozok pártszervezeti megerősítésének fontosságára és hangsúlyozza, hogy tapasztalt pártfunkcionáriusokkal kell megerősíteni a kolhozok, gép- és traktorállo- mások, szovhozok, párttitkári ká- derálloniánvát. Fokozni kell a Komszomol-szerveze ek s erepét - azdacá,i további fejlesztéséért vívott harcban s különösen fokozni kell a politikai tömegnevelő és kulturális felvilágosító munkát a nők között. Előírja a továbbiakban a határozat, hogy fokozott mértékben kell gondoskodni a falusi lakosság kulturális és szociális ellátásáról. A kolhozfalu dolgozói anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséről való állandó gondoskodás minden párt és szovjet szervezet legfontosabb kötelessége. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata így fejeződik be: «A Szovjetország biztosan halad a kommunizmus felé. A kommunista építés programmjá- nak egyik legfontosabb alkotórésze, hogy gyakorlatilag megoldjuk azt a feladatot, amit a mezőgazdasági termékek bőségének a népgazdaság vezetőerejét képező szocialista ipar nagyszabású fejlesztése révén országunkban való megteremtése jelent. A jelen körülmények között ez a feladat, mint az egész nép feladata áll előttünk. E feladat sikeres megoldása elősegíti majd a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további megerősödését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése felhív minden kolhozparasztot, a gépállomások és szovhozok minden dolgozóját, hogy minden képességét vesse latba. fejtse ki alkotó kezdeményezését a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldása céljából. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a munkásosztály, a kolhozparasztság, értelmiségi dolgozóink, az összes szovjet emberek a Kommunista Pari vezetésével a legrövidebb idői belül megoldják ezt a feladatot.>