Viharsarok népe, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

J953 május 5., kedd ViUoAS-aWk Vlí\{ít Gyulán 15 ezer ember hallgatta meg Szob eh András elvtárs beszédét Zászlókkal és díszkapukkal sze­gélyezett úton vonult fel Gyula város lakossága a kilencedik sza­bad. május elsején a Felszabadulás Kertjébe a város közepén felálli- litott diszemelvény előtt, ahol ott tvoltak a járás és a város vezetői, a Járási Pártbizottság titkára, Arany Tóth elvtárs, a Városi Párt- bizottság tagjai, az üzemek és tsz-ek legkiválóbb dolgozói. Ott volt az emelvényen Gyula város szeretett vendége is, Szobek And­rás elvtárs, külkereskedelmi mi­niszter, — akit régi ismerősként üdvözöltök, a város dolgozói. Tömött sorokban vonultak fel a a fiatalok, a kis úttörők. Ott me­neteltek a gimnázium, a kertészeti szakiskola, a tanítóképző hallga­tói — a jövő szakmunkásai, ér­telmisége. Zászlókkal és világgal díszített autók, kocsik követték őket, gratraonoKon ábrázolva üze­mük fejlődését; a Gyulai Harisnya- gyár, Húsüzem, Körönt, Kultúr­mérnöki Hivatal dolgozói. Mintha lábra, kelt volna az erdő, a kert, úgy tűnik, amikor az Erdőgazda­ság dolgozói, az állami gazdaság, tangazdaság, a »Petőfi« tsz és a többi terme!őszövetkezetek dolgo­zói jelennek meg az emelvény előtt, bemutatva termékeiket, a korai zöldségféléket. A dolgozók százai és ezrei követik igy egymást, s mintegy 15 ezren jöttek össze a Felszabadulás Keltjébe, hogy meg­hallgassák Szobek András külke­reskedelmi miniszter beszédét. — lleszélt május elsejéről, a régi má­jusról, 1890-ről, amikor a megyé­ben számos helyen csendőrök za­varták széjjel a dolgozókat, ami­kor ünnepelni készültek. Ma pe­dig munkánk gyümölcseit bemu­tatva vonulhattunk fel. Láthattuk a többmi.Hős »*'etofl« tsz kora­tavaszi termelvényeit. Beszélt a Függetlenségi Népfront felhívásá­ról, békénk további építéséről. Arany Tóth elvtárs zárja az ün­nepi gyűlést azzal, hogy mindjen talpalatnyi földet vessünk be a kö­vetkező napokban, segítve ez­zel a választási békeverseiiy sike­rét. Válásáéitsf ■isi^v^j íííé« iarkad líllaségiíesi Keleti Ferenc elvtárs és Szabó Pál Kossuth-díjas író tartott beszámolót Máj us 1-én a sarkadi. dol­gozók lelkesen vonullak fel a sporttelepre. A gyűlés megnyi­tása után a díszemelvé­nyen élenjáró dolgozók üdvö­zölték a képviselőjelölteket: Ke­leti Ferenc ejvlársat és Szabó Pál Kossulli-díjas írót. Hajdú László, a sarkadi gépállomás traktorosa üdvözlő szavaiban elmondotta, hogy gépállomásuk dolgozói vál­lalták: tavaszi tervüket május 1-re 150 százalékra teljesítik, Április 25-ig 160 százalékot értek el. Ö maga 400 százalékot vállalt és' 450 százalékot teljesített. Először Szabó Pál Kosstith­clíjas író szólt Sarkad dolgozói­hoz, akik közt számosán voltak a járás többi községéből. Arról beszélt, hogy napi problémáikon lúl a dolgozók — különösen most, a választások idején — sokat gon­doljanak múltbeli elnyomó ILsá- gukra. Van mire emlékezniük: Sarkad híres volt népelnyomó szolgabíráiról, úri kaszinóiról. Aa 1935-ös választások idején az egyik szolgabíró azt jelentette a miniszternek: ha leküld egy sep­rűnyelet, azt is megválasztják. Ez jól mutatta a nép elnyomott- ságát. Szabó Pál több példát ho­zott fel arra, hogyan segíti ma népi demokráciánk dolgozó pa­rasztságunkat. Keleti Ferenc elvtárs beszéde elején emlékeztetett a múlt rend­szer május elsejéire;. Majd ismer­tette a nemzetközi helyzetet. Be­szélt a magyar nép megváltozott életéről. Sarkad fejlődéséről szól­va, megemlítette,: a cukorgyárban most sokkal több munkás dol­gozik, mint bármikor azelőtt. Uj kendergyár épül. Ez évben a köz­ségben megnyílik a gimnázium, a gépállomás gépei művelik a dolgozó parasztok földjét... A nagygyűlés lelkes kifejezője volt a sarkadiak hazaszeretetének. ÁHhaiatosabb, szívósabb munkára kötelez bennünket az, hogy megyénk első képviselőjelöltje Rákosi Mátyás elvfárs Nagy Antal elvtárs beszéde a dévavónyai nagygyűlésen Dévaványán május 3-án már a korareggeli órákban talpon van a község lakossága. Ünneplőbe öltözött kisebb-nagyobb emberek csoportja siet a község szélén lévő "gyülekezőhelyre. Felvonu­lásra készülnek. Az óramutató fél tízhez ér. Megindul az ember- áradat fegyelmezett sorokban a gyülekezőhelyről a dísztribün éjé. Hosszú, végeláthatatlan sorokban a kis úttörők haladnak. Piros nyakkendőjüket meg-meglengette a szél, ajkukról boldogan csen­gett a dal. Mi volt szebb ezep a napon? A vörös zászlók alatt fel­vonuló munkások, dolgozó pa­rasztok fegyelmezett sora? Az os­torokat pattogtató sárga és tarka- inges lovasbandérium? A leg­szebb volt az egységes akarat, hogy valamennyien ott lesznek a választási nagygyűlésen, így is kifejezik: Dévaványa dolgozó né­pe egyem bérként áll a Népfront mögé. Délelőtt fél tizenegy órakor a piactérre felállított dísztribün előtt mintegy négyezer ember gyűlt össze. A zenekar a Him­nuszt játszotta. Kezdetét vette az ünnepi nagygyűlés. A helyi népfrontbizoltság elnö­kének megnyitó szavai után Nagy Antal elvtárs pártunk /Békésme­gyei Bizottságának titkára tar­totta meg beszédét. Nagy Antal elvtárs a nemzet­közi helyzet ismertetése után töb­bek között beszélt a dévaványai dolgozók megváltozott életéről, majd hangsúlyozta: azonban a dévaványai dolgozók sem tettek meg mindent, hogy a legtöbbet nyújtsák országunk, valamint köz­ségük felvirágoztatásáért. A ve­tésekkel lemaradtak. — Itt az el­lenség elleni harc langyosságá­ról beszélt, arról, hogy a dévaványai dolgozók sens nézhetik tétlenül, hogy a ku- lákok nem vetik el idejében a tavasziakat, vagy felvásárolják a kenj erel. A szocializmus az ellenség ellőni harc tüzében épül. Ez a harc akkor eredmé­nyes, ha minden becsületes dol- v gozó kiveszi belőle a részét, le­leplezi az ellenséget és így se­gítséget nyújt ahhoz, — mon­dotta —, hogy csírájában el­fojtsuk az ellenség minden kí­sérletét. Állhatatosabb, szívAabb munkára kötelez bennünket, hogy megyénk első képviselőjelöltje a magyar nép szeretett vedére, Sztálin elv- lárs legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs. ö és hatalmas pártja vezeti harcunkat a biztos jövő felé. Szűnni nem akaró taps kísérte Nagy elvtárs beszédét s a négy- ezernyi tömeg percekig éltette az első magyar békeharcost, Rákosi Mátyás elvtársat. Nagy elvtárs beszámolója után Táncos elv társ, Dévaványa község képviselőjelölt­je szólalt fel. Többek közőltbang- súlyozta, hogy Dévaványa azért maradt le a tavaszi munkákkal, mert nem tették magukévá a párt- és kormányhatározatokat, amit megkövetel minden dolgo­zótól az egész magyar dolgozó nép. Majd az egész dévaványai dolgozók nevében fogadalmat tett; «a választási békeversenyben úgy dolgozunk, hogy eddigi le­maradásunkat még a választás napját megelőzően, megfelelően pótoljuk. Hogy a mi drága sze­retett vezérünknek, Rákosi Má­tyás elvtársnak, az első magyar békeharcosnak adott szavunkat valóraválthassuk. V Kitüntetést, de egybe,n kötelezett­séget jelent mindéin dévaványai dolgozó számára az, hogy me­gyénk első képviselőjelöltje, Rá­kosi Mátyás elvtárs». A dévaványai fiatalok szavala­tokkal, láncokkal köszöntötték az I népfrontbizoltság elnöke ünneplő tömeget. Majd a helyi] dotta el záróbeszédét. „Megvédjük gyermekeink jogát az élethez“ inon* — A mai választói beszámoló világosan megmutatta számunk­ra, hogy mi a tennivalónk. Nagy elvtárs, megyénk képviselőjelölt­jének ünnepi beszéde teljes egé­szében a mi boldog, szabad éle­tünkről, szabadságunkról és még szebb jóvónkról szólt — mon­dotta többek között. — Minden dolgozó, számára világos és ért­hető, hazafias kötelesség, hogy az alkotmányban biztosított vá­lasztójog alapján egytől-egyig le­adja szavazatát a Népfront jelöltjeire, azokra, akiket szaba­don, demokratikusan, a válasz­tók nagy tömegei jelöltek kép­viselőnek az új országgyűlésbe. Dévaványa dolgozó népe is minden tettével segítse győzelem- íre a Népfrontot, amely célul tűzte ki hazánk felvirágoztatását, má­sodik ötéves tervünk megvalósí­tását, a béke megőrzését. A lelkes nagygyűlés mintegy fogadalomtétel a dévaványai dol­gozóknak a jobb munkára. Még nagyobb értelmet kapott az a fel­irat is, melyet egy idősebb asz- szony tartott magasra a felvonuló tömegben: «Megvédjük gyerme­keink jogát az éleihez!» Jól tud­ják, hogy ehhez Lettre van szük­ség, erre adják szavazatukat má­jus 17-én, amikor éppolyan egy­ségesen vonulnak az urnák elé és szavaznak egyemberként a Nép­frontra. A népi demokrácia törvényei egyformán kötelezőek a hatósági személyekre és az egyszerű állampolgárokra Blahut János elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökének beszéde Békésszentandráson ben igazságtalanul intézik el a dol­gozó emberek ügyeit. A békési já­rási tanácsnál például 2300 adóíöl- lebbezés «feküdt el» hosszabb időn, keresztül. Egyes tanácsiunkcioná- riusok, mint Újkígyóson, Kétsop- xonybon a tartalékföldekkel1 rosszul gazdálkodtak, maguknak juttattak belőle. Az ilyen személyeket íégyefe- mileg vontuk felelősségre, ,sőt a kétsopronyi volt vb-elnök, Szurmák és a vb-titkár, Kacséra ellen, az ügyészségnél is megtettük a fel­jelentést. Számos helyen előfordult az el­múlt évben, hogy pártunk és kor­mányunk parasztpolitikájának dur­va megsértésével, a kulákok sertés- beadási kötelezettségét a dolgozó parasztokra hárították át. De meg­történik ez nem egy helyren az adó bürokratikus és igazságtalan kive­tésénél is. Ahol az üyen súlyos vitz- szaélések előfordulnak, ott tanácsa­inkban legtöbbször bent lapul as. ellenség. Pártunk és kormányunk nem tű­ri és a továbbiakban sem fogja tűrni ezeket az önkényeskedtíse- ket, törvénysértéseket. Államunk a törvénysértést, a törvény tel­jes szigorával torolja meg, a né­pi demokrácia törvényei egyfor­mán kötelezőek a hatásági sze­mélyekre és az egyszerű állam­polgárokra. Blahut elvtárs beszédét többször szakította félbe a taps, amellyel az egybegyűlt több mint 1200 dol­gozó köszöntötte Rákosi elvtársid, megyénk első jelöltjét, listavezető­jét. Lelkesedésükkel válaszoltak, tettek hitet a békésszentandráei dol­gozók a Függetlenségi Népfront fel­hívása, a béke, a munka, a jólét és a további felemelkedés pro­gramra ja mellett. Ragyogó májusi napsütésben, vörös és piros-fehér-zöld színű zászlók alatt vonultak fel Békés- szeatandráson a termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok, a község dolgozói a választási nagy­gyűlésre, hogy meghallgassák pár­tunk üzenetét, kormányunk szavát. Kozák Rozália elvtársnő, a nép­frontbizottság tagjának rnognyitó szavai után Blahut János elvtárs, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke tartott fceszámólót. Beszéde e’ején a nemzetközi hely­zettel, majd az Országos Népfront- bizottság választási, felhívásává Ifiig* lalkozott. Elmondta többek között: — A népfront felhívása nemcsak a termelőszövetkezeti tagoknak mu­tatja meg a jelen és a jövő fejlő­désének útját, hanem a baráti meg­egyezés szellemében a biztonság és a törvényesség rendjét nyújtja az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Majd így folytatta: — Dolgozó parasztságunkat boldogulásában, békés termelő- munkájában hathatósan segítették és tudják sjgiíeni: munkás-pa raszt államunk helyi szervei: a tanácsok. Fiatal tanácsaink, ta­nácstagjaink többség« az elmúlt két és fél esztendő alatt jó mun­kát végzitt. Vannak azonban helyi tanácsok, amelyek bürokratikusán, lélek nél­kül, sok esetben durván intézik a dolgozók ügyeit. Nagy-szénáson, Bi- harugrán és Békéscsabán — ezen­kívül még több helyen — előfor­dult, hogy: a beidézstt dolgozókkal gorombán beszéltek. Megtörté­nik, hogy a községekből a járási székhelyre küldözgetik az embeie- ket, onnan pedig vissza megint a községekhez, ridegen, sőt sok eset­Uj eredmények születnek a választási békeversenyben Gépállomásaink, termelőcsoport­jaink dolgozói vállalásokat tettek hogy a választásra új termelési eredményeket érnek el. A vállalá­sok teljesítése során gépállomásaink traktoristái kö­zött Magyar János, a kondo­ros! gépállomás fiatal DISZ- ista traktaristája került a me­gye első helyére. Tavasa terve 93 normálhold volt, ezzei szemben már 497.7 normál­holdat teljesített, A második helyin Nagy József tagjelölt, a kondo­rai) gépállomás másik kiváló trak- torístája áll. Teljesítménye három normálholddal kevesebb Magyar Já­nosénál. A harmadik helyre Dán­osé Sándor elvtárs, a battonyai gépállomás Legjobb traktoristája került, aki a tavaszi munkáknál 421.9 normálholdat teljesített. Termelőszövetkezeteinkben igen sokat segítenek az asszonyok, hogy a vállalást maradéktalanul telje­síthessék. A sarkadi »Dózsa« tsz- ben eddig 22 asszony csatlakozott a 200 munkaegység-mozgalomhoz. Ennek egyik eredmény-e az, hogy a sarkadi »Dózsá -ban már be­fejezték a korai növények első sarabolását. A sarkadi »Alkotmány« tfizcs-ben is jó eiedménnyet dolgoznak az asszonyok. Nagy Mihályné állan­dóan 130 százalékos teljesítményt ér el a sarabolásban. Hozzá ha­sonlóan hat asszony teljesít ál­landóan 120—130 százalékot. Mun­kájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a csoportban befejezték a vetést és a korai növények első sarabolását. A sarkadi és a gyulai járásban vasárnap is dolgoztak, hogy mielőbb befejezzék a vetést. Zsadányban a községi tanács fel- világosító munkával vasárnapra minden fogatot mozgósított. A dói- gozó parasztok egymásnak se­gítve küzdöttek a vetés gyors be­fejezéséért. Különösen a kukorica és a napraforgővetéssel voltak le­maradva. Vasárnap estig a lucerna kivételével minden magot elvetet­tek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents