Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-06 / 131. szám
2 1953 június 6 , szombat ViUaisawIt Hifit Párt és pártépítés a nagyszénás! és gádsrosi pártbizottságok nem tőrödnek a két község között folyé párosversennyel A több termelés, jobb munka segítője a m uultaveivsieny. A versenytársaknak, ha valóban versenyezni akarnak, nem elegendő csak szóbeli egyezséget kötni. Az a biztoe és annak van reális alapja,- amikor »fehéren fekete« bizonyítja, mit vállal az egyik, mit a másik. Tehát szerződésben kötelezi magát mindkét fél versenyben vállalt kötelezettségének maradéktalan vég lehajlására. menye, hogy a tavaszi vetések befejezése óta a két község között folyó j)árosversenyt nem is értékelték. Nyilván, hogy az ilyen nemtörődömség nem előre segiti a versenyszellemet, ellenkezőleg: gátolja azt, gátolja a több termésért folyó harcot. A munkaverseny elsősorban politikai kérdés Ha két község pártbizottsága felismeri azt, hogy a termelési verseny elsősorban politikai kérdés, akkor egészen biztos, hogy megszületett volna a versenyszerződés és gondot fordítanának az értékelésére. Tehát meg tudnák követelni azt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének mindkét fél eleget is tegyen. Nem engedték volna meg azt, hogy ellaposodjon a versenyszellem. A nagyszénásé és a géni or ősi párt- bizottságok első és legfontosabb feladata etéren az: a versenyt vezessek a helyes útra, ellenőrző munkájukkal, tegyék elevenné és élővé, segítsék a dolgozó parasztokat a jó munka, a több termés nagyszerű harcosait, minél nagyobb sikerek eléréséhez. (Szula) A dolgozó parasztokban megvan a verseny iránti lelkesedés Nagyszénás és Gádoros községek 6>zév tavaszán léptek versenybe, ami a járási tanács egyik értekezlete alkalmával történt meg. Az értekezlet után otthon mindkét fél megtette az előkészületet a verseny megszervezésére. A szénásiák 14 körzfetre osztották községük határát, a gádorosiak pedig ötre. (Szénásnak jóval nagyobb határa van). Nagyszénáson, Gádoroson is minden körzetnek van egy felelőse, ezek'' aktívái a dülőbiztosok és a dűlőben élenjáró jól dolgozó parasztok. A körzetek egyik faluban és a másikban is versenyben vannak egymással. A gádorosiak hetenként értékelik a körzetek versenyeredményeit, a nagyszénásiak pedig tia naponként. A legutóbbi értékelés szerint Nagyszénáson a községi tanács versenyzászlója a G. Szabó féle körzet dolgozó parasztjai birtokába került, Gádoroson pedig az egyes Számú körzet dolgozóinak. A pártbizottságok nem ellenőrzik a tanácsok munkáját Hiba, hogy a községi pártbizottságok teljesen magukra hagyták mindkét községben a tanácsot versenyszervező munkájában. Maholnap itt van az aratás és még eddig egyik falu pártbizottságának sem jutott eszébe, hogy beszámoltassák községük tanácselnökét a verseny állásáról. De milyen verseny is az, ahol nincs verseny- szerződés? Hogy miért nincs'? Arra sem a gádorosi, sem a nagyszó- nási ’p.ártbizottságon nem tudnak választ adni. Mindennek következ„Béke-hás66 a mi hásunk Gyulán löbb utcában a házak falán és kapuin olvashatjuk ezt a feliratot: »Békeház«. Ilyen világoskék táblácska hirdeti a Ba’as a utcában is Tamásék kapuján, hogy ez a ház »Béke ház«. — Nagyon boldog vagyok — mondja Tamás- né és hangjából büszkeség csendül — soha nem felejtem d ezt a napot, amikor egy vasárnap reggel egy teherautó állt meg házunk elölt, nem felejtem el a vidám kul- túrbrigád szép műsorát, amikor ezt a táblácskát szegei lék fel. De elmondom azt is, hogy mivel is érdemeltük ki ezt a nagy megtiszteltetést. A házak kapuin több helyen láttam ilyen feliratú táblácskát. Azon gondolkoztam, hogy a mi házunk is lehetne »Béke-ház«, hiszen mi is békét akarunk, beszélgettem a férjemmel is erről, azt mondta, hogy azt ki is kell érdemelni. Hát akkor kiérdemeljük, fogadtam meg. Másfél kát. hold földet béreltünk tartalék földből megmunkálásra. A férjem, mint mezőőr a tanácsnál dolgozik, én a földet munkálom. Tudtam, hogy jó munkával, a beadás időben való teljesítésével tudom legjobban megvédeni a békét. Békevédelmi szerződést kötöltem arra, hogy teljesítem a baromfi- és tójásbeadást, az adót pontosan, minden hónapban kifizetem és nem maradok le a növényápolással sem. Ezt a vállalásom már teljesítettem. Baromíi- és tojásbeadásom egész évre teljesítettem, az adót pontosan fizettem. A kukoricát megkapáltam, a burgonyát már feltöltöttem, nem hagyok begyomosodni semmit. így érdemeltük ki, hogy házunkat »Békeház «-zá avatták.*1 Megfogadom, hogy ezentúl még jobb munkát végzek, elbeszélgetek a szomszédaimmal;, i: ínerőseimmel arról, hogy mit jelent az, ha jó munkát végzünk. Elmondom, hogy ezzel a békét védjük és erősíL- jük, így köszönljük legméltóbban a hazánkba érkező békeharcos küldötteket. Franciaországban fokozédik a népek békekongresszusának határozatait támogató mozgalom Párizs. (TASZSZ) A kormány- válsággal kapcsolatban a nemzet- gyűlés és az egyes képviselők címére állandóan érkeznek a levelek, táviratok és petíciók, amelyek olyan kormány alakítását követelik, amely a béke és a szór ciális haladás politikáját folytatja. A városokban, községekben és megyékben, a vállalatoknál és társadalmi szervezetekben tevékenyen készülnek a Párizsban június 27-28-án tartandó országos békeértekezletre. A legtöbb megyében helyi értekezleteket és gyűléseket fognak tartani. Magyar sportkiállítás nyílt meg Rómában Június 2-án a római magyar akadémián magyar sportkiállítás nyílt meg. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Kosztiljov, a Szovjetunió római nagykövete, a népi demokratikus országok követségeinek vezetői és beosztottai, az iráni követ, valamint számos olasz közéleti személyiség. Gyulai hazafiak Rákóczi szabadságharcában írta: Dr. Maday Pál A törökkel történt karlócai békekötés (1699) után a császári haditanács elhatározta, hogy «a magyarországi várakat német hadinéppel keli megrakni... Gyulát és más várakat le kell rontani». Az utasítást részben végre is hajtották. Ekkor Gyula végvár jellege megszűnt. 1701 október 14-én azonban Löffelholz német aradi várparancsnok azt jelentette Bécsnek, hogy «Gyula vára nincsen teljesen lerontva», a környéken még veszedelmes ellenség van. A jelentés után a tábornok parancsot kapott, hogy «a magyarokat pedig vegye ki onnét». Á maros-tiszai határőrvidék felállítása után Gyulát német tisztekre bízták, akik egyre gyalázatosabban sanyargatták a város és környéke amúgyis elnéptelenedett lakosságát. Rákóczi Károlyi Sándor tábornokát kübli a vár felmentésére (1705 április), akit azonban a rácság támadása zavar meg. Károlyi a szentandrási "révnél döntő csapást mér a rácokra, majd továbbhaladva körülzárja Gyula városát, amelyet véráldozat nélkül foglal el. Magát a várat azonban nem tudja elfoglalni. A jól megerősített gyulai vár bevétele Károlyinak is komoly fejtörést okozott, amelynek még a németek voltak . urai. Károlyi elvezénylésc miatt úgy határozott, hogy felrobbantja a várat s így pusztítja el az ellenséget. Jelenti is a fejedelemnek, hogy már «9 ölnyire ásták be magukat a föld alatt», hogy az aknát elhelyezzék. A vár felrobbantását június 24-én hajnalra tűzte ki. «Iszonyú rázkódás közepette — írja az egykorú feljegyzés — megingott a vár, a kőfal alap- ’ jáig széjjelhasadt ugyan, de nem omlott le.» (A várromon ma is jól látható az erős hasadás!) Károlyi tehát nem tudta bevenni a várat, majd minden házat «porrá égetve» elhagyta Gyulát. Löffelholz tábornok a mezőtúriakat okolta «a szentandrási és gyulai veszedelemért» és büntetésül makacs kurucsá- gukért «6 ácsot, 24 fejszés embert, 12 négyökrös szekeret, 300 forint készpénzt és az őrség számára 150 köböl lisztet, ugyanannyi búzát, '20 akó bort és 20 darab vágómarhát» kellett volna szoJgáltatniok 8 nap alatt. A túri kuruc-parasztok azonban rá se hederítettek a követelő tábornok parancsára és a harcot változatlan lelkesedéssel tovább folytatták. Ä császári tábornok követelései világosan mutatják, hogy az uralkodóosztály pillanatnyi győzelme is elég ahhoz, hogy a terheket fokozzák, még nagyobb nyomorba döntsék az amúgy is agyonsanyargatott jobbágyokat. Van erre korábbi példa is ezekből az időkből. Amikor például a törökök Gyula várát átadták, a vár új gazdájához érkezett parancs már arról beszél, hogy «kímélettel vezesse be a harmincadot». A parasztoktól 1698-ban megvonják a «8550 porció, kenyeret», amit addig havonta kaptak. Elrabolják tőlük gabonájukat, de elvárják tőlük, hogy «gabonatizedet fizessenek». T699-bcn a kamara újból készpénzben követeli a bányatizedet, de utasítja Lindnert, a hírhedt teljhatalmú megyei parancsnokot, hogy ezt «kíméletesen» hajtsa be. A robot, a dézsma, a papi tized, stb. egyre kegyetlenebből zsákmányolja ki a megye lakosságát, amelyre a különösen elnyomott gyulai parasztok méltó választ adnak: szervezkednek, egy'érteműen fegyvert fognak Rákóczi zászlaja alatt. Megyénk dolgozói büszkék a gyulai kurucokra, akik végig kitartó lelkesedéssel harcolnak Rákóczi zászlaja alatt az idegen elnyomók ellen. A gyulai, a szentandrási és a túri kurucok mai utódai, dolgozó parasztságunk erőt és hazafias lelkésedést merít őseinek példájából. Szabad és független hazában építi boldogabb jövőjét, a szocializmust, amelynek építésében büszkén emlékezik vissza dicső hagyományaira. Blanhenhorn átadja Eisenhowernah ^Adenauer bizalmas üzenetét Berlin. (MTI) A nyugatberlini rádió bejelentette, hogy Blanken- horn, a bonni külügyminisztév rium poülikai főosztályának vezetője, aki Adenauer megbízásából váratlanul Washingtonba utazott, az eredeti tervektől eltérően csak pénteken tér vissza Bonnba. A nyugatberlini rádió értesülése szerint Blanhenhorn elutazása előtt átadja Eisenhower elnöknek Adenauer bizalmas üzenetét, amely a bermudai értekezlettel kapcsolatos bonni kívánságokat tartalmazza. A vezércikk folytatása vánvaló, hogy ha ezzel a kor- mányunkadta lehetőséggel megyénk begyűjtésben hátralékos dolgozó parasztjainak az ezrei élnek, löbb millió forintot tesz majd ki az az összeg, amit a sár ját céljaikra használhatnak fel. Felvilágosító munkánk nyomán érhetjük el azt, hogy megyénk minden dolgozó parasztja teljesítse államunkkal szembeni kötelezettségét és szégyelje magát az, aki adósa marad államunknak. A Szabad Nép bírálata komoly segítséget nyújtott további munkánkhoz. A megyei tanács végrehajtó bizottsága •ezekutáíi saját magával szemben nagyobb követelményekkel lép (el, de nagyobb követelményeket támasztunk járási, helyi tanácsaink minőén dolgozójával szemben, nyilvánvaló, ezt kívánja meg tőlünk pártunk, a dolgozó nép, amelynek bizalmából felelősségteljes munkánkat végezzük. Az ellenőrzési munkánk megjavításával, a fokozottabb segítségadással, de ha arra szükség van, a felelősségre- vonás eszközével kívánjuk elérni azt, hogy törvényeinket, rende- leteinket betartsuk s azon keresztül megjavítsuk begyűjtési munkánkat, visszaszerezzük a minisztertanács nagy kitüntetést jelentő vándorzászlóját. Időjárásjelentés Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, többfelé, főleg keleten záporesőkkel, esetleg zivatarokká1. Mérsékelt, változó irányú légáramlás, A hőmérséklet kissé emelkedi’-'. Várható hő- mérsékleti értékek az ország területére: ma reggel 9—12, délben 21—24 fok között. A csehszlovák pedagógusok szovjet elvtársaiktól tanulnak Irta: Mércéi Jansen A prágai I. számú középiskola igazgatói szobájának falán ez a felirat áll: «Példaképünk a szovjet iskola!» 1951 nyarán Bozena Mocová elvtársnő, aki később az iskola igazgatónője lett, érdekes cikket olvasott az «Ucsi- tyelszkaja Gazeta» című szovjet lapban a pionír szervezet iskolai munkájáról. A cikk szerzője R. D. Brusznicskina, a moszkvai 605. számú iskola igazgatónője volt. — Feltétlenül meg kell tudnom, hogyan segíti a szovjet pionírszervezet a pedagógusok munkáját, — határozta el Mocová elvtársim. Az elhatározást tett követte. Levelet írt Moszkvába. A szovjet tanárnő nagyon megörült levelének és szívesen válaszolt minden kérdésére. Pontosan leírta, hogyan működnek együtt a moszkvai 605. számú iskola tanítói a pionir- vezetőkkel. A levél tartalmát Mocová elvtársnő a következő pedagógus-értekezleten a tanári karral megtárgyalta. A prágai I. számú középiskola és a moszkvai 605. számú iskola igazgatónői között igaz barátság fejlődött ki. Mocová elvtársnő gondosan őrzi a Szovjetunióból érkezett levele- • két. — A szovjet lélek egy darabja van bennük, — magyarázza. — Bennük van a tapasztalatok baráti átadása, a más munkája iránti forró érdeklődés és az őszinte emberszeretet. Egy képeslap is van a levelek között, amely a Kremlt ábrázolja. A másik oldalon ez a szöveg áll: «Minden jót és sok sikert kívánok, drága Mocová elvtársnő, a Nemzetközi Nőnap alkalmából. — Rajsza Brusznicskina.» • A sikerek valóban megmutatkoztak. A prágai I. számú középiskolában ma már különböző szakkörök működnek, ahol aZ*úttörők fejlesztik képességeiket. A szakkörök munka tér ve jól kapcsolódik az iskola oktatási tervéhez. Mocová .elvtársnő most készül ismét írni R. D. Brusznicskinának. A Szovjetunió távol van — de közel hoz bennünket egymáshoz a szeretet és barátság — így kezdi majd levelét. «Példaképünk a szovjet iskola» — ezt hirdeti az igazgatói iroda előtti tábla és ezek a szavak irányítják ma valamennyi csehszlovák pedagógus munkáját.
