Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

19ÍÍS «wills 12, kedd

ViCiaisa laic Héf%e

Ä

Rákosi Mátyás elvtiírs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

(Folytatás a 2. oldalról.) törvényeket. A népi demokrácia állama igyekszik megtorolni ezeket a visszaéléseket, de addig is, amíg felszámoljuk őket, komoly gátlói fejlődésünknek.

Hibákat követtünk el a parasztsággal szemben is. Begyűjtési rendszerünk nem elég egyszerű, szinte évenként változik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozóparasztság évekre előre szá- motvetve gazdálkodjon, bogy pontosan és előre ismerje kötelezettségeit. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megállapított begyűjtési rendszer módot adhasson a parasztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon. Az ilyen rendszabály fokozza a parasztság jövedelmét és arra serkenti, hogy többet termeljen. A tagosításnál — mely a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására elkerülhetetlenül szükséges — hatóságaink gyakran szem elől tévesztették a dolgozó parasztság érdekeit. Általában: nem egyszer tapasztaltuk, hogy a falu szocialista átépítése közben néha nem voltunk elég tekintettel az egyéni dolgozópa- ‘rasztokra, akik pedig földműves népességünk többségét alkotják. Ilyen körülmények között népi demokráciánk sok segítő rendszabálya, mellyel az egyéni parasztságnak is támogatást kíván nyújtani, veszendőbe ment. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, annál is inkább, mert mint mondottam, a tavalyi rossztermésű 'esztendő is bebizonyította, ‘hogy ad egyéni parasztság hű támasza népi demokráciánknak.

A tavalyi rossz termés átmenetileg egész fejlődésünket meglassította és meglassította dolgozó

népünk életszínvonalának emelését. Komoly erőpróbája volt ez, az esztendő egész politikai és gazdasági építményünknek. öt hónappal ezelőtt az országgyűlésen még fel kellett hívnom a figyelmet, hogy a rossz termés következtében nagyon megnehezült az állatállomány átteleltetése, hogy komoly hiányosságok vannak a vetés körül. A közellátás terén a legnagyobb takarékos - ságra kellett felhívni népünket, Most, miután a nehéz tél elmúlt, megállapíthatjuk, hogy állatállományunk az aszály dacára nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A vetések is jól teleltek, s a májusi esők következtében a terméskilátások megjavultak. A jövő hónapban beérik az új termés és a mezőgazdaság terén felszámolhatjuk a tavalyi rossz termés kövefkezményeit. Ebhez azonban az is kell, hogy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlen ne maradjon. A tavalyi aszályos esztendő okozta károkat pótolni tudjuk, ha a tavaszi vetés tervét az utolsó holdig jól teljesítjük.

Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb károkat, népi demokráciánk szilárdságának és szervezettségének köszönhető. És köszönhető a Szovjetunió segítségének, amely, mint minden nehéz helyzetben, ezúttal is támogatott bennünket. (Taps. Éljenzés.) Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom Jugoszláviára, ahol a miénkhez hasonló szárazság valóságos katasztrófát okozott, melyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szemben áll a Tito-bandával. Emiatt a jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választásokat az aratás utánra halasztani.

A második ötéves terv a jómód, as erő és kultúra országává változtatja hazánkat

A magyar népi demokrácia viszont nyugodtan, magabiztosan készül a választásokra és azokra a feladatokra, amelyek előtte állanak. E feladatok közül a legsürgősebb az ötéves terv hátralévő részének jó befejezése. Az 1953—1954-es esztendő folyamán kezdi meg termelését ötéves tervünk legnagyobb alkotasa, a Sztálin Vasmű. Működésbe lép egy sor más hatalmas gyárunk. Elkészül a tiszalöki duzzasztómű. Befejeződnek nagy műegyetemeink építkezései, megnyílik a budapesti nagy Népstadion. Megépülnek az új szocialista városaink, mint Sztálinváros, Komló. A választás egyben állásfoglalás is az ötéves terv sikeres befejezése mellett. Dolgozó népünk ennek felismerésében széles választási békeversenyt rendez, hogy így gyorsítsa meg tervünk teljesítését. A választási békeverseny eredményeképpen iparunk az április havi tervét 103 százalékra teljesítette, illetve túlteljesítette- (Nagy taps.)

Az új országgyűlés egyik legfontosabb feladata lesz, hogy törvénybe iktassa a magyar népgazdaság második ötéves tervét, azt a tervet, amellyel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. (Viharos taps. »Éljen Rákosi! Éljen Rákosi!» — fcúg a téren.) E terv első, nyers számai is mutatják, hogy milyen hatalmas célkitűzésekről van szó. Abból indulunk ki, hogy 1955—

1959-ig mintegy kétszeresére akarjuk emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-, villamosenergiatermelését.

Számszerűleg: acéltermelésünket a második ötéves tervben, mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelésünket mintegy 40— 50 millió tonnára, villamosencr- giatermclésünket mintegy 10—12 milliárd kilowattórára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk életszínvonalának további emelkedését, több élelmet, több ruhát, több kultúrát jelent. A második ötéves terv folyamán fokozatosan fel kell tárnunk hazánk ásványi kincseit. Meg kell építenünk a nagy dunai vízierőművet. A mezőgazdaság terén a szárazság leküzdésére az öntözött területet 650 —700 ezer katasztrális holdra kell felemelni. Fokozottan kell folytatni az iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban a nehéz munkafolyamatok gépesítését. A második ötéves terv alatt mintegy negyedmillió lakást kell építenünk, nem utolsósorban Budapesten, melyet első ötéves tervünk folyamán az új szocialista városok építése miatt e téren kissé elhanyagoltunk.

A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az ifjúság falun legalább az általánosiskola nyolc osztályát, városokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második

ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kívánjuk emelni. (Hosszantartó t^»s.) Ennek megfelelően gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelkezésre a fogyasztási cikkek, valamint iparcikkek, lennek alapján a Szovjetunióhoz hasonlóan az új ötéves tervben mi is rátérünk az árak leszállítására. (Nagy taps. «Éljen Rákosi!» «Éljen Rákosi!»)

A második ötéves terv megvalósítása azt eredményezi, hogy Magyarország minden téren inesz- sze maga mögött hagyja a fejlett tőkés országok legtöbbjét. A második ötéves terv megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat. Ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek támogatására kérek minden magyar hazafit! E tervek megvalósítására hívom fel a magyar munkásosztályt és külön azokat, akik példamutatásban, áldozatkészségben mindig élenjártak, Budapest dolgzóit! A május 17-i választásokon erről a jobb jövőről van szó, erről dönt dolgozó népünk! (Taps.)

Megvannak-e terveink előfeltételei? Igen, megvannak. Megvan öntudatos, áldozatkész munkás- osztálvunk, szorgalmas parasztságunk, művelt értelmiségünk. A

magyar föld méhe még alig van megkutatva, megbolygatva és még rengeteg fel nem tárt kincset rejt magában. Mezőgazdaságunk lehetőségei olyanok, hogy a legegyszerűbb eljárások segítségével is, melyek külön befektetést vagy hatványozott munkát nem igényelnek, jelentékenyen meg tudnék emelni hozamát. A lehetőségek tehát megvannak és meg is valósítjuk őket. Ehhez többek közt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink ellen. Ne tűrjük a termelésben a fegyelmezetlenséget, a lógást, a selejtgvártást, az anyagpazarlást. Legyünk éberek a népi demokrácia minden területén és lépjünk fel kíméletlenül mindazokkal szemben, akik boldogabb jövőnk építését szabotálják! Terveink egyik biztosítéka, hogy mögöttünk áll — mint a múltban, úgy a jövőben is —- felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, mely támogat bennünket és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tárházát. (Nagy taps. «Éljen a Szovjetunió!») És vezet bennünket e merész célkitűzések végrehajtásában, egész fejlődésünk motorja, annyi sikerünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps. «Hurrá!», «Éljen a párt!»- ldáltások.)

Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végsi munkáját

Az ötéves terv .megvalósításának van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése. És ez nemcsak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már niajdhem három éve folyik Koreában a háború. Bár az Egyesült Államok e hosszú idő alalt katonai és gazdasági ereje javát mozgósította minden hódítási terve megtört a bős koreai nép és a kínai önkéntesek bátorságán, önfeláldozó ha zaszeretetén. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a koreai harctéren. Tízezrével estek el, jelentékeny részük meg rokkanva, sebesülten, betegen került vissza Amerikába. Az amerikai anyák reszketve gondolnak arra, hogy férjüket vagy fiaikat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre nő az ellenszenv a koreai háborúval szem- inai, egyre hangosabb a követelés, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak. («Békét Koreában !»- kiáltások.)

Az Egyesült Államok szövetségeseinek sorában is egyre nő az ellenszenv, nemcsak a koreai háború ellen, de a hidegháborúval kapcsolatos eszeveszett fegyverkezés és általában a csatlósi sors miatt. Ezért a Szovjetunió következetes békepoüiikája. a sztálini békepolilika egyre inkább meghallgatásra talál világszerte. A Szovjetunió és Kína vezetőinek kezdeményezésére újultak meg a fegyverszüneti tárgyalások Koreában, melyeknek első eredménye, hogy kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyokat. A szovjet kormány sorozatos békelépéseire válaszképpen Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, a múlt hó közepén beszédet mondott a nem1 zctközí helyzetről. A «Pravda», a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja, április 25-én vezércikkben foglalt állást hozzá. A magyar sajtó leközölte Eisenhower beszédét és a »Pravda» vezércikkét is.

Eisenhower elnök beszédének van néhány részlete, mely l>en- nünket közelről érint. Az elnök kijelentette, hogy mindén országnak elidegeníthetetlen joga az, hogy saját választása szerint alkossa meg kormányzati formáját és gazdasági rendszerét s hozzá tette, hogy nem igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem hogy a kormányzati formát rá- kényszerítse más országokra.

Számunkra, magyarokra, e két tétel megvalósulása az Egyesült Államok politikájának alapos megváltozását jelentené, mert az elmúlt nyolc esztendő folyamán — és hozzátehetjük: e kijelentések elhangzása óta is — lépten- nyomon mindennek az ellenkezőjét tapasztaltuk. A magyarnép saját választása szerint alkotta meg kormányzati formáját. Azt a formát, melyben a dolgozó nép erős kezében van a hatalom. A magyar nép maga dolgozta ki azt a gazdasági rendszerét, melyben nincsenek henyélő gazdagok és nyomorban élő tömegek, nincs rettegés a mindennapi betevő fa latért. Ennek dac-ára népi demokráciánknak szakadatlanul résen kell állnia az olyan összeesküvésekkel, szaboiálásokkal, kémkedésekkel szemben, amelyek kezdeményezése, szervezése és pénze lése szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból indul ki. Ezeknek a barátságtalan cselekményeknek célja a magyar kormányzati forma megváltoztatása olyanképpen, hogy a dolgozó nép uralma helyébe a régi kizsákmá- nyolók, a fasiszta tőkések és nagybirtokosok kerüljenek visz- sza. Az Egyesült Államokban most is folytatódnak (azok az úgynevezel t felszabadítási ígérgetések, amelyek lényegében azt jelentik, hogy a felszabadult magyar nép nyakára vissza szeretnék ültetni régi reakciós urait. Ezért örülnénk, ha az elnök kijelentéseit megfelelő tettek is követnék. Egyelőre azonban a?t, hogy velünk szemben ez a politika a gyakorlatban is megváltozott volna, még nem tapasztaltuk.

Eisenhower beszédében kész - ségét nyilvánította aziránt, hogy az Egyesült .Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg tudja őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát. Itt is meg kell állapítanunk: a tények egész mást mutatnak. Hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe eddig mindenekelőtt az Egyesült Államok akadályozta meg. Csak az elmúlt esztendő folyamán ötször utasították el a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő javaslatát, hogy a felvételre jelentkező valamennyi országot, köztük hazánkat is, felvegyék a/ Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ezért mi c téren is ahhoz a magyar közmondáshoz tartjuk magunkat, hogy «az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó». (A tömeg ben új jelszó születik. «Népfrontra szavazunk — ez lesz a mi válaszunk [»-kiállják.)

Az elnök beszédében úgy állította be a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Államok vezetői fájlalnák legjobban, hogy iskolák, kórházak és utak helyett bombázókat és hadihajókat kei! gyártaniok. Nagyobb nyomaték kedvéért felsorolta, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközből mi mindent lehetne a polgári lakosság számára készíteni. A hiba csak ott van, hogy az amerikai tőkések — és a tőkések általában — nem azt termelik elsősorban, amire a dolgozó tömegeknek lég-"1 jobban szükségük van, hanem azt, ami- a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja számukra. A legnagyobb hasznot pedig a hadiszállítások adják. Emiatt a háborúk, benne a hidegháború is, a hadiszállítók, a halálgyárosok számára valóságos aranyesőt jelentenek. A napokban olvastam egy amerikai egyetemi tanár cikkét, aki rámutat arra, hogy a koreai háborút követő két év alatt, a legfontosabb 100 amerikai nagy- vállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott. E hatalmas vállalatok, melyeknek vezetői ma miniszterek az amerikai kormányban, sokmilliárdos jövedelmük kétharmadrészét e háborús megrendelésekből szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású, arra idézem Hughes angol országgyűlési képviselő cikkét, aki két héttel ezelőtt a következőket írta:

«Bármit mondjon vagy tegyen is a Szovjetunió a béke érdekében... a hadügyi tárcák miniszterei mindig készen tartják emlékirataikat és szakértői véleményeiket, amelyekkel bizonyítgatják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a fegyverkezést. Elvégre az ő kenyerük a háborús híresztelésektől függ. Ugyanez áll a fegyverkezési iparokra is. Azok a cégek, amelyek zsíros megrendeléseket kaptak drága, új fegyverek gyártására, nem szeretnék, ha ezek a tervek megváltoznának. Mind az Egyesült Államokban, mind más nyugati országokban is bizonyos üzleti körök kész szerencsétlenségnek tekintik a nemzetközi helyzet bárminő javulását.»

Ezekután érthető, hogy a Szovjetunió komoly békeLépéseire a newvorki tőzsdén 2 nap alatt bat- (FoiytaCc a 4. oldaton.)

i