Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-12 / 109. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! | AI.M D P BÉKÉS * legyet pártbíz OTTSÁG ÁNAK LAP JA I 1953 MÁJUS 12., KEDD Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 199 SZÁM „Legyen e választás békés, szocialista fejlődésünk új határköve, új győzelmek, új sikerek forrása“ A Magyar Függetlenségi Népfront programúi ja: béke, munka, jólét, felemelkedés! Előre a Népfront győzelméért! Egy héttel a fcaabad magyar nép történelmének nagy eseménye, május 17-e, az országgyűlési választás előtt a Magyar Függetlenségi Népfront választási nagygyűlést hivott ömm Budapesten, a Kossuth Baj os-téren. A hatalmas, ünnepien feldiszitett tenet zsúfolásig megtöltik Budapest dolgozói. Az énekszóval, zászlók alatt felvonuló sokszázezres tömeg nem is fér el a téten — az emberáradat megtölti a környező utcákat, egészen a Szabadság-térig terjed. A tér felett szüntelenül zúgnak a béke, a munka jelszavai — a választás ünnepén» készülő nép jelszavai, A tér minden sarkából forró lelkesedéssel száll az üdvözlés a Magyar Függetlenségi Népfront vezetőereje, a nagyszerű győzelmeinket szervező Magyar Dolgozók Pártja felé. Az országház lépcsőjén felállított diszemel vény felett Lenin és Sztálin, alatta Rákosi elvtárfl arcképe. Az emelvénytől balra, az országhoz homlokzatán G. M. Malenkov, L. P. Borija, V. M. Molotov és K, J. Vorosilov elvtársak arcképei. A jobboldalon Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József elvtársak arcképeit helyezték el. A vörös és nemzetiszinű zászlókkal diszitett homlokzaton ott vannak a Magyar Függetlenségi Népfront program inját hirdető jelszavak is. Szűnni nem akaró éljenzés és tapsvihar, újra, meg újra fel- viharzó lelkesedés köszönti a magyar nép első képviselőjelöltjét, Rákosi Mátyás elvtársat, alá 10 órakor foglalja el helyét a disaeméi- yényen. A tér percekig visszhangzik a hurrától, a Rákosi elvtársat üdvözlő kiáltásoktól. A diszemel vényen helyet. foglaL az MDP Politikai Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának számos tagja, több kiváló tudósunk, művészünk,' sztahanovistánk. A Iljinnusz elhangzása után Földvári Rudolf elv társ, a Budapesti Pártbizottság, titkára, a Magyar Függeténségi Népfront budapesti bizottságának elnöke nyitotta mag & választási nagygyűlést, majd Dobi István elvtárs kezdi meg felszólalását. Dobi István elvtárs felszólalása Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak 1 Választásokra készül az ország népe. Számbavosszük eredményeinket, népünk győzelmeinek hosszú sorút. Szómba vesszük a tennivalókat is, eljövendő győzelmek kivívásának útját. Engedjék meg, hogy e nagy számbavételből kiemeljek egy tényezőt: a munkások és parasztok szövetségét, amely népünk minden győzelmének alapja volt ős marad. Évszázadokig a a magyar paraszt minden hősies erőfeszítése, hogy lerázza magárét az urak igáját, hiábavaló volt, mert nejn volt hű és odaadó ezö- vetségeRe. Ma már az egész doígozópa- rasztság előtt világos, hogy a munkásosztályban megtalálta azt a következetes harcostársat, aki biztos kézzel vezeti előre a felemelkedésnek útján. Meggyőzte erről a fel- szabadulás, amelyet a nemzetközi munkás-mozgalom első rohambri- gádjának, a Szovjetuniónak és dicső hadseregének köszönhetünk; meggyőzte erről a földosztás, ajtnely mindörökre visszajuttatta a földet azoknak, akik megművelik — a dolgozóparasztolaiak; meggyőzte erről a néphatalom győzelme hazánkban, amelynek gyakorlásában a munkásosztály .mellett résztvesz a dolgozóparaszteág is, meggyőzte erről a sokoldalú gondoskodás, amelyben a népi demokrácia évek óta részesíti a dolgozóparasztságot. Amig -a magyar városok a tőkések kezén voltak, addig nálunk is elnyomta, Iduzsorázta a város a falut. Mióta a magyar városok a munkásosztály, a dolgozó nép kezén vannak, azóta a városból szüntelenül áramlik a segítség a falu dolgozói fölé. A falu népe bizalmatlanul tekintett a városra, amíg ptt a bankárok és a tőkésele uralkodtak, akik utolsó tulajdonából kiforgattak sokszázezer dolgozóparasztot és a gyűlölt kulákot támogatták. Ma a város anyagilag és erkölcsileg segíti a falut, a modem technika és a kultúra vívmányait viszi a falura. Ezért a mi parasztságunk bizalommal te kint a város