Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

r---------—;-------------É

ljen a tartós l>éke szilárd erődje babánk felszabadítója, a kommunizmust diadalmasan

építő Szovjetunió!

Éljen és viruljon a magyar és a szovjet nép örök testvéri barátsága !

^

___________________________/

AZ M D P B É K É $ M É G Y El PÁ R T BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA

19,'»:! MÁJUS 5., KEDD

Ára 50 fillér

IX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM

n választás: bizalmi szavazat a népi egység politikájára

Révai József elvtársnak a szegedi választási nagygyűlésen mondott beszédéből

TVfájus 3 ón, ezen a ragyogó tavaszi vasárnapon, Szegeden, a hatalmas Saéchenyi-tér lombosodé, zöldbeborult platánjai alatt, a tiszaparti város és a környező községek mintegy hetvenezer do.'gjzója gyűli egybe, hogy két héttel a választások előtt hirt adjon a; ipari é< a mezőgazdasági termőié?, a szellemi alkotómunka új ©rvhr.ci veire é: szilárd egységbon fe'zá. fuzzon a Népfront, dicső pártunk és a magyar nép vezérének, Ré kő i Mátyás elvtársnak győ- zo'rres z&fzltja alá.

A. nagygyűlésen Révai elvtáte mondott beszédét.

Révai elv tára beszéde elején megköszönte a bizalmat, amelynek aiap jón Sieged város és Csongrád megye dolgozói újból képviselőjüknek jelölték, majd igy folytatta:

— A mostani választásokon ép- úgy, mint 1949 bon, a Magyar Függetlenségi .Népfront egységes lis- távaL indul. Sok Lista, több párt — a munka, a kormányzás, a politika különböző, egymással eaain bénái ló programm ját feltételezi, el fenséges osztályok elleni nyílt harcát feltételezi a politikai porondon. De milyen programm lehetséges nálunk azon a program,mon kívül, amelyet a Magyar Függetlenségi Népfront hirdet és megvalósít? A föld nálunk a parasztoké — talán kezdjünk el most vitatkozni arról, vájjon helyes-e, hogy a föld a párásítóiké? A* üzemelt, a bankok, a közlekedés, a kereskedelem, a her melőeszközök nálunk a nép áflariiá- nak kezén vannak — talán kezd jünk el vitatkozni arról, vájjon nem W fene-e a termelőeszközöket visszaadni a nagybirtokosoknak és a tőkéseknek ? Megvalósítjuk az ötéves tervet, készítjük elő a második ötéves tervet, — taláu vita tárgyává tegyük, kelfenelt-e egyáltalán ötéves tervek ? lerakjuk a szocializmus alapjait, készülünk a

— Erős nemzeti kormányunk, Rákosi Mátyás kormánya mögé kell tömörülnünk a választáson is. A választás: bizalmi szavazat a népi egység politikájára, helyeslése annak az építőmunkának, amelyet kommunista és nemkommunista dolgozók vállvetve végeznek. Minden magyar doLgozó a maga helyén, a maga módján, a maga tudásával és igyekezetével cselekvő részese ennek a munkának.

Révai elvtárs a Magyar Függet- lenségi Népfront program mjáról szólt ezután, arról, hogy az első ötéves tervijén lerakjuk Magyar- országon a szocializmus alapjait, a második ötéves tervien felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat.

— Ez azt jelenti, hogy folytatjuk Magyarország iparosítását. Kossuth Lajos óta kétségbevonhatatlan igazság, hogy önálló ipar nélkül nincs független ország. De Kossuth még nem tudhatta azt, amit mi tudunk, amire Lenin és Sztálin tanított bennünket: önálló nehéz- ipar nélkül nincs független, ország. Magyarországon valamicske ipar volt azelőtt is. De a magyar ipar a régi osztrák-magyar monarchiában túlnyomóan malomipar volt, cukoripar volt, szeszipar volt, tehát megfelelt országunk félfeudaLLs, ig tár- jel legének és Ausztriától való füg-, gőtegének. A Horthy-randszer alatt is folyt valamelyes iparosítás Magyarországon. De a Horthy-iend- szer túlnyomóan a'könnyűipart, edszocialista társadalom felépítésére —• és most kezdjünk választási társasjátékot játszani arról, hogy mi jobb: a szocializmus, vagy a kapitalizmus ?

Révai elvtárs hangsúlyozta: egységes választási listánk dolgozó népünk egységét, egységes programin- játl fejezi ld.

— A függgetfenségi népfront választási szövetség közös célokért, közös munkában összeforrt kommunista és memkommuttista dolgozók között, de ez az egység maga nemcsak választási egység. A Magyar Dolgozók Pártja irányitó, vezető eieje a nép egységének, de mint eddig, ezután is együtthalad mindazokkal a nemkommun’isták- kal, pái tonkivüliekkel, akiknek tudását, munkáját hasznosítani lehet lús kell a haza javára. A Magyar Fiiggst'enségi Népfront jelöltlistáin ott vannak a kommunisták mellett a párthoz nem tartozó hazafiak is. Es nemcsak a jelöltlistán vannak ott. hanem a kormányban is, az állami élet vezető posztjain is. A mi politikánk alapja a múltban, a jelenben és a jövőben, a munkában és a választáson egyaránt ez az építő és őszinte együttműködés a neinkoih.niunista hazafiakkal.

sősorban a textilipart fej'esztette, a.mi megfe'e' t Magyarország gazdasági függőségének az angol és amerikai, majd a német tőkétől. A mi iparosításunk más, mert mi gyökei® en szakítottunk Magyarország mindenféle gazdasági függőségével. Természetesen a mi iparosításunk fjem törekszik telj'es önellátásra.. Gazdaságilag és műszakilag mesz- szemenően együttműködünk a baráti országokkal, elsősorban a bennünket minden léién önzetlenül segítő Szovjetunióval. A szocialista országok között is van ipari munka- megosztás, mindenki azt gyártja elsősorban, amit a togtedvezőbb körülmények között gyárthat. De az alapvető fontosságú iparágakat, amelyek nélkül nincs gazdasági, tehát .állami önállóság, mindegyik népi demokrácia megteremti. Mi is megteremtett ük,

— Ezzel a magyar fejlődés egyik alapvető, évszázados baját orvosoljuk. Magyarország paraszti tömegeit nemcsak a nagybirtok fojtogatta, hanem az ország ipari fejlet- fensége is. A magyar parasztot a nagybirtok százezersaámra kergette Já a faluból, de fejlett ipar híján a múltban mezőgazdasági népességünk színe-java kivándorlásra kényszerült. Mindez a múlté. A szocialista iparfejlesztés tehetővé teszi, hogy a falu népfölösfego munkát és kenyeret kapjon, mégpedig nem mint lenézett és kiszipolyozott segédmunkás, hanem egyre növekvő mértékben mint szakmunkás, akinek számára a mezőgazdaságból az iparba való átvándorlás társadalmi és kulturális emelte lést jelent.

— Első és második ötéves tervünkkel megoldjuk továbbá a másik évszázados magyar bajt: mezőgazdasági termelésünk elmaradottságát. A regi rendszerien, amikor a dolgozók milliói nyomorogtak és éheztek, jutott exportra is növénytermelésünk és állattenyésztésünk a’acsony hozama elfenéie. Ma ez máskép van. Ma egyre inkább érezzük, hogy a mezőgazdasági termelés jelenlegi elmaradottsága országunk fejlődésének egyik legkomolyabb akadálya. Ma —. és ez nemcsak az aszályos esztendőkre vonatkozik — sokkal keve ebb mezőgazdasági terméket exportálunk, mint a légi rendszer alatt. A magyar paraszt, a magyar munkás ma nem" éhezik és nyomorog, mint régen, sokkal több húst, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, kenve: el fogyaszt, mint á légi világban és etuioW így is kell fennie. Népiünk igényei, amióta az ország. gazdája lett, az élelmezés dolgában is megnövekedtek. Ugyanakkor szúzeziekkel nőtt és. nő állandóan az ipari népesség. Vagyis nő a mezőgazdasági termékek ö-szfogya'/t.i,sa <*» ugyanakkor nő a fejenkénti fogyasztás is. Ebből az következik, hogy mezőgazdaságaink hozamát hovatovább meg kell dupláznunk. Mi kell ehhez? Olyan ipar tói, amely él tudja látni megfefelő gépekkel, műtrágyával a mezőgazdaságot és százezer holdakon teremti meg az öntözés feltételeit. Ennek a feladatnak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá, hogy megteremtsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot. Ennek a feladatnak a megoldása szintén sikerrel folyik: mező- gazdasági területünk 40 százaléka van már a szocialista szektorban. Végül az kell, hogy megtanítsuk dolgozó parasztságunkat a földművelés és állattenyésztés valóban tudományos, a Szovjetuniólian bevált módszereire.

— Ötéves terveink harmadik alap- gondolata: népünk életszínvonalának, gazdasági és szellemi igényeinek szakadatlan emelése és kielégítése. Népgazdaságunk fejlesztése nem öncél, hanem a szocialista társadalom Sztálin elvtárs általi felfedett alaptörvényének szolgálatában áll. Nálunk is érvényes ez a törvény, amely az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosításáról szól.

Révai elvtárs hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez hozzátartozik a kulturális igények kielégítésének biztosítása is.

— Ami kulturális fejlődésünket illeti, már most, az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész sor tőkés országnál. Színliá- zaink, mozijaink, kiállításaink látogatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia, vjgy Franciaország. Egyedül mozgóképszínházaink száma a régi rendszerhez viszonyítva hatszorosára nőtt: 400-ról 2300-ra. Két-három esztendő alatt -nem fesz község Magyarországon mozi nélkül. A második ötéves tervijén pedig elkezdjük vidéki keskeny mozi- hálózatunk átszervezését állandó jellegű nagy mozikká.

Révai elvtárs megállapító ..ta: pro-,

grammunk jórésze már valóság s nincs okunk kételkedni abban,- ,'fyy valósággá lesz aa a része is, amely most még csak cél. A továbbiakban így folytatta:

— Je,lenti-e ez azt, hogy nálunk már minden rondjaen van, hogy minden megy,,mint a karikacsapás? Korint era jelenti! Vannak hatásági személyeink, akiknek a papiros fontosabb, mint az ember. Vannak hatósági embereink, akik féltnek a néptől. Vannak hatósági Szemeljek, akik a törvény betűjébe takaróznak ugyan, de úgy alkalmazzák, hogy az ©ledmény: a nép zaklatása. Egyes hatósági emberek a kulikon nem hajtják be a be szolgál tabandó állatot, vagy terményt, ellenben kivetik a dolgozó parasztra, tekintet nélkül arra, hogy az illető már az utolsó grammig teljesítette beadási kötelezettségét. Aki ilyesmit csinál, (íz a nép ellensége. A Legtöbb esetRévai elvtárs ezután a nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta ;

— A mi külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme. Kijelenthetjük, hogy teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy mozgalmat, amely arra irányul, hogy a nemzetközi feszültség enjr- hüljön, hogjr az öt nagyhatalom között bókeegyezmóny jöjjön létté.

— De azokról a kérdésekről, melyek bennünket közvetlenül érintenek, nem bt liga illatunk! Isméi e- tes, hogv az Egyesült Államok elnöke felvetette a Szovjetunió felé, úgyszólván mint a vitás nemzetközi kérdések rendezésének egyik feltételét, a tóeteurópai népek úgynevezett «önrendelkezési jogának» kérdését. A szovjet sajtó ebben a dologban kifejtette a szovjet nép álláspontját. Nekünk azonban az amerikai kérdésre a saját nevünkben is leéli válaszolni. Válaszunkat már a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása tartalmazta: «Nem avatkozunk más állomok bet- ügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi betegjeinkbe se avatkozzék senki». A magyarországi kormányfor- mának azonban, mint valami nemzetközi vitás kérdésnek, mint o Szovjetunióval való tárgje-lósok holmi feltételének a felvetése: beavatkozás belügjeinkbe, amelyet mint minden eddigi I »©avatkozást, nyugodtan, de határozottam visszautasítunk! Kijelentjük: magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés: nincs! A magyar nép «ömendelkezésóért» ne fájjon senkinek a teje! Ez az önrendelkezés már megtörtént: 1945-től 1948-ig tartó heves belpolitikai harcokban, amelyekben a demokratikus erők a törvényességnek, sőt a parlamenti formáknak a teljes betartásával győzték le a tőkés-nagybirtokos reakció erőit. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy Magyarország kormánya, Magyar- ország népe, fejlődésünknek ezeket az eredményeit vitássá engedi tenni!

... Mi nem akarunk kötekedni senkivel, de a jogainkból nem engedünk. Mi a magunk részéről is készek vagyunk, szerény tehetőségeinkhez képest hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, így például egyik napról a másikra

ben ld Is derül, hogy tanácstitkárokká vedlett régi szolgabírák ko?» van a dologban. Mit akar elérni ilyesmivel az ellenség? *Álta'áiio8 bizonytalanságot akar kelteni, meg akarja .ingatni a dolgozó, parasztok hitét a törvényben.

— Hogy leküzdjük áliamgépeze, tünk fogyatékosságait, az kell, hogy a tömegek bátran bírálják; azokat, akik rosszul dolgoznak. Az kuli, hogy fellépjünk a bíiálat elfejíóiva! szemben. Nem szabad megtörténnie, hogy ldkezdjék és üldözzék például a «Szabad Nép» levelezőit és megkeserítsék azok életét, akik egyszerű dolgozó létükre — uram. !»o- csáss! — bírálni mernek egyes vezetőket. A mi államunk a nép állama. Senki — akár hatósági személy, akár egyszerű állampolgár — ne szeghesse meg megtorlás nélkül a törvényt Magyarországon!

meg lehetne szüntetni az éterben folyó hidegháborút. Mit látunk azonban? Azt, hogy a szovjet kormány békekezdeniényezései, Eisenhower elnök ismeretes beszéde óta áz amerikai és londoni rádió még fokozza butának elóg buta, de annál hatástalanabb uezitöhad járatát a magyar népi demokrácia el fen. K* bennünket persze nem túlságosan izgat,, de jellemző tény azok részéről, akik tetteket követelnek; • bókeakarat jóhiszeműségének bizonyságául.

Révai elvtárs megállapította: bárhogyan is akarják az ellenkezőjét bizonyos körök, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseknek máris vaunak eredményei. Hangsúlyozta:

— Mindent meg kell tennünk, hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk a béke kilátásainak, további javulásához. Ehhez az kell, hogy tőrhetetlenül támogassuk továbbra is a Szovjetunió békopo- litikáját, amely a világ minden népének érdekeit képviseli.

Befejezésül a következőket mondotta :

— Ha május 17-ón szavazni mentek, abban a tudatban szavazzatok, hogy mi valamennyien, kormány és nép együtt, jó munkát végeztünk. A Himnusz költőjének sötét Szavai nem érvényesek többé. A magyar nép küábolt a kínok tengeréből,' a batsors századokon át valóban tépte, de ma már nem tépi. Es a védő kar: önmagunk erős és dolgos karja, amely békés építésünk, boldog életünk védelmében egybefonódik nj-olc- százmilliónyi barátunk és szövet- vetségesünk karjával,

— Erre gondoljon mindenki, amikor május 17-én a Népfrontra, Rákosi Mátyás víg esztendőt hozó kormányzására szavaz! — fejezte be hosszantartó, viharos lelkesedéssel fogadott beszédét Révai József elvtárs.

Ezután Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjas íré, képvr előjelűit szólalt fel, majd Zombori Jáuos elvtárs, a szegedi pártbizottság titkára tartott záróbeszédet. A nagygyűlés az Intemacioná.é hangjaival ért véget.

Harcolnunk kell minden egyes szavazópolgár meggyőződéséért, szavazatáért

Külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme