Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-06 / 131. szám

2 1953 június 6 , szombat ViUaisawIt Hifit Párt és pártépítés a nagyszénás! és gádsrosi pártbizottságok nem tőrödnek a két község között folyé párosversennyel A több termelés, jobb munka segítője a m uultaveivsieny. A verseny­társaknak, ha valóban versenyezni akarnak, nem elegendő csak szó­beli egyezséget kötni. Az a biztoe és annak van reális alapja,- amikor »fehéren fekete« bizonyítja, mit vállal az egyik, mit a másik. Te­hát szerződésben kötelezi magát mindkét fél versenyben vállalt kö­telezettségének maradéktalan vég lehajlására. menye, hogy a tavaszi vetések be­fejezése óta a két község között folyó j)árosversenyt nem is ér­tékelték. Nyilván, hogy az ilyen nemtörődömség nem előre segiti a versenyszellemet, ellenkezőleg: gátolja azt, gátolja a több ter­mésért folyó harcot. A munkaverseny elsősorban politikai kérdés Ha két község pártbizottsága fel­ismeri azt, hogy a termelési ver­seny elsősorban politikai kérdés, akkor egészen biztos, hogy meg­született volna a versenyszerződés és gondot fordítanának az értéke­lésére. Tehát meg tudnák követelni azt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének mindkét fél ele­get is tegyen. Nem engedték volna meg azt, hogy ellaposodjon a ver­senyszellem. A nagyszénásé és a géni or ősi párt- bizottságok első és legfontosabb feladata etéren az: a versenyt ve­zessek a helyes útra, ellenőrző munkájukkal, tegyék elevenné és élővé, segítsék a dolgozó parasz­tokat a jó munka, a több termés nagyszerű harcosait, minél nagyobb sikerek eléréséhez. (Szula) A dolgozó parasztokban megvan a verseny iránti lelkesedés Nagyszénás és Gádoros községek 6>zév tavaszán léptek versenybe, ami a járási tanács egyik érte­kezlete alkalmával történt meg. Az értekezlet után otthon mindkét fél megtette az előkészületet a verseny megszervezésére. A széná­siák 14 körzfetre osztották köz­ségük határát, a gádorosiak pe­dig ötre. (Szénásnak jóval nagyobb határa van). Nagyszénáson, Gádo­roson is minden körzetnek van egy felelőse, ezek'' aktívái a dülő­biztosok és a dűlőben élenjáró jól dolgozó parasztok. A körzetek egyik faluban és a másikban is versenyben vannak egymással. A gádorosiak hetenként értékelik a körzetek versenyeredményeit, a nagyszénásiak pedig tia naponként. A legutóbbi értékelés szerint Nagy­szénáson a községi tanács ver­senyzászlója a G. Szabó féle körzet dolgozó parasztjai birtokába ke­rült, Gádoroson pedig az egyes Számú körzet dolgozóinak. A pártbizottságok nem ellenőrzik a tanácsok munkáját Hiba, hogy a községi pártbi­zottságok teljesen magukra hagy­ták mindkét községben a tanácsot versenyszervező munkájában. Ma­holnap itt van az aratás és még eddig egyik falu pártbizottságának sem jutott eszébe, hogy beszámol­tassák községük tanácselnökét a verseny állásáról. De milyen ver­seny is az, ahol nincs verseny- szerződés? Hogy miért nincs'? Arra sem a gádorosi, sem a nagyszó- nási ’p.ártbizottságon nem tudnak választ adni. Mindennek következ­„Béke-hás66 a mi hásunk Gyulán löbb utcában a házak falán és kapuin olvashatjuk ezt a felira­tot: »Békeház«. Ilyen vi­lágoskék táblácska hir­deti a Ba’as a utcában is Tamásék kapuján, hogy ez a ház »Béke ház«. — Nagyon boldog va­gyok — mondja Tamás- né és hangjából büszke­ség csendül — soha nem felejtem d ezt a napot, amikor egy vasárnap reggel egy teherautó állt meg házunk elölt, nem felejtem el a vidám kul- túrbrigád szép műsorát, amikor ezt a táblácskát szegei lék fel. De elmon­dom azt is, hogy mivel is érdemeltük ki ezt a nagy megtiszteltetést. A házak kapuin több helyen láttam ilyen fel­iratú táblácskát. Azon gondolkoztam, hogy a mi házunk is lehetne »Béke-ház«, hiszen mi is békét akarunk, beszél­gettem a férjemmel is erről, azt mondta, hogy azt ki is kell érdemelni. Hát akkor kiérdemeljük, fogadtam meg. Másfél kát. hold föl­det béreltünk tartalék földből megmunkálásra. A férjem, mint mezőőr a tanácsnál dolgozik, én a földet munkálom. Tudtam, hogy jó mun­kával, a beadás időben való teljesítésével tudom legjobban megvédeni a békét. Békevédelmi szer­ződést kötöltem arra, hogy teljesítem a ba­romfi- és tójásbeadást, az adót pontosan, min­den hónapban kifizetem és nem maradok le a növényápolással sem. Ezt a vállalásom már teljesítettem. Baromíi- és tojásbeadásom egész évre teljesítettem, az adót pontosan fizettem. A kukoricát megkapál­tam, a burgonyát már feltöltöttem, nem ha­gyok begyomosodni semmit. így érdemeltük ki, hogy házunkat »Béke­ház «-zá avatták.*1 Megfo­gadom, hogy ezentúl még jobb munkát vég­zek, elbeszélgetek a szomszédaimmal;, i: íne­rőseimmel arról, hogy mit jelent az, ha jó munkát végzünk. El­mondom, hogy ezzel a békét védjük és erősíL- jük, így köszönljük leg­méltóbban a hazánkba érkező békeharcos kül­dötteket. Franciaországban fokozédik a népek békekongresszusának határozatait támogató mozgalom Párizs. (TASZSZ) A kormány- válsággal kapcsolatban a nemzet- gyűlés és az egyes képviselők cí­mére állandóan érkeznek a le­velek, táviratok és petíciók, ame­lyek olyan kormány alakítását követelik, amely a béke és a szór ciális haladás politikáját foly­tatja. A városokban, községekben és megyékben, a vállalatoknál és tár­sadalmi szervezetekben tevéke­nyen készülnek a Párizsban jú­nius 27-28-án tartandó országos békeértekezletre. A legtöbb me­gyében helyi értekezleteket és gyűléseket fognak tartani. Magyar sportkiállítás nyílt meg Rómában Június 2-án a római magyar akadémián magyar sportkiállítás nyílt meg. Az ünnepélyes meg­nyitón jelen volt Kosztiljov, a Szovjetunió római nagykövete, a népi demokratikus országok kö­vetségeinek vezetői és beosztottai, az iráni követ, valamint számos olasz közéleti személyiség. Gyulai hazafiak Rákóczi szabadságharcában írta: Dr. Maday Pál A törökkel történt karlócai békekötés (1699) után a csá­szári haditanács elhatározta, hogy «a magyarországi várakat német hadinéppel keli megrakni... Gyulát és más várakat le kell rontani». Az utasítást részben végre is hajtották. Ekkor Gyula végvár jellege megszűnt. 1701 október 14-én azon­ban Löffelholz német aradi várparancsnok azt jelentette Bécsnek, hogy «Gyula vára nincsen teljesen lerontva», a kör­nyéken még veszedelmes ellenség van. A jelentés után a tá­bornok parancsot kapott, hogy «a magyarokat pedig vegye ki onnét». Á maros-tiszai határőrvidék felállítása után Gyulát német tisztekre bízták, akik egyre gyalázatosabban sanyargat­ták a város és környéke amúgyis elnéptelenedett lakosságát. Rákóczi Károlyi Sándor tábornokát kübli a vár felmen­tésére (1705 április), akit azonban a rácság támadása zavar meg. Károlyi a szentandrási "révnél döntő csapást mér a rá­cokra, majd továbbhaladva körülzárja Gyula városát, amelyet véráldozat