Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-29 / 176. szám

Világ proletárjai egyesüljetek? r--------------^ G yors csépléssek beadással a békéért At. Orosházi Malom dolgozói augusztus 20ra tett vállalásuk teljesítéséért harcolnak V_____________________J I Pvíl JULIUS 29, SZERDA Ára 50 fitter IX. ÉVFOLYAM, 17(1. SZÁM Növeljük eredményeinket a forgóeszközök gazdaságos felhasználása terén A koreai fegyverszünet A „Hravda" vezércikke Pártunk Központi Vezetőségének határozata és kormányunk progranvmja egyik legfontosabb feladatként szabta meg dolgozó népünk anyagi jólétének fokozását, amely hazánkban is a szocia­lizmus építésének legfőbb célkitűzése. E célkitűzés megValósílá- sára szolgáló feltételek, eszközöli megteremtésében igen döntő he­lyet foglal el a takarékosság. A takarékosságért vívott harc egy ik döntő formája a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítá­sa. A forgóeszközök gazdaságosabb felhasználásával hatalmas ösz- szegeket takaríthatunk meg népgazdaságunknak, mert a Központi Vezetőség 1952 november 29-t ülésén célul tűzte ki: a forgóesz­közök forgási sebességének megnövelésével 1953-ban kb. 2 és fél- miüiárd értékű anyagot, félkész és kész terméket szabadítha­tunk fel népgazdaságunk számára. A Központi Vezetőség határozatából láthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a forgási sebesség fokozásának, mivel lehe­tőséget nyújt, hogy a vállalatok forgóeszköz növelése nélkül is töb­bet termeljenek, értékesítsenek. Ezáltal pénzt és anyagot szabadíta­lak fel. A forgóeszközök forgásának már viszonylag kis gyorsu­lása is lehetővé teszi, hogy több árut termeljünk, ez országaink számára nagy anyagi forrásokat nyit meg. A Központi Vezetőség határozatából kiindulva Kőbánya 9 ipari üzemének igazgatói, mér­nökei, technikusai, számviteli, raktári dolgozói elhatározták, hogy az elfekvő anyagkészletek felhasználásával, a termékek átfutási ide­jének lerövidítésével, a felesleges félkész és kész termékek menv- nyiségének csökkentésével, a' pénzgazdálkodásuk megjavításával jó­váhagyott terveiken leiül jelentős eszközöket, 25.ő millió forintot szabadítanak fel népgazdaságunk fejlesztése érdekében. Kőbánya üzemeinek felhívásához örömmel csatlakozlak az ország üzemei, vállalatai és megyénkben is egész sor jó eredmény született már. Az Építőipari Minisztérium felügyelete alá tartozó Békéscsabai Téglagyárban 300.000 forint értékű elfekvő anyagkészletből .június 30 ig 120.000 Ff értékűt szabadítottak fel. Ezenkívül értékesítettek 1(10 ezer forint értékű olyan harmadosztályú anyagot is, amely az első negyedévről visszamaradt. A Békésmegyei Téglagyári Egyesülés készáru készletéi 150.000 forinttal csökkentette. A békéscsal ai For­gácsoló és Szerszámgyár 200.000 forint értékű felesleges elfekvő készletet szabadított fel és ezen felül további 150.000 forint ér­tékű készletet kutatlak fel, amelynek átadása részben ugyancsak megtörtént. Eredményes munkát végeztek az Alföldi Szövőgyárban is, ahol 357.000 forint összegű felajánlásból június 30-ig 148.000 forintot teljesítettek. A Békéscsabai Kötöttárugyár a második és harmadik negyedévi cérna rendelésből 530.000 forint értéket le­mondott, mert egy újítás bevezetésével a meglévő készletükből fedezni Indiák a szükséglet egyrészet. A Gyulai Harisnyagyár 330 ezer io,i..t ie.ajánlásból 208.000, a békéscsabai Islván-malom 540 ezer forint felajánlásból június 30-ig 215.000 forintot teljesített. A békésmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál igen nagymeny- nyiségü alkatrészt tároltak. A raktárkészlet helyes felülvizsgálásá­val a Gépjavító dolgozói 200.000 forint értékű elfekvő készletet szabadítottak fel és Sztálin-város dolgozóinak adták át, ezenkívül további 100.000 forintnyi értékkészletet ajánlottak fel. I>e sorol­hatnánk azokat az eredményeket, amelyeket vállalataink ezen a té­ren elértek és amelyek azt mutatják, hogy vállalataink dolgozói magukévá tették a forgóeszközcsökkentés jelentőségét. Az eredmények mellett meg kell azonban említenünk a hiá­nyosságokat is. Tangazdaságaink vonalán nincsenek eredmények, pedig itt is komoly lehetőségek vannak, amelyeket egyáltalán nem használnak ki. Ugyancsak nem kielégítő eredmény mutatkozik az állami gazdaságoknál, pedig lehetőség van náluk is ezen a téren, bizonyítja a felsőnyomási állami gazdaság eredménye, ahol 50.000 forint értékű felajánlásból 32.000 forint teljesítése már megtör­tént. Értékelve az elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy azok igen jelentősek. De a forgóeszközök még jobb felhaszná­lása érdekében szükséges a forgóeszköz csökkentési tervek fel­bontása és konkretizálása a vállalatokon belül, a feladatok pontos és helyes kiosztása és a végrehajtás ellenőrzésének megszervezé­se. Szükséges ezenkívül, hogy a pártszervezetek irányítása mellett a szakszervezetek felvilágosító munkával központi kérdéssé te­gyék a forgóeszközök forgási sebességének növelését. A forgóeszköz csökkentési mozgalom kiszélesítésével nagy- rnérlékbeitMiozzáj árulunk ahhoz, hogy gazdaságpolitikánk célkitű­zéseit. az életszínvonal szüntelen emelkedését elősegítsük. TOLNA KÁROLY Magyar Nemzeti Dank 5. sz. terület irodavezetője. Moszkva.. (TASZ8Z) A »Pravda« keddi vezércikke a koreai fegyvor- szünottel foglalkozik. A cikkben töbtiek között ez áll: Július 27-én Punmindzsonban si­keresen tetejezett hos.-zas tárgya­lások eiedményekéut aláírták a ko­reai fegyverszüneti egyezményt. A' hadműveletek végétéiíek. A több mint három éven át tartó ágyu- dörgés elccendoredett. Megkezdőd­nek a politikai értekezlet előké­születei. Ez az értekezlet hiva­tott biztosítani a koreai kérdőt? végleges rendezését. A cikk ezután foglalkozik G. M. Ma'enkov é- V. M. M loto o'- tömik távirataival, amelyet Kun ír Szer olvtárshoz, illetve Li Tom Kein elv tó is hoz, a Koreai Népi Denio- k rali kos Köztársaság kültigvmi- nisaleréhez intéztek. A táviratok — írja a Pravda — kifejezeti iintiden szovjet ember érzéseit. A viliig népei a koreai fegy­verszünet megkötésében annak a hosszú és állhatatos békeharcnak a gyakorlati eredményét látják, amelyet az egész haladó emberiség folytatott és folytat növekvő energiával. A. koreai fegyverszü­neti tárgyalások sikeres befejező­dése szárnyat ad i( békeszeriítő nejeknek, boy, uj erőfeszítésekkel folytassák ezt a .nagy harcot. A koreai fegyverszünet aláírása szemléletesen bebizonyította, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben az egyetlen bel,es és egyetlen le­hetséges út a vilás nemzetközi kér­dések rendezésére az érdekelt fe­lek közötti tárgyalások útja tVv nem a hírhedt »erő politikájának« alkalmazása. Ez a fontos esemény megerősíti, hogy tárgyalásokkal si­keresen meg lehet oldani a legbo­nyolultabb nemzetközi probléma* kat, Ira jóakaratot tanúsítanak lendezésiik iránt. Az »erő politikájának« kezdemé­nyezői és végrehajtói saját tapasz­talataikon győződtek meg, hogy ez a politika nem vezet eted- menyre, ha a demokratikus oi szö­gök ellen akarják alkalmazni, mart ezeklien az országokban a népek gazdái sorsuknak. Az Egyesült Ál­lamok és a tőlük függő államok, amelyek válogatott csapataikat ve­tették be Korea népei ellen, há­romévi kemény háború alatt sem tudták megtörni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a se­gítségére siető hinni népi önkénte­sek hősies. ellenállásút. Dúlt* amerikai külügyminiszter a fogy venszünet aláírása alkalmá­ból mondott beszédéten azt a ci­nikus dicsekvést engedte meg ma­gának, hogy a liároméves had mű­velitek során a koreai polgári la­kosság millióit irtották ki és Észak-Köreit területe pedig »lé­nyegéten elpusztult«. Az amerikai külügyminiszter akaratlanul ki­emelte az amerikai intervenció igazi jellegét. Ez az intervenció főképpen Korea békés lakossága kiirtására, a nép javainak meg­semmisítésére irányult. A koreai had mű veletek eredmé­nye világosan bizonyítja, hogy az ilyen hadviselőd, módszereit nem segítettek az amerikai parancsnok­ságon. Még az ameiikai tábornokok is kénytelenek beismerni, hogy nem tudtak katonai győzelmet aratni KoivrUvau. A népi demokratikus rendszer vitathatatlan fölénye, az n re vonul és a hátország inegbonthataflan egysége olyan feltéteteket terem­tett, amelyok révén a koreai nép a Munkapárt és kormánya köré tö­mörülve leküzdötte a háború min­den nehézségét; A liazafiság nagy szellőmétől áthatott néphadsereg soraiból hősök ezrei támadtak, akik (folytatás a 2. oldalon.) Több min! ütvén vagon gabonát csépel! el az örményHuti állami gazdaság 8redjuk-módszerrel dolgozó munkacsapata A határ szinte olvadni látszik a hőségtől, az örménykúti álla­mi gazdaság Bredjük-módszerrel dolgozó «Zalka Máté» cséplőgép- munkacsapata mégis vidáman dolgozik. A törekrakó-lányok éne" ke még a cséplőgép öblös hang­ját is lúlharsogja. A géptől távo­labb, a pihenő-sátor elölt két zászló piroslik. Az egyik a Me­gyei Pút tbizotlság vándorzászlaja a megye legjobb cséplőgép mun­kacsapata részére, a másik az állami gazdaság igazgatóságáé. — Ugv igyekszünk, hogy még Helyesbítés Lapunk július 28-i, keddi szá­mában cUjabh árcsökkentés» cí­men közölt anyagot helytelenül jelentettem meg. A fenti című anyag távirati komüniké a Né­met Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa legújabb árcsök­kentésre vonatkozó rendeletéről. A szöveg helyesen így hangzik: «Berlin. (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaság minisz­tertanácsa rendeletét hozott né­hány fontos élelmiszer- és ipar­cikk árának csökkentéséről. A minisztertanács rendeleté ér­telmében július 27-én a követke­ző mértékű árcsökkentés lép élet­be: a rizs tíz százalékkal, a va­lódi tea ötven százalékkal, a cso- koládékész í imények harm hu egy százalékkal, a mosó- és pipere- szappan negyven százalékkal, a műselyem női harisnya húsz szá­zalékkal. a nylon női harisnya harminchét százalékkal, az író­gépek negyven százalékkal, az izzólámpák 3J1 száza’ékkal olcsób­bodnak.» TÓTH, GYULA tördelőszerkesztő. egy harmadik zászló is idekerül­jön. A minisztérium vándorzász- laja az ország legjobb munka­csapatának — mondja Bori Mi­hály etető, utána hozzáteszi: eddig elsők vagyunk, úgy igyekszünk, hogy azok is maradjunk. Harminchármán dolgoznak a munkacsapatban. Ezek közül négy etető, négy kévevágó, négy kévehányó, négy zsákos, nyolc lőre kés, keltő kazalmester, hat rudasos és egy gépész. A cséplőgép dobszélessége 1370 milliméter. A cséplés megkezdésié előtt kisebb áta'aküásokat végeztek a gépen. A dobot új verőtécekkel látták cl, hogy csökkentsék a szemveszle­Ezzel még nem ért véget a nap. Liska Judit felolvasta a Sza­bad Nép és a Viharsarok Népe fontosabb cikkeit, utána sajtóvita következett, majd napi munkáju­kat beszélték meg. Éjszakába hanyatlott az este, séget. Mivel nagy a gabona, meg­hosszabbították a bontóvillákat. A kazlat úgy rakják, hogy a ki­sebbik fele álljon az elevátorral szentben. így kevesebb dolga vatf a kazahnestemek. A cséplőgépbe« egy ki lómé teres körzetből 14, két- kilóméleres körzetből 10 igával hordják a kereszteket. Amikor Bagyin György brigádvezető ag- ronómus gyorscséplési tapaszta­latcserén volt a gorzsai állami gazdaságban, ott sokalták az igák számát. Pedig nem sok, ami az alábbi óragrafikonos táblázatból is látható. Hétfőn az első órában 27.94, a második órában 27.08 mázsát csépeltek, a harmadik órában 22.88 mázsát mert 10 percet várni kellett az igára. még ott ültek az asztalnál egy- egy pohár sör mellett, mert azt is kapnak a gazdaságtól. A világ sorsát, a maguk életét beszélték, mely jó munkával egyre öröm- teljesebh. Délben kapták meg a Megyei Pártbizottság vándorzászlaiát Az el>ód utáni első óra teljesít­ménye 32.22 mázsa, a második óráé pedig 32.19 mázsa volt. Estig 430 mázsát vertek le a gépen, ezzel az idén 54 vagon 30 mázsa a teljesítményük. — Az a legfontosabb, hogyan eteljük a gépel— jegyzi meg Bori Mihály etető. — A kisebb kévéket gyorsan, a nagyobb kévéket las­sabban kell leengedni. Ha a na­gyobb gazt is gyorsan engedjük» akkor a gép fulladni kezd és le­dobja a hajtószíjat. A hajtószíj felszerelése is néhány percnyi időveszteséget jelent. Nagy volt az öröm, mikor a napi tizenkét órai munka után, vacsora közben Liska Judit mun­kacsapat vezető kiszámította, hogy egyénenként 58-77 forintot (mun­kabeosztás után számít a fiz©» lés) és 27 kg búzát kerestek. Minden nap pontosan kiszámítják a keresetet

Next

/
Thumbnails
Contents