Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
ViUaizawU hé pi 1*53 «wpiJembs r 27., vasárnap Kilépünk... Ez a szó, mint pusztító vész terjedt emberről- emberre a gyulavári «Uj Élet» termelőszövetkezetben, közel két _ __ _ m _ _ _ ------- _ * * _ . „ _ m m ^ h éten keresztül Még azok a be- Q. QyUl 8V Sl F Í JfUj EI! © t % f Ö I Cl j G FI csuíetes dolgozok is hangoztattak, * * akik jó munkájuk eredményeként megtalálták számításukat, megél hetesüket a közös gazdálkodás ban. Okát nem tudták, mert nem kereste senki. A gyűléseken egyszerre akart beszélni mindenki Bensőjüket marta a keserűség. Nem azért, mert kevés gabona került a padlásra, egyáltalán nem. Inkább szíve szakad meg a gyulavári dolgozóknak, niirit sem egy percre is megalázkod jón. Már pedig ezt akarták egye sck. Szinte megfogadatlan cse lédnek nézték a spekulánsok a becsületes dolgozókat. Bevitték a sok földet és otthagyták, nem művelték meg. Erdődi János anyjával együtt 30 hold földet vitt be. De inkább a dolog temetésére ment volna, minthogy egy kapavágást is tegyen. Tessék-lássék módján néha «dolgozott». Vagy Belovai Sándor, volt csendőr, amikor már látta, hogy nem érvényesül a csoportban, otthagyott mindent és elment. Természetesen többen vannak, akik csak fejős tehénnek nézték a szövetkezetei. Az embertelen bánásmód Varga Lajos könyvelő részéről még inkább mérgesítette a hangulatot. A dolgozók «extra» könyvelőnek nevezték, mert feleslegesnek tartja a tagság, hogy két könyvelője legyen a csoportnak. Vargára sok a panaszuk: durva és goromba. Növelte az elégedetlenséget az is, hogy a gazdaság vezetősége nem ismertette megfelelően a tagsággal a pénz felhasználását, általában a gazdaság helyzetét. Úgy érezte a tagság, hogy övéké csak a munka. A vezetőség akarva, akaratlanul olyan munkát végzett, hogy a tagság mindenekelőtt csak a kötelezettségét. ismerje — jogát kevésbbé. Ez volt a hiba gyökere. Nem találtak meghallgatásra, a panaszok orvoslására. Ki ne háborodna fel azon, hogy a kocsisok közül jó- néhányan mit sem adtak a tagság véleményére, ők még vasárnap is befogtak egyéni fuvarra, míg a «gyalogosok» háztáji kukoricájának hazaszállításáért nem egyszer könyörögni kellett. Ezzel sem a vezetőség, sem a brigádvezető nem törődött. A kocsisok zöme a bevitt lovakat, az úgynevezett «saját» lovait hajtja. Nem rosszindulatú emberek ők, becsületes középparaszt legtöbbje, csak senki nem magyarázza meg, hogy a ló is közös vagyon és a közös vagyonnak egyenlő tulajdonosaik valamennyien. így formálódtak a tüskék tőrré s mélyen vésődtek a szívekbe. Nehéz a szövetkezettől megválni, dehát a lógósokkal nem lehet egy sorban élni. — így vélekedtek a legjobb dolgozók. Hemler Ottó, a termelőszövetkezet egyik IegJ 'obb munkása. Szeretik a szövet- :ezetben, ő is szereti a szövetkezetét. Ideges lett, megtört s homloka mély ráncokba húzódik össze. Félti a közöst. Aggódik a szövetkezetért. «Ha egy jó társaság verődne össze — de lógós egy sem! — pkkor maradok!» Szemében bizakodás, mert érzi, hogy nem egyedül gondolkozik így. Vájjon kinek hiányzik End- rődi János, áld mupkaközben villával szürkéit meg egy tagot ? Valahogy sokan gondolkoznak így az «Uj Élet* tsz-ben. Egy új erő jelentkezik a szövetkezet megvédéséért Már néni a kilépés minden második szavuk. Ilyen gondolatok foglalkoztatják őket: Megvédeni a szövetkeretet I Erős, szilárd csoportot, ahol mindenkinek első a munka, a jólét. Ezt biztosítani is akarják. A szövetkezet földjén megindult az fed szántás-vetési munka. Kilenc fogat fogasolt, a