Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

VUioisawU Hepe

1S53 12 , fe«M

Rtíkosi Mátyás elvtárs besxéde a budapesti válasxtási nagygyűlésen

(Folytatás az I. oldalról.)

60 százaléka részesül szociális biztosításban. Törvényt hoztunk az anya- és csecsemővédelemről; a többgyermekes szülők családi pótlékát három év alatt megháromszoroztuk. Felszámoltuk a háborús gazdálkodás maradványát, a jegyíiendszert. Az ötéves terv első három évében a falusi és üzemi kullurotlhonok, . mozik', népkönyvtárak ezreit létesítettük. S végül, de nem utolsósorban létre- hozhik néphadseregünket,békénk és szocialista jövőnk őrzőjét. (Hosszantartó, lelkes taps.)

Azt hiszem, elvtársak, hogy ezekre az eredményekre joggal lehet büszke a, magyar dolgozó nép! (Nagy taps.)

SíNégy esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis e rövid néhány év alatt hazánk többet fejlődött és változott,mint azelőtt hosszú évtizedek során Ez a változás nemcsak gazdasági és kulturális téren jelentős, hanem népünk összetételét is megváltoztatta. Megváltozott szocialista építésünk derékhada, nagyszerű munkásosztályunk. Ez a változás elsősorban számbeli növekedésben jelentkezik, örökre eltűnt a munkanélküliség réme, lelUVnt a Horthy-idők hárommillió koldusa, megszűntek a köpködök, az emberpiacok. Msg a kapitalista országokban az állandó munka- nélküliség tovább gyötri a dolgozókat, addig nálunk — és hozzá- tehetem, a többi népi demokrá- ciában is — az egyik legnagyobb probléma, hogy honnan vegyük az új munkásokat.

•rf-jz-), r.

De nemcsak számbelileg nőtt meg e négy esztendő alatt az ipari munkásság, hanem öntudatában, szaktudásában és kultúrájában is. Elég rámutatni arra, hogy jelenleg több mint 70.000 szlaliánovistánk van, ami bizonysága annak, hogy munkásosztályunk egyre nagyobb része közelíti meg szakismeretben és tudásban a műszaki értelmiséget. Ma már olt tartunk, hogy iparosla- nulónak mindinkább csak olyan fiatalokat veszünk fel, akik el végezték az általánosiskola nyolc osztályát. Azok a munkások, akii ma a mi ipari tanműhelyeinkből kikerülnek, úgy tudás, mint általános műveltség tekintetében messze felette állanak a kapitalista idők inasaiból lett segédeknek. A munkásosztály ma már nem az, ami négy évvel ezelőtt volt. Ma műveltebb, tanulLabb, magabiztosabb és ön tudatosabb.

Négy esztendővel ezelőtt, a választások idején még külön szükségesnek tartottuk aláhúzni azt, hogy a magyar munkásosztály nemcsak hivatott vezetője dolgozó népünknek, de hivatásának meg is tud felelni. Az elmúlt négy év a felszabadulás óta eltelt időnek a fele. Ez a négy. esztendő minden felmerült kérdéssel kapcsolatban igazolta,hogy munkásosztályunk meg tud felelni a történelem által rárótt feladatoknak és biztos kézzel tudja vezetni egész népünket a jobb, szocialista jövő felé. Nemzetvezető szerepére hivatottságát nem, kell már bizonyítani, mert a magyar nép a felszabadulás óta eltelt idő alatt a vállalt áldozatok és az elért eredmények alapján ma szilárd meggyőződéssel vallja vezetőjének a munkásosztályt és a Magyar Dolgozók Pártját. Hála és dicsőség demokráciánk alappillérének, a magyar munkásosztálynak! (Nagy taps. «Éljen a párt!», «Párt és R á kosi! »-fe 1 ki ál tások.)

Megváltozott az elmúlt négy esztendő folyamán a magyar parasztság is. A dolgozó parasztság egyre növekvő része tér át a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. Négy esztendővel ezelőtt a termelőszövetkezetekben még csak

15.000 család volt. Az idén tavasszal már majdnem 340.000 család dolgozott a termelőszövetkezetekben és a szövetkezeti tagok száma megközelíti a félmilliót. (Taps! «Munkás-paraszt szövetség !»-felkiáltások.) Jelenleg a szántóterületnek 40 sdiszaléka van a termelőszövetkezeti tagok vagy az állami gazdaságok kezén. A termelőszövetkezetek a tavalyi rosszlermésű esztendőben is megadták a helyüket, s népi demokráciánk hathatós segítségével erőteljesen tovább fejlődtek.

Az őszi és a tavaszi mezőgazdasági munkáknál most már világosan jelentkezett a szocialista nagyüzemi termelés fölénye. A szövetkezetek, az állami gazdaságok földjét jobban művelték meg, az agrotechnika új módszereit szélesebben alkalmazzák. Beigazolódott, hogy helyes volt kormányunknak az a politikája, hogy nem tűrt semmiféle erőszakot vagy nyomást a 'szövetkezetek létrehozásánál, hanem szigorúan betartotta az önkéntesség elvét. Míg ellenségeink azt híresztelték, hogy nálunk a szövetkezetekbe kényszerrel viszik a parasztságot, mi inkább lassítottuk a szövetkezetek növelését. Arra vettünk irányt, hogy először kiképezzük azokat a kádereket, akik a szövetkezetek vezetését jól el tudják végezni. Ez az eljárás helyes volt sma már megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek megerősödésében jelentős szerep jutott a növekvő számban munkábaálló új szakembereknek!, agronómusok- nak. Ma már biztos a szövetkezetek erőteljes továbbfejlődése, mert a parasztság egyre nagyobb rétegei győződtek meg a szocialista nagyüzemi termelés fölényéről.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés egyben a munkás-paraszt szövetség erősödését és további megszilárdulását is jelenti. Nejm szorul magyarázatra, hogy a termelőszövetkezeti tag, az állami gazdaságok vagy gépállomások dolgozója tudatosabban és mélyebben fogja fel a munkások és parasztok szövetségének nemzetfenntartó jelentőségét, világosabban látja e szövetség fontosságát az egész magyar nép jövője és élelérdeke szempontjából.

De a parasztságnak az a része is, amely még nem határozta el magát, hogy a szocialista nagyüzemi termelési mód útjára lép, egész más ma, mbit a felszabaduláskor vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demokráciánk politikai vívmányaival, nemzetünk gazdasági és kulturális növekedésével nagyot változott a dolgozó parasztság. A villanyi, a: rádió, a telefon, a kultúrotthonok hálózata, a könyvtárak, a mezőgazdaság növekvő gépesítése, a megjavult közlekedés természetesen rá is hatással vannak. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek magasabb termelési módszereit ő is álveszi. A mezőgazdaság gépesítése, az ipái' decentralizálása is egyre közelebb hozza a falut a városhoz. Mindez azzal jár, hogy

parasztságunk egésze politikusabb, műveltebb, igényesebb lett. Megnőtt szómba Iára — és hozzá- tehetem — megnőtt állami fegyelme, állampolgári hűsége is. Az a tény, hogy a tavalyi rossz termés dacára parasztságunk lényegében teljesítette a beszolgáltatást és az új aratásig biztosította közellátásunkat, nagyfokú állampolgári fegyelemre és állampolgári hűségre vall. A munkás-paraszt szövetség ma szilárdabb, mint valaha! (Nagy taps.)

E szövetség jegyében az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozó paraszt került az üzemek és vállalatok élére, az államigazgatásba, a néphadsereg tisztikarába. Az egye leniek és főiskolák hallgatóinak egyre növekvő többsége került ki a munkások és parasztok közül. Rajta leszünk, hogy ez a folyamat a jövőben még jobban meggyorsuljon és vele erősödjék népi demokráciánk alapja, a munkás- paraszt szövetség! (Éljenzés, taps.)

Megváltozott az elmúlt 4 év alatt értelmiségünk is. A régi értelmiség közül négy esztendővel ezelőtt sokan még tétováztak, kétkedéssel néztek hatalmas ország- átalakító terveinket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demokráciában megleli-e helyét. Az értelmiség zöme az elmúlt négy esztendő alall meggyőződött róla, hogy e kétségei alaptalanok. Meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia fel tudja emelni a nemzetet elesettsé- géből, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hű értelmiség munkáját ,és olyan lehetőséget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok közölt álmodni sem lehetett. A tudósok, művészek, orvosok, mérnökök, pedagógusok százai részesültek jól végzett munkájuk legnagyobb elismerésében, a Kos- suth-díjban. Népi demokráciánk e kitüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehetséges alkotómunkát.

Megváltozott az elmúlt négy év’ alatt az értelmiség összetétele, is. Egyre nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról és egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömükben munkások és parasztok. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg háromszor- annyi a hallgató, mint a Horthyidőkben és büszkén mutathatunk rá, hogy e téren messze magunk mögött hagytunk olyan fejlett

kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia.

Az értelmiség gyors növekedésének száma mögölt valóságos kulturális honfoglalás rejtőzik. Az egyetemi hallgatók többsége ma már azokból a rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét képviselik, de még tíz évvel ezelőtt úgyszólván ki voltak zárva a magasabb iskolákból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizonyos fokon minőségbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növekedése feltétlenül minőségi változásokkal fog járni. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép véréből, hús a húsából. Ez az értelmiség létét és kultúráját a népi demokráciának köszönheti. Ez a számbelileg gyorsan növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hű régi értelmiséggel összeforrva hasonlíthatatlanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének műiden megnyilvánulásában, mint bármikor azelőtt. (Taps ) Gondoskodni kívánunk róla, hogy jelentősége sza- kadallanul növekedjék és egyre nagyobb legyen szerepe is népünk vezetésében és nemzetünk jövő útjainak kimunkálásában. A régi rend szembe akarta állítani az értelmiséget és a dolgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még. magunk sem vagyunk teljes tudatában annak, hogy az utolsó esztendők e kul- Lúrforradalma, melyhez hasonlót népünk még soha át nem élt, milyen új jelentőséggel ruházza fel az értelmiséget, milyen hatalmas távlatokat nyit meg előtte.

Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk ma egységesebb, mint valaha. Egységesebb politikai célkitűzéseiben, a béketáborhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédi és erőteljesen fejleszti tovább. (Hosz- szantartő taps.)

A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása

Az a tény, hogy népünk egységesebb, mint valaha, bogy a pártok versengése, amely a felszabadulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlté, a Magyar Függetlenségi Népfront jelentőségét nem csökkenti. A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogásának szelleme, amely négy évvel ezelőtt a Magyar Függetlenségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven és ma is motorja további fejlődésünknek. Ez a tömörülés, mely minden becsületes magyar hazafit egy táborba egyesít, további sikereink biztosítéka. Ezért el vagyunk szánva, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vívtunk meg, teljes erővel visszük tovább. A nagy változások közepette, amelyek életünk minden területén jelentkeznek, a Mag\ a:- Függetlenségi Népfront elvei képezik a sziklaszilárd alapot, amelyre bizton építhetjük jövőnket. (Nagy taps.)

Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mutatója a népfront képviselőjelöltjeinek összetétele. 453 jelölt kö2ül eredeti foglalkozás szerint munkás 188, paraszt és mezőgazda- sági munkás 143, értelmiségi 96, alkalmazott és egyéb 26. Egyetemet és főiskolát végzett 117, a jelöltek több mint egynegyede. A női jelöltek száma 87. A jelöltek között 36 Kossuth-díjas van. Ezenkívül 230 jelölt sztahánovis- ta, vagy jó munkájának eredményeképpen kormánykitüntetésben részesült. (Nagy taps.)

Előre meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és .egyetemet végzettek javára tovább el fog tolódni, mert a jelölt munkások és parasztok egy része a főiskolán tovább képezi magát. A képviselők jelölésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy itt is mutatkozik a demokratikus fejlődés. Négy esztendővel ezelőtt a jelölést a népfrontban egyesült pártok végezték, míg most az üzemek, a termelőszövetkezetek, a gépállomások dolgozóinak százezrei, az egyetemek és egyéb in« tézmények közvetlenül válogatták ki saját legjobb dolgozóik közül a jelölteket.

Végül,' de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a választáson szavaznak először az ifjúság új évfolyamai. (Taps.) A népi demokrácia, mely lelkes ifjúságunk előtt minden téren szabad utat nyitott, szélesebbre tárta ki számukra az alkotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szavazókat és sok sikert kívánunk nemzetépítő munkájukhoz! (Hosz- szantartó taps. A fiatalok «hurrá »-kiáltása zúg végig a téren.)

Népünk egységének megszilárdulását ma még bizonyos fokig elhomályosítja az a körülmény, hogy népi demokráciánk sikereivel és szocialista építésünk fejlődésével kapcsolatban élesedik az osztáiyhare is. A tőkés rendszer maradványai a városban és falun egyre szfikebb területre korlátozódnak, \iszont egyre elkeseredettebben védik azt a csökkenő területet, ami számukra még megmaradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperialista tábor is,' amely itthoni szövetségeseinek, ötödik hadoszlopának gyérülő sorait külföldről becsempészett kémekkel, sza- botőrökkel próbálja feltölteni, s amely rádiója, sajtója révén igyekszik tartani a lelket csüggedő híveiben.

Kézenfekvő, hogy népünk ez ellenségei nem egyszer károkat okoznak és ezzel lassítják fejlődésünket. Nem kevesebb kárt okoznak saját hibáink, melyek'1 nemcsak a terinelésBéúv,a‘de állalmi életünkben ísh ebig 'gyákraa jelentkeznek. Mindnyájan tudjuk, bogy a munkafegyelem terén még van kívánnivaló. A munka termelékenységét is még alaposan meg lehetne növelni. A selejt sok helyen még mindig megengedhetetlenül magas. Az önköltség csökkentésére vonatkozó terveinket csak részben tudjuk teljesíteni. A takarékosság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mipdíg gyenge lábon áll. A tervteljesítés nem egyenletes. Még messze vagyunk attól, hogy napról-napra, hctről- hétre, hónaprói-hónapra teljesítsük a tervet. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram. s a lemaradást a végén rohammunkával, túlórázással igyekeznek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tulajdon védelme városban és falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenséggel szemben. Ellenben gyakori a szájtáti- ság, az önteltség, a hibáié észre nem vevése, vagy elkenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődésünket hátráltatja.

Szocialista építésünk további sikereinek egeik feltétele, hogy az állami hatóságaink, helyi tanácsaink jól dolgozzanak. Még gyakran előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a népi demokrácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratikusán bánnak a néppel, visszaélnek hatalmukkal, ön- kényeskednek, nem tartják be a (Folytatás a 3- oldalén.)