Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

„II betakarítás - idénymunka és nem szeret várni. Ha ideiében Harcban a napi 400 mázsás eredményért Még alig szőkült az árpa, mi­kor az örménykúti állami gazda­ság «Zalka» brigádjában már ar­ról beszéltek, ki legyen a cséplő munkacsapatban. A legjobbak eb­ben hamar megegyeztek, hiszen nagy feladat áll majd a cséplő1 munkacsapat előtt. Gyors cséplés lesz. Bredjuk-géppel dolgoznak. Rajtuk a gazdaság szeme, de még a környékbelieké is, hiszen új' ez még mindig, bár harmadik éve csinálják már. Nem kisebb dologra vállalkoznak; kétszer any- nyit csépelni, mint a másik gép­pel. Ezért volt hát a nagy ké- szülőtjés. Persze, azzal még nem ért véget, hogy összeállították a munkacsapat névsorát. A munka­csapat tagjai előre megbeszélték azt is, ki hol fog dolgozrii Régóta úgy szokás, hogy aki kazlas, az asztagos is lesz, a ké­vevágó meg polyvás, ha arra ke­rül a sor. De itt nem olyan em­berek vannak, akik félnek az új­tól. A gyors cséplés is új, miért félnének hát újabb módszertől. Úgy egyeztek meg, hogy min­denki ugyanabban a beosztásban dolgozik végig. Korim Zsuzsa, meg még három lány igen ügyes kévevágók. Úgy határoztak: ők mindég kévevágók lesznek. Zsu­zsa Tímár János etető keze alá adja a kévéket, állandóan együtt dolgoznak majd és amikor ők lesznek a gépen, ugyanazok lesz­nek mindig az asztagon is. Úgy összeszokik ez a 3—4 ember, hogy nem lesz ott hiba, még a gon­dolatát is megismerik egymásnak. így kezdték meg a cséplést. Az első napon 202 mázsát csépel­tek el. Másnap esett az eső s kb. 5 órát dolgoztak, de így is leen­gedtek 115 mázsát. A harmadik nap ismét beleszólt az eső a mun­kába. Végre a negyedik nap szép idő lett, egész napon át dol­goztak. Este kíváncsian lesték az eredményt: 313 mázsa 66 kg lett. 200 százalékos teljesítmény. — Lesz még ez több is, — mondják. «400 mázsát naponta!» ez a jelszavuk a legutóbbi bri­gádértekezlet óta. Akkor tettek ugyanis vállalást, 150 százalékos átlag teljesítmény elérésére, de azóta ezt már túl is szárnyalták. És még egyet vállaltak: míg a gabonacséplés tart, vasárnap is dolgoznak Hiszen vasárnap is pereg a szem, beázhat a kereszt, egyszó­val vasárnap is sokat lehet tenni a cséplés gyors befejezéséért. Megvan a lendület, az akarat js a 400 mázsához, de azért emel­lett nagyon elkelne a vezetőség segítsége. Úgy mondják és úgy is igaz, hogy a verseny lendítő­ereje az értékelés. Ez bizony hi­ányzik a gépnél. Nem elég az, hogy esténként az ellenőr össze­sítéséből tudják csak, mennyi volt a napi eredmény. Hiszen akár óránként is megismerhetnék, kü­lön ember se kell hozzá, csak a mázsálások eredményét összeadni minden órában. És az sem ár­tana, ha kiszámolnák minden nap, ki mennyit keresett, mennyi volt a napi prémium. Azt mondják; a dolgozók azt úgy is kiszámolják minden este, de hát ez nem biztos és nem is elegendő. Hiányzik még az újságolvasás is, pedig Bori elvtárs, a sajtófelelős úgy ígérte: minden nap lesz ... Az országos versenyben elsők lettek eddig s újabb eredmények­re törnek. Segítse őket ebben a vezetőség, hogy büszke lehessen rájuk a gazdaság, a megye, az egész ország. A gyors beadás minden termelőnek egyéni érdeke is Az idei begyűjtési törvény meg­szünteti az előző évek során gyak­ran tapasztalt hiányosságokat. A géptől való teljesítés előírása a kötelezettség teljesítésében eddig ís élenjáró, becsületes dolgozó pa­rasztok érdekét szolgálja, mert biz­tosítja, hogy minden termelő köz­vetlenül a géptől tegyem eleget kötelezettségének. A törvény betartása egyéni ér­deke minden termo főnek. így nem fordulhat elő az, hogy egyes spe­kuláló termelők késlekedése miatt1 a gyorsan teljesítő dolgozó paraszt nem tudja szabadpiacra vinni jó munkával megtermelt feleslegéit. Különösen nagy jelentősége van |wmek most, amikor igen jó, bő­séges termést takarítunk be és la gyors teljesítés után nagymeny- íiyiségű kenyér- és takarmányga­bona jut a szabadpiacra. Nemcsak a szabadpiac gyors biz­tosításával nyújt segítséget kor­mányunk a gyors teljesítőknek. A július 10-ig beadott minden mázsa termény (búza, rozs, árpa, zab) után a rendes áron felül 5 forint prémiumot is kapnak a termelők. Például, ha egy termelőnek 12 má­zsa búzát kell B vételi jegyre a beadási kötelezettség teljesítéseié beadni, akkor a prémiummal együtt a felvásárló 13 mázsának azl ellenértékét fizeti ki. Július 10 és 20 között beadott termény után mázsánként három forint prémium jár. ’ l Akik teljesítették kenyérgabona­beadási kötelezettségüket, felesle­geiket már szabadon megőrülhetik. A csorvási gépállomás két kom­bájnt kapott. Az egyik a csorvási »Vörös Október« tsz-ben, a másik a telekgerendási »Aranykalász« fez­ben dolgozik. A »Vörös Október« tsz-ben dolgozó Gombkötő Mihály kombájnvezető vállalta, hogy gép­törés nélkül végzi el a betakarítási munkát. Verseny indult a két kom­beljesitette kenyér- és takarmány» gabonabeadási tervét, a község visszanyerte szabadpiaci jógát, a beadásukat teljesítő dolgozók sza­badon vihetik feleslegeiket a piacra. Nagy kedvezmény dolgozó pa­rasztságunknak még az előcséplés lehetősége is. A községi (városi) tanács engedélye alapján nemcsak kenyérgabonából, hanem — újabb rendelkezések értelmében — árpá­ból is lehet előoséplést végezni. Az eíőcséplésből nyert terménynek csak 50 százalékát kell a beadási bájnista között: ki arat le nagyobb területet. A »Vörös Október« tsz tagsága örömmel fogadta a kom­bájnt. Gyorsan és »zemveszteség nélkül dolgozik. Egyre nagyobb megelégedéssel nézik a kombájn munkáját a környéken lakó egyé­nileg dolgozó parasztok is. Zsótér Ferencn é, Csorvás. & ha a község is 100 százalékban kötelezettség törlesztésére beadni Kombájnistáink versenyben dolgoznak Első gabonát a hazának Serényen folyik a munka ?. kétegyházi közös szérűn, ösziár* pát csépelnek. Otlakán György árpáját eresztik 'keresztül éppen a gépen. Gyors egymásután kerülnek a tele zsákok a mérlegre. Amikor Otlakán György árpáját elcsépeltek, mindjárt mázsálás közben kimérték a géprészt és a beadást is külön zsákba. A zsá­kokat leplombázták és a géptől egyenesen a szövetkezet raktárába szállították. A gép körül 3—4 dolgozó paraszt árpája áll asztagba rakva, 5—6 lófogat állandóan megrakott kocsival várja, mikor ke­rül rá a sor. Nem kell sokáig várni. A cséplőbrigád gyorsan dol­gozik. Jó terméseredmények vannak. Pl. Marosán János 400 négy­szögöl vetésterületéről 6 mázsa 59 kiló szemet takarított be. Purpur György 800 négyszögöles területéről 8 mázsa 23 kilót, csépeltek, ebből a beadás 1 mázsa 42 kiló. örülnek is a jó ter­mésnek. Purpur Györgynek géprészen és beadáson kívül 6 mázsa árpája maradt, amivel szabadon rendelkezhet Argyelán János munkacsapatvezető azt mondja; sokkal jobb közös szérűn csépelni. Ez a társai véleménye is. Üzemanyagot ta­karítanak meg és többet tudnak keresni, mert nem kell a gépet állandóan egyik helyről a másikra húzatni, ami sok munkaki­esést jelent. Egyhelyben egész nap folyamatosan tudnak csépelni. Idáig 320 mázsát csépeltek el 3 nap alatt. Az elcsépelt gabona minden mázsája után 6 kiló a cséplő munkacsapaté. Három nő és 12 férfi dolgozik a munkacsapatban, napi keresetük 35—37 kg árpa — Meg is vagyunk elégedve — mondja a gépkezelő felesége, közben jókedvűen hordja a töreket és a polyvát a géptől. Min­denki dolgozik, a fogatokat jól kihasználják. Minden dolgozó paraszt közös szérűn csépel Kétegyházán. A beadásukat mindnyájan a géptől teljesítik. Rá­jöttek arra, hogy előnyösebb a közös szérűn való cséplés, meg az­tán a 10 százalék kedvezmény is sokat jelent, ami a cséplési díj­ból visszamarad a termelőnek. Medve Mária. A dobozi termelőszövetkezetek befejezték az ősziárpa aratását A dobozi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek befe­jezték az ősziárpa aratását. Az arai tógépek és a kombájn nyomában, azonnal megkezdték a tarlószántást' is a máé od vetések alá. így akar­ják biztosítani a bőséges takar­mányellátást. A gépállomás egyes dolgozói szívvel-lélekkel harcoltak a minisztertanács aratási határoza­tának végrehajtásáért. Kiváló mun­kát végzett R. Balogh István DISZ­tog, kombájnvezető, aki húrom nap alatt 640 mázsa árpát csépelt el. Vannak, akik hátráltatják a munkát. Dézsi István, üteg Dob- reezoni Mihály, a gondjaikra bí­zott új aratógépet már kétszer összetörték hanyagságból. A mun­kaidőt sem használják ki. Ha nem javítanak munkájukon, igen nagy károkat okoznak dolgozó népünk­nek. Kulimáné a másodvetést is elvégezte Kulima Feiencné vállalást tett még a Béke Vifágtanács ülésének tiszteletére. Vállalta, hogy évi to- ,jás és baromfi beadását öt száza­lékkal túlteljesíti. Ezt már teljesí­tette is. Most az ősziárpa fearatása után 500 négyszögölön másodnö­vényként kölest vetett. , — Mindezt azért tettem — — mondja Kulimáné, — hogy ne csak szavakkal kívánjam a békét, hanem tettekkel is harcoljak ért^ Sinkovicz Mííiályné, Békéslámson. Békearatás A forrón tűző nap lejjebb kúszott pályája legmagasabb pontjáról. Tapasztó Károgók­nál asztalbontás van. Néhány percig szusszantanak az ízletes ebéd után, aztán ki erre, ki ar­ra. Tapasz tóné kiengedi a ko­cát a malacokkal és őrzi őket, mert gyors lábaikon hamaro­san a szomszédék dohányába, kukoricájába teremnének. A Pali és a Miska gyerek is ki­felé lódul a konyhából s meg­húzódnak a kocsiszín árnyéká­ban. Hűsölnek. Máskor ők őr­zik a malacokat, meg egyéb tennivalókat is bíznak rájuk. De most néhány napra felnőtt számba kerültek. Aratnak, illet­ve markot szednek és kévét kötnek apjuk után. Ezért du­kál a déli hűsölés. Tapasztó is szívesen hűsöl- ne egy kicsit. Nagyon megrán- igatja a kasza az embert abban a nagy »gazban«. Nemcsak ma­gas, hanem helyenként dűlt is. A súlyos szemek anélkül is lefelé húzzák. Ráadásul a szél meg az eső is megkuszálta., Asztalbontáskor a z asszony meg is kérdezte: nem pihensz le egy kicsit? — Nem — válaszolta kur­táin s nagy körülményesen ^lö­kő torta a dózniját. Kész ciga­retták sorakoztak beranei. Ez meg neki dukál igy aratáskor. Csak szájába kellett dugni s míg a gyufa is előkerül, meg­mondhatja, hogy miért nem pihen. — Négy és fél nap alatt keresztbe kell kerüljön a négy és fél hold búza. — Azt csak úgy mondod te •— jegyezte meg edénycsöröm­pölés közben az asszony. Én nem sokat tudok segíteni. A két gyerek együtt sem tesz ki egy embert. Igien, ha Istvánnak nem kellett volna még vissza­menni. Hai, haj, hamar eltelt az az ötnapi szabadság. No, ezt megkaptam, — gon­dolta Tapasztó s befelé mo­solygott is, mert felesége hi­te tlenkedéséből arra következ­tetett, hogy már idősnék nézi őt. Hát, ha a Pista gyerekre; is számított volna, akkor nem négy és fél, hanem két és fél, esetleg három napra vállalta volna az aratás befejezését. De erről nem beszélt. Minek. Meg­szokta már, hogy az asszony mindig óvatos. Biztosan félti » Pali, meg a Miska gyereket — a megszakadástól. Ez sem új nála. Pistát is féltette, mi­kor nyolc hónappal ezelőtt el­köszönt tőlük és bevonull. No persze csali úgy, anyai aggo­dalomból. Távolról sem attói, hogy nem állja meg a helyét, hanem azért, hogy tán nem ízlik majd neki az, ami) a had­seregben főznek. Anélkül sem valami vaskos. Meghúzza ám az a kilenc hold a család ap- apraját, nagyját... Csakhogy Pista nem testet nyűni, sem kegyellen bánás­módot tűrni ment a néphad­seregbe, hanem tanulni. Elsajá­títani azt a haditudományt, mellyel a szovjet csapatok győztek és felszabadították őke,t, a lőkösháziakat is. Azt a hadi- tudományt, amellyel meg tud­jál! védeni a békét, az or­szágot, az otthont... Tapasz tóné aggódása meg­enyhült, mikor Pista először hazajött. S szertefoszlott most, mikor a második ötnapi sza­badságát töltötte. Annyira meg­változott Pista, hogy öröm- rá­nézni. Mikor végigment az ut­cájukon, egyik-másik szomszéd a bizonyság kedvéért meg is kérdezte Tapasztónétól: A ma­ga fia van itthon? Annyira megemberesedett, hogy az em­ber csak gyanítja, hogy ő az. — Igen, az ón Pistám öt nap szabadságra jött, azt mond­ja, altiszti iskolán van. Igye­kezett Tapasztóné egyszűszra mindent elmondani róla, mert nagyon repesett a szíve a bol­dogságtól, Még a Pali gyerek­nek is megbocsátotla azt, hogy mindig — és most már, hogy Pisla hazajött, még makacsab- bul — azt hajtogatta, hogy ö nem akar gimnáziumba menni, hanem jelentkezik a néphadse­regbe, önként. A kisebbik, a vaskosabb Miska csak az ötödik általánost végezte el. ö még éli a maga tervezge.tésnélküli gyermekvilágát. Most is játék­ra csábítja Palit, a kocsiszín árnyékában. Tapasztó megáll a konyha előtt s egy pillantást vet két fia felé. Aztán tempós léptek­kel a házzal szembejn lévő kis szin alá megy. Leakasztja nye­léről a kaszát, leül és kalapál­ni kezd. Szeme .a kalapácsüté­sek nyomát figyeli. Gondolatai azonban elkalandoznak. Hosz- szú éveket ugranak át és me.g- megá inak é’ete egy-eyy ra yo.i emlékezetes történeténél. Rit­kán, aiig-aÜg szokott a múltra gondolni. Azt tartja, hogy ne legyen az embernek egyéb gondja most, mint becsülete­sen, szorgalmasan dolgozni — a jövőért. Ha mindenki ezt

Next

/
Thumbnails
Contents