Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-28 / 175. szám

6 1953 július 28., kedd {/iUai&ai&U htyit A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeiete az ipari termékek minőségének védelméről Dolgozó népünk anyagi és kul­turális szükségleteinek kielégíté­se az ipari termelés minőségi színvonalának emelését- a fo­gyasztási cikkek választékának cs minőségének megjavítását köve­teli. A minőség fejlesztése terén igen komoly feladatok várnak az iparra, a kereskedelemre, egész népgazdaságunkra. A Népköztár- ság Elnöki Tanácsa ezért tör­vényerejű rendeletét adott ki az ipari termékek minőségének vé­delméről. E törvényerejű rende­let célja az,' hogy a minőség megjavítását a törvény erejével is biztosílsa. Különös gondot fordít a tör­vényerejű rendelet a fogyasztók jogainak védelmére. Kimondja, hogy a fogyasztóknak a megálla­pított rendes áron csak hibátlan minőségű árut szabad eladni. Ha hibás árut adnak el, kifejezetten fel kell tüntetni a minőségi hibát és meg kell jelölni azt is, hogy a fogyasztó a hibás árut mennyi­vel olcsóbban kapja. Ha a fo­gyasztó a neki eladott áruban utóbb hibát fedez fel, többféle jog illeti meg. Követelheti a hi­bás árunak hibát'aura való kicse­rélését, illetőleg a hiba kijavítá­sát. Követelheti, hogy az árút a hiba arányában olcsóbban adják és a már kifizetett vételárból a különbözeiét térítsék vissza. Ha az áru használhatatlan, a fogyasz­tó annak visszavételét és a vételár visszaadását is követelheti. Mind­ez természetesen nem vonatkozik arra az est tre, ha a fogyasztónak az árut, kifejezetten mint hibásat, már eredetileg is olcsóbl>an ad­ták, vagy ha a fogyasztó a hibát az átvételkor már ismerte. Ki­mondja a - törvényerejű rendelet, hogy egyes tartós használatra szánt cikkeket jótállás mellett kell árusítani. Jótállás cselében a fogyasztó írást kap arról, hogy a kereskedelmi vállalat az áru esetleges hibáit a jótállási idő alatt díjtalanul kijavítja. A fo­gyasztóknak mindezek a jogai bí­rói védelem alatt állanak. A fogyasztók jogainak védelme mellett a törvényerejű rendelet a minőség megjavításának egész sor más kérdését is szabályozza. Ilyenek: a minőségért való fele­lősség, a minőségi követelmények meghatározása, a minőségi ellen­őrzés és- a minőségi átvétel. A munkabérekre vonatkozó rendelkezések kimondják, hogy a rossz minőségű termékért a hasz­nálhatóság arányéiban, csökken­tett munkabér jár. Ugyanakkor biztosítja a törvényerejű rende­let a minőség megjavításában ki­váló teljesítményt elérő dolgozók jutalmazását. A törvényerejű rendelet sza­bályainak megtartását büntető rendelkezések is biztosítják. ételi vsírnak a dolgozók az Izemélelniezési Vállalattól A Délmagyarországi Üzemélel- mezési Vállalat békéscsabai tele­pe 1Ü50 dolgozót lát el naponta élelemmel. Ez nem kis feladat,' ■de különösen nem kis felelősség. Elvárják a termelésben, vagy a termelés’ irányításában résztvevő dolgozók, hogy megfelelő minő­ségű élelmet biztosítson a telep számukra. Es ez természetes, hi­szen népi államunk éppen azért létesítette az üzcmélclmezési vál­lalatokat, hogy azok mentesítsék -ÉV dolgozókat a konyhai gondok­tól, hogy erejük egészét a közös­ség javára fordítsák. Aligha kell különösebben magyarázni — ki­váltképpen, ha a nők munkába való bevonását is figyelembe vesszük —, hogy a termelésben milyen kihatással van ez. Vilá­gos ezekután, hogy az Clelmezési Vállalat dolgozóinak feladata, minél változatosabb, minél ízlele- srhh. tehát minőségileg kitű­nő éteW készíteni. E feladatának a Déhnagvaror- szági Czemélelmezési Yá lalat löb- bé-kevésbbé igyekszik eleget ten­ni. Azonban előfordulnak olyan eseték, amikor nem teljesíti fel­adatát, amikor a dolgozók jogos panaszt emelnek, sőt van olyan eset, amikor jogosan fel is liál>o- rodnak. Ilyen felháborodás ki­férte a vállalat dolgozóinak mun­káját az 1953 július 23-i ebéd­nél. Több üzemből szóvátclték, hogy az ebédhez készített fa- sírozott húsnak olyan szaga van, ami élvezhetetlenné teszi annak fogyasztását.- Az egyik munkahelyein pe­dig a fasirozott húsban le­gyek által okozott kukaco­kat is talállak. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a romlott étel kiadása a •dolgozókkal való nemtörődömség­re mutal. arra, hogy egyesek megfeledkeznek arról: nem a dol­gozók éVtének megkeserítéséért vannak, hanem azért, hogy ellás­sák ízkt's étellel őkel. Ezt a jövőben figyelemig? kell venni minda/.okna ’, akiknek \a amilyen /ormában közük van a vállalat munkájához. Aligha engedhető meg a jövőben- hogy például a békéscsabai I-es számú Kenyér­gyár által «szikkadt» kenyérként szállított kenyér sületlen legyen, mint ahogyan az július 25-iebéd készítéséhez szükséges kenyérrel történt. Jóllehet, hogy az élelme­zési vállalat ezt már többízben szóvá telte. De az sem engedhető meg, hogy a békéscsabai Hús­ipari Vállalat a jövőben, mint ahogyan ez a július 25-i elx?d készítéséhez szükséges húsnál tör­tént, élelmezésre, élvezhetetlen húst szállítson. (Itt megjegyez­zük: a közösség tulajdonának ha­nyag kezelése nemcsak, hogy nem engedhető meg, hanem bűnös cselekmény is). Tény az, hogy az Üzemélelmezési Vállalat sem a kenyeret, sem a húst nem lett volna köteles átvenni, ezért el­sősorban annak vezetői felelősek, hogy július 25-én élvezhetetlen étel került a dolgozók asztalára, Felelős ezért Kora Miklós, a vál­lalat igazgatója, valamint Zaho- rán György', a vállalat konyha­mészárosa, akik nem gyakorol­tak megfelelő ellenőrzést. Mind­ehhez hozzátehető: komoly felelősség terheli az illetékes szerveke!, akiknek kötelességük a vállalat mun­káját rendszeresen ellenőriz­ni. Az élelmezési vállalatnál elő­forduló hibákért súlyos felelősség terheli az Üzemélelmezési Igaz­gatóságot, amely nem fordít go-n-' dot az ott uralkodó állapotok megszüntetésére. Ugyanis a leg­elemibb technikai felszerelések — mint például mosogató, hűtő —■ hiányzanak. Tény az, hogy még 1932-líen az igazgatóság 360 ezer forint beruházást ha­gyott jóvá, azonban ebből egyetlen fillér sem lett fel­használva az igazgatóság ha­nyagsága miatt. 1953 februárjában izedig 100.000 forint beruházást hagyott jóvá az igazgatóság. Egy húszLagú bizott­ság állapította meg a helyszínen, hogy mosogató, hűtő, szállítóko­csi, valamint az udvar cementc zése feltétlenül szükséges. Né­hány' nap múlva augusztus lesz : egyetlen jégszekrény áll rendel kezesére a vállalatnak, nem let meg a mosogató, sem a hűtő sem a szállítókocsi - cgyszóva a 100.000 forintból nem lelt sem 'mi a mai napig. Jóllehet, hogy s Belkereskedelmi Minisztériun Közétkeztetési Főosztályától i: resztvettek a 20 tagú bizottság ban. Aligha fér hozzá kétség most már nem megállapításokn és bizottsági játékra van szükség hanem gyors cselekedetre. Ezi jogosan elvárják a dolgozók, akii nem kevesebbet bízlak az élelme zési vállalatra, mint azt, hogy íz­letes ételekkel lássa el őket. Cserei Pál A tHtffw'B&í Az eiidrödf »Uj barázda; tsz-ben az osős idők alatt egy 250 férőhelyes szabadszállást építettek a dolgozók a sertéseknek. Ezen­kívül egy 100 köbméteres silógüdör készült téglából, amit tele is töltöttek. (Nándori Róza.) ♦ ■ ♦ Eleken a Borza-dűlőben dolgozik a kétógyházi gépállomás 5-ös számú cséplőgépe. Balogh Sándor otétő jól irányítja a munkát. Július 21-én a cséplőbrigád 1-18 százalékra teljesítette napi tervet. (Lőrincz Péter.) ♦ ♦♦ Az «.osliá/i »Szabadság:: tsz U5i brigádja és az úttörők példát "mutatnak a gyapotápolási munkák elvégzésében. Csizmadia Pátnó, a brigádveaefco felesége egymaga 25 hold gyapotot'ekézett meg. (Vá­rosi Tanács híranyagából.) ♦ ■ ♦ Bél«iwgy«r dolgozói az ötéves terv keretében új postaházat kap­tak. Augusztus elsején» ünnepélyes keretek között adják át a dolgo­zóknak. (Székely Béla, Szeged, postaigazgatóság.) Képi demokratikus rendszerünk növekvő erejének újabb bizonysága Kok ezernyi nagyszerű tény tanúskodik népi demo- íatikus rendszerünk növekvő erejéről, dolgozó népünk megbonthatatlan egységéről. Népi* államunk ereje, né­pünk egysége tette lehetővé többek között azt is, hogy pártunk javaslatára kormányunk olyan progranunot ter­jesztett hazánk lakossága elé, amelynek megvalósítása a még nagyobb hőséghez, az életszínvonal még gyorsabb növekedéséhez vezet. Pártunk és kormányzatunk azonban nemcsak az anyagi és kulturális jólét gyorsabb ütemű növelését tűzte célu^ hanem azt is, hogy kijavítsa az elkövetett hibákat, felszámolja az emberekkel szemben megnyil­vánult túlkapásokat, eloszlassa a kételyt, a bizonytól n- ságot társadalmunk arra érdemes tagjaiban. Pártunk határozatain alapuló kormányprogram munknak népünk elé terjesztése óta máris egész sor olyan rendelet jelent meg, amely dolgozó népünk min­den ikerében elismerésre, >elkes visszhangra talált. A najiokban jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a közkegyelemről szóló törvényerejű ren­deleté. E rendelet minden paragrafusából kicsendül népi államunk egységes ereje, szilárdsága. Kicsendül a télre vezetettekkef, az öntudatlanul kártevőkkel szembe­ni inegbocsájtás ^szelleme. A megliocsájtás abban csúcso­sodik ki legjobban, hogy nemcsak a két évet meg nem haladó szabadságvesztés és 51)00 forintig terjedhető pénzbüntetés válik hatálytalanná, hanem a rendelet ér­telmében a közkegyelemben részesülők mentesek lesz­nek a büntetett előélethez fűződő belső gátlásoktól, a társadalmi hátrányoktól. Természetesen ez nem vonat­kozik népünk azon ádáz ellenségeire, akiket cselekede­tükhöz mérten sokkal súlyosabb ítélettel, két évnél to­vábbtartó szabadságvesztéssel sújtottak. Most k é, a jö­vőben is bűnhődniök keli a háborús, a ncpellenes, a demokratikus államrendszerünk elleni bűntettet elköve­tőknek. Bárhogyan vizsgáljuk is a közkegyelemről szóló rendelet paragrafusait, arra a megelégedeit megállapí­tásra jutunk, hogy ez is, mint a nép államának felelős szervei által törvén) beiktatott többi rendelet, az alkot­mányunkban lerögzített jogrend és törvényesség elveit követi. Éppen ezért nemcsak megszilárdítja dolgozó népünkben az. állam iránti hitet, szeretetét,ibanem fo­kozottabb tetterőt, alkotási kedvet kölcsönöz mind­azoknak a munkásoknak, dolgozó j>arasztoknSk.T"Prf&lníi- &é «"Leknek, akik eddig is tudásuk legjavával és ezután teljes odaadással szolgálják annak a célnak elérését, amelyből hazánk békéje, felvirágoztatása, dolgozó né­pünk jóléte, boldogsága fakad. Elutaztak megyénk VIT küldöttei Vasárnap délután a vasútállo­máson búcsúztattak a YIT-kül- dötleket. Násztor elvtárs, a DISZ megyei titkára arról beszélt a fiataloknak, hogy ott kinn, Bu­karestben mondják el a több mint száz ország fiataljai előtt, hogy itt, Békés megyében hogyan harcol a fiatalság, hogyan küzd a rohamcsapat elnyeréséért, a szocializmus építéséért. Hazajőve a nagy találkozóról, itt mondják el a fiataloknak az ott látottakat, hogy' az is ösztönözze további munkájukban. Majd Frank elv­társ, a párt Megyei Bizottság» részéről szólt a fiatalokhoz. A VIT-küldötlek nevében Grú< Erzsébet fogadta, hogy még oda- adóbban harcolnak a DlSZ-szer- vezeten belül, hogy a párt állal kitűzött feladatokat megvalósít­sák. , Az ifjúsági találkozóra utazó huszonkét fiatal elvitte a megye ifjúságának szebbnél-szebb em­léktárgyait. Aláírták a koreai fegyverszüneti egyezményt Keszon. ,(Uj Kína.) A koreai- fegyverszüneti küldöttség július 27-én a következő közleményt ad­ta ki: Nam ír tábornok, a koreai- kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője és William K. Harrison altábornagy, a másik fél küldött­ségének vezetője, július 27-én dél­előtt 10 órakor (koreai idő) Pan- mindzsonban (Korea) hivatalosan aláírta a koreai . fegyverszüneti egyezményt és a fegyverszüneti egyezményt kielégítő ideiglenes megállapodást. A két fél közölt létrejött meg­Az MHK a szocializmus épí­tésének és a béke megvédésé­nek fontos fegyvere. állapodás értelmében a kél fél ellenőrzése alatt álló összes fegy­veres erők — beleértve a száraz­földi, a haditengerészeti- és a légierők valamennyi alakulatát és katonáját — a fegyverszüneti' egyezmények a két fél küldöttsé­ge vezetői által történt aláírása után, július 27-én 22 órától (ko­reai idő) megszüntetnek minden ellenségeskedést. VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Békéscsaba, SzFálin-út 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv. 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba Felelős nyomdavezető Botvánszky Dál.

Next

/
Thumbnails
Contents