Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

/ 1853 július 17., péntek ViUax&aiaU Plépt 3 Gondoskodjanak lelkiismeretesebben a munkavédelemről a Békéscsabai Téglagyárban Egy levél nyomában A Békéscsabai Téglagyárban a gyermekek az üzem területén jár­kálnak, sőt még a gépeket is meg­közelítik — írja egyik levelezőnk, így jutottunk ki az üzembe, hogy megnézzük, hogyan néz ki a dol­gozókról való gondoskodás, a mun- kevéde em. Egy pöttömnyi gyerek nagy ér­deklődéssel szemléli szerdán dél­után, hogy társai hogyan leptek meg egy vontatómotort. — Kinek a gyermeke vagy ? — Tóthéké — veti oda, de vé­letlenül sem veszi le szemét a többiekvől. Közben hangos cfiöröm- pölé Bel halad el mellettünk egy má­sik vontatómotor. Az áramleszedő majd letépi a keresztben haladó villamoshálózatot. Le van szakad­ja. (!?) — Vigyázzanak! — kiáltja egy dolgozó feléjük. Legyintenek egyet. — TTgy van az már régen! — kiáltják vissza, miközben változat­lan sebességgel tovább haladnak. Veszélyes hely ez Legalább is igy tartják nyilván az üzemben, mivel a fürdő mel­lett sokszor összeszaladnak a négy - felől érkező motorok, nincs ott senki, aki irányítsa őket. Olyan emberek vannak ebben az üzemben, akik fittyet hánynak a balesetvédelemnek i Akadnak ilye­nek is. Zdolik András, a' karban- taitúrészíeg művezetője hónapok óta nem szerelt» fel a műhelyben a nagy kapcsolótáblát védőburko­lattal. De találunk egész sor más helyen is ilyen dolgot. Hónapról­hónapra nő a balesetek száma az üzemben. Az igaz, a balesetek je­lentős része nem a gépek mellett történik, hanem a belső anyag­mozgatásnál. Már ebben a fél hónapban is 18 baleset történt. A kihordásnál a dolgozók egész sora esett ki néhány napra a termelés­ből. Plaskovics Lstván hat napra, Marldik Mihály, Tóth Mihály pe­dig még ma is táppénzes. Miért? A száflitólemezek feliepodeztek ée a lábukat megsértik. — Meg kellene hegeszteni, de nincs oxigén — mondják. Vagyis nem jut olyan fontos dologra, mint a dolgozók egészségvédelme. A ve­zetők nem veszik észre, hogy csupán júniusban 325 munkanap eseii ki a iermelésből Több mint egy dolgozó egy évi ter­melése ez. Az elmúlt félévben pe­dig 1368 munkanap esett ki össze­sen, ami azt jelenti, ha ezt ter­melésié fordítják a dolgozók, 18 családi házzal többet tudnánk fel­építeni ebben az esztendőben. Már régen megvalósult volna aa üzemben a kemencéknek ventilá­torokkal való hűtése iß, ha a mi­nisztérium nem gördít akadályokat ez elé. — Majd elintézzük — volt a véleményük mindig. Nagy Imié eívtárs beszéde óta azonban enge­délyezték két ventilátor beszerzé­sét, hogy a 80—85 fokos meleget csökkenthessék a »Herkulesben«. A bizottság készítsen munkaíervei és ellenőrizze, ld hogyan tesz eleget a reábizott feladatnak. Ezeknek az aktíváknak figyelmeztetni kell a munkahelyü­kön dolgozó társaikat az előfor­duló balesetekre, a megtörtént bal­eseteket pedig ieivertetni ke'l ve­lük. Azt is, hogyan lehetett volna azt elkerülni. Ezen a téren van — Ha már ott van, másutt is kell biztosítani — vetették fel a dolgozók és joggal. Ez újabb 16 ventilátor beszerzését teszi szük­ségessé. Ezt sürgősen be kell sze­rezni a vállalatnak, hogy a me­leg nyári hónapokban, de jövőre is nyugodtan tudjanak dolgozni a munkások a kemencékben. A szakszervezeti munka egyik legszebb területe ép pun a dolgozók védelme. Ezen a területen olyan aktívákra van szükség, akikben él n szeretet a dolgozótársaik iránt. Az üzem munkavédelmi bizottsága ilyen emberekből áll. Csakhogy nincsenek bevonva a munkavédelmi munkába, nem foglalkoznak velük. Ezen is javítani kell. • tennivalója a DISZ-nek is, mivel a fiatalok közül kerül ki a Jog- több baleset, cppan a fiatalok ját­szadozásaiból. De van a' műve­zetőknek is, akik a minisztertanács határozatának nem tesznek eleget, amikor havonta nem tartják meg a félórás munkavédelmi foglalkozást. ■. --------------“-------~¥.— ---------. N agyobb felelősséget a nagygyaniéi gépállomáson Gyorsítsák meg ax aratást földmű vessző vetkezeteink ax állami tartalékterületeken Cöldmővesszövetkezeteink időben biztosították az állami ** tartalékterületekre a munkaerőt és a gépeket, ennek ellenére az aratás üteme vontatott. Egyes helyeken úgy gondolkoz­nak: ráérnek az aratással. A termés betakarítását sok helyen csak a hasznosítási felelősök feladatának tekintették az ügyvezetők, de a járási szövetségek titkárai sem fordítottak sok gondot erre. I gy azután az őszibúza íearatását a területnek csupán 34.3 * százalékán végezték eí s még rosszabb képet mutat a ta­vaszibúza aratása; ennek mindössze 15 százalékát vágták le. Szé­gyenletes a lemaradás a mezőkovácsházi, békési és szeghalmi já­rásban. A mezőkovácsházi járás eredményét az állami tartalék­területeken folyó rossz munka húzza vissza. Szövetkezeteink nem fordítanak kellő gondot a betakarításra, de felelősség terheli a gépállomásokat is. A battonyai földművesszövetkezet például szer­ződést kötött a gépállomással gépi aratásra, a gépállomás azonban csak most jelentette be, hogy nem tudja elvégezni az aratást, így a szövetkezetnek most kell aratópárokat biztosítani. Gyulaváriban szintén nem küldi ki a gépállomás az ígért gépeket. I emaradó szövetkezeteink vegyenek példát az okányi föld- “ művesszövetkezetrőí, ahol már befejezték a tartalék­földön az aratást. Jól halad az aratás az eleki, gyulai, kardos­kúti és pusztaföldvári szövetkezeteknél is. Itt az ügyvezető eív- távsak állandóan ellenőrzik a munkát, s például Pusztaföldváron és Kardoskúton naponta értékelik az aralópárok párosversenyét, ismertetik a munkásokkal az eredményeket. | Igy keli dolgozni földművesszövetkezeteinknél is, hogy a w héten befejezzük az aratást. így biztosíthatjuk a szem­vesz teségnélküli betakarítást, azt, hogy az új kenyér mielőbb a dolgozók asztalára kerüljön. Járási titkáraink sokkal fokozottabb mértékben ellenőrizzék az aratást, földművesszövetkezeti dolgozó­ink kövessenek el mindent, hogy ne legyenek a betakarítási munka kerékkötői. Kiterjesztik az áliatarvos-szakseiédképzést «Ingyenessé tesszük az állat­orvosi szolgáltatást» — mondotta többek között Nagy Imre elv- társ, a minisztertanács elnöke, az új kormányprogrammot bejelentő beszédében. Az ingyenes állator­vosi kezelés megnövekedett fel­adatok elé állítja az állatorvo­sokat. Ezért már az ősztől növe­lik az állatorvos-szaksegédképző tanfolyamok számát. Eddig össze­sen három ilyen tanfolyam műkö­dött öthónapos oktatási idővel. Az ősszel újabb állatorvos-szakscgcd- kepző tanfolyamokat létesítenek és valamenny i ily en iskola tízhó­napos lesz. Több gondot n bébéncsabai FÜSZÉRT-nél us áruelosstáfira A nagy gyantái gépállomáson a terv csak papíron van meg. A mezőgyáni «Lenin» tszcs-vel pél­dául szerződést kötött, hogy 400 hold gabonát arat le gépi erővel. A tszcs-nek egy aralógépet bo­csátóit rendelkezésére a gépállo­más, amely napokat is kiesik a munkából, mert sűrűn javítani kell. Ha valamilyen törött al­katrészt bevisznek a gépállomás műhelyébe, nem találnak olyan személyt, aki intézkedne annak kijavítása, vagy kicserélése vé­gett. így az aratógép három nap nlatl mindössze 5 hold gabonát aratott le. Ha így halad tovább­ra is a gépi aratás, a tszcs nem tudja időben befejezni a gabona levágását. A cséplő- és erőgépek is ha­sonló állapotban vannak. A gép­állomás bejelentette ugyan, hogy az összes gépeket kijavította, a szemlebizottság is megállapítot­ta, hogy a gépek «üzemképesek». Ugyanakkor a kijavított traktor hűtője folyt. Nejn győzte a trak­toros a vizet hordani bele. A sza­bályzóból elszökött az olaj, ami­ből komoly szerencsétlenség is történhetett volna. Az erőgépet vissza kellett vinni javításra. A cséplő sem végez megfelelő mun­kát, (amelyik a tszcs-bep csé­pel). Nem tisztítja ki rendesen a gabonát. A felelős-vezető nem tudja megállapítani, miért dolgo­zik a gép olyan szemetesen. A körzeti szerelők sem látják el becsületesen a rájuk bízott feladatot. Kijött az egyik szerelő megjavítani a gépet és a «javítás» után az ugyanolyan rosszul dol­gozott, mint javítás előtt. A gép­állomás vezetősége felelősségtel­jesebb munkát végezzen. A kör­zeti szerelők munkáját naponta ellenőrizzék és vonják felelősség­re mindazokat, akik hanyagul dolgoznak. Nemes Imre pái ttitkár, Mezőgyán. A Fűsaerértékesitő Nagykor. Vá.’l. látja ©1 többek között megyénk földnlűverezösetkezeteit árúval. Rossz munkájuk gátolja a d< Igozó parasztság o'látását. Az történik ugyanis, hogy a szövetkezetek által rendelt árút leszámlázzák, d© magát az árút nem szállítják e. Hogy igazolják magukat a vállalatnál, a számlát visszumztatják, igy jaz a látszat, hogy a nagykereskedelmi vállalat elrget tett a megren­delt árú leszállításának, azonban a földmű vessző vetkezet nem vette át az árút, hanem visszaküldte. Ez történt a békésezentandrási föld­művessző vetkezettel is. Május 26-án a számlán feltüntettek 80 kiló »Pátria« kávét, azonban az árút »otthon felejtették« és vissz- árúzták. Hasonlóan 20 kiló metélt tésztát is csak papíron szállí­tottak le. Június 11-én 456 forint éitékű étszódát, június 23-án 10 kiló margarint számláztak Le, de az árút nem szállították. Ez volt a sorsa 50 üveg dianna-sósborsaesznek is. Hasonló hibák előfordultak a kondorost Erzsébet-téri fö dimí vessző vetkezet rendelé­seinek teljesítésénél is. De még több példát sorolhatnánk erről.' Javítsák meg munkájukat a .FŰSZERT dolgozói, hiszen rajtuk is múlik most a falu dolgozóinak a'apvető -szükségleti cikkekkel való ellátása. A vezetők pedig fokozottabb e.lenőrzést gyakoroljanak, hogy ne fordulhassanak elő ilyen hibák. PALLAG SÁNDOR. Példamutató IFI-MUNKACSAPAT — Jó estét, Pista bácsi — köszönt rá vidáman B. Szabó Feri, Annus István brigádagronótnusra. — Jó estét fiúk, — adta vissza a kö­szöntést többes számban Annus Isvlán, mert B. Szabó Feri, az ifi munkacsapat bat fiú tagja élén érkezett. — No, mi újság, hogy ment ma a munka? — Megnyomtuk a gombot — veti oda sokatmóndóan az alacsony növésű Halász Pista, aki 20 éves létére legidő­sebb a csapatban. — Nagyon dőlt volt a gaz, lassan haladtunk — szerénykedik Barakonyi Imre mosolyogva. — Ráadásul bükkönyös is az a bú­za — toldja meg Dányik János. — Beszéljetek már érthetően, meny­nyit teljesítettetek? IIt az újságíró, s a végén megírja az újságba, hogy sí- ránkozóak a DISZ-fiatalok a csorvási állami gazdaságban, — fenyegette meg őket az agronómus. — Fejenként 900 négyszögöl a teljcv sítmény, — jelen ti be Szabó Feri, hogy véget vessen az évődésnek. — Gyerekek, hát ez derék dolog, hiszen az másfél normát, vagyis 150 százalékét tesz ki. * — Hát még, ha reggel mindjárt a búzához látunk és nem a herét vág­juk 10 óra feléig — mondja Szabados János enyhe dicsekvéssel a hangjá­ban. — Ne ellenkezz már, — szól rá va­lamelyik — a herét sem hagyhatjuk tönkremenni, s az a néhány órai mun­ka is növelte a napi keresetet. — Az ám, gyerekek, kiszámítsam, hogy mennyit kerestetek ma a búza­aratásban? — kérdezi Annus Islván. — Az jó lesz — helyesel Szabó Feri. Már én is gondoltam rá, de vacsora előtt nehezen megy a számolás. — No nézzük hát. Egy normáért fe­jenként 45 forint 50 fillér jár. Egy fél normáért 22.80 forint. Halljálok.e, hi­szen ez ő8 forint 40 fillér. A here ka­szálásért is kaptok egyenként legkeve­sebb 12 forintot. — Hát a gyűjtők, a lányok mennyit kereslek? — kíváncsiskodik ifj. An­nus János s tekintetét végighordozza a vacsorájukat fogyasztó dolgozókon. De bizony a hat lány közül, akik dereka­san szedték utánuk a markot, csak a kékszemű Farkas Zsuzsát látja. Az amott, távolabb ül. Krumplit pucolni segít a szakácsoknak, akik elárulták, hogy másnap zöldségleves és krumpli­főzelék lesz az ebéd fasirozottal. Míg Annus István agronómus kiszá­mítja, hogy a lányok egyenként kerek 54 forintot kerestek, az ifi kaszások azon vitáznak, hogy melyik lány dol­gozott legjobban aznap. Egyik ezt, má­sik azt nevezi meg. Végül Szabó Feri azzal vet véget a vitának, hogy mind a hat. lány egyformán jól dolgozott nem­csak aznap, hanem azelőtt is. S ha mindennap látják, hogy mennyit ke­resnek, még jobban igyekeznek. S ez így igaz. Ugyan, melyik lány nem sze­ret jól öltözni. Már pedig az árcsök­kentés következtében — természetesen, ha továbbra is így dolgoznak — két- napi keresetükből egy pár női szandált, vagy négy méter ruhánakvalót vásárol­hatnak. És a fiúk is. Hiszen, ha egész héten át 150 százalékra teljesítenek, akkor 410 forint 40 fillérre rúg egyheti keresetük. Érdemes tehát jól dolgozni, érdemes küzdeni azért, hogy egyetlen szem búza sem peregjen el. Persze az ifi-brigád tagjainál is a jó munka az elsődleges. Nagyobb náluk a becsvágy, mint a pénzsóvárgás. Sze­retik, ha elismerés éri őket. Ezért is vették körül az újságírót, kérték, hogy a lányok nevét is írja ki az újságba, akik ugyan most nincsenek ott, de, jó munkájukról nem szabad elfeledkezni. Igazuk is van. Ezért íme, itt a hat gyüjtőlány neve: Farkas Zsuzsa, Uram Judit, Bérlők Katalin, Bankó Piroska, Mansa Róza, Zsilák Judit. Nevükhöz még csak annyit: vegyenek péklát ró­luk a többi állami gazdaságban dol­gozó fiatalok.

Next

/
Thumbnails
Contents