Viharsarok népe, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-06 / 131. szám
1953 yiiniüs lí . szombat ViUaisauUt Héfii Sztahánov miinharnódszerbemiitató a Békéscsabai Ruhagyárban Kövessük a szovjet dolgozók példáját: A Békéscsabai Ruhagyárban Sztahanov-iskolát tartottunk az élenjáró dolgozók részére, melyen egy szalag tizenhárom dolgozója vett részt. A Szlahanov- iskolát Gelencsér Mihály elv társ igen jó eredménnyel vezette le, mivel a szalag dolgozói kivétel nélkül az iskola befejezésével 8— 10 vagy értnél több százalékot emeltek az iskola beindulása előtti eredményükön. így például Rusználc Mária 15, Lindenbergen Lászlóné 14.8, Dobos Anna 10.3 százalékot »fejlődött« és igy sorolhatnánk az egész szalag dolgozóit. Május 31-én, vasárnap délelőtt Sztahanov-bemutatót tartott a Ruhagyár, amelyen három üzem dolgozói vettek részt. A budapesti Fehérnemű, a Békéscsabai Kötöttárugyár és a Békéscsabai Ruhagyár legjobb munkamódszerrel dolgozó munkásai közül mintegy nyolcvanan. A bemutatón a ruhagyári Szlahanov-iskolát végzett szaklársak mutatták be a magasabb szaktudást igénylő öt munkaműveletet, a legjobb munkamódszerekről — a Kovaljov-munkamódszer legjobb mozdulataiból álló reszortoDolgozók leveleiből Harcban a növényápolás sikeréért Vaunak, akik az ellenség híresztelése nyomán úgy gondolják: esik az eső, bő lesz a termés, ha nem kapálnak is. Sokan persze egészen máskép gondolkodnak és szorgalmasan végzik a növényápolást. Erről tanúskodnak maguk a dolgozók, beküldött leveleikkel: A dévaványai „Dózsa" tsz jó eredményei Termelőszövetkezetünk a növényápolásban jó eredményt ért el. Huszonöt hold cukorrépánkat kiegyeltük, 10 kát .hold takarmányrépánk van, azt is kiegyeltük. A napraforgó első kapálását befejeztük 56 kát .holdon, 20 kát. hold mákunk 90 százalékos beóllottságú, ami most 35—40 cm magas. „ Bak Imre levelező, Dévaványa, a »Dózsa« tsz elnöke. A gyapottermelő DISZ-brigád lelkesen dolgozik Megalakult a gyapottermelő DISZ-brigád 22 taggal. A fiataloknak 29 kát. hóid gyapotterületük, 5 kát. hóid mintakertjük van. Igen lelkesen és odaadóan dolgoznak. Sok idős ember, meg asszony csak nevetségesnek vette a fiatalok felajánlását. Minden eső után kapálnak és alkalmazzák a gyapottermelésre vonatkozó «összes szovjet tapátzf ál áíot'. Az ifjú$£gi brigád földje nem gazos. Ezért a többi növénytermelő brigád azt akarja, hogy a gyapot kapálása helyett az ifjúsági brigád először végjén részt az ő nagyon gazos területük kapálásában. Ugyanis egyik-másik brigádvezető — amikor a hidegek jártak — nem egyelte a répát. Fodor elvtárs brigádja tagjai a hidegben is szorgalmasan egyeltek. Mine a többi brigád hozzákezdett az egyezéshez, ők már kész is voltak vele. Hasonlóan dolgozott Tóth eivtárs brigádja is. így idejében meg tudtak minden növényt tászti- jtani a gaztól. Sajnos a többi három brigádban úgy elmaradtak, hogy komo'vim veszélyezteti a termést a gyom. tfj. Kolik István levelező, Dombegyháza. A munka túltesz az időn Kilenc hold földön gazdálkodom. Hogyan tudom a beadásomat te'jeútani és a földön megtermelni azt, amit be kell adni, hogy nekem is maradjon szabadpiacra? A dolog egyszerű. Egy igazi dolgozó putaszt állandóan gondozza a vetését, mind a kalászos, mind a kapásnövényt. Én a kapásnövényeket annyiszor kapálom, ahányszor Fell, a kukoricát háromszor, a répát négyszer, 6őt ötször is. Ehhez erős akarat kell és kedvező időjárás is. De a munka túltesz kz időn is. Mert hiába esik az eső, ha gyomos az ón kukoricám, akkor nem a kukorica nő, hanem a gyom. Kuszánk András levelező, egyénileg dolgozó paraszt, Szarvas, T. III. 196. sz. kát. A bemutalás után mind a három üzem dolgozói közösen megvitatták, hogyan lehetne még jobb minőséggel és kevesebb idő alatt elvégezni egy-egy műveletet. Ez a vila igen eredményes volt. így például az ing eleje telíízésél üzemünk dolgozói Szenei Irén és Unyalyinszki Judit mutatták be. Majd a Kölötlárugyár kélszeres sztahanovistája, Kokavec Mihály mulatta be az ő munkamódszeréi, amely minőségileg jobb volt, de mennyiségileg a ruhagyári munkamódszer volt jobb. Megvitatták a két munkamódszert a dolgozók és Erdős elvlárs, a Kötöttárugyár főmérnöke értékes javaslattal gazdagította a bemutató színvonalát olyanformán, hogy egy felesleges mozdulat kiiktatásával minőségileg jobb és idővel kevesebb ráfordítással lehet a műveletet elvégezni. Az igy kialakított új idő • lényegesen kevesebb volt. Ugyanakkor a váll összevarrásánál is igen jó javaslattal éltek a dolgozók. ' Számos, hasznos javaslat hangzóit el, melyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók jobb minőségű árut kapjanak olcsóbb áron. A bemutatót rövid kultúrműsorral és egy nívós csasztuskával teltük színesebbé^ majd a Sziahanov-is- kolát végzett szab társakat jó munkájukért emléklappal és könyvvel jutalmaztuk meg. A sztahanovista bemutató nagyban hozzájárult a technológia továbbfejlesztéséhez, ahhoz, hogy üzemeink a legjobb minőséggel, ke- kevesébb1 munkaidő ráfordítással még többet tudjanak adni népgazdaságunknak és a dolgozó népnek. Marik Ilona, Békéscsabai Ruhagyár. Tíz norma egy műszak alatt Viktor Razorenkov, a moszkvai »Borec« (Harcos) gyár komszomol esztergályosa uj szerszámot és kü- lün'-eges készüléket alkalmazott, tr.elyet a műhely szakembereinek raj *ai alapján készítették el. A sztahanovista igy sokszorosára emelte munkája termelékenységét. Amikor az ipariskola elvégzése utón a »Borec« (Harcos) gyár egyik műhelyébe kerültem, az egyik sztahanovista igy fogadott: — Tudódé, hogy 1941-ben itt dolgozott Zója Koszmogyem- janszkaja... En ezt igy érteímeztem: légy .törekvő, dolgozz és élj úgy, mint Zója. S ez a figyefmeztotós azóta gyakran eszembe jut... Munkámban már eddig is szép eredményeket értem eí. Most újabb lépést tettünk előre: a forgókésekkel történő menetmai ás gyorsmódsaerét alkalmaztuk. A módszer alkalmazására új szerszám is került a 2. számú gépműhely szerszám raktárába: a négyfogú maró. Egyik nap ilyen maróval dolgozva hat óra afatt közel 1000 százalékra teljesítettem az egy műszakra eső feladatot. Persze ebben nemcsak az új szerszámnak voifc szerepe. Ehhez hozzájárult a me- netvágó esztergapad korszerűsítése is. Gyárunk termékeit jól ismerik az olajkutaknúl, olajtelepeken és az o'aj feldolgozó üzemek műhelyeiben. Az utóbbi időben az olajtermelő gépekliez szükséges «gyík alkatrész megmunkálása sok gondot okozott nekünk. Ezt az alkatrészt aránylag kis mennyiségben gyártottuk. Elvkor V. Paleho m ű bel y fő nőknek és A. Matvejcsev technológusnak. az a gondolata támadt, hogy az esztergaként helyettesítsék többfogú maróval. Hosszú kutatások után meg is találták a megfelelő formát: a marót trapéz profilúra képezték ki. A szerszám forgatására azonban a szokott készüléket nem használhattuk. Ekkor Matvejcsev technológus a maga készülékét javasolta. Az egymásután végzett kísérletek azonban azt mutatták, hogy még mindig nincs meg minden feltétel a forgókésekkel történő menetmaráshoz. Gépemen még át kellett tekercselni a motort, hogy biztosíthassam a forgácsolás helyes módszerét. A kommunista Paleho és Matvejcsev továbbra is kitartóan harcéit az új módszer bevezetéséért. Egyik próba azt mutatta, hogy a tapos szíjat ékszíjra kell kicserélnem. Tovább fokoztuk a gyorsfurókészüíék motorjának teljesítményét is. Kisél léteinkét végül is siker koronázta. Március 26-án alkalmaztam először az új módszert. Á maró percenként 2000 fordulat sebességgel forgott, vele szemben a munkadarab pedig hat fordulattal. A maró négy foga fokozatosan szedte le a forgácsot. A tömlőn keresztül oda juttatott sűrített levegő eltávolította a forgácsot éss egyszersmind kötötte is a szerszámot. Hat óra alatt annyt alkatrész készült el, amennyit a régebben alkalmazott módszerrel csak hét munkanap alatt állíthattak volna elő. A kérdés még csak az volt, vájjon az újszerű munka nem megy e a minőség rovására. De nem! Sőt ellenkezőleg! Az alkatrészek még pontosabbak, még simább felületűek lettek. Március 27-én az első másfél óra alatt 26 alkatrészt készítettem, vagyis az egy műszakra eső feladat kétszeresét. Műhelyünkben most már sokan érdeklődnek a forgókésekkel történő gyorsmarás iránt. Az új módszer lehetővé teszi azt, Rogy a bonyolult műveleteket igénylő munkákat most a negyedik bérosztályba tartozó munkások is el tudják végezni. Föl<lmitvcssxiftvetkezctciiik készítsék do a ga komira k tára kát A minisztertanács nyári munkákra vonatkozó határozata sürgős feladatként állítja földművesszövetkezeteink elé a terményraktárak kitakarítását, fertőtlenítését, rendbehozását. Erre az igen fontos munkára hívta fel figyelmünket a Viharsarok Népe május 31-i számában megjelent cikk is. Azonban egyes földművesszövetkezeti vezetők és járási szövetségek kevés gondot fordítottak erre, a figyelmeztetés ellenére Amire a dolgosok levelei tanítanak A sajtó a dolgozók hűséges barátja, segítőtársa A kommunista sajtó a dolgozók tanácsadója, hűséges barátja és segítőtársa. Ezért fordulnak hozzá egyre nagyobb bizalommal «kicsiny» dolgaikkal. Ügyük elintézése pedig közelebb hozza őket most is járnék tanácstalanul, ha nem olvasom minden nap a Vi- a párthoz, népi demokráciánk-1 harsarok Népét és nem merítek hoz. Az alábbi levelek, melyekben elismerésüket fejezik ki a szerkesztőségnek — a pártnak szólnak, hiszen a lap pártunk lapja: ,Köszönöm, hogy foglalkoznak a dolgozók panaszával“ «örömmel írom levelem a szerkesztőségnek, hogy a dolgozók panaszát megértik és foglalkoznak is veié. Most már én is megkaptam a beadott tökmag után járó rizst. Ifa a szerkesztőségnek nem írok, bizony nem kaptam volna meg sohasem. Nagyon köszönöm a szerkesztőségnek, hogy a dolgozók panaszával foglalkozik» — így ir idős Szabó József egyéni dolgozó paraszt Mezőgyőnból, aki 1952 novemberében beadott tökmag után a szerkesztőség közbenjárására most végre megkapta a kedvezményes rizst. „Bátran ajánlom mindenkinek.. «Hálásan köszönöm a Viharsarok Népe szerkesztőségének, hogy elintézte nekem azt, hogy megkaphattam a gyermekeim után járó családi segélyt. Tizenegyhónapi munkám után még abból kellő tapasztalatot, hogy mi jár egy dolgozónak és mint segít rajtunk kormányzatunk. Bátran ajánlom mindenkinek, aki becsületes dolgozója a hazának, bármilyen ügyes-bajos dolgával forduljon a Viharsarok Népe szerkesztőségéhez. Biztosan jó tanácsot és gyors intézkedést kap» — így szólnak a sarkadi Debreceni Mihályné őszinte sorai. * Tanulságos sorok ezek minden helyi vezető számára is. Hiszen ők, akik szorosan a dolgozók között élnek, ismerik minden panaszukat, talán mindenkinél a legtöbbet tehetik értük. S amint látjuk: a népért dolgozni, küzdeni érdemes. sem tették meg a szükséges intézkedéseket. A esorvási földmflvesszövetkezetnél például még hozzá sem kezdtek a raktárak kitakarításához, abban még most is műtrágya van tárolva. Pekovics János elvtárs felvásárló azon siránkozik, hogy «nincs fogaterő», amivel a kiürítést elvégeznék, pedig a napokban, amikor a kiadós esőzések következtében dolgozó parasztságunk a határban nem tudott dolgozni, könnyűszerrel megoldható lett volna a fogaterő biztosítása. A békéscsabai körzeti föld- niüvesszövelkezet a csaba- szabadi raktárak rendbehozásáltoz és fertőtlenítéséhez május 28-ig még a szükséges fertőtlenítőszert és meszel sem biztosította. Dudás elvtárs, a felvásárlási felelős nem törődik azzal, úgy van vele, hogy «úgyis átadjuk a terményt a Terményforgalmi Vállalatnak és csinálja meg az.» Semmibe veszi ezek szerint a Megyei Szövetség utasítását a raktárak kitisztítására és fertőtlenítésére vonatkozólag. Még súlyosabb ennél a helyzet a esanádapácai földművesszövet- kezetnél, ahol úgyszólván semmiféle intézkedést nem tettek a raktárak kitakarítására. Sőt, a most begyűjtött szénák fedésére sem bizlositják a szalmát, így az esők következtében nagymeny- nyiségű széna tönkre megy. > Hasonló a helyzet a gabona« raktárak, tárolóhelyek előkészítésénél a körösladányi, bucsai és több földműves- szövetkezetnél. Ezek a példák is igazolják azt, hogy nincs minden rendben földművesszövetkezeteinknél a minisztertanács határozatának betartása körül. Sürgősen változtatni kell elsősorban járási szövetségünknek, de földművesszövetkezeteink vezetőinek is a gabonaraktárak biztosítása és előkészítése tekintetében. Dolgozzanak ágy földműves- szövetkezeteink, mint az új- kígyósi körzeti földművesszövetkezet, ahol időben hozzákezdtek a raktárak kime- szeléséhez, fertőtlenítéséhez s azok ma már készen, kita- ' karítva várják az előrelátható bő termésünk begyűjtését. Ebhez hasonlóan halad a munka a mezőberényi körzeti föld- inűvesszövetkezetnél, ahol Csárdaszálláson már két raktárt rendbe le tick. Földművesszövetkezeteink, járási szövetségünk vezetői ellenőrizzék jobban és adjanak segítséget a gabonaraktárak előkészítéséhez, inert mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy gabonatermésünket jól előkészített raktárban tároljuk. Pallag Sándor. MÉSZÖV.
