Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
MILLIÓINAK SZENT UGYE vii.iMi | Munka! Jólét! «Alig egy évtizede hazánk földjét még háború pusztította, ma: békében élünk, építünk. A háború után hazánk romokban hevert, ma: épül, virágzik, szebb, mint valaha.« Az elmaradt- mezőgazdasági országból a vas és acél országa lett. Hosszú út vezetett idáig. Szívós harc az ellenség ellen, mely lépten-nyomon gátolni akarta építőmunkánkat üzemekben és a falvakban egyaránt. Harcra kelt az új a régivel és nem volt könnyű az út, míg az öntudatlan, elnyomott munkásból a felejthetetlen 49-es sztálini műszak sztahánovistája lett. És az- élet mindig szebb lesz. Az ötéves terv új, napfényes, tiszta üzemeke' létesít s az új gépeken könnyebben megy a munka, magasabb százalékok születnek a verseny hevében. Kint a földeken traktorok, kombájnok százai segítik a parasztok munkáját, akik összefogva, közösben harcolnak a magasabb termésért. Uj élet épül itt az ötéves terv nyomán. Eredményeink láttán, bátran mondhatjuk: országgyűlésünk elvégezte a reábízott feladatot. Hosszú utat tettünk meg s ezen az úton, mint szerető idősebb testvér, mellettünk állt mindig a Szovjetunió, Sztálin elvtárs. ö tanított bennünket arra, hogyan őrizzük meg szabadságunminlájára, a Szovjetunió segítségével. A kényelmes bőrüléses fülkéjű- földalatti vasút 70 kiló- méteres sebességgel szállítja majd a dolgozókat. Nagy iramban épül a dolgozók lelkes munkája nyokat, békénket, s tanítását követ-imán s képzőművészeink egész A Fö dalatti Gyorsvasul építkezése. ve erősödött, fejlődött népünk, megállja helyét a népek nagy béketáborában. Míg a nyugati államokban újabb és újabb milli- árdokat költenek háborúra, nálunk hatalmas üzemóriások, szocialista városok, békéművek épülnek; Sztálinváros, Inola, Komló, Kazincbarcika. Épül büszkeségünk : a budapesti földalatti gyorsvasút, a moszkvai Metró tábora dolgozik már a nyolc állomást díszítő festményeken, szobrokon, kerámiákon. Uj békeművünk, a gyorsvasút is a felszabadult nép erejét, boldog életünket hirdeti majd. Hogy is volt régen? Az iskolák csak a gazdagok gyermekei előtt voltak nyitva. Egyetemeinken a munkásdiákok száma nem érte el a három százalékot, a szegénypaerővel harcolnak a békéért közös ellenségünk, az amerikai imperializmus háborúba kényszerítőén bennünket egymás ellen.» Köztudomású, hogy a békétől rettegő amerikai imperialisták a koreai fegyverszüneti feltételek minden pontjában meg tudtak egyezni, csupán egyben nem, a hadifoglyok haza,bocsátásában. Céljuk mindenki előtt világos. Az erőszakkal visszatartott koreai és kínai hadifoglyodat a hazaámló és imperialista lakáj Li Szín Man és Ceang Kai Sek parancsnoksága alatt fel akarta használni az ázsiai háború kiszélesítésére, a Szovjetunió megtámadására. Az amerikai háborús kannibálok tervében szerepelt az is, hogy a sokat szenvedett indiai uepet is Korea, Kína és a Szovjetunió ellen uszítják. AÄ Indiai Béketanács az egész indiai nép véleményét tolmácsolta kiadott nyilatkozatában, melyben többek között hangoztatja: «Az amerikai imperialisták Bűnös terve, amely arra irányul, hogy az ázsiaiak harcoljanak ázsiaiak ellen, felháborodást kelt Ázsia minden népében. Ezt a tervet meg kell és meg is fogjuk hiúsítani.» Az ázsiai és az egész világ népeinek felháborodása a békéért való egységes kiállás, főleg a Szovjetunió képviselőinek szívós, meg nem alkuvó harca az ENSZ-ben újra a tárgyalóasztalhoz kényszeritette az amerikai imperialistákat, akik kénytelenek voltak megállapodást kötni a beteg és sebesült koreai és kínai hadifoglyok hazatelepítéséxe. Ez a kierőszakolt egyezmény a világ békehíveinek győzelmét jelenti s a győzelem még nagyobb harci egységbe tömöríti a népeket, hogy teljes egészében kivívják a békét Ázsiában és biztosítsák az egész világ békéjét. A bélié híveinek újabb erőforrást jelent a Bék© Világ-tanács negyedik, budapesti ülése. Újabb segítséget, útmutatást kapnak ahhoz a harchoz, amely arra irányul, hogy megakadályozza a nyugatnémetországi náci Wehrmacht felélesztését s meggátolja azt, hogy az amerikai imperialisták háborút robbanthassanak ki Európában. Az amerikai imperialisták, mint a sarokba szorított fenevadak, fokozott hajszával igyekeznek fegyverkezésre bimi saját, és a csatrasztok száma még egy százaié" kot sem. Egy műegyetem volt Magyarországon s ha talán még egy-két pesti munkásfiú be is óvodák százait Az 1930-as években Magyarországon összesen ezer férőhely volt a bölcsődékben. Ma alig van olyan ííalu, A műszaki egyetem újabb épületei. jutott az egyetemre, a vidékiek számára elérhetetlen álom volt. A vegyészmérnöki oklevél megszerzése 3500 pengőbe került. Egy munkás átlagos évi keresete 1200 pengő volt... És ma? Az 1952/53-as tanév megkezdésekor több, mint 14.600 hallgatót vettek fel az egyetemek és főiskolák első évfolyamára. Másfélszer annyit, mint a régi Magyarország összes egye- meli hallgatóinak létszáma. Az új tanévben 45.800 fölé emelkedett a hallgatók száma, pontosan négyszerese ez annak, ahányan a Horthy-rendszer idején tanultak a magyar egyetemeken, csali a műszaki egyetemeken 16 ezer munkás- és parasztfiatal tanul. És ez a szám állandóan növekszik. Ötéves tervünk végére 56.659 főre emelkedik az egyetemek és főiskolák tanulóinak száma. Részükre épülnek az új iskolák, az új egyetemek. Országgyűlésünk ebben- az évben szavazta meg az új anya- és gyekmekvédelmi törvényt. Az új törvény életbelépése új kedvezményeket jelent Bölcsődék és ahol ne lenne bölcsőde. A dolgozó anyák ma már nyugodtan mehetnek munkába, gyermekcikket, ahol a vidám apróságokat, jövőnk reménységeit, a gyermekeket nevelik. A felszabadulás új életet hozott a sportban is. A sport a dolgozóké lett. A hároméves tervben helyreállították a megrongálódott sportpályákat, s új sportpályák építéséhez kezdtek. Az ötéves terv beláthatatlan útját teremtette meg a fejlődésnek. Épül a népstadion milliós beruházással. Újjáépítették a margitszigeti tenisz- stadiont, s a sportcsarnok mellett új edzőépületet építettek. Hozzákezdtünk a TF új sporttelepének és a tatai edzőtábornak is az építéséhez. Kétmillió forintot ruháztunk be a dunai csójiak- házak és a nagy hideghegyi sílift építésére. Az ötéves terv során összesen 400 falusi sportpálya épül. Arról is gondoskodik államunk, hogy megfelelő meny- nyiségű sportfelszerelés is legyen olcsó áron. Ilyen feltételek melAz aimásfüzitői bölcsőde. lós államok népeit. Különösen nagy nyomást gyakorol a nyugatnémet és a francia lakájkormányokra, hogy minél előbb nyélbe üssek a támadó háborús keretszerződést. Az amerikai imperialisták sugallatára, az ő támogatásukkal kötöttek hármas szövetséget a jugoszláv, a görög és a török népek hóhérai. De a háborús gonosztevők és cinkostársaik minden mesterkedése fokozott ellenállásra serkenti a béke híveit. Mind többen és többen sorakoznak a béke zászlaja alá, vallásra, fajra, nemre és foglalkozásra való különbség nélkül. A bélre minden hive, a világ minden becsületes dolgozója mély fájdalommal búcsúzott el a béke ügyének lánglelkű zászlóvivőjétől, a halhatatlan Sztálintól. De megfogadták, hogy tanításához hűen végig kitartanak a béke ügye mellett s lekötik a háborús gyújtogatok kezét. Nem engedik meg, hogy az imperialisták vér, szenvedés, özvegyek és árvák könnye árán végrehajtsák aljas terveiket. A népek fokozott egységben, erejük növelésével harcolva készülnek a Béke Vilégtanáes budapesti ülésére, bebizonyítva azt, hogy van a világon olyan erő, amely meggátolhat, minden háborús mesterkedést. re szerető gondoskodással vigyáznak a napközikben, a bölcsődékben. Az anyák része ma megbecsülés és dicsőség. Üzemeinkben, termelőcsoportokban egymásután létesítenek napköziket, bölcsődélett aztán rohamosan növekedik a munkás-sportolók száma. 1939 óta több, mint tizennégy szeresére emelkedett a sportolók száma és több, mint tízszeresére a sportpályák száma. A Bástya SE új stadionja.