nélkül foglal el. Magát a várat azonban nem tudja elfoglalni. A jól megerősített gyulai vár bevétele Károlyinak is komoly fejtörést okozott, amelynek még a németek voltak . urai. Károlyi elvezénylésc miatt úgy határozott, hogy felrob­bantja a várat s így pusztítja el az ellenséget. Jelenti is a fejedelemnek, hogy már «9 ölnyire ásták be magukat a föld alatt», hogy az aknát elhelyezzék. A vár felrobbantását jú­nius 24-én hajnalra tűzte ki. «Iszonyú rázkódás közepette — írja az egykorú feljegyzés — megingott a vár, a kőfal alap- ’ jáig széjjelhasadt ugyan, de nem omlott le.» (A várromon ma is jól látható az erős hasadás!) Károlyi tehát nem tudta be­venni a várat, majd minden házat «porrá égetve» elhagyta Gyulát. Löffelholz tábornok a mezőtúriakat okolta «a szentand­rási és gyulai veszedelemért» és büntetésül makacs kurucsá- gukért «6 ácsot, 24 fejszés embert, 12 négyökrös szekeret, 300 forint készpénzt és az őrség számára 150 köböl lisztet, ugyan­annyi búzát, '20 akó bort és 20 darab vágómarhát» kellett volna szoJgáltatniok 8 nap alatt. A túri kuruc-parasztok azonban rá se hederítettek a követelő tábornok parancsára és a harcot változatlan lelkesedéssel tovább folytatták. Ä császári tábornok követelései világosan mutatják, hogy az uralkodóosztály pillanatnyi győzelme is elég ahhoz, hogy a terheket fokozzák, még nagyobb nyomorba döntsék az amúgy is agyonsanyargatott jobbágyokat. Van erre korábbi példa is ezekből az időkből. Amikor például a törökök Gyula várát átadták, a vár új gazdájához érkezett parancs már ar­ról beszél, hogy «kímélettel vezesse be a harmincadot». A parasztoktól 1698-ban megvonják a «8550 porció, kenyeret», amit addig havonta kaptak. Elrabolják tőlük gabonájukat, de elvárják tőlük, hogy «gabonatizedet fizessenek». T699-bcn a kamara újból készpénzben követeli a bányatizedet, de uta­sítja Lindnert, a hírhedt teljhatalmú megyei parancsnokot, hogy ezt «kíméletesen» hajtsa be. A robot, a dézsma, a papi tized, stb. egyre kegyetlenebből zsákmányolja ki a megye la­kosságát, amelyre a különösen elnyomott gyulai parasztok méltó választ adnak: szervezkednek, egy'érteműen fegyvert fognak Rákóczi zászlaja alatt. Megyénk dolgozói büszkék a gyulai kurucokra, akik vé­gig kitartó lelkesedéssel harcolnak Rákóczi zászlaja alatt az idegen elnyomók ellen. A gyulai, a szentandrási és a túri kurucok mai utódai, dolgozó parasztságunk erőt és hazafias lelkésedést merít őseinek példájából. Szabad és független ha­zában építi boldogabb jövőjét, a szocializmust, amelynek épí­tésében büszkén emlékezik vissza dicső hagyományaira. Blanhenhorn átadja Eisenhowernah ^Adenauer bizalmas üzenetét Berlin. (MTI) A nyugatberlini rádió bejelentette, hogy Blanken- horn, a bonni külügyminisztév rium poülikai főosztályának veze­tője, aki Adenauer megbízásá­ból váratlanul Washingtonba uta­zott, az eredeti tervektől eltérően csak pénteken tér vissza Bonn­ba. A nyugatberlini rádió értesü­lése szerint Blanhenhorn eluta­zása előtt átadja Eisenhower el­nöknek Adenauer bizalmas üze­netét, amely a bermudai érte­kezlettel kapcsolatos bonni kí­vánságokat tartalmazza. A vezércikk folytatása vánvaló, hogy ha ezzel a kor- mányunkadta lehetőséggel me­gyénk begyűjtésben hátralékos dolgozó parasztjainak az ezrei él­nek, löbb millió forintot tesz majd ki az az összeg, amit a sár ját céljaikra használhatnak fel. Felvilágosító munkánk nyomán érhetjük el azt, hogy megyénk minden dolgozó parasztja telje­sítse államunkkal szembeni köte­lezettségét és szégyelje magát az, aki adósa marad államunknak. A Szabad Nép bírálata komoly segítséget nyújtott további mun­kánkhoz. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága •ezekutáíi saját magával szemben nagyobb kö­vetelményekkel lép (el, de na­gyobb követelményeket támasz­tunk járási, helyi tanácsaink min­őén dolgozójával szemben, nyil­vánvaló, ezt kívánja meg tőlünk pártunk, a dolgozó nép, amelynek bizalmából felelősségteljes mun­kánkat végezzük. Az ellenőrzési munkánk megjavításával, a foko­zottabb segítségadással, de ha ar­ra szükség van, a felelősségre- vonás eszközével kívánjuk elérni azt, hogy törvényeinket, rende- leteinket betartsuk s azon keresz­tül megjavítsuk begyűjtési mun­kánkat, visszaszerezzük a minisz­tertanács nagy kitüntetést jelentő vándorzászlóját. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhő­átvonulások, többfelé, főleg keleten zá­poresőkkel, esetleg zivatarokká1. Mér­sékelt, változó irányú légáramlás, A hő­mérséklet kissé emelkedi’-'. Várható hő- mérsékleti értékek az ország területére: ma reggel 9—12, délben 21—24 fok között. A csehszlovák pedagógusok szovjet elvtársaiktól tanulnak Irta: Mércéi Jansen A prágai I. számú kö­zépiskola igazgatói szo­bájának falán ez a fel­irat áll: «Példaképünk a szovjet iskola!» 1951 nyarán Bozena Mocová elvtársnő, aki később az iskola igazga­tónője lett, érdekes cik­ket olvasott az «Ucsi- tyelszkaja Gazeta» című szovjet lapban a pionír szervezet iskolai mun­kájáról. A cikk szerzője R. D. Brusznicskina, a moszkvai 605. számú is­kola igazgatónője volt. — Feltétlenül meg kell tudnom, hogyan se­gíti a szovjet pionír­szervezet a pedagógusok munkáját, — határozta el Mocová elvtársim. Az elhatározást tett követ­te. Levelet írt Mosz­kvába. A szovjet tanár­nő nagyon megörült le­velének és szívesen vá­laszolt minden kérdésé­re. Pontosan leírta, ho­gyan működnek együtt a moszkvai 605. számú iskola tanítói a pionir- vezetőkkel. A levél tar­talmát Mocová elvtárs­nő a következő peda­gógus-értekezleten a ta­nári karral megtár­gyalta. A prágai I. számú kö­zépiskola és a moszkvai 605. számú iskola igaz­gatónői között igaz ba­rátság fejlődött ki. Mocová elvtársnő gon­dosan őrzi a Szovjet­unióból érkezett levele- • két. — A szovjet lélek egy darabja van bennük, — magyarázza. — Bennük van a tapasztalatok ba­ráti átadása, a más munkája iránti forró ér­deklődés és az őszinte emberszeretet. Egy képeslap is van a levelek között, amely a Kremlt ábrázolja. A másik oldalon ez a szö­veg áll: «Minden jót és sok sikert kívánok, drá­ga Mocová elvtársnő, a Nemzetközi Nőnap al­kalmából. — Rajsza Brusznicskina.» • A sikerek valóban megmutatkoztak. A prá­gai I. számú középisko­lában ma már külön­böző szakkörök működ­nek, ahol aZ*úttörők fej­lesztik képességeiket. A szakkörök munka tér ve jól kapcsolódik az is­kola oktatási tervéhez. Mocová .elvtársnő most készül ismét írni R. D. Brusznicskinának. A Szovjetunió távol van — de közel hoz bennünket egymáshoz a szeretet és barátság — így kezdi majd levelét. «Példaképünk a szov­jet iskola» — ezt hirdeti az igazgatói iroda előtti tábla és ezek a szavak irányítják ma vala­mennyi csehszlovák pe­dagógus munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents