Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

2 Í953 július 17., péntek l/iUai&awlc Párt és pártépítés Az aratási verseny első járása A gyulai járás az. aratás idője, alatt elsőnek küzdötte fel magát; ■— az utóbbi értékelés ezerint. —1 a járások közötti versenyben. Ngm volt könnyű munka. A páitízer- vezetek, mint hajtómotorok dolgoz­tak az utóbbi napokban. A gazdag termés betakarítása rendkívüli jelentőségű gazdasági éa politikai kérdés, — nagy feladatot ró valamennyi kommunistára. Min­den kommunistának legfőbb kö­telessége, hogy az aratás és betakarí­tás nagy munkájában személyesen példát mutasson és bátor helyt-; állásával lelkesítse a dolgozókat.­Ehliez a nagy munkához ad se­gítséget a najiokban megjelent kor­mányprogramra és Tlákosi elvtárs­nak a pártakti vaértekezleten el­hangzott beszámolója. A pártszer­vezetek helyesen magyarázták meg, a programmot, ezért óriróí-óráia nőttek az eredmények, szárnyakat kapott a munka és gyorsan halad a gazdag termés betakarítása. A, járás területén az egyénileg dolgozó, parasztok az aratást 100 százalékig, befejezték, egyes községekben már a tsz-ek is, igy tljkigyóson 14-én a zab kivételével mindent learattak, a legtöbb helyen már a hordást is megkezdték. Ez az eredmény a kommunisták példamutatásának, a pártszervezetek felvilágosító munkájának köszönheti) A kommunisták, a pártcsoportve- zstők élenjártak a betakarítás min­den munkájában. Szorosan Újkí­gyós mögött halad versenytársa Kétegyháza is. Kótegyházán a köz­ségi pártbizottság is mindjárt az. aiatós megkezdése előtt munkater- vet készített és ez mint irány­vonal vezette végig az egész műn. kát. Az egyéni agitáció, a kisgyű- lések tartása az aratás ideje alatt is folyt. A kétegyliázi tsz-ekben a pártszervezetek úgy dolgoztak,, hogy elsősorban a kommunisták családtagjait vonták be a munkába 6 utána követték a pártonkivüíiek is. A »Népközt-,'usaság« tsz-nél mu­tatkozik lemaradás, de a hét végére itt is bevégzik az aratást. A járás területén a pártszervezetek a páit eegédcsapatáia, a DISZ-szer veze­tékre is támaszkodtak. Több mint 32 aiató-brigád a'aknlt, amelyek min­dig ott dolgoznak, ahol éppen a legnagyobb szükség van rájuk. A DISZ arató-brigádok munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a járás a héten befejezze az aratást. A dol­gozók lendületes munkája hűen ki­fejezi, hogy helyeslik a kormány programmját, s készek minden «ere- . jükkel dolgozni megvalósítása érdé-, kében. Az elmúlt héten kisgyűlé- seken több mint 660 dolgozó paraszt tett vállalást augusztus 20-ra. Vá lalták a dolgozók, hogy. beadásukat határidő előtt a cséplő­géptől a magtárba viszik. 1 Az aratás ideje alatt, — kfllö-, nősen a kormányprogramul meg­jelenése óta — a községekben fel­lendült a népnevelőmunka. Gyula­váriban arról beszélgetnek, hogy. a programm csak akkor válik va­lóra, ha a dolgozók maguk is akar­ják és támogatják. Most itt az ideje, hogy megalapozzuk a köz- ellátást. Minden percet ki kell hasz­nálni, meg kell akadályozni a szemveszteséget. Ez nem­csak nemzetgazdasági érdek, de személyes érdek is, hiszen ha tel­jesítették a beadást, a felesleget korlátlanul vihetik a piacra s na­gyobb a jövedelem Í6. A nép­nevelők felhívtak a dolgozók fi­gyelmét, hogy ez csak akkor vá­lik lehetővé, ha ezekben a napok­ban hajnaltól késő estig dolgoz­nak a földeken, ha az utolsó szemig betakarítják a dús termést. A szemléltető agitáció, a községi »Ludas Matyi«-k, a versenytáblák rendszeres friss anyaggal való el­látása, — amit pártszervezeteink ellenőriznek — hozzájárul az ara­tás sikeréhez. A járás területén nemcsak az egyéni agitáció folyik, hanem a kuítúragitáció is előbbre- vitte az- aratás befejezését. Nyoio kuítúrbrigád 22 esetben köszöntötte az arató-brigádokat, csoportokat, amelyek az aratást befejezték. Gyu­lán az elmúlt héten 106 dolgozó parasztot köszöntöttek jó munká­jukért. Telekgerendáson a »Vörös Hajnal« tsz 12 kiváló dolgozóját köszöntötték, akik megfogadták, hogy az eddiginél is jobb mun­kát végeznek. A betakarítás nagy munkájában különösen nagy szerepe van a gépeknek. Mindenegyes gép sok­sok ember válláról veszi le a ter­het. Nagy feladat hárul a gép­kezelőkre. Az eredmények a járás területén megduplázódtak volna ak­kor, ha a pártszervezetek ellen­őrizték volna a gépi munkát. Az egész aratás alatt elhanyagolták a JVctegyházi gépállomáson, da a, sza- badkigyósi gépállomáson is a két műszakot, ebből adódik, hogy a gépek tervét sem tudják teljesíteni, de ebből adódik a másodvetési terv nem teljesítése is. A járásban eddig a 11-n jelentés 6zerint 1111 holdat vetettek be. Nagy a gépkiesés. Kö­vetelje meg a gépállomás párt- ■szervezete, hogy a gépállomás minden dolgozója teljesítse a nyári tervét, mert az ő jó munkájuktól is függ a gabonacsata sikere. Ve­gyenek példát Tulkán elvtársról, aki kombájnjával minden időt ki­használ a gyors betakarítás ér- dekében, ezért még vasárnap is aratott. A pártszervezetek eegitsék gaekot a kezdeményezéseket, fordít­sanak gondot a kommunisták pél­damutatására. Váíteák valóra, hogy a kommunisták mindenütt a ver­seny élvonalában legyenek. A kormány progratrimja a ver­seny íenditőjóvó vált a gyulai já­rásban. A járási pártbizottság új formát adott munkájának. Nem a tanács feladatát végzi, hanem igye­kezik kint, a községekben felvi­lágosító munkát végezni. Munkája npm. -csupán villámai leuijrgcá, ha­nem alapos, körültekintő munka. Ez a siker egyik kulcsa. Ezt ti módszert ke'l tovább folytatni, l.ogy a további munkák, a hordás, csép- lés, gabonabegyüjtés feladatát si­kerre vigyék. Cssp'ié Etelka, B francia äsitpzsk fellsáboraitoltan tilfabczHak a július 14-5 rsudcrprcvckédú eilen Párizs. (MTI) A «l’Humanité» közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatko­zatát, amely tiltakozik a július 14-i rendőrprovokáció ellen. A nyilatkozat megemlékezik azok­ról az algíri cs francia halottak­ról, akik együtt ontották vérüket a Nation-téren a demokratikus jogok védelmében cs biztosítja azok családtagjait a francia pro­letárok és minden francia demo­krata cselekvő együttérzéséről, majd üdvözletét küldi a brutális rendőrterror sebesültjcinek. A törvénytelen provokációk nem leplezhetik annak a kormánynak gyengeségét, amely lábbal tipor­ja a nemzet igazi érdekeit. E provokációk ugyanakkor megsér­tik a népek demokratikus törek­véseit is. Franciaország dolgozói erélyes választ adnak majd a kormánynak arra a kísérletére, hogy megfélemlítéssel akadá­lyozza meg a Icgszélesebbkörű egységet és erőszakkal vessen vé­get á szabadságjogokért folyta­tott küzdelemnek. Eszközeink: még nagyobb lelkesedéssel folyta­tott egységes akció, a munkásosz­tály egységfrontjának megerősí­tése, s minden demokratikus és nemzeti erő tömörítése annak ér­dekében, hogy a kormánytól ki- kényszerítsék a hazafiak üldözé­sének beszüntetését, a bebörtön­zött hazafiak szabadonbocsátását, a polgárok életének és jogainak tiszteletben tartását. A francia nép felháborodott til­takozása a július 14-i provokáció ellen máris számos munkabeszün­tetésben jutott kifejezésre, számos üzemben és vállalatnál voltak munkabeszüntetések és tiltakozó röp gyűlések. Gyors aratás! Tarlóliántás! Másodvetés! így