felé. A munkások és dolgozóparasztok harci szövetsége a régi rendszer ellen, a föld, a gyár, az ország birtokbavételéért mindinkább mély és melegebb barátsággá válik az ötéves tervek és a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelemben. A magyar parasztok milliói minclenakelőtt a népi állami hatalom iránti hűséggel tesznek hitet e barátság mellett. Egyre növekszik azoknak az egyénileg dolgozó parasztoknak száma, akik példásan tesznek eleget állami kötelezettségeiknek, határidőre és gondosam végzik el a mezőgazdasági munkákat, mintaszerűen gondozzák állatjaikat. Az egyéni gazdáknak és a termelőszövetkezeti parasztságnak egyaránt köszönhetjük, hogy az elmúltévá súlyos aszály ellenére is biztosítani tudtuk az ország élelmezését. A m unkás - paraszt szövetség mellett tesz hitet termelőszövetkezeti parasztságunk, amely felismerte, hogy a mezőgazdaság szocialista útja a dolgozó parasztság számára a jómód és a kulturált élet útja, egész népünk számára a közellátási kérdések végleges megoldásának útja. Büszkék vagyunk, hogy ma már közel 340.000 parasztc-eá'ád léfet# önként erie az útra és 2,600.000 hold szántóföklön folytat nagyüzemi gazdálkodást. De továbbra is őrködünk azon, hogy a termelőszövetkezetek fej lesztésónél szigorúan Letartsak az önkéntességet, mert a munka-osztály, — ahogyan a népfront választási felhívása hangsúlyozza —- ueme-ak a te. lú-éo.-zü ,ette ©oktea egye ült paraszt ágnak, hárem az egész dolgozóparasztság- ságnak ezö vétségé ve és barátja. A közös építőmunka lázában elválaszthatatlanul eggyéforr a magyar munkás és a magyar paraszt, a választáson szavazatával csak megerősíti, amit- az életben, mindennapi alkotómunkájában megvalósít. Ezért biztosak vagyunk: minden honfitársunk, minden I eisületes magyar ember magáévá teszi a Magyar Függetlenségi Népfront fogadalmát, hogy úgy, minteddig, e viliin is' szent köt©1 ességének .tartja óvni, szilárdítani, fejleszteni a munkásosztály és a dölgozóparasztság szövetségét. Az erős munkás-paraszt szövetség álkimreadünk alapja, amelyet megvédelmeztünk népünk ellenségeinek minden támadásával szemtan a múltban éa védelmezni fogjuk a jövőben is. A munkás-paraszt szövetség közé ver éket. aki a nép állama nevében a dolgozó, parasztsággal önkényeskeiik. Rajta leszünk, hogy kedvét szegjük -a munkás-paraszt szövetség megrontoinak és megszilárdítsuk a törvényességet a nép államában. Buda; (j;fc Dolgozói! Tisztelt Nagygyűlés! Csak egyet emeltem id azok közül a tényezők közük amelyeknek megváltozott életünket köszönhetjük. Minden sikerünk előfeltétele a legdöntőbb tényező — a Szovjietunió barátsága. Népünk ezen a választáson iá meg akarja mutatni: rendíthetetlen hűséggel áll a Szovjetunió mellett amely rendíthetetlenül és következetesen támogatja a imagyar függetlenség, a magyar nép folemietkte- désének ügyét. A második tényező — a Magyar Dolgozók Pártja. Az elmúlt nyolc óv kemény munkája csak azért hozott ilyen gazdag gyümölcsöt, mert népünk élén olyan harcedzett párt áll, mint a Magyar Dolgozók Pállja. mert országunk ügyeit olyan bölcs, előrelátó és szilárd kormányzat irányítja, mint a mi kormányunk. mert népünk élén oílyan ki- próláit vehető áll, mint a mi Rákosi elvtársiunk. Rákosi Mátyás elvtárstól elválaszthatatlanok nagyszerű vívmányaink, az ő neve az a zászló, amely körül egyetlen egységes táborban egyesül az egész magyar nép. Rákosi Mátyás elvtár- íot a magyar dolgozók forró »Benotete és mély tisztelete övtezi, mórt benn© látja békénk nagy harcosát, a független, szabad életünket biztosító békéét, amely népünk legdrágább kínosa. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az előttünk állá vá~ lasztá-on népünk még egysévé -ebben tömörül pártunk, kormányzatunk, Rákosi Mátyás körül, hogy ez a választás új győzelem és új erőforrás lösz azon az úton, amelyen diadalra visszük a Megjár Függetlenségi Népfront progr immját a bébe, a munka, a jólét, a fel- emelkedés programra ját. Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront! Éljen népünk bök® yezire, a béke első magyar harcosa, Rákosi Mátyás elvtárs! — fejezte be beszédét a nagygyűlés részvevőinek let- kies tapea lob»;,ette Dobi István elvtárs. Ezután Rákosi Mátyás elvtirs lépett az emelvényre. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen Amikor Rákosi efvtárs a mikrofon elé lép, végigzúg a tapsvihar az egész KoBsuth téren. s a környező utcákban, ahoL a térre nem férő tömegek állnak. A zászlók magosba emelkednek, s lengetik őket a zászlótartó kezek, ezer és ezer lengő nemzetiszinű és vörös zászló köszönti Rákosi elvtársat. Zúg, harson az éljenzés, a taps, s akkor is csak lassan ül el, amikor Rákosi elyt-árs megkezdi beszédét: Kedves ElvLársak! Budapest Dolgozói! Engedjék meg, hogy mielőtt ismertetném azokat a célkitűzéseket, melyek megvalósítása a megválasztandó országgyűlés feladata lesz, visszapillantsak az 1949 óta eltelt időre. Négy éve indultak elsőízben egységesen választásra a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült, hazafias, demokratikus erők. Ezen a választáson már csak a dolgozó nép fiai voltak a jelöltek. Gróf, nagy- birtokos, bankár s a nép egyél) ellensége már nein volt köztük. Ha most visszatekintünk a négy év alatt megtett útra, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a demokratikus erők összefogása bevált és a népfront is beváltotta mindazt, amit ígért. (Taps.) A népfront fő választási jelszava négy évvel ezelőtt így hangzott: «A munkásosztály vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal a népi demokrácia útján előre, a szocialista Magyar- országért». A függetlenségi népfront hangoztatta a béke megvédésének szükségességét és teljes erővel aláhúzta hűségét felszabadítónkhoz, a hatalmas Szovjetunióhoz. (Taps. «Szovjet-magyar barátság!» — felkiáltások.) Az elmúlt négy évben a Magyar Népköztársaság viszonya a Szovjetunióhoz nrily etil i. bensőségesebb lelt. Erősödtek a baráti szálak, amelyek bennünket a népi demokráciákhoz, köztük a győzelmes harcokban létrejött Kínai Népköztársasághoz is fűztek. Törhetetlen és egységes volt népünk kiállása a béke megvédésének kérdésében. Hűek maradtunk ahhoz a jelszóhoz, hogy: «Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján». (Nagy taps.) Mik voltak négy esztendővel ezelőtt legfontosabb gazdasági kérdésein k ? /-Hároméves tervünk befejezése és első ötéves tervünk előkészítése állott akkor figyelmünk központjában. A hároméves tervünk hatmil- liárd- forint beruházást lűzött ki célul. Ez a célkitűzés akkor oly merésznek látszott, hogy az ellenség megvetően «kommunista pro- paganda-bl off nek » nyilvánította. És mégis a magyar dolgozó nép lelkesedése és szorgalma ezt a tervet két év és öt hónap alatt túlteljesítette. A hároméves terv tapasztalatai alapján már bátrabban haladtunk: ötéves tervünk beruházásaira 35 milliárd forintot irányoztunk elő. Ez a szám is oly nagynak látszott, hogy szükség volt a kétkedőkkel és szkeptikusokkal szemben annak bizonyítására, hogy tervünk megalapozott, reális. Azóta ezt a számot ismételten meg kellett emelni, mert kiderült, hogy lehetőségeink és tartalékaink sokkal nagyobhaik, mint ahogy hittük. Az elmúlt három -esztendő alatt népgazdaságunkba 40 milliárd forintot fektettünk be, többet, mint az ötéves terv eredeti összegét. A terv öt év alatt kívánta megduplázni aoél termelésünket, széntermelésünket, vil lamosenergia- lerinelésünket. Mindezt a célkitűzést nem öt, hanem három esztendő alatt valósítottuk meg. Megvalósult az a célkitűzésűnk is, hogy hazánk iparosodó mező- gazdasági országból, fejlett mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá változzék. Gyáriparunk a múlt év végén háromszoraunyit termelt már, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ennek a tőkés viszonyok közt elképzelhetetlen gazdasági fejlődésnek kellő értékelésénél tekintetbe kell venni azt, hogy az elmúlt négy esztendő közül 1950-ben a termés a közepesen alul volt, a múlt évben pedig a fagy, az aszály és a korán beállott szokatlanul bő őszi esők követkéz tőben termésünk rosszabb volt, mint az utolsó évtizedekben bármikor. Azt a célkitűzésünket, amely az ipari munkásság számát öt év alatt 300 ezerrel kívánta növelni, már három év alatt teljesítettük. Ezzel megszüntettük a dolgozókat sújtó legsúlyosabb csapást, a munkanélküliséget. Jelenleg egy-egy tervevünkben a munkaerő növekedése jóval meghaladja a 200 ezer főt. Az elmúlt négy év alalt a társadalombiztosításban részesülők száma 1,050.000- rel nőit és ma népünk majdnem (Folytatás a ?. »'Maion.)
