Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-24 / 172. szám

1933 július 21, péntek 3 Megkezdték az örül nz ember szive, amikor azt a hatalmas építkezést látja, amely a Gyulai Téglagyárban fo­lyik. A száritószinölv mögött már befejezéshez közeledik a kemenoe építése. A kőművesek meg dolgoznak a kemence tetején, de az égetés már megindult Füstöl a gyár kéménye, hirdeti, hogy folyik a termelés az üzem­ben. Az új kormány progiammja­niik mogvalósításához kezdtek hoz­ma a dolgozók, hogy mennél több kislakás épülhessen már ebben az évben. Kedden a délutáni műszak­ban Shorn Viktor elvtárs sztaha­novista égető őrködik az égető* felett. Nem könnyű dolog ez, hi­szen még nem teljesen »stditz- kép>s a kemence. Ügyelni kell még u kemenco szántására, s igy las­sabban halad az égetés. Emlékezetes lösz az égetők előtt mindig, aim éppen az égetés meg­indulásakor történt. A tűz, állan­dóan lmlváuyodott, — fekeledett. Botorán György nem régen égető, B nem tudta mire vélni ezt. Ro­hant is mindjárt Mázán elvtárs­hoz, a telop vezetőjéhez, aki nem is olyan légen égetőjo volt az üzemnek. — Jöjjön már Mázán szaki, mer' elalszik a tűz. — Reggel néztem, akkor nem volt semmi baj — kapta a rövid választ. — Igen, de nem tudom ml tör­tént, azóta állandóan fekefedik a tűz. Mindjárt elindultak megnézni a hibát Á kőműveaek a kémény falát ki­lyukasztották anélkül, hogy szóltak volna valakinek, innen adódott a hiba. Előbb tehát a kéményt kellett helyiehozm. Aztán megpróbálták a teliétől lent és sikerű t estig tartani a tüzet. Bejött segédkezni a többi égető is. Reggel már életképein .Volt a tűz és azóta tökéletes. A dolgozók olyan szeretettel be- szélnek épülő gyárukról, mint apa gyermekéről. Gyönyörködnek a csaknem egymilliós költséggel új­jáépülő üzemükben. Bent a gép­házban is hatalmas üj Skoda-mo- tor, a cseh ipar büszkesége, egyen­ViUaísaiaU képe­égetést a Gyulai Téglagyárban hites csattogással biztosítja, hogy az üzem mielőbb teljesítse ezóvre beütemezett tervét. Ebben segéd­keznek a nyersgyártórószleg dol­gozói, a DISZ-fiatalok és idősek egyaránt. A hónap első tiz napjá­ban 21.6 százalékkal teljesítették túl tervüket, a második tiz napban pedig 13.8-al. Versenyben vaunál; valamennyien. Augusztus 20-ra vállalták, hogy naponta kétezer téglával többet gyártanak Az egyes műszak 11.4, a kettes műszak 6.5 százalékkal teljesítette túl ezt a vállalását az elmúlt de­kádban. Kedden azon versenyez­tek az egvés műszak dolgozói, köz­tük Juhász Magda DISZ-titkár bri­gádja, hogy biztosítsák további a is az elsőségüket. Hétfőn Juhász Magda DISZ-titkár brigádja 126.2, kedden 129 százalékra teljesitatta normáját. Ezzel újból megelőzték a kettes műszak .dolgozóit. Ha vé­letlenül lióll egy gép, vagy nem érkezik időben a csilletoló, nem egyszer elégedetlenkednek. »Nem nyaralni jöttünk ide«. Van is ver­sengés, mert augusztus 20-ra és a VIT-ie készülnek. Pénteken Csi­szár Ferenc, amikor műszakvál­táskor megnézte az egyes műszak eredményét a versenytáblán, elcso­dálkozott. — Ez nem létezik!? — Elment megszámolni a legyártott téglát, de megvolt. Persze van hiba az üzemben, de ezt nem is tagadjál;. Nincs ktíl- túrmunka, de hol is tartsák meg az előadást, a száritószinben ? Nem. Ott nem teliét, de nem lehet a kultúrteremben sem, mert az olyan kicsi és különben is öltözőnek, ebédlőnek és a jó ég tudja még minek nem használjál;. Olyan »uni­verzális« valami ez. r ! . Jhljtri-'il H 'r. -ti ; ! ' . iövj Ki segíthetne rajta? A minisztérium, — ahol már többször kihúzták a tervből a kultúrterem jnegópitésjt. Nincs rá keret — mondják évek óta. A 70 fiatal jobb hijján az udvaron cselleng, ahol legalább szól a hangos híradó. De keveset törődik a DlSZ-fiatalokkal a jál­lási és a városi DISZ-bizottság is, ahonnan május óta nem jár­tak az üzemben. Nem érnek rá - mondják — menni "kell Dobozra, Etekre és a többi községbe. (Nem tudjuk, ott vájjon mire hivatkoz­nak?!). A körlevelek helyett fel­tétlenül szükséges lenne, hogy sze­mélyesen is felkeressék az üzem DLSZ-fiataljait. Ezt joggal elvár­ják tőlük. Nagy Imre. Fiatalok! Gyertek vájártanulónak! Alig néhány napja, hogy elhangzott Rákosi elvtárs be­széde, melyben a bánvászok­! j hoz is szólt, hogy több teiT- f | meléssel, munkájuk fokozó- • j sóval segítsék elő dolgozó né- í ♦ pünk életszínvonalának eme- | ♦ lését. Ahhoz, hogy több acél í ♦ legyen s ezáltal fejlődjön í ♦ iparunk, szénre van szüksé- t f giink. Ezt a szenet a hányó- J { szóktól várja népünk. A bó- í í nyászok ma országunk leg- | { megbecsültebb dolgozói. Ezért ♦ { azok a fiatalok (1935, 36, 37- | J beliek), akik életpályájuknak | } választották a bányamunkát, ? | most ingyen elsajátíthatják a j | bányászat minden fortélyát. ♦ J Teljesen ingyenes ellátásban I J részesülnek, az állam min- | t dent biztosít számukra. ♦ | Mondhatjuk úgy, hogy a fog- | | kefétől a cipőkeféig mindent | ; megkapnak. Munkaruhát, ki- * t inenőruhát, inget, alsónadró- ♦ t got, cipőt, bakancsot, gumi- | t csizmát, zoknit, kesztyűt, in- | i gyen mozilátogatást, hajvá- * t gást, cipőjavitóst, stb. Tanú- ♦ Í * lási eredmény szerint jelen- * tős pénzjutalomban részesül- j í _nek a fiatalok. Ezenkívül ♦ ♦ mindenegyes tanuló, aki jó | I munkát végez, ingyen üdü- | I léslien részesül az ország leg- | I szebb üdülőhelyein. A tanul- | { mányi idő egy év. f | Fiatalok! Gyertek a latai | I 311-es számú vájártanuló in- | t tézetbc, hogy az iskola el- ♦ t végzése után az ország har- j I cos munkásai legyetek, í Váezi Mihály | í DISZ-titkár. $ • Tanácsaink ismertessék a kártérítés elengedéséről szóló rendeletet A minisztertanács határozata előírja, hogy minden feltétel nélkül, azonnali hatállyal törölni kell a kártérítést azoknak a dolgozó parasztoknak, akikre beadási kötelezettségük nemtelje- sítése, vagy késedelmes teljesítése miatt bármely címen és bár­mely cikk után kártérítést róttak. Kötegyán községben 176 dolgozó parasztnak volt kártérítése. Mindezt elengedték, ami 59.600 forintot jelent a kötegyáni dol­gozó parasztoknak. Sajnos, a tanács elmulasztotta éríesitcni a dolgozó parasztokat a 'kártérítés elengedéséről — 176-ból mind­össze tízet értesített —, így kevesen tudnak az állam e jelentős segítségéről. Hajdú Tibor, a begyűjtési osztály vezetője azt mond­ja: «Majd folyamatosan értesítik őket, amint a beadásukat tel­jesítik.» Helyesebb volna, ha sürgősen intézkednének és kisgyű- léseken, dobszón, hnngoshíradon ismertetnék a kártérítés elengedé­sét. " A kártérítések elengedése serkentőleg hat dolgozó paraszt­ságunk munkájára. Ez a serkentés mindig fontos, de különösen jelentős most, amikor pártunk, kormányunk célul tűzte a dol­gozók életszínvonalának erőteljes emelését, amihez dolgozó pa­rasztságunknak jobb és több termeléssel kell hozzájárulni. Éppen ezért tanácsaink ne hanyagolják el a fonlos rendeletek tudato­sítását, ezekkel is buzdítsák, lelkesítsék dolgozó parasztságunkat, hogy a mostani nagy nyári munkák küzdelme valóban jobblctté. szebb életté érjen. E j gabonát őröl a llóEiéscsabai Istvan-malom Nagy lendülettel folyik az új gabona őrlése a békéscsabai Isl- ván-malouiban. Az'üzem dolgo­zóinak eredményes munkája té­vén július hónap második dc- kádjában 102.4 százalékra telje­sítenék tervüket. A minőségi elő­írások betartásával jelentősen hozzájárultak abhoz, hogy a ke­nyérellátáshoz a legmegfelelőbb minőségű lisztet szolgáltassák. Különösen kitűnt a «Szombati» őrlőműszak, amely 109.3 száza-, lékos norma teljesítménnyel dol­gozott. Jó teljesítményt ért el a molnárok közül Orosz János, Hlacs Pál, Zsi'ák András. Ugyan­ebben a műszakban dolgozik Li­ker Andrásáé szitaőr, aki ugyan­csak példamutatóan végzi felada­tát. Jó eredményeket érnek el az üzem kiszerelő-részlegének dol­gozói is. A Borda-brigád 1(33.1 százalékos teljesítménnyel dolgo­zott az elmúlt dekádban. Már a 4.00 forintos liszt csomagolásával teszik meg az előkészületet az egyre növekvő szükséglet kielégí­tésére. Egy vállalat, ahol csak az ük-elnök foglalkozik a verseny értékelésével Szerdán reggel érdeklődésünkre a Békésmegyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozója, Lukács elvtárs — aki üzemi bizottsági tag is — azt válaszolta, bogy a versenyértékeléssel náluk «csal;» Sajben üb-elnök elvbirs foglalkozik. Tekintve, hogy ő akkor éppen hívói volt, a kért tájékoztatást nem tudták megadni. Vájjon hogyan néz ki ott a munkaverseny, ahol a dol­gozók^ felajánlásának értékelését ilyen «gondossággal» kezelik? Emberséges vezetést a békési tangazdaságban! Államunk tangazdaságokat lé­tesít, hogy új, szakembereink ne csak elméletben, hanem gya­korlatikig is megismerjék és elsa­játítsák a nagyüzemi gazdaság vezetését, irányítását. Ezzel a cél­lal létesítette államunk a békési tangazdaságot is az elmúlt év szeptemberében. A gazdaság az­óta már eredményeket is ért el. A vetéstervet pontosan teljesítet­ték, most az aratással is határ­időre végeztek. A kevés eredmény mellett ko­moly hiányosságok vannak. A ku­korica kapálása pl. igen elma­radt a tavasszal. Az első kapá­lást csak júniusban tudták elvé­Dobóék igyekeznek «jó embe­reknek» feltűnni. Takarékoskod­nak. Minden hónapban 25—30 ezer forint béralap megtakarí­tást érnek el. Persze, arról nem igen beszélnek, hogyan érték ezt el, hogyan dolgoztatják a dolgo­zókat időbérben. Kevesebbet ad­tak így a dolgozóknak, akiket időbérben dolgoztattak a telje­sítménybérezés helyett a kuko­ricakapálásban. De nemcsak így «takarékoskodnak», hanem a nor­mák eltitkolásával is becsapják • dolgozókat. Ha jobb esetben gezni. Ezzel bizony több mázsa kukoricát vesztettek, ami több ezer forint kárt jelent államunk­nak. De ez a lemaradás nem vé­letlen volt. Az olyan vezetők, mint pl. Dobó Márton főagro- nómus — aki Szeged környékén volt főintéző —, meg Andrássy Béla főkönyvelő nemcsak rosz- szul, hanem népellenesen dolgoz­nak. Elfeledkeznek arról, hogy ma már államunknak az a célja, hogy elsősorban a dolgozó em­berek életét tegye szebbé, könv- nyebbé, nem úgy, mint a rég? urak, akik nyúzták a munkáso­kat. a normát meg is mondják, azt már nem nyilvánítják ki, hogy a kereset mennyi lesz. Úgy gon­dolják, úgyis ők számolnak, any- nyit fizetnek, amennyit akarnak. Bajosan akadha a gazdaságban két ember, aki a munkájáért já­ró fizetést előre tudná kiszámol­ni, hiszen nem tudhatja, meny­nyit fizet majd ezért a könyve­lőség. Megtörténtek olyanok is, hogy a szénakaszálásban azok az emberek sem kerestek többet, akik 250 százalékot értek el, mint akik 80—100 százafékra teljesí­tették napi normájukat. Iíiilönkosstos vesetők Az, hogy mennyire a «dolgo­zókkal éreznek» Dobó Márton és társai, bizonyítja a dolgozók el­látása is. Az üzemi konyha ugyan megindult, de lányér vagy kanál nincs elegendő. Most a munka dandárjában 200—250 ember is dolgozik és mindössze 50—60 tá­nyér áll a dolgozók rendelkezé­sére, de a munkahelyekre — aho­va az ebédet kiviszik, — több esetben megtörténik, hogy «el­felejtik» kivinni a tányérok egy- részet. És igy azon kívül, hogy az edények piszkosak, egy-egy tányérból 5—6 embernek is kell enni. De ezen kívül az ételnek a minősége is . rossz. Megtörtént, hogy a 70 személyre főzött hús­levesbe 50 dkg tésztát tettek, a hús pedig ehetetlen volt. Persze, ez a munka rovására is ment. Mikor a dolgozók panaszt teltek a vezetőségnek, még az igazgató elvtárs is azt állította: ehető volt az étel. Lehet, hogy az, amit ő evett, az lényleg jó volt, hiszen Hamis takarékosság az irodai személyzet részére kü­lön főznek, vágj« az ételnek a legjavát rakják félre. Elekné — a főszakács — méltán kedves Dobó Mártonnak, hiszen az telte meg főszakácsnak anélkül, hogy az üzemi bizottság, vagy a párt­szervezet véleményét kikérték volna. Elekné a munkásokkal nem törődik, úgy mondja: _»jó az éhes gyomornak a rossz étel is.« Fizetett kiruccanások De nem mindenkor ilyen taka­rékosak a gazdaság vezetői. Ist­ván István, Szálkái István, meg Enyedi Lajos — Szilasi Lászlóné politikai felelős «kedvencei» — még az ellógott napokért is meg­Kommunisták ! Pártbis Ezen a «tű rhe te Uen helyze ten hamarosan' változtatni kell a bé­kési tangazdaságban. Elsősor ban a gazdaság kommunistáinak, a becsületes dolgozóknak kell har­colni azért, hogy a tangazdaság valóban betöltse szerepét. De az illetékeseknek is hamarosan in­tézkedni kell, hogy ne olyan em­berek irányítsák, vezessék a gaz­daságot, akik nem élnek együtt a dolgozókkal. akik nem harcolnak kapják a fizetést. Ha a brigád­vezető nem írja alá a munkala­pokat — a nem teljesített mun­kákért — Bognár József agronó- tnus aláírja. így aztán kifizették azokat a kocsmában eltöltött na­pokat is, amiért a gazdaság be­csületes dolgozói jogosan hábo­rodtak fel. Vagy mikor Z. Be- reczki — a híres harácsoló ká­lók — trágyát hordott a gazda­ságban, jól túlfizették. Nem is csoda, hiszen Dobó Márton és társai tartoznak neki a jó ebé­jiekért, vacsorákért. De ezenkí­vül jóbarátok is, hiszen egy hely­ről kapják az «útmu'.a'ást», együtt hallgatják Z. Bereczki Sándorok­nál rádión keresztül Amerika Hangját. ottságok ! Ébredjetek ! a dolgozók szebb, könnyebb éle­téért. Igen komoly hiányosság, hogy a községi és a járási pártbi­zottság tudott a gazdaságban tör­tént súlyos hibákról, mégsem Lett eddig semmit. Nem sértheti meg a dolgozók jogait, nem csalhatja meg a munkásokat, a nép álla­mát senki büntetés nélkül. LIPCSEI MÁRIA )

Next

/
Thumbnails
Contents