Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

1953. július 5., vasárnap A I/ikaA&awU ItUpe (Folytatás a 2. oldalról.) réti. Aki viszont beadási kötele­zettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pótkivetéssel nem ter­helhető. Ez törvény és aki ez- pllen vét, aki a parasztságra tör­vényes kötelezettségein túlmenő terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk. Tisztelt országgyűlést Népgazdaságunk két fő terme­lési ága, az ipar és a mezőgaz­daság mellé, amely az ország két nagy, egymással szorosan együtt­működő osztályának, a munkás­ságnak és a parasztságnak tevé­kenységi területe, csatlakozik ér­telmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos még min­dig előfordul, de a kormány el­határozása ezen gyökeresen vál­toztatni, hogy a szellemi munka és általában az értelmiség, kü­lönösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmatlanság légkö­re veszi körül, aminek azután mellőzés a vége, ugyanakkor, ami­kor gazdasági, kulturális és tu­dományos életünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészült értelmiségiekben. Nép­gazdaságunk szocialista fejlődé­se ' tevékenységüknek rendkívül széles lehetőségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmat­lanság alapján, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszey a népi demokráciához méltatlan módón bánnak jószándékú ér­telmiségiekkel, megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy tudá­sukat a maguk szakterületén Íiászfío'sítsák' az ország javára. A korgVjápy. er ps kézzel vége,tvet az ilyenfajta helytelen és megengedL hetetleyi eljárásnak és eltökélt gzándéka a jogos sérelmeket or­vosolni. Az értelmiségieknek né­pi demokráciánk megbecsült tag­jainak kell lenniök és el kell foglalniok képességeiknek meg­felelő megtisztelő helyüket tevé­kenységük területén, — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, or­vosok, agronómusok, vagy mások. Mindenkinek tudomásul kellven­nie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak na­gyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. En­nek a megbecsülésnek széles inunkalebetösÄ’ben, és anyagi el- imerésben is kifejezésre kell jutni. A fiatal, új értelmiség képzé­se terén, oktatási rendszerünk­ben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal sze­rényebbeknek kell Lennünk. Ne építsünk légvárakat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gon­dot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell beruházásaikat, sza­porítani kell az iskolák, tanter­mek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosít­sunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig — meg kell mondani — a főiskolai oktatás eltűlzása miatt nagyon elhanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyái, fa­lusi, a munkásnegyedek iskolái­nak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz. Nagyobb túréi mességet kell ta­núsítani vallási kérdésekben. Meg­engedhetetlen e téren adminisz­tratív eszközök alkalmazása, ami addig bizony néha előfordult A kormán; ebbon a kérdésben a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkal­mazását a kormány elítéli és nem fogja tűrni. Tisztjelt országgyűlés! A kormány egész tevékenységé­ben az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami be­rendezésünk, gazdasági és társa­dalmi életünk alapja a szocialista törvényesség, az alkotmányban le­fektetett állampolgári jogoknak és köte'ességeknek, népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jog rend megszilárdítása és a törvé nyess ég biztosítása terén is nagy és felelősségteljes feladatok vár­nak. Államhatalmi szerveink fel­adata és kötelessége őrködni dol­gozó népünk jogainak biztosítá­sán és sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosíts ált a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen törvény- biztositott jogaival. Dolgozó né­pünk ezt méltán elvárhatja saját államától. De igazságügyi és rend­őrségi szerveink, valamint helyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a népi demokratikus államelmélet és kor­mányzás alapelve — a törvényes-, ség. Ezek a szervek nemcsak az ál­lami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem a sa­ját állami tevékenységük terén és hatáskörében sem tudták úgy biz-, tositani a törvényesség szigorú be­tartását, ahogyan azt a népi demo­kratikus állam és a nép érdekei feltétlenül megkövetelik. A bírósági és kihágást eljárások nagy száma., a széles körben alkal mázott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a ku- láklista. a tagosítások terén elköve­tett tömeges túlkapások és vissza­élések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérze tét, megrendítették a törvényesség­be vetett hitét, meglazították a dolgozó nép, állami saarveink, va- famint helyi tanácsaink kapcsola­tát. Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézménye­inkben tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan ügyes-bajos dolgaikat intéző egy­szerű polgárokkal egyes bürokra­ták bánnak. Ezek még a különben helyes igazságos és törvényes intéz­kedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vei© a nép éle­tét. Elfelejtik, hogy ők vannak a népért és nem megfordítva és hogy a szerénység, a figyelmesség és az emberséges magatartás olyan erények, amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bár­mely polgár is, de a kormány is. A törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb föladata. Szigorú intézkedésekkel, s ha nem használ, súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölésé­vel rövid időn belül e'l kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsa­ink a nép államának, a törvényes­ségnek, a jogrendnek szilárd tá­maszai és egyben biztositékai le­gyenek. Fokozottabban védelmez* zék dogozó népünk érdekeit, ébe­rebben őrködjenek állmunk biz­tonsága felett és a néppel össze forrva, erőteljesebben harcoljanak demokratikus rendünk megátalko­dott ellenségei ellen, akikkel a törvényiek teljes szigorát kell al­kalmazni. Az ellenségnek, amely elért eredményeinkre, függetlensé­günkre és szabadságunkra tör, talp alatnyi helyet, egyetlen percnyi lé legzetvételt sem engedhetünk. Tudjuk azonban, hogy vannak megfőve védették, akiket kisebbna- gvobb bűneikért utolért az ígazság­séreíetn esett, akiket talán igaz­ságtalanság ért, mert hatóságaink nem tartották be az alkotmányos szabályokat, amelyek védik az ál­lampolgárok jogait, személyes sza­badságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzájá­rult ahhoz, lrogy a törvényessé­gen csorba essen. Mindebben két­ségtelenül szerepe volt annak is, hogy nem tettünk eleget a népköz- társaság alkotmánya előírásainak ás nem hoztuk létre a legfelső ál-, lamügyészség intézményét, amely a jogrend és törvényesség legtöbb alkotmányos őre. Ennek a köteles­ségünknek ma tettünk eleget. Mindebből kiindulva a rnogbo csátás szeriemében, a megnyugvás és jogos sérelmek gyölceros orvos­lása érdekében a kormány törvény- javaslatot terjeszt az ország- gyűlés elé, amelynek a'apján szabadon kell bocsátani mindazo­kat;, akiknek bűne nem olyan só­lyma, hagy szabadlábra helyezésük az állam biztonságát, vagy a köz- biztonságot veszélyezteti. Egyidejű­leg megszünteti az -internálás in­tézmény-ét, az internáló táborokat pedig feloszlatja. Ezzel a kormány tehet övé kívánja tenni, hogy a lcözkegye'emben részesülők és in­ternáltak visszatérhessenek ottho­naikba, családjukhoz, a társadalom­ba, hogy munkájukkal annak hasz­nos tagjává legyenek. Kendőzni kí­vánja a kormány a kitefopitettek helyzetét is, lehetővé téve számuk­ra, hogy az összes állampolgá­rokra kötelező jogszabályok figye­lembevételével választhassák inog letelepedési helyüket. összeegyeztethetetlen a népi de­mokratikus igazságszolgáltatás alap- elveivel a íendörbiráskodus, ami •lény-egében azt jelenti, hogy a nyomozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszer­nek. ezt. az, 4i,ö.iö]dött maradványát törvényes úton meg fogja szün­tetni, ; A kormány rendkívül nagy- súlyt lreíy-ez arra, hogy a parasztsághoz való viszonyt a munkás-par ászt szö­vetség szilárd gazdasági és po^ iitikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa, a parasztságnak’a jogi rendbe és törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülésélren nem kis része volt az úgynevezett kulák-listának. Amellett, hogy ez a lista a kulákság elleni adminisz­tratív intézkedésekre és súlyos visz- szaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, fő­képpen a középparasztság közötti jóviszony és tartós szövetség meg- lazulásához is. Nyilvánvaló, hogy ha a fa'un meg akarjuk szüntetni a törvénytelenségeket, ha helyre akarjuk állítani a jogbiztonságot, a kő .épparasztsággal való tartós szövetséget, már pedig ezt fel­tétlenül meg kell valósitanunk, úgy a kuláklistát meg kell szüntetni, fenntartva a kizsákmánvo'ó küld-, kok korlátozására irányuló gazda­sági rendszabály-ókat. Tisztelt országgyűlési Azok a nagyhorderejű rendel­kezések. amelyeket a népgazda­ság átállítása és a jogrend meg­szilárdítása, valamint az életszín­vonal emelése terén leszűrik, az a nagy fordulat, ami az állami és gazdasági élet számos területén előti link áll és megvalósításra vár, nagy feladótokat ró a törvény­hozásra. a kormányra és az egész államapparátusra. Pedig ezek a rendszabályok távolról sem me­rítik ki mindazokat a t ennivaló­kat, amiket a kormánynak az or­szág éleiének szerteágazó terüle­tén el kell végezni. Részletkérdé­sekbe nem kívánok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világosan mulatják a gazdaságpolitika új útját,~amely>en a kormány halad­ni kíván: szélesebb alapokon,az egész nénivel egy üti, ke®detben talán lassabban, de annál biz­tosabban ugyanazon oél, — a szocializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a kormány- nak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja, amellyel minden teremtő erőt és alkotó ké­pességet, hazánk felvirágzásának, népünk növekvő jólétének szol­gálatába állíthatunk, oly-an célki­tűzések, amelyek alkalmasak ar­ra, hogy dolgozó népünket szo­rosabban, mint valaha kormánya köré tömörítsék. Ebben van a kormául*'' munkaprogrammjának nagy ereje, melynek birtokában sokkal nagyobb és felelősségtel­jesebb feladatok megoldására vál­lalkozhatunk, mint azt a válasz­tások idején a Magyar Füg­getlenségi Népfront felhívásában ígértük. Mindazok a célok, és feladatok, amelyeknek megvaló­sítását magunk elé tűztük, né­pűnk, hazánk javát szolgálják. Kétségtelem hogy az ország la­kossága ezt örömmel és meg­könnyebbüléssel fogadja. A kor­mány feladata gondoskodni ró­la, hogy jótékony hatását és kéz­zelfogható eredményeit dolgozó népünk minél előbb tapasztal­hassa életkörülményeinek meg- javulásában. M unkásosztályuiik- nalc, parasztságunknak, értelmisé­günknek, az egész országnak lát­nia és éreznie kell, hogy hely­zetében mélyreható változásokat hoznak a kormány intézkedései és rendszabályai, amelyeknek si­keres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mér­jük népünk ellenségeire. Nyilvánvaló- tisztelt országgyű­lés, hogy a feladatok megvalósí­tása nem lesz könnyű, mégke- vésbbé megy önmagától, hálni kell, hogy a siker legfőbb biz-.- tosítéka a széles néplömegek ak­tiv részvételében van. De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok, akik nem tudják, vagy nem akar­ják az önkényeskedés," a túlkapá­sok népei lenes szellemét és mód­szereit felszámolni, akik nem •akarnak lemondani az adminisz­tratív eszközök alkalmazásáról és így, vagy amúgy gátolni igyekez­nek majd a néptömegek javát szolgáló intézkedések gyors és sikeres Iebonyo'ílá á1. A korivá y éberen őrködik és az államappa­rátus erejével és tekintélyével ré­sen áll az ilyenfajta törekvések vagy zavartkeltő kísérletek eré­lyes és gyors felszámolására. Az ellenség új gazdaságpoliti­kánkat és a belőle folyó rend­szabályokat hamis, megtévesztő hírveréssel igyekszik majd fél­remagyarázni és a lakosságot megtéveszteni. Egyet azonban nem tud elvitatni, azt, hogy a nép legszélesebb rétegei örömmel és helyesléssel fogadják ezt a po­litikát és mellé állnak. (Hosszan­tartó, nagy taps.) Ezért eleve ku­darcra van ítélve minden ellen­séges bajkeverés, vagy alattomos kártevő szándék. A jó terméskilátások kedvező feltételeket teremtenek intézkedé­seink eredményes végrehajtásá­hoz. S ha fő figyelmünket most az aratási cséplés, begyűjtés lá­zas munkájára összpontosítva, na­gyobb erőkifejtéssel fogjuk ezt az országos feladatot elvégezni, gazdasági természetű intézkedé­seink jelentős részének sikeres megvalósítása máris biztosítva vau. Tiszteli országgyűlés! Az a nlunkaprogramm, amely­nek megvalósítására ma elindu­lunk, új fejezetet nyit a szocia­lizmus építésének munkájában. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az uj feladatok és megvalósí­tásuk nyomán feltáruló ragyogó perspektíva megsokszorozza né­pünkben az erőt és akaratot a békéért való harcra. Országunk gazdasági erejének növekedése, népünk jólétének emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes békének azt a front­szakaszat, amelyen hazánknak kell őrtallnia. Ezért bátran mond­hatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályoknak a megvalósítá­sa, amelyeket a kormány célul I űzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazank határain és az egesz beketabor közös ügye. A beke- es szabádságszerető népek nemzetközi szolidaritásá­nak nagyszerű megnyilatkozása Volt a Béke Világtanács budapesti ülésé. Az itt járt küldöttek meg­győződhettek tehetséges és szór- fialnia:, népünk békés alkotó mun­kájáról,* annak kimagasló ered­ményeiről és arról az eltökéltsé­géről, hogy végig kitart a béke nasy ügy« mellett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszer­te jelentősen megnőttek. A jú­nius 7-i olasz választások ered­ményei, amelyek a Kommunista Párt, a munkásosztály és p bé­ke híveinek nagyszerű győzel­mét hoztálc, mutatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai vál­ságot az Olasz Kommunista Párt közreműködése, a dolgozó töme­gek aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani és a bizonyta­lan belső helyzetet nem lehet megszilárdítani. A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a munkásosztály ős a Kompiunis- la Párt erőinek növekedését mu­latja, gyengíti az agresszorok tá­borát és élezi az imperialisták egymásközötti ellentéteit. A há­borús gyújtogatok szorult hely­zetükből újabb kalandok fél­sz húsával, elvetemült provoká­ciókkal igyekeznek kiutat ta­lálni. Li Szín Mannak a koreai fegyverszünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepítendő hadifoglyok át­adásának megtagadása, a berlini alávaló provokáció, egy-egy lánc­szeme az agresszorok alattomos mesterkedéseinek. Az imperialis­ta bérencek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erői­nek orvtámadása volt a népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs cselszövései azt a célt szolgálják, bogy megakadályozzák a feszült nemzetközi helyzet enyhülését. A berlini események újból világo­san megmutatták, hogy a béka megátalkodott ellenségei a leg- galádabb provokációkra is képe­sek és céljuk érdekében a leg­elvetemültebb eszközöket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fa­sizmusnak, ami azt bizonyítja, hogy a Nyugat-Németországbói! kiinduló agressziónak eleiét le­het venni. A Berlinben lezajlott események éberségre intenek ben­nünket is és arra figyelmezte­tik a békeszerető népeket, hogy egyetlen pillanatra ne tévesszék szem elől az ellenség igéiméit. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc érje, a becsületes, békeszerető embereknek nagyobb eltökélt­séggel kell védelmezni a béke fenntartásának és megszilárdítá­sának nagy ügyét. A béke el­lenségeinek visszaverésére zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a fel­adatunk valamennyiünknek, akik­nek drága a béke magasztos ügye. A kormány minden tevékeny­ségében népünk törhetetlen bé­keakaratára támaszkodik és a llé­ké megőrzésére irányuló erőfeszí­téseit, a békeszerető népek szo- (Folytatái a 6. oldalon.) Nagy Imre elvtárs beszed© szolgáltatás keze, vannak, akiken

Next

/
Thumbnails
Contents