másik oldalon a traktor új barázdákat szántott. A csoport legjobbjai elhatározták: senki nem akadályozhatja meg, hogy biztosítsuk jövőévi kenyerünket. Huszonhárom hold ősziárpát elvetettek. Nem volt könnyű idáig eljutni. Néhány nappal ezelőtt még egymásban keresték a hibát. Ma már nem. Ahogy közelebb kerülünk az őszi betakarítási munkák elvégzéséhez, az őszi zárszámadáshoz, egyre mélyebben gondolkoznak az emberek. És ha ezt a párt segíti elő, gyorsabban, jobban megértik. így van ez Gyulaváriban is. A pártszervezet mindenkivel személy szerint igyekszik megértetni d kormány által nyújtott kedvezményeket, a jobblétet, az életszínvonal emelkedését. Ennek előfeltétele az őszi szántásvetés időben való elvégzése, a jövőévi kenyér biztosítása. Ha nem vetünk, nem aratunk Enni pedig jövőre is kell. Vetni? Éppen ezt nem akarták. De mégis a közösben eltölött idő a jóldolgozó tagokat valahogy egy- gyé kovácsolta. Mégsem olyan könnyű megválni p szövetkezettől. Ez adott ceruzát a tagok kezébe. Érdekes, hogy mindeddig a jóhiszemű emberek nem is igen számoltak. Ott volt a bú- t’.a a padláson, a cukor a kamrában, megelégedtek. A bangosko- dók, a lógósok egy zsák, két zsák «jövedelmet» mutogatva hangoztatták: «nem lehet keresni a csoportban». Elfeledkeztek arról, hogy a paraszt ember kétszer is, meg:., többször is meggondolja, amit tesz. így adódott, hogy egy este a szövetkezet hívei közül néhányan harci tanácskozásra jöttek össze. Becsületük, szívük su- galta: megmenteni a szövetkezetei. Széles Mihály bácsi — így hívják a csoportban — 314 munkaegységet teljesített. Felesége nyolcvanhármat. Egyik legbecsületesebb kocsis a csoportban. Mihály bácsi mindenkinek a legjobbat akarja. Korán reggel, késő este ő mindig megy. Bálint János 12 holdat vitt a csoportba, becsületesen kivette részét a munkából. Maga számolta ki, hogy több mint 13 ezer forint jövedelme van. Székely Lajos, Galbányiné, P. Dobra György és még sokan mások számoltak, ösz- szevetették a jelent és a múltat, őket is megkörnyékezte az ellenség. És, hogy eredményt nem értek el náluk, annak csak egy magyarázata van: mérlegelték, számolták, mit jelent a kormány- kedvezmény. Gyulaváriban majdnem mindenkinek tehene van, igen jól jön az a fsz-tagoknak, hogy a háztáji gazdaságtól nem kell tejet beadni. Ilyenformán is tették a számvetést. Ha például egy 11 holdas dolgozó parasztnak van egy tehene, .885 liter tejet ad be. Ha egy tsz-tagnak van egy háztáji tehene, abból nem ad be egy litert sem, így a 885 liter tej 3 forintjával 2655 forint tiszta jövedelmet jelent. A tény. ez az, ami a legjobb érvet jelenti a gyulavári «Uj Élet» termelőszövetkezetben. Néhány táblázat: Széles Mihály és neje 314 munkaegység + 83 m-egység 774 kg búza 2322 Ft 774 kg ősziárpa 2322 Ft 907 kg széna 907 Ft Pénz: 444 Ft 188 kg cukor 1880 Ft 2000 kg kukorica (házt.) 2000 Ft 1500 kg kukorica 1500 Ft 110 kg bükköny 330 Ft összesen: 11.705 Ft Ehhez jön felesége keresete 2.460 Ft értékben, összesen 14.165 Ft Székely Lajosné 136 m-egység ápr. 1—szept. 30-ig 275 kg búza 825 Ft 275 kg árpa 825 Ft 315 kg széna 315 Ft 82 kg cukor 820 Ft Pénz: 73 Ft 2000 kg kukorica (liázt.) 