Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

1953 Jt'LIUS 31., PÉNTEK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 17S. SZÁM---------------------------­---- N V ersenyben végzik a cséplési munkát a csorvási ,,Uj Elet66 tsz-Len Az egyéni számlák bevezetésével fokozódna az anyagtakarékosság az Orosházi Mechanikai Vállalatnál V._________________J V ilág proletárjai egyesüljetek! Kereskedelmi dolgozóink feladata a kormányprogramm megvalósításáért Gazdaságpolitikánk alapelve a lakosság életszínvonalának állan­dó emelése. Pártunk és kormá­nyunk a jövőben még fokozottabb gondot és figyelmet fordít a falu és város áruellátásának biztosítá­sára. az állandóan növekvő szük­ségle lek maximális kielégítésére. Mivel kormányunk programm- ja megteremti az életszínvonal emelkedésének, az áruforgalom zavartalan növelésének szilárd bá­zisát, így állami és szövetkezeti kereskedelmünk — beleértve a közétkeztetést is — hatalmas fel­adatok előtt áll. Ma már sokkal kulturáltabb körülmények között elégítjük ki dolgozó népünk igé­nyeit. Megyénkben hatalmas áru­házak, szakboltok várják dolgo­zóinkat. A falusi szatócsboltok he­lyett ízléses földművesszövetke­zel i áruházak biztosítják dolgozó parasztságunk áruellátását. Azonban, ha behatóan \ izsgál- juk a szocialista kereskedelem munkáját, megállapítható, hogy az elért eredmények mellett bő­ven vannak hiányosságok is. Meg kell mondanunk, hogy a keres­kedelmi szervezet nem harcol eléggé a feladatai megoldásáért. Gyakori a szervezetlenség, az élelmiszerek gépies elosztása, ál­talában kereskedelmi dolgozóink nehezen tudnak megszabadulni a jegyrendszer okozta csökevenyek- től. Még mindig találkozhatunk kivételezett kiszolgálással, mint a gyomai Népboltnál, ahol 11 kiló cukrot adott ki az árudavezető egy tételben. Avagy az előzékeny kiszolgálás kevés vendéglátóipari vállalatnál van meg. De hiányos az éberség is, kereskedelmi dolgo­zóink nein folytattak következe­tes harcot a spekulánsok és az áru halmozókkal szemben. A kereskedelem dolgozói meg­feledkeztek arról, hogy dolgozó­ink igényei nem ugyanazok, mint 2—3 évvel ezelőtt, egyre jobb el­látást várnak, ennek ellenére nem folytattak harcot az áru jobb mi­nőségéért. Elhanyagoltak a piac­kutató tevékenységet, ezért ko­ránt sem volt meg a választék, melyet dolgozó népünk — igé­nyeinek kielégítése céljából — jojo an megkövetel. A megmu­tatkozó hiányosságok fokozottabb mértékben jelentkeznek a közét­keztetés és a vendéglátóipar te­rületén, mely közel sem elégíti ki sem minőség, sem választék szempontjából az igényeket, hol­ott az alapanyagok rendelkezésre állnak. A hiányosságok nemcsak a bolti dolgozók munkájára vezethetők vissza, hanem a megyei tanács kereskedelmi osztályára is. Az utóbbi időben, döntően a megye élelmiszer ellátásával foglalkoz­tunk, így az osztály munkája egy­oldalúvá vált. Nem fordítottunk elég gondot az egyéb kereske­delmi feladatokra, az iparcikkek forgalmának növelésére, a köz­étkeztetés színvonalának emelésé­re, a kereskedelmi káderekkel való helyes foglalkozásra és nem utolsó sorban elhanyagoltuk azt a harcot, melyet beindítottunk az áru jobb minőségéért és a vá­laszték kiszélesítéséért. Nem ki­sebb hiányosság terheli a megyei középszprveket: a kereskedelmi irodát, a vendéglálóipari trösztöt. ­Szövetkezeti kereskedelmünk területén különösen az egyenetlen áruellátással találkozhatunk. Dol­gozó parasztságunk jogosan emel szót: «a mi szövetkezetünkben miért nem lehet ugyanazokat az árucikkeket kapni, mint a szom­széd község boltjaiban?» A bő termés az eddigieknél nagyobb feladatot ró egész kereskedelmi szervezetünkre, ezért a megnöve­kedett feladatok elvégzése érde­kében a még fennálló hiányosságo­kat rövid időn belül ki kell kü­szöbölni. Az 1954. évi tervezési munkálatokban már biztosítani keli az élelmiszercikkeknél a bő­séges ellátás mellett a minőség megjavítását és a választék kiszé­lesítését. Tudomásul kell venni minden kereskedelmi dolgozónak, hogy az eladott áruk minőségéért sze­mélyileg is felelősek. Ez nemcsak a kiskereskedelemre, hanem a nagykereskedelemre is vonatko­zik, amely közvetlen összekötte­tésben áll a gyártóiparral. Ila ezt a kereskedelem dolgozói harci kérdésnek tekintik, úgy a fo­gyasztási cikket gyártó ipar veze­tői is mindjobban felismerik, hogy a termelés van a fogyasztásért, nem pedig fordítva. A választék kiszélesítésére megvan a lehető­ség, mivel biztosítva van a tö- megiparcikk és a helyi ipar jobb nyersanyagellátása. Gondoskod­nunk kell tehát az árudák feltöl­téséről, a zavartalan áruellátás és döntően a begyűjtés alátá­masztása érdekében. Meg kell azonban gátolni azt, hogy hely­telen gazdálkodás folytán az áruk feleslegesen elfeküdjenek. A há­lózat rendezésén keresztül a kül­ső lakótelepeken mutatkozó hiá­nyosságokat fel kell számolni, hogy az ott lakó dolgozók kor­szerű üzletekben vásárolhassák meg közszükségleti cikkeiket. Kü­lön figyelmet kell fordítani a kereskedelem technikájának fej­lesztésére, ezen keresztül a hi- géniai követelmények betartásá­ra és nem utolsó sorban a keres­kedelmi szociális, kulturális és egészségvédelmi felszerelések fej­lesztésére. Különösen erőteljes ütemben kell fejleszteni a közétkeztetés vonalán az étlap szerinti étkeztetést és egyidejűleg meg kell szüntetni az önkiszolgá­lás elavult rendszerét. Szükséges az, hogy minden ke­reskedelmi dolgozó a maga mun­katerületén váltsa valóra kormá­nyunk programmját, mérje fel a fogyatékosságot és felfrissült erő­vel lásson hozzá ahhoz a szép munkához, amelynek elvégzése ránk hárul. Megyénk dolgozóit gyors, pontos, udvarias és elő­zékeny kiszolgálással elégítsük ki, ehhez a segítséget középszerve­inknek fokozottabb mértékben meg kell adni, állandóan szív­ügyüknek kell tekinteni a kapott feladatok megoldását. Szükséges az is, ho£y tanácsaink is foko­zottabb mértékben kapcsolódja­nak be a lakosság ellátásának megjavításába, tárják fel a ke­reskedelemben mutatkozó hiá­nyosságokat, hogy így kulturál­tabbá és jobbá Hegyék a lakosság, ellátását. Csűri István, MTYB kereskedelmi o. vez. AZ ALMÄSKAMARASI «SALLAI» TSZ július 30-án 100 százalékra teljesítette búza-, árpa- és zabbeadási kötelezettségét. így a szövetkezet tagjai már szabadon őrölhetik meg a munkaegységekre járó gabonát. TÓTH JÓZSEF pusztaottlakai 5 holdas dolgozó paraszt egyenesen a géptől teljesí­tette 100 százalékra búza-, árpa- és zabbeadási kötelezettségét. STAFIRA JÓZSEF végegyházi 4 holdas dolgozó paraszt is egyenesen a géptől tett el- ayér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségének. get kenyér­FRANKÓ ANDRAS 10 holdas végegyházi középparaszt 100 százalékra teljesítette be­adási kötelezettségét. PETRÓ MIHÁLY újkígyós! dolgozó paraszt már elcsépelte gabonáját, de 103 kiló bú­zával és 66 kiló árpával adósa maradt államunknak. NÉMETH SÁNDOR újkígvósi dolgozó paraszt sem teljesítette egyenest a géptől be­adását. ötven kiló árpával adósa még államunknak. Fekete Ferenc traktorista a megyében elsőnek teljesítette cséplési tervét Megyénkben elsőnek Fekete Ferene, a dobozi gépállomás traktoristája teljesítette cséplési ter­vét. Július 30-ig 2881 mázsa gabonát csépelt el. A cséplő munkacsapat vezetője Szálkái Ferenc. Feketéék már a terv túlteljesítéséért karcolnak. Égj éjszakai műszak tapasztalatai Szombaton, július 23-án megyénk egyrószén éjszaka megnéztük: váj­jon állami gazdaságaink, gépállo­másaink vezetői, traktoristái ele­get tesznek-e a mipiszbaitanács ha­tározatának, küzdenek-e a gépek jó kihasználásával a nagy nyári munkák sikeres elvégzéséért. A kélegyházi gépállomáson igen gyenge az élet. Nemrég csú­szott la a nap, egyre erősödik a hold fénye, világítás nélkül is ked­vező lenne az idő az éjszakai mun­kára. De Emenes György gépe nem fog szántani, szombat dél­után 4 órától hétfőn reggelig ott áll a tarlón. Ok éri© »sok« van: »A B. műszakos nem akar dolgozni. A brigádvezető mm utalványozott munkát. Nincs közelben szántaui- való, 6—8 kilométert pedig »nem érdemes« elmenni.« • A nem érdemességből, a veze­tők lazaságából aztán egész éj­szaka állnak a gépállomás erő­gépei, egy holddal sem emelke­dik a 30 százalékos tarlóliántási tér viel jesitós. S méltatlankodnak-e ezekután a gépállomás vezetői, traktoristái, hogy a cséplő munka­csapatok hamar abbahagyják a munkát ? Nem! A lőkösházi állami gazdaságban 9 óra körül a hangszóróból árad a muzsika, ami most nem a gróf urat, hanem a gazdaság dolgozóit szórakoztatja. Meg is érdemlik. El­sők között végeztek az aratással, segítettek a lemaradó társgazdasá- goknak, tszk-nek. Ösziárpából hol­danként 20 mázsa, de tavaszbúzá­ból is rekord az eredményük: hol­danként 15 mázsa dicséri a gazda­ság munkáját. A jövő évben is bő termést akarnak elérni, azért végezték el már 80 százalékban a tarlóhántást és most is pöfög a Hoffher, szánt a Sztalinyecz, sza­porodik a barázda, éjjel-nappal ha­lad a munka. Csak igy tovább! — ezzel búcsúzunk. A mezőkovácsházi gépállomás körzeti szerelőjével, Lamberger Bé­lával, 11 óra felé beszélünk^ aki a gépállomás műhelyében dolgo­zik. Tizenkét gépnek a szerelője, üzemképes valamennyi, de arról, hogy dolgoznak-e most, nem tud. Szerinte ez az ágronómusokra tar­tozik. Bánt az irodában a bérel számoló az inspokciós. Megtudjuk a beszélgetés során, hogy nem is készítették elő ez -éjszakai, vasár­napi munkát. Egresi elvtársnak, a politikai hí l ettesnek dé’után 1 órá­tól színét se látták a gépállomáson. A kaszaperi gépállomáson se sokkal különb a kép. Az éjjeliőrön kívül csak két trakto­ros van bent. Egyiknek most hu- zatták be a vontatóját, mert kiolvadt a csapágya. Hozzá kel­rább, hiszen sürget a hordás, a gabona szállítása. De igy Lesz ez még holnap is, holnap után is az­zal a három cséplővel, amit most javítanak, holott már régen kint lene látni kiönteni minél liama- j volna a helyük. Ejfél után Tótkomlóson keresztül Orosháza felé igyekszünk, mögöttünk hagy­jak a bogárzói »Uj Elet«, az oros­házi »Dózsa« tsz földjét. Nincs sehol semmi mozgás, nagy lelki nyugalommal alszanak a trakto­risták, a gépállomások vezetői. Pe­dig az, hogy 20 százalékra tel­jesítette még az orosházi gépállo­más tarlóhántási tervét július 23-án, egyáltalán nem ad okot a megnyugvásra. Nappali fényt árasztva csépeli a keresztekből az ősziárpát a csorvási sertéstenyésztő gazda­ság két kombájnja az út jobbol­dalán levő gabonatáblán. Sülé Ist­ván és Kotroczó Pál kombájnve­zetők 00—60 mázsát csépeltek el most hajnalig. Nem 6okkal mesz- szebb Majoros Mihály traktoros hat hold tnásodnövény alá szán­totta fel este óta a tarlót. Ha ezekhez hasonlóan dolgoztak volna megyénk többi kombájnvezetői is, legkevesebb 11.000 mázsa gabonát csépelhettek volna el, 12.000 hold tarlót szánthattak volna fel szom­baton éjszaka. De gépállomásaink hanyag munkája, lazasága mái a megyei igazgatóságnál kezdődik. Kiadják az utasításokat, de keveset törődnek az ellenőrzéssel, nem se­gítik kellően a munkák végrehaj­tását. A hiányos politikai, nevelő munkának, a pártszervezetek, a kommunisták közömbösségének tudhatok be elsősorban a lazasá­gok. Ahogy ^ tavaszi terv telje­sítésében enedményeket tudtak el­érni gépállomásaink, megvan a le­hetőség arra most a nyári terv teljesítésénél is. . A kétegyházi, kaszapert, mezőko­vácsházi, orosházi gépállomások igazgatói, politikai helyettesei har­coljanak következetesebben a mun­kaidő, a gépek jobb kihasználá­sáért, két műszakbani üzemelte­téséért, hogy augusztus 20-ra, Al­kotmányunk ünnepére elvégezzük a betakarítást, teljesíthessük a tarlóhántást, a nyári tervet. Kom­munisták, álljatok élére ennek a harcnak! *

Next

/
Thumbnails
Contents