Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-31 / 178. szám
1953 Jt'LIUS 31., PÉNTEK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 17S. SZÁM------------------------------- N V ersenyben végzik a cséplési munkát a csorvási ,,Uj Elet66 tsz-Len Az egyéni számlák bevezetésével fokozódna az anyagtakarékosság az Orosházi Mechanikai Vállalatnál V._________________J V ilág proletárjai egyesüljetek! Kereskedelmi dolgozóink feladata a kormányprogramm megvalósításáért Gazdaságpolitikánk alapelve a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Pártunk és kormányunk a jövőben még fokozottabb gondot és figyelmet fordít a falu és város áruellátásának biztosítására. az állandóan növekvő szükségle lek maximális kielégítésére. Mivel kormányunk programm- ja megteremti az életszínvonal emelkedésének, az áruforgalom zavartalan növelésének szilárd bázisát, így állami és szövetkezeti kereskedelmünk — beleértve a közétkeztetést is — hatalmas feladatok előtt áll. Ma már sokkal kulturáltabb körülmények között elégítjük ki dolgozó népünk igényeit. Megyénkben hatalmas áruházak, szakboltok várják dolgozóinkat. A falusi szatócsboltok helyett ízléses földművesszövetkezel i áruházak biztosítják dolgozó parasztságunk áruellátását. Azonban, ha behatóan \ izsgál- juk a szocialista kereskedelem munkáját, megállapítható, hogy az elért eredmények mellett bőven vannak hiányosságok is. Meg kell mondanunk, hogy a kereskedelmi szervezet nem harcol eléggé a feladatai megoldásáért. Gyakori a szervezetlenség, az élelmiszerek gépies elosztása, általában kereskedelmi dolgozóink nehezen tudnak megszabadulni a jegyrendszer okozta csökevenyek- től. Még mindig találkozhatunk kivételezett kiszolgálással, mint a gyomai Népboltnál, ahol 11 kiló cukrot adott ki az árudavezető egy tételben. Avagy az előzékeny kiszolgálás kevés vendéglátóipari vállalatnál van meg. De hiányos az éberség is, kereskedelmi dolgozóink nein folytattak következetes harcot a spekulánsok és az áru halmozókkal szemben. A kereskedelem dolgozói megfeledkeztek arról, hogy dolgozóink igényei nem ugyanazok, mint 2—3 évvel ezelőtt, egyre jobb ellátást várnak, ennek ellenére nem folytattak harcot az áru jobb minőségéért. Elhanyagoltak a piackutató tevékenységet, ezért koránt sem volt meg a választék, melyet dolgozó népünk — igényeinek kielégítése céljából — jojo an megkövetel. A megmutatkozó hiányosságok fokozottabb mértékben jelentkeznek a közétkeztetés és a vendéglátóipar területén, mely közel sem elégíti ki sem minőség, sem választék szempontjából az igényeket, holott az alapanyagok rendelkezésre állnak. A hiányosságok nemcsak a bolti dolgozók munkájára vezethetők vissza, hanem a megyei tanács kereskedelmi osztályára is. Az utóbbi időben, döntően a megye élelmiszer ellátásával foglalkoztunk, így az osztály munkája egyoldalúvá vált. Nem fordítottunk elég gondot az egyéb kereskedelmi feladatokra, az iparcikkek forgalmának növelésére, a közétkeztetés színvonalának emelésére, a kereskedelmi káderekkel való helyes foglalkozásra és nem utolsó sorban elhanyagoltuk azt a harcot, melyet beindítottunk az áru jobb minőségéért és a választék kiszélesítéséért. Nem kisebb hiányosság terheli a megyei középszprveket: a kereskedelmi irodát, a vendéglálóipari trösztöt. Szövetkezeti kereskedelmünk területén különösen az egyenetlen áruellátással találkozhatunk. Dolgozó parasztságunk jogosan emel szót: «a mi szövetkezetünkben miért nem lehet ugyanazokat az árucikkeket kapni, mint a szomszéd község boltjaiban?» A bő termés az eddigieknél nagyobb feladatot ró egész kereskedelmi szervezetünkre, ezért a megnövekedett feladatok elvégzése érdekében a még fennálló hiányosságokat rövid időn belül ki kell küszöbölni. Az 1954. évi tervezési munkálatokban már biztosítani keli az élelmiszercikkeknél a bőséges ellátás mellett a minőség megjavítását és a választék kiszélesítését. Tudomásul kell venni minden kereskedelmi dolgozónak, hogy az eladott áruk minőségéért személyileg is felelősek. Ez nemcsak a kiskereskedelemre, hanem a nagykereskedelemre is vonatkozik, amely közvetlen összeköttetésben áll a gyártóiparral. Ila ezt a kereskedelem dolgozói harci kérdésnek tekintik, úgy a fogyasztási cikket gyártó ipar vezetői is mindjobban felismerik, hogy a termelés van a fogyasztásért, nem pedig fordítva. A választék kiszélesítésére megvan a lehetőség, mivel biztosítva van a tö- megiparcikk és a helyi ipar jobb nyersanyagellátása. Gondoskodnunk kell tehát az árudák feltöltéséről, a zavartalan áruellátás és döntően a begyűjtés alátámasztása érdekében. Meg kell azonban gátolni azt, hogy helytelen gazdálkodás folytán az áruk feleslegesen elfeküdjenek. A hálózat rendezésén keresztül a külső lakótelepeken mutatkozó hiányosságokat fel kell számolni, hogy az ott lakó dolgozók korszerű üzletekben vásárolhassák meg közszükségleti cikkeiket. Külön figyelmet kell fordítani a kereskedelem technikájának fejlesztésére, ezen keresztül a hi- géniai követelmények betartására és nem utolsó sorban a kereskedelmi szociális, kulturális és egészségvédelmi felszerelések fejlesztésére. Különösen erőteljes ütemben kell fejleszteni a közétkeztetés vonalán az étlap szerinti étkeztetést és egyidejűleg meg kell szüntetni az önkiszolgálás elavult rendszerét. Szükséges az, hogy minden kereskedelmi dolgozó a maga munkaterületén váltsa valóra kormányunk programmját, mérje fel a fogyatékosságot és felfrissült erővel lásson hozzá ahhoz a szép munkához, amelynek elvégzése ránk hárul. Megyénk dolgozóit gyors, pontos, udvarias és előzékeny kiszolgálással elégítsük ki, ehhez a segítséget középszerveinknek fokozottabb mértékben meg kell adni, állandóan szívügyüknek kell tekinteni a kapott feladatok megoldását. Szükséges az is, ho£y tanácsaink is fokozottabb mértékben kapcsolódjanak be a lakosság ellátásának megjavításába, tárják fel a kereskedelemben mutatkozó hiányosságokat, hogy így kulturáltabbá és jobbá Hegyék a lakosság, ellátását. Csűri István, MTYB kereskedelmi o. vez. AZ ALMÄSKAMARASI «SALLAI» TSZ július 30-án 100 százalékra teljesítette búza-, árpa- és zabbeadási kötelezettségét. így a szövetkezet tagjai már szabadon őrölhetik meg a munkaegységekre járó gabonát. TÓTH JÓZSEF pusztaottlakai 5 holdas dolgozó paraszt egyenesen a géptől teljesítette 100 százalékra búza-, árpa- és zabbeadási kötelezettségét. STAFIRA JÓZSEF végegyházi 4 holdas dolgozó paraszt is egyenesen a géptől tett el- ayér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségének. get kenyérFRANKÓ ANDRAS 10 holdas végegyházi középparaszt 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. PETRÓ MIHÁLY újkígyós! dolgozó paraszt már elcsépelte gabonáját, de 103 kiló búzával és 66 kiló árpával adósa maradt államunknak. NÉMETH SÁNDOR újkígvósi dolgozó paraszt sem teljesítette egyenest a géptől beadását. ötven kiló árpával adósa még államunknak. Fekete Ferenc traktorista a megyében elsőnek teljesítette cséplési tervét Megyénkben elsőnek Fekete Ferene, a dobozi gépállomás traktoristája teljesítette cséplési tervét. Július 30-ig 2881 mázsa gabonát csépelt el. A cséplő munkacsapat vezetője Szálkái Ferenc. Feketéék már a terv túlteljesítéséért karcolnak. Égj éjszakai műszak tapasztalatai Szombaton, július 23-án megyénk egyrószén éjszaka megnéztük: vájjon állami gazdaságaink, gépállomásaink vezetői, traktoristái eleget tesznek-e a mipiszbaitanács határozatának, küzdenek-e a gépek jó kihasználásával a nagy nyári munkák sikeres elvégzéséért. A kélegyházi gépállomáson igen gyenge az élet. Nemrég csúszott la a nap, egyre erősödik a hold fénye, világítás nélkül is kedvező lenne az idő az éjszakai munkára. De Emenes György gépe nem fog szántani, szombat délután 4 órától hétfőn reggelig ott áll a tarlón. Ok éri© »sok« van: »A B. műszakos nem akar dolgozni. A brigádvezető mm utalványozott munkát. Nincs közelben szántaui- való, 6—8 kilométert pedig »nem érdemes« elmenni.« • A nem érdemességből, a vezetők lazaságából aztán egész éjszaka állnak a gépállomás erőgépei, egy holddal sem emelkedik a 30 százalékos tarlóliántási tér viel jesitós. S méltatlankodnak-e ezekután a gépállomás vezetői, traktoristái, hogy a cséplő munkacsapatok hamar abbahagyják a munkát ? Nem! A lőkösházi állami gazdaságban 9 óra körül a hangszóróból árad a muzsika, ami most nem a gróf urat, hanem a gazdaság dolgozóit szórakoztatja. Meg is érdemlik. Elsők között végeztek az aratással, segítettek a lemaradó társgazdasá- goknak, tszk-nek. Ösziárpából holdanként 20 mázsa, de tavaszbúzából is rekord az eredményük: holdanként 15 mázsa dicséri a gazdaság munkáját. A jövő évben is bő termést akarnak elérni, azért végezték el már 80 százalékban a tarlóhántást és most is pöfög a Hoffher, szánt a Sztalinyecz, szaporodik a barázda, éjjel-nappal halad a munka. Csak igy tovább! — ezzel búcsúzunk. A mezőkovácsházi gépállomás körzeti szerelőjével, Lamberger Bélával, 11 óra felé beszélünk^ aki a gépállomás műhelyében dolgozik. Tizenkét gépnek a szerelője, üzemképes valamennyi, de arról, hogy dolgoznak-e most, nem tud. Szerinte ez az ágronómusokra tartozik. Bánt az irodában a bérel számoló az inspokciós. Megtudjuk a beszélgetés során, hogy nem is készítették elő ez -éjszakai, vasárnapi munkát. Egresi elvtársnak, a politikai hí l ettesnek dé’után 1 órától színét se látták a gépállomáson. A kaszaperi gépállomáson se sokkal különb a kép. Az éjjeliőrön kívül csak két traktoros van bent. Egyiknek most hu- zatták be a vontatóját, mert kiolvadt a csapágya. Hozzá kelrább, hiszen sürget a hordás, a gabona szállítása. De igy Lesz ez még holnap is, holnap után is azzal a három cséplővel, amit most javítanak, holott már régen kint lene látni kiönteni minél liama- j volna a helyük. Ejfél után Tótkomlóson keresztül Orosháza felé igyekszünk, mögöttünk hagyjak a bogárzói »Uj Elet«, az orosházi »Dózsa« tsz földjét. Nincs sehol semmi mozgás, nagy lelki nyugalommal alszanak a traktoristák, a gépállomások vezetői. Pedig az, hogy 20 százalékra teljesítette még az orosházi gépállomás tarlóhántási tervét július 23-án, egyáltalán nem ad okot a megnyugvásra. Nappali fényt árasztva csépeli a keresztekből az ősziárpát a csorvási sertéstenyésztő gazdaság két kombájnja az út jobboldalán levő gabonatáblán. Sülé István és Kotroczó Pál kombájnvezetők 00—60 mázsát csépeltek el most hajnalig. Nem 6okkal mesz- szebb Majoros Mihály traktoros hat hold tnásodnövény alá szántotta fel este óta a tarlót. Ha ezekhez hasonlóan dolgoztak volna megyénk többi kombájnvezetői is, legkevesebb 11.000 mázsa gabonát csépelhettek volna el, 12.000 hold tarlót szánthattak volna fel szombaton éjszaka. De gépállomásaink hanyag munkája, lazasága mái a megyei igazgatóságnál kezdődik. Kiadják az utasításokat, de keveset törődnek az ellenőrzéssel, nem segítik kellően a munkák végrehajtását. A hiányos politikai, nevelő munkának, a pártszervezetek, a kommunisták közömbösségének tudhatok be elsősorban a lazaságok. Ahogy ^ tavaszi terv teljesítésében enedményeket tudtak elérni gépállomásaink, megvan a lehetőség arra most a nyári terv teljesítésénél is. . A kétegyházi, kaszapert, mezőkovácsházi, orosházi gépállomások igazgatói, politikai helyettesei harcoljanak következetesebben a munkaidő, a gépek jobb kihasználásáért, két műszakbani üzemeltetéséért, hogy augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére elvégezzük a betakarítást, teljesíthessük a tarlóhántást, a nyári tervet. Kommunisták, álljatok élére ennek a harcnak! *