2000 Ft 700 kg kukorica 700 Ft 40 kg bükköny 120 Ft 1200 kg burgonya (házt.) 2400 Ft Cukor után pénz 410 Ft összesen: 8488 Ft A megdolgozott napokat számolva havi keresete 1415 forint, egy munkaegységre 62 forint 40 fillér jut. P. Dobra György 250 munkaegység 550 kg búza 1650 Ft 550 kg áipa 1650 Ft Pénz 220 Ft 630 kg széna 630 Ft 2000 kg kukorica (házt.) 2000 Ft 500 kg burgonya (házt.) 1000 Ft 60 kg bükköny 180 Ft 1500 kg kukorica 1500 Ft 150 kg cukor 1500 Ft összesen: 10.330 Ft Kil enchónapi munkát számolva havi keresete 1148 forint, munkaegységenként 41 forint 30 fillér. Hasonló táblázatot lehetne ösz- szeállítani Galbányiné keresetéről is, akinek havi keresete 1300 forintot tesz ki. De ezentúl minden szorgalmas dolgozóról is. Csúfos vereség ez azoknak, akik a szövetkezet gyengítésére olyan alaptalan rágalmakat találtak fel, hogy nincs megélhetés. De a legnagyobb vereség az ellenségnek, hogy 24-én a tsz dolgozói megkezdték az ősziárpa vetését. Ha most valaki megnézi az «Uj Élet» földjét, melyen frissen szántott barázdákba hull az életet jelentő mag, csak egyre gondolhat: erős, szilárd szövetkezeti gazdaságra, mert ilyenné válik éppen a munkában. a harcban. Nem mondhat mást: jó munkát, további sikereket, elv társak! Rocskár János. Tanuljunk a szovjet példából Vezessük konkréten és szakszerűen a mezőgazdaságot írta i P. Mojszejev, a krasznokutszki kerületi pártbizottság (Szaratov-terület) titkára A z SZKP Központi Biaott- ^ sógának teljes ülés© hangsúlyozta, bogy • mezőgazdaság tovább íejlsset érére vonatkozó hatalmas beladatok elvégzése megköveteli » pártszervezetektől a tömegek között végzett ; politikai és szervezési munkák mindenirányú erősítését. Hatalmas mértékben megnövekedik a kerületi pártbizottságok irányító szerepe a kolhozok, gép- és traktorán omások és a szovhozok munkájában. Kerületünk pártbizottsága részletes l l ányéi veket dolgoz ki, amelyek megjavítják * kolhozok és traktora 1 lomások irányítását, megszilárdítják gazdaságukat, megjavítják a falusi pártmunkát. Pártbizottságunk intéakledéseket tett annak érdekében, hogy emelje a kol- hozpártszerveaetek munkájának színvonalát és közvetlenebbül irányíthassa a termelést. A kolhoztermelés minden ágának további hatalmas fellendítése mindenekelőtt a gép- ás traktorállomásoktól függ. Ez arra kötelez» a pártbizottságot, bogy állandó ügyeimet fordítson a gép- és trek- torállomá&okra, gondoskodjon arról, hogy a gépeket teljes mértékben kihasználják. A kerületi pártbizottság legfontosabb feladata: a gépes traktoré llomások megerősítése képzett gépkezelőkkel. Jelenleg ezért barool a pártbizottság is. Kerületünkben már régóta működik a krasznokutszki állami nö- vénynemesitő állomás. Az állomás munkatársai a kerületi pártbizottság segítésével átszervezik a tudományos munkát és széleskörben elterjesztik az élenjáró kolhozok és traktorállomások tapasztalatait. TV/Teg kell azonban mondani, "*■ hogy a munkánkban mutatkozó hiányosság nemcsak a mi hibánk. Nekünk, falusi pártmunkásoknak sok esetben kevÓ6 a tudásunk, tapasztalatunk. Hiányzik a területi pártbizottság állandó irányítása, segítsége. Az utóbbi időben a Szaratov- területi pártbizottság már nagyobb figyelmet fordít a kerületi pártbizottságokra, többet foglalkozik a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseivel, gyorsabban reagál a kelet kéréseire és szükségleteire. Azonban lotetet len nem észrevenni a területi pártbizott-ág munkájában mutatkozó hiányosságokat is. Ez elsősorban a kerületi pártbizottLevél a békéscsabai városi tanácshoz A békéscsabai V. kerületi dolgozók a Beesenyea-utoa és a Saéteőeor kereszteződése tájáról eeűtou ismétlik meg kérésüket a városi tanácshoz. Kérésük: utcai villany- lámpa felállítása a Beesenyei-utca. és a Saélső-eor kereszteződésénél. Arról van ugyanis szó, hogy »zen a helyen az útkanyart balról, »hogy a Széleő-eor felé haladunk, egy gödrös, mélyenfekvő lapályos rész feszi veszélyessé a közlekedés sn 111- pontjából • sötétség beállta után, különösen a téh időkben, amikor csúszós ae út, a hó betakarja a gödröt. Már számos ízben előfordult, hogy a munkából késő este hazafelé tartó dolgozók, vagy gyerekek, akik a eötéteég beállta után igyekeztek hazafelé; be'eestek a gödörbe és alaposan megütötték magukat. A Beseenyea-utca és a Szélső-sor kereszteződése táján lakó dolgozók kérik a városi tanácsot, gondoskodjon róla, hogy a kultúra vívmánya, a villanyfény ide is mielőbb eljusson, annál is inkább, mivel a villanyt egészen közel-) ről kell csupán idevezetni. Bcaaba, V„ Szélsó-eor dolgozói. ságok irányításának munkájára vonatkozik. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy) a területi pártbizottságok és a kerületi pártbizottságok nem tudnak leszokni a kampány szerűségről. Vegyük például a termésbetakaritást. Egymás után érkeznek a kerületbe a területi pártbizottság képviselői. Helyesen járnak el, hogy sürgetik a termés mielőbbi betakarítását és a beadási kötelezettség teljesítését. De ugyanakkor semmi másra nem kiváncsiak, pedig ebben az időben a kerületben a munkák egész komplexumát hajtják végre: őszi vetést, őszi szántást, takarmányelőkészitést, stb. Ez nam érdekli a területi pártbizottság kiküldötteit. Ezért van az, hogy a területi pártbizottságon csak későn jönnek rá, hogy miután befejeződött az aratás és a gabona- begyűjtés, gondolni ke l a szántásra, az ősziek vetésére, stb. Es ilyenkor egymás után érkeznek a kerület camera az utasítások, újból eljönnek a terület küldöttei. Sajnos, ez már rendszerint későn történik. TV agyon fontos, hogy a torü■ lett pártbizottság konkrétan, differenciáltan vezessen. Kerületünk régóta híres kitűnő tavasza árpájáról, egyik legjobb térin tdőhe'ye a tarack büre—takarmán y- féleségnek. Ennek ©’lenére a területi szervek velünk szemben is ugyanolyan követelményeket álltának félj mint a többi kerülettel szemben, nem számolnak kerületünk küíön'eges adottságával. Vagy például vagyak a vetésforgókat. Ezeket a területi szervek dolgozták ki anélkül, hogy ismerték volna a kerü'et jellegzetes adottságait. Nein adtak helyet takarmányfélék, gyümölcs, burgonya termesztésére. Világos, hölgy az ilyen vetésforgók nem felelnek meg teljes mértékben az egyéa kolhozok és a kerület érdekeinek. Hely te. ón ii l járnak el a terület» pártbizottság munkatársai akkor is, amikor kizárólag a kerületi pártbizottság első titkárán keresztül valósítják meg az irányítást és nem támaszkodnak a pártaktivák széles há'ózatára, a mezőgazdaság» szakemberekre, a kolhoztermelés élenjáró dolgozóira. Az SZKP Központi Bizottságának szeptembori hatúro- zata a mezőgazdaság további foL lenditésének szé'es távlatait tárja fel. A meghatározott feladatok sikeies teljesítésének elengedheti tón feltétele a kolhozok, a gépes traktorál’omások és a szovhozok vezetési módszereinek tökéletes!-, tűse, az élenjáró tapaszta'atok meghonosítása. Most már nem lehet úgy vezetni a mezőgazdaságot, hogy ne vennék számításba az élenjáró dolgozók tapasztalatait. Az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésének határozatait követve arra törekszünk, hogy állandóan javítsuk munkánkat, még szakszerűbben irányítsuk a mezőgazdaságot. VÉSZTŐI ÉS KÖRÖSLADÁNYI GÉPÁLL. DOLGOZÓI! Munkátokban sok a gépkiesés, ezzel hátráltatjátok a hozzátok tartozó termelőszövetkezetekben az őszi szántást-vetést. Sürgősen javítsatok ezen a hibán. Rajtatok is múlik a jövőesztendei bőséges termés biztosítása. I
