Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-24 / 172. szám
Világ ppo'eiárjai egvesüljetek!-------------------------------------------\ „ Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet?“ A Pravda vezércikke Minden cséplőbrigádnak V.______ J T TS ÁGÁ N A K LAPJA 1953 JÚLIUS 24 , PÉNTEK Ára SO fiitér IX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Termelőszövetkezeteink gazdálkodjanak az alapszabály szerint Az ulolsó holdat aratjuk a gabonából, kereszt a keresztet éri termelőszövetkezeteink földjein. A szorgalmas munka jó terméssel fizet Nem ritkaságszámba megy és öröm hallani, mint pl. a sarkadi «Dózsa» tsz-ben, hogy az egy irányban vetett ősziárpa holdanként 10 mázsával, a kérész tsorosan veteti pedig 18 mázsa 40 kilóval fizetett. Az elsőnapi cséplések a kenyérgabonánál is azt mutálják, hogy a felszabadulás óla eltelt idő alatt legjobb termésünk ebben az éviién lesz. Termelőszövetkezeteink tagsága jogos reménykedéssel számolja, hogy mennyi lesz a jövedelem, mennyi jut egy munkaegységre. Van mit számolni és lesz mit osztani. Különösen ett, ahol a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta sokoldalú lehetőséget jól használlak ki, mint a gyulai «Petőfi» tsz-ben, melynek csak a korai zöldségféle közel félmillió forintot jövedelmezett. Máshol a nagyüzemi állattenyésztés mutatta meg, hogy gondos és lelkiismeretes munkával alapja tud lenni a tagság boldogulásának. A példák sokasága bizonyítja járásainkban, községeinkben, hogy azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik derekasan kivették részükét a munkából, nem marad üresen a kamrájuk. Demcsák János, a nagyszénási «Dózsa» tsz tagja eddig 322 munkaegységet szerzett, októberre pedig négyszázat teljesít. Számítás szerint Demcsák elvtárs 18 mázsa 20 kiló búzát, 5 mázsa árpát, 18 mázsa kukoricát, 4 mázsa szénát, GO kiló cukrot, 3500—4000 forint készpénzt visz haza. A tények, a valóság igazolja mindenütt, hogy mennyivel előnyösebb a szövetkezeti gazdálkodás, hogy mennyivel többre képes a közös munka még akkor is, amikor szövetkezeteink irányításával, ßcj lesz lésével kapcsolatban igen sok biliül elkövettünk. Kétszeresen tudjuk szilárdítani, erősíteni szövetkezeteinket, ha jól használjuk fel, kellpen értékeljük azokat az óriási kedvezményeket, amelyeket kormányunk az elemi kár figyelembevételénél, laz idei gabonabeadás teljesítése után a beadási hátralék és a kártérítés elengedésén, az ezévi beadás 10 százalékos mérséklésén keresztül biztosít termelőszövetkezeteinknek. Kormányunk programmja, különösen Rákosi elvtárs budapesti beszédé óla lendületesen halad a munka termelőszövetkezeteinkben. Egyre többen vallják termelőszövetkezeteink sokezres tagjai közül, amit Dani Mihály, az okányi «Uj Élet» tszcs tagja így fejez ki: «Nem vagyunk olyan könnyelműek, hogy akkor hagyjuk itt csoportunkat, amikor a küzdelmes munka és a ke-* meny harc árán elértük a boldogulás útját s bőven van mit osztani munkánk lilán.» Hiba volna azonban, ha termelőszövetkezeteink vezetői megfeledkeznének a vezetési munka hibáiról, nem javítanák az irányítás módszerét. Számtalan esetben és helyen megtörtént, hogy a különféle munkák megkezdésénél, végzésénél nem hallgatták meg a tagságot, a tagság kezdeményezései, javaslatai, észrevételei ezá'tal ne,m érvényesültek a szövetkezet munkájában. Emiatt kevés befektetéssel megvalósítható lehetőségek maradlak kihasználatlanul, máshol meg olyan dolgokat akarlak megoldani, amire nem futolta a szövetkezet erejéből. Tanácsaink mezőgazdasági osztályai is sok esetben a meggyőződés, az adottság és lehetőség helyes felmérése nélkül erőszak»'tálc rá szövetkezeteinkre a különféle termelési, beruházási fe'a aló', at. Termelőszövetkezeteinkre is vonatkozik Nagy Imre elvtárs megállapítása: «addig nv u,t ízkodjunk, ameddig a takaró ér». Minden lehetőség megvan arcra, hogy termelőszövetkezeteink modern nagyüzemmé fejlődjenek, de ennek alapját termelőszövetkezeteink tagságának a jobb munkán, a terméshozam állandó emelésén keresztül kell biztosítani. Többet kell tenni, jobban kell dolgozni minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, elsősorban a saját és családja érdekében. A kölegyáni «Kossuth» tszcs tagságához hasonlóan kell dolgozni a termelőszövetkezeteknek, akik már teljesítenék beadási kötelezettségüket, pár napon belül befejezik a csép'ést, egyidőbeji végzik a tarlöliánlást, másodvetést, kapálják a répát éá a ricinust. Pártbizottságaink, pártszervezeteink, a kommunisták, termelőszövetkezetek vezetőinek feladata, hogy er-, re mozgósítsák a szövetkezet tagjait, arra, hogy jobb munkával harcoljanak a programúi megvalósításáért, saját felemelkedésükéi t a ni ind szebb éleiért. Farkas Sándor. Az Országos Béketanács ülése Az Országos Bélretanács csütörtökön délelőtt kibővített ülést tartott a parlamentben. Az ülésen, megjelent Andics Erzsébet, Kossut- dijas akadémikus, az Országos Bé- tanács elnöke, Lukács György Kos- suth-dije.s akadémikus és Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagjai, Mihálvfi Ernő és Nánási László, az Országos Béketanács alelnöloai, Banke Valéria, az Országos Bókotanács titkára, üósztvett az ülésen Kristóf István, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Páitja Politikai Bizottságának tágja, Hónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke, Szabó István altábornagy, Bátruk Lajos, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Vass Istvánná, az MNDSZ főtit— kára, Vető Lajos és Dezsőn László evangélikus püspökök, Boiesztóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke, OsztrovSzki György, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kónya Lajos Ivossuth-dijas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Aczél Tamás Sztálin-dijas és Koseuth-dijas iró, Veres Péter két- szeies Kossuth-dijas iró, Csók István Kossuth-dijas festőművész és Kisfaludi-Stróbl Zsigniond kétsae- les Kossuth-dijas szobrászművész, Palló Imre. Kossuth-dijas operaénekes, Bulla Elma színművésznő, Gazda Géza Kossuth-dijas üzemvezető, Deák János Kossuth-dijas művezető, Szöozoi Sándor Kossuth- dijas sztahanovista kovács, valamint a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet számos más képviselője. Az Országos Béketanács vendégeként részt vett az ülésen Armando Carvajal chilei bókoharcos, karmester és felesége, Blanca Hauser operaénekesnő. Az ülést Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja ny itotta meg-. Hangsúlyozta, hogy az ülés feladata a Béke Világtanács budapesti ülése utáni feladatok megbeszélése. tásuk lehet: meg teljesebbé teszik az Egyesült Államok vezető köreinek msír most is tapsisz- (alhntő nemzetközi elszigetelődését. Andics Erzsébet hangsúlyozta, hogy a népek saját tapasztalataikból tanulják meg igazán, ki akarja valóban a békét, ki harcol a béke megszilárdításáéi!. a nemzetközi feszültség enyhílésé- ért. A Szovjetunió az utóbbi ülőben egész sor nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezéssel tett tanúbizonyságot őszinte békeaka- raláról, s a népek szerte a világon örömmel fogadták ezeket a kezdeményező lépéseket, amelyek valamennyi nép alapvető érdekeit szolgálják. A népek biztonságának ügyét szolgálta a nemzetközi imperializmus, a háborús körök ügynökének, Ilonjának leleplezése is. Mindezeknek az erőfeszítéseknek eredménye kelen még nagyobbra nő mi :<’e ü t a békemozgalom — hangsúlyozta Andics Erzsébet. — Ezt tapasztaljuk mi, magyar békehnrecsok is országunkban. Mindent megteszünk, hogy- a békemozgalmat hazánkban még jobban fellendítsük. Ebben a küzdelemben hatalma» segítséget kaptunk pártunk cs kormányunk bölcs intézkedő ei- vcl. Pártunk és. kormány un k politikája a béke politikája, mert országunkat, a béke országát, a béke világfrontjának fontos szakaszát még erősebbé, még rendíthetetlenebbé teszi. Andics Erzsébet befejezésül hangoztatta, hogy a magyar békeharcosokra a párt és a kormány- új intézkedései fokozott feladatokat rónak, különösen a fel- világosító munka terén. Tömörüljünk még elszántakban a béke ügye, a Béke Világtanács mügéi Támogassuk még jobban pártunkat és kormányunkat! Dolgozzunk még jobban, legyünk még jobb katonái a béke ügyének, amelyről ma jobban tudjuk, mint tegnap és holnap többen tudják majd, mint mit, hogy legyőzhetetlen ! — fejezte be Andics Erzsébet beszédét, amelyet a jelenlévők hosszantartó, nagy tapssal fogadtak. « * * A beszámolóhoz számosán hozzászóltuk, majd Péter János református püspök mondott elnök« zárszót. Hangoztatta, hogy a felszólalók valamennyien magúkévá tették a Béke Világtanács felhívását, mórt in agukévá telte ezt a felhívást egész dolgozó népünk. As Országos Bóketanács idősének különös jelentőséget adott, hogy a 'Béke Világtanács budapesti ülése után, pártunk és kormányunk új, a dolgozó nép javát az eddigieknél még fokozottabban szolgáló intézkedéseinek megjelenése után zajlott! le. fíp-» ]>en ezért fontos, hogy a magyar bókeliarcosok fokozzák tevékenységüket. Abhoz, hogy dolgozó népünk valóban jól tudjon élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány új intézkedéseiben kapott, s hogy mindebből népünk számára egvre több jó származzék, járuljon hozzá á mi személye« munkánk ós l,élrebizotts ágaink to- vélreny-sége is — mondotta befejezésül Péter János. Andics Erzsébet Kossuth-dijas akadémikus beszámolója A megny itó után Andics Erzsé- bet Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke számod be a Béke-VHágtanács budapesti ülésérpl és a magyar békém «izgalom feladatairól. — A világbékemozgalom rövid pár esztendő alatt nagy erőfeszítések erednie nyeképon hatalommá vált, — mondotta Andics Erzsébet — olyan hatalommá, amellyel számolnia keli barátnak és ellenségnek, olyan hatalommá, amely döntően tudja befolyásolni a világpolitika alakulását. Ezt szögezte le, s ezt demonstrálta a Béke Világtanács budapesti ülése. A továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a Béke Világtanács ülése szervezeti és politikai téren egyaránt újat adott. Azok, akik a bécsi kongresszuson még csak mint megfigyelők, érdeklődőit vettek részt, eljöttek Budapestre is, de itt már Tevékenyen kivették részüket a munkából. Megjelenésük azt jelentette, hogy nemcsak érdeklődnek immár, hanem aktív részesei, vezetői lettek a szervezett nemzetközi békemozgalomnak. Politikai téren is sok újat hozott a budapesti ülés. Bcszámol- hatotl az eddig elért nagy sikerekről, a tömegpusztításra alkalmas fegyverek használatának, 'a háború kiszélesílésének megakadályozásáról, — a nemzetközi politikában mutatkozó enyhülésről, amelyek jelentős részben a nemzetközi békemozgalom egyre erősödő tevékenységének eredményei. Mindenki előtt világos lett, hogy a békés lárgyalások, kölcsönös engedmények, megegyezés útján a nemzetközi politika összes vitás kérdését ineg lehet oldani — hangsúlyozta Andics Erzsébet. A továbbiakban rátért arra, hogy a Béke Világtanács budapesti ülése nemcsak nagy nemzetközi ‘ esemény volt, hanem ugyanakkor nagy magyar nemzeti esemény is: békemozgalmunk eredményeinek elismerése, a népek rokonszenvének megnyilvánulása. Még rendíthetetlenebb lett népűnk bizalma és hite abban a meggyőződésben, hogy a béke- mozgalom legyőzhetetlen. A Béke Világtanács ülésének hatására körülbelül százezer békevédelmi szerződés jött léire csak a terménybeadásra vonatkozóan. Andics Erzsébet köszönetét mondott mindazoknak, akik jó munkájukkal hozzájárultak a budapesti ülésszak sikeréhez, majd a továbbiakban a Béke Világtanács ülésének nemzetközi visszhangjával foglalkozott. A békemozgalom erősödését, növekedését mutatják a IV. Világifjúsági Találkozó előkészületei is. A magyar békeharcosok kötelessége mindent meglenni annak' érdekében, hogy a nemzetközi lié- ktniozgalomnak ez az újabb hatalmas megnyílván ulása a testvéri román nép fővárosában, minél eredményesebb, minél nagyobb legyen — állapította meg Andics Erzsébet. A továbbiakban a béke ellenségeinek újabb mesterkedéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a békemozgalom nagy eredményeinek nem szabad elkápráztatnia a békeharcosokat, nem szabad elfeledniük, hogy az ellenség nem alszik, nem tette le a fegyvert. Nem volt véletlen, hogy éppen a Béke Világtanács ülésének idején rendezték meg elvetemedett provokációikat: a délkoreai kormány aljas támadását a fegyverszünet megkötése ellen, a berlini fasiszta provokációt, a Ro- senberg-házáspár kivégzését. Ezek a módszerek senkit nem győznek meg arról, hogy az Egyesült Államok kormánykörei békét akarnak — mondotta Andics Erzsébet. — C=ak ellenkező ha