less még gazdagabb a kamud „Lenin“ tsz Békés megye egyik legnagyobb termelőszövetkezete a kamuti «Lenin» tsz. A környékben csak úgy emlegetik a tsz tagjait, hogy az «ötezer holdasok». De nemcsak a nagy területről ismerik, ha­nem a munkájukkal is kiérdemelték a szövetkezet tagjai a köz­ség dolgozóinak elismerését. A nagy telt kalászok őszibúzából hol­danként 14—15 mázsás termést ígérnek. Jut az államnak, jut munkaegységekre, de marad szabadpiacra is. Örömmel, jókedvvel halad az aratás. A kombájnok, araíógépek zúgása,az aratók vidám dala messze Iiaí- lik. A szántó traktor pöffögése, a vetőgépek zörgése vegyül még az aratás megszokott zajába. Ha valaki a «Lenin» tsz területét járja, a forró júliusi napon is az év minden szaka elvonul előtte. Aratnak, szántanak, vet­nek s a nem régen kelt kukoricát kapálják az idősebbek. Stefanik Andrásáé, Nagy Andrásné, Bormák Lász- lóné bizony már nehezebben hajlik a marok után, de kapálgatni bizony még szívesen kapál. Jól el is haladnak vele. Szűcs Észtéi brigádja arról nevezetes, bogy a legtöbb asszony itt dolgozik s te­rületükön inár szépen kikelt a másodvetósű kukorica. Csaknem térdig ér. Megekézték, most kapálják. ígér holdanként legalább 15—17 mázsát. Bizony, jó lesz ez, hiszen kell a sertésnek, meg ez után beadás sincs. A vetés most is folyik. Az araíógépek után a kévéket a lá­nyok, fiatal asszonyok gyorsan rakják keresztije. Igyekeznek, mert a nyomukban jár a gereblye is. Ezt a területet azután éjjel fel is szántják. A reggeli órákban, mikor még nem lehet aratni a har­mat miatt, vetnek. Erről beszél Polgár Lajos brigádvezető is. — Minden percet ki kell használni, mert az idő sürget. Ha­ladnia kell az aratásnak is, nehogy elperegjen a gabona, de a szántással, vetéssel is igyekezni kell, míg a föld nem szárad ki. Polgár Lajos brigádjában is úgy szervezték meg a munkát, mint Szűcs Eszter brigádjában, hiszen a két brigád párosverseny­ben van egymással. A Szűcs- és a Polgár-brigád példájára a többi brigád is így végzi a munkát. — Az elmúlt évben nem a legjobban haladt minden, — mondja Czirpák Sándor. — Elmaradtunk a gereblyézéssel, nem tudtuk felszántani a tarlót. Ennek most érezzük a kárát. Cukorrépát vetettünk a tarlóba és bizony a tavaszon alig tudtuk kitisztítani a gyomtól. Kevesebb is lesz rajta 10—15 mázsával, mint a nyáron felszántott földben. Voltak azért olyanok most is, akik idegenkedtek a tarlóhántástól, meg azt mondták, hogy a tarlóvirág jó lesz a melleknek. — Ha szán tartanul hagyjuk a földet, többet veszítünk, mint amit a mézzel nyernénk — mondta Hídvégi János tsz-tag. Idős, tapasztalt ember, ismeri -a földgt. Már többször elmondta a ta­goknak, mikor arról beszéltek: minek szántják fel a földet, hogy a mostani jó termésnél nem állhatnak meg. — A kitűzött célokat, a tervet, a programmot — magya­rázza — csak úgy valósíthatjuk meg, ha a 15 mázsás búzatermés helyett jövőre 17 mázsát takarítunk be, vagy 40 mázsás kukoricatermést érünk el. Ennek az alapjait pe­dig már most rakjuk le, ha idejében felszántjuk, tárcsázzuk a tarlót. Kezdetben a brigádtagok arra hivatkoztak, hogy kevés a munkaerő, nem tudnak vetni. Az en^jjereknek aratni kell, nincs, aki a Vetőgéppel menjen. — Mi is el tudjuk azt végezni, nem ijedünk meg attól a munkától sem — mondták az asszonyok. Jvnap Vincéné, Németh Juliska és a többiek becsülettel megálltak helyüket a vetőgép­nél. Az ebédfőzésre nincsen gondjuk, hiszen üzemi hómban főz­nek. Van miből, disznót, birkát, most egy borjút vágtak le enge­déllyel. A jó munka után bőséges osztalék jut a tsz tagjainak. És minden