Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-18 / 167. szám

1953 július 18., szombat l/iUatsauUt Hépe A dolffozökról való stoiidoskodás IM-tw-Jí feladata a dombegyházi állami gazdaság vezetőinek is { mltMenre bürokrata A dombegyházi állami gazda­ság nagy búzatábláin néhány nap múlva túlérett lesz*a gabona, pe­regni kezd, ez pedig nagymérvű szemveszteséget jeleni. Jelsza­vunk: Mindent el kell követni, hogy egészévi fáradságos mun­kánk eredményét veszteség nél­kül, gyorsan takarítsuk be! Ez vonatkozik a dombegyházi állami gazdaság vezetőire és dolgozóira is egyaránt. Mi hátráltatja hát mégis a gyors aratást, betakarí­tást a gazdaságban? A választ könnyű megtalálni. Hiányzik a dolgozókról való gondoskodás Hiányzik a vezetőség és a dol­gozók szoros kapcsolata, a dol­gozókról váltó gondoskodás s a dolgozók közötti poliiikai felvi­lágosító munka. A vezetők nem­csak a dolgozóktól szakadlak el, hanem egymástól is. Az igazgató r's a személyzeti előadó elv társak is ritkán keresik fel a dolgozó- ki t munkaterületükön. A dolgo­zók látják őket minden nap, — de csak valamilyen közlekedési járműn, kocsin, vagy motorke­rékpáron elsuhanni. Ha ritkán mégis kimennek közéjük, jogos panaszaikat meghallgatják ugyan, <!c az elintézve soha nincs. Ez hozza magával a szervozettensé- Iget a munkaterületen, az étkezés­nél, « bérkifizetésnél. Sok a pa­nasz a dolgozók részéről az üze­mi konyhára. Az étel, ha egyik nap minőségileg megfelel, keveset adnak belőle, ha pedig eleget ad­nak, akkor nem megfelelő a mi­nősége. De felmerülnek olyan hi­ányosságok is, hogy nem tudják az üzemi konyhán, hány főre. főzzenek', így történt meg az is, Elfojtják a bírálatot hogy július 12-én 60 dolgozó í Érdekes levelet hozott- a posta. Nagy Lajos elv társ Szeghalom- nem kapott ebédel, 14-én 24 dől- * róí a következő sorokat irta szerkesztőségünknek: gozónak nem jutóit hús és ke— j »Édesapám 1040 juirus 11-on íratta at a hazát édesanyámra, mér A dolgozók egyrésze el- \ özv- Xagy Janóméra. Az adásvételi szorzóé ód Gulyás Károly, mo­ment haza, de aki iU maradt, az I vezető jegyző készítette of, volt az egyik tanú és volt­, , „ „ .. egy másik tanú is. Apáin 1949 augusztusban meghalt, a hagyatéki sem dolgozott elicsep jókedvvel. | is megtöl4it. 1951-ben éutek öltem a gyula, közjegyző­I súgón dr. Diósi közjegyzőnél az i leték-fizetése iránt, azt mondta: ., , ___ ., . ... ,, í a szarződésnek nincs semmi nyoma. Ónodi Gábor, a brigád egyik ez .j()0 arató egészségét veszélyez» s dolgozója felszólalt az üzemi konyha hiányosságai ellen, ezért a vezetőség fegyelmi elé állította. Ez nem más, mint a dolgozók bírálatának elfojtása. Ugyancsak 14-én egy lajl víz poshadt voll, telte. Nem gondoskodtak arról, hogy az ivóvizet legalább félna­ponként kicseréljék; A szervezet- { lenség hiánya mutatkozik mqg a ; bérezés terén is. j Rossz a munkaszervezés, nem fizetik ki rendesen a béreket A brigádokban több helyen nincs munkacsapátveze,tc., így nincs, aki rendszeresen nyilván­tartsa a munkacsapatok teljesít­ményét. Sok holyep nem tudják a normát sem, nem tudják, meny­nyit keresnek naponta. így nincs, ami ösztönözze őke.l a nagyobb teljesítmény elérésére. Teremtsék meg az összhangot a vezetőségben J 1953 június 24-én édesanyámat- a helyi tanácshoz hivatták, kö- | zölték velő, hogy az 1949 éta ionná-ló illetéktartozás kamatával t együtt 900 forintra emelkedett, s ezt két nap a att fizess© ki. -Km. * én 26-án egy levélben halasztást é, egv esekkszánilaszámo-t kértem ! a bíróságtól, hogy július elsején kifizethossem. A inni napig nem kaptam meg. Édesanyám július 10-én Gyulán személyesen fizette bo as; ö-szeget és megkönnyebbülve ment át a telekkönyvi hivatalba. Ot azonban mogá.lapították, hogy a szorzódéi rossz, mórt nőni közjegyző v.^y ügyvéd csinálta, hanem csak egy vezető jegyző. Amikor édao Vannak olyan hibák is, hogy J anyáin sérelmezte, hogy mindezt négy évre rá ke tett megtudni*., egyformán végzett munkáért nem ♦ ©zt a vá.aszt kapni: »Ná, ezt a pénzt sárba dobta;. Az egyik tiszt­* viselő azt tanácsolta; menjen egy ügyvédhez, Írasson egy szerző­dést. Ö kitűz egy újabb tárgya-ást, melyre meg kell hívni az ,. , , » összes érintett teleket, 11 személyt, kiszáll és meeeitá a tár­to,' °!nia. 11,U11 "* )an’ °'m‘l I gyalást. Ha nőni tud eljönni 5 testvérem Budapestről, két ÍV 1 test­ié .jesi Iméntivé -dolgoz ak. Kisüt vglt2,nl Dunántúlról, akkor Írassanak meghatamazást valamely ügy- Mihály 9 napra 206 forintok Hocz • védné!, vagy közjegyzőnél és bízzanak meg va okit kép. i seiet ük - Mihály 315.50-et. Ónodi Gábor j kel. (Azt nem tudom, hogy apámmal, aki meghalt, hogyan pedig 340 forintot kapóit. | akarja aláíratni.) Erre az időre pádig édesanyáin szerezze be a kö­vetkező iratokat: az összes, ezzel az üggyel kapcsolatban kiadott egyforma bért kapnak. Kiss Má- | tvás, Hocz Mihály, Onódi Gábor í A pártszervezet és a gazdaság- veze,tőség között sincs meg a kellp kapcsolat, nagyrészt éppen ebből adódik a dolgozókról való gondoskodás elmulasztása is. Jó lenne, ha a vezetőség tanulmá­nyozná a Szabad Nép június 21-i vezércikkét és annak szellemében változtatna magatartásán.’ Be kell fejeznünk az aratást minél hamarabb, hiszen az egész ország kényeidről van szó. A határozatokat; a tanács igazolását arról, hogy több mint három éve lakja a házat; hagyatékátadó végzőst, igazolást arról, hogy a házat nein államosították. Édesanyám okkor megjegyezte: hogy lehet ma , . , , , ,, z így bánni egy dolgozóval? Entí a tisztviie.ö azt felelte: »Kőiéin dot a dolgozok ellátására, hall- | éll 35 évo dolgoz(>m ltt> talán csak értek hozzá«. dombegyházi állami gazdaság ve-' zetősége fordítson nagyobb gon­aki ©gesz nepvan- nekünk gassa meg problémáikat és in- J , . ... ... , . j lehat e.telik négy ev, jón egy bürokrata, all tézze is ej azokat. Dolgozzon | d-orlást, egy csomó iratot, újabb pénzkifizetést akar szorosan együtt a vezetőség a f elég volt ebből.« dolgozókkal, kölcsönösen segítsék j A leírtak alapján arra lebet következtetni, hogy a gyulai egymást munkájukban. Csak így ! telekkönyvi hivatal egyik tisztviselője a tegeUzántebban a követ­. J kezőket határozta, el magában: kb, l a leiví l teljesíteni, a min- j Mindent elkövet, hogy a dolgozóknak minél több keserűséget denn-api feladatokat végrehajtani. ♦ hozzon MEDVE MÁRIA jUßidi kúMekUikófO, í$Aj. HtúAc&ía Az utóbbi napokban új jelsza­vait kente Lk fel a Mczőberényi >lt'Aldi Szövőgyár falaira. Va­lamennyi a jobb minőségért fo­lyó harcot hirdeti. «...Minden örit- tudatos munkás... vigyázzon minőségre és ne tűrje a selajte gyá tásl» — hangzóit a párt szai- va. S a kattogó gépek zajában eleven valósággá lesz a kormány programúi ja, Rákosi elvtárs szil­va. Az Alföldi Szövőgyár eddig sem szégyenkezett a minőségért Júniusban minőségben 96.3 szá­záéból érlek el, reklamáció sem vo t a leszállítóit áruval kapcso­lat ián. De amikor pártunk, kor monyunk elhatározta, hogy a dolgozók fokozódó igényeit ki kell • elégíteni, megértetlek: ez rájuk is vonat * . ko::ik. Mint ahogyan ők, masok sem szeretik; ha szövési hiba van a kabátban, vagy a szoknyában. Alihoz, hogy a mind nagyobb mennyiségben, bővebb választék­ban áruházakba kerülő ruhák anyagának minősége is kifogás­talan legyen, nekik is jobban kell dolgozniok. Elsősorban a géphibából eredő szövési hibá­kat kell csökkenteni. Mert bi­zony június utolsó dekádjában 1072 méter nyüst emelési hibá­ból lett «csíkos» és a regulator hibából «létrás», a fonalszín ke­veredéséből (olajosodás) pétiig június második dekádjában 1735 méter. Nem kevés ruhának való ez, amely minőségben csak a II., III. és IV. osztályzatot érte el. És felkerültek a jelszavak. Szö­vőnő, művezető, minőségi ellenőr Isarcba indult a még jobb minőség­ért. A minőségi ellenőrök röglön jelzik a főművezetőnek, hogy gépcsoportjukban melyik dolgozó gyártott hibás árut. A főműve­zető műszakváltáskor a műveze­tőkkel, szövőnőkkel együttesen megállapítják a hiba okát, s azon­nal intézkednek a gép kijavítá­sára. De munka közben is. .1 íi- lius 15-én a 16-os gépen például nyüstemelési hibából a szövet «csíkos» lett, a művezető gyor­san cselekedett és újra I. ősz Oi­ly ú áru került ki a 16-os gépből is. Korábban az volt a szokás az 2. Fittyet hány a dolgozók bírálatára, az új kormány prog­ram injára és továbbra is abban a szadamben dolgozik, amit 35 év© folytat s amit Nagy Iuu© elv tára így kifogásolt: »Súlyos *s jogos kifogás alá ©sík a hivatalainkban ős közintézményeinkben, tűrhetetlen, durva, rideg és leik eben magatartás, ahogyan iievcs- bajos dolgaikat- intéző, egyszerű .polgá okkal.eg © lyj okralák bánnik. 3. Arra törekszik, hogy a dolgozóknak a/, ügy elintézése minél több pénzébe kerüljön. 4. Mindent megtesz azért, hogy lejárassa a jól dolgozó, rég: üzemben, hogy a budapesti Pa- S mutlextilművektől érkezett'fonál- | értelmiségiek becsületét, nal» csak 20 százalékát ellenőriz- f 5- °«lül -tűzte ki> minél ÍoW>ftn meggyűteltesse a dolgozókká lék, .s így előfordult, hogy a f *népi demokráciát. , ;. * A dolgozok . es a . szerkesztős© g felhívjak az illetekeeek figyelmet Üzv. Nagy Jánosné ügyét most mát bürokrácia mentőse u, sürgő­j sen intézzék el. A négy évi huza-vorráért járó kamatokkaf, költségek- { (feer a bürokraták hibájáért ne a dolgozót büntessék. ♦ Tóth Géza. mát. Ugyanakkor felkérlek a fo­nalszállító üzeni dolgozóit, hogy _ , ,, , , . _. „ ,, , , , , R békéscsabai „öar® tsz behozza az elmaradást színkeveredés szintén a minőség rovására ment. Most minden lá­dát megvizsgálnak, s ezzel csök­kentik a színkevert csévéli szá­ők is sokkal jobban ügyeljenek a minőségre, hiszen ezzel nem­csak az ő munkájukat könnyítik meg, hanem a dolgozók jobb minőségű áruval való ellátását is elősegítik A Pamuttextil dolgozói ezt meg­ígérték. Mint minden üzemben, az Al­földi Szövőgyárban is voltak, akik csak a norma százalékos teljesítésére törekedtek. Keveset gondoltak a minőségi-e. így volt ezzel P. Kiszely Zsuzsa is. Bár- száz százalékon felül teljesítette rendszeresen tervét, de egy-egy dekádban 100 méter selejtes árut is gyártott. Minőségben alig érte el a 86 százalékot. Egyesek azt mondták: et kell küldeni az üzemből. Mások: a mi hibánk is. Míg végül Dezső István főmű­vezető türelmesen megtanította a különböző munkafogásokra. S ma P. Kiszely Zsuzsa 99.8 szá­zalékos minőségi áiyíl termel. Ma már nem nyugszik bele a «szál- törés»-be, hanem rögtön kijavít­ja a hibát, hiszen 9 száltörést, ha benne hágj7, másodosztályúvá válik az áru. Ha viszont gondo­san ügyel a minőségre, akkor ez löbbkeresetet is jelent számára, mert a jobb munkál, jobban meg is fizetik. A közös akaratnak meg is lett az eredménye. Július első dekád­jában a «létrás» és «csíkos» áru 754 méterre csökkent. Július első dekádjában 97 százalékos minő­ségi munkát értek el az üzem dolgozói. így váltja valóra a kor­mány programmját az Alföldi Szövőgyár kollektívája. (Cserei) A békéscsabai «Előre» tsz ed­dig eléggé el volt maradva ja munkával. Mosl azonban hama­rosan befejezik az aratást és hoz­zákezdenek a csépléshez. Javul a családtagok bevonása is a mun­kába. Jobban kihasználják a gépeket, mint eddig, hogy mi­nél kevesebb szemveszteséggel tudják betakarítani a szép ter­mést. A dolgozók nagy , örömmel fogadták a hátralékok ellörlésél és a beadási kötelezettség csök­kentesét. Rákosi elvtárs július 11-i beszédében elmondotta, hogy az új intézkedések nem terme­lőszövetkezeteink gyengí té sé re: hanem ellenkezőleg, azok meg­erősítésére szolgálnak. A becsü­letes Isz-lagok igyekeznek is mi­nél jobban megerősíteni szövet­kezetüket. Tudják, ha löbbet ter­melnek, több jut az ő számukra is. Az «Előre» tsz dolgozói is ezért harcolnak. Eagzi György, ■ Békéscsaba. Ne kullogjon as események utam a medgyésegyhási gépállomás A Viharsarok Népe aratási 11-ig befejezték A községi tanács 12-én ségi tanács újból kérte foglalkozott a medgyes- és a 12-én megtartott átszólt a gépállomás ve- a gépállomást, mert a egyházi gépállomás mun- tanácsülésen felajánlást zetőségének: a csép- dolgozók a hordást, il­letlek a dolgozó, parasz- lőgépek álljanak ki, lctve a gépek folyama­tok a közös hordásra, hogy megkezdhessék a l°s cséplését bizlosítot- Ez meg is történt. Ezek- munkát a dolgozók. t<d'- A gépállomás veze­ti tán a dolgozók köve- IT„ • , - , . ,• i mi Ugyanis községünk ver­teitek, hogy a gepekall- ... ... s e senyre hívta a raras va­jának ki a beutemzes szerint, hogy a rend©- kllucnnJ > községét, hogy létnek megfelelően, mi- au=us^us ^b-a helyeit kajával, feliária hiányos­ságait. A gépállomás dol­gozói elfogadták a bírá­latot és ígéretet tettek a munka megjavítására. Az ígéret után a köz­ségi tanács és az el­tőségc így nyilatkozott: *Mi nem tehetünk arról, hogy a medgyesegyházi dolgozók ennyire előre lenőrző szervek megái „ vannak a munkával. A . előbb eleget tegyenek l»-re elvégezzük a csép- gépeket azért nem úllí- lapitollak, iiogi a gép- peszolgáltalási kötele- lést. Ennek ellenére a tottuk ki, mert mé« állomás az ígéretének zetlségüknek és kor- gépállomás a községi nincs itt a cséplcs idei még a mai napig sem mányzatunk által bizto_ tanács letefonfelhívása je.» telt eleget. A medgyes- sí tolt prémiumot is meg- után sem telt semmi in- Gyurik János egyházi dolgozók az kapják. tézkedést. 14-én a köz- vb. elnökh, Mcügyescgyhtou

Next

/
Thumbnails
Contents