lehetőség megvan arra, hogy jö­vőre még jobb eredményeket érjenek el, hiszen államunk több gépet, több segítséget ígért a tszek-nek is. LIPCSEI MARIA. Az első villanyekétöl az elektromos automata keltetőig V. I. Lenin már «A kapitaliz­mus fejlődése Oroszországban» című művében, amelyet 1896 és 1899 között írt, rámutatott a villamosenergia alkalmazásá­nak fontosságára a mezőgazda­ságban. Alig ért véget a pol­gárháború, a szovjet nép még az intervenció ütötte sebeket gyógyította, amikor V. I. Lenin utasítást adott a villamos-szán­tás kísérleteinek megkezdésére. Lenin elvtárs 1921 október 22-én, a Moszkva közelében fekvő Butyirszki falu halárá­ban megtekintette az első vil­lanyeke próbaszántását. Lenin nagy érdeklődéssel figyelte a villanyeke munkáját. A Lenin jelenlétében kipró­bált gép — ma látjuk ezt csak igazán — igen kezdetleges volt. Mégis drága emlék marad az a kísérleti szántás, amelynek minden barázdája örömmel töl­tötte el a jelenlévők szívét. Az a vaRanyeke az első lépés volt azon az úton, amely elvezetett a villany trak tor és a villany­kombájn korszakába; a szov­jet villamosítás mai, a kom­munizmus felé haladó korsza­kába. A szovjet kolhozföldeken már három éve dolgoznak vil­lanytraktorok, amelyek jelen­tős mennyiségű üzemanyag megtakarítását teszik lehetővé. A villany trak torok ugyanis a vízierőművek által termelt elek­tromos árammal dolgoznak. Ahogy a kolhozparasztok mondják: «ezek a gépek víz­zel szántanak». A mezőgazdasági termelés villamosítása új korszakot nyit a technika fejlődésében. A me­zei munka villamosítása terén a Szovjetunió messze az első az egész világon. Míg az Egye- sü't Államokban a villanyvilá­gítás elérhetetlen luxus 100 és 100 ezer farmer számára, addig a Szovjetunióban egymásután szervezik az elektromos gép- és Iraktorállomásokat. Az Egye­süli Államokban hétezer farm, amely a villanyhálózat közvet­len közelében fekszik, meg van fosztva a villamosenergia gaz­dasági felhasználásának lehető­ségétől. A Szovjetunióban ez­zel szemben minden akadály t elhárítottak a széleskörű villa­mosítás útjából. A Szovjetunióban ma már hatalmas területek mezőgazda­ságát villamosították. Az épülő új hatalmas vízierőművek pe­dig, a kolhozok és az állami gazdaságok százait látják majd el villaniosenergiával. A meg­fékezett folyók erejét villamos- energiává változtató erőművek működtetik majd a hatalmas szivattyúkat, amelyek eljuttat­ják a vizet a sztyeppes és siva­tagos területekre. Nagyszerű eredményeket ho­zott a villamosenergiával haj­tott gépek alkalmazása az ál­lattenyésztésben is. Egy juh meguyírása eddig félórát vett igénybe, az elektromos nyíró­olló 3—5 perc alatt végzi el ugyanezt a munkát. A villamos nyíróolló nemcsak gyor­sabban, de eredményeseid­ben is dolgozik; több gyapjút nyír le a juhokról, mint a ké­ziolló. A különbség egy-vgy juhnál 150—300 gramm gyapjú­többletet jelent. 1953-ban az elektromos nyírás bevezetése nyomán keletkező gyapjúlöbb- Jetből 11—12 millió méter gyap­júszövetet gyárthat a szovjet textilipar. Az elektromos energia tollar- tóztalhatatlan előrenyomulása együtljár az automatizálás tér­hódításával a mezőgazdaság­ban. Az automatizálás példája a «Rekord» márkájú szovjet keltetőgép, amely 3 hét alatt 40.000 tojást kelt ki. Az anio­nul la-berendezés állandó hőfo­kot és levegőnedvességet bizto­sít s megfordítja a tojásokat. A «villanykotlós» 100 százalé­kos eredménnyel dolgozik, míg az agyonreklámozott amerikai kcltetőgép a «Peterssams» leg­jobb esetben is csak a tojások 60 százalékát kelti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents