Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
SZOVJET PÉLDA NYOMÁN Praszkovja Csukna, a Szovjet-unió Legfelső Tanácsának küldött-e abb árleszállítás a Szovjetunióban Még tel &e>m kelt a nap, de a Zsitomir-területen lévő »Lenini kolhozban már pezseg az élet. Kint a földeken serény munka folyik. Semmi sem hasonlít már itt a 17 óv előtti helyzethez. Idősebb asszony halad át a tágas kolhozudvaron. A Szovjetunió legtefsö Tanácsa küldötteinek jelvényét viseli. Okos, fekete szómé van. Az ilyen szem röL azt tartja a nép, hogy mesz- ezire lát és mindent észrevesz. Az asszony Praszkovja Grigor- jevna Csuhno kolhozelnök, a Szocialista Munka Hőse .. . . . . 1935-ben egy januári reggelen érkezett meg a faluba, ahoL a kei ületi pártbizottság javaslatára megválasztották kolhozelnöknek. A kolhozr árasztok mindjárt a rossz termésre panaszkodtak neki. — Meg kell növelnünk a szántóföldek területét — mondta akkor Praszkovja Grigorjevna. — Kiszárítjuk a mocsarakat, megtrágyázzuk a földet és a termés semmivel som lösz rosszabb, mint a fekete földön. Az államtól kapunk majd segítséget. Alvadtak szépszámmal nehézségek, Voltak a kolhozban olyanok, akik csak sajátmagukkal törődtek, — mások rovására. Ezek ellenségesen fogadták az új elnököt. Nem tetszett nekik, hogy ilyen lendülettel lát hozzá a közös gazdaság fojlesztéséltez és persze az sem, hogy végetvet a naplopásnak. Praszkovja Grigor- jevnát azon Iran nem felemlítették meg a kolhoz ellenségeinek fenyegetőzései. Nem először találkozott ilyenfajta nehézségekkel. Szülőfalujában, Pologi-Jam étiben a fiatal, energikus Praszkovja, aki a forradalom előtt m© zőgazdasági cseléd volt, részt vett az első mezőgazdasági kommuna megteremtésében. Ott is megfenyegették, sőt rá is lőttek, da ő nem ijedt meg. A szegény- parasztok bizottságának élér© állt. majd a falusi nőtanácsot vezette. Praszkovja soha nem felejtette el azokat a szavakat, amelyeket egy falubeli leszerelt vörös katonától hallott: »Bátran és kitartóan haroolj Pasa a közös ügyért! A párt mindig segíteni fog neked«. Es Praszkovja kitartóan, bátran küzdött. . . Kevés volt a tudása. Elküldték a kievi pártiskolába és két évi szorgalmas tanulás után elutazott az ismeretlen vidékre. Ha nehézségei voltak, Lenin és Sztálin műveihez fordult és azokban mindig talált tanácsot, útteutatáít. Első tanácsa az volt: «Meg kell szervezni az aktívát.» S lassankint az új kolhozelnök köré tömörültek a legjobb kolhozparasztok. Ma már megszokott dolog ezekről az elvtársakról, mint élmunkásokról és lelkes aktívákról beszélni. De mennyi energiát fordított arra, hogy nevelje őket és beléjük oltsa a közös ügy iránti odaadást és felelősségérzetet. A kolhoz mind magasabb terméshozamot ért el. A falusi dolgozók házába beköltözött a jólét A Nagy Honvédő Háború után Praszkovja Grigorjevna ve- zeté-ével gyoisnn újjáépült a közös gazdaság. 1949-ben Praszkovja Grigorjevna Csuhnot a szovjet kormány a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címével tüntette ki. A kolhozban ma már minden munkafolyamatot gépesítettek. Tizenkét villanymotor hajtja a lenfeldolgozó, magtisztító és ta- karrnányapritó gépeket. A közös gazdaságnak nagy jövedelmet biztosit a komlótermesztés is. Az utóbbi hat évben 14.5 hektáron termesztettek komlót, amely évente 400.000 rubelt jövedelmez. A kolhozparasztok meleg szeretettel beszélnek elnökükről. — Olyan, mintha az édesanyám lenne — mondja Marija Nyedosztup, a fiatal munkaosa- patvezető. — Jön, körülnéz és menten felfedezi a hibákat. És szívélyesen, türelmesen elmondja, mit kell tennem ... Ezek a kommunista Praszkovja Grigorjevna Csuhno jellemző tulajdonságai. S ezeket a tulajdonságokat Lenin Sztálin pártja fejlesztette ki benne. A népi (lemokiatikus rendszer újabb győzelme Kínában A Kínai Népköztársaság köeponti népi kormánya 1953 január 13-án hat^jo^tot.fefKK# a helyi népi gyűléseknek az általános válaí előjog alapján- történő,- megválasztásáról). A népi gyűlések még az idén megkezdik működésűket. Ezután kerül eor az államhatalom legfelső szervének megválasztására. Ez a mérv: az Összkínai Népi Gyűlés, amely létrehozza az ország alkotmányát, jóváltagyja a nemzeti építés első ötéves tervét és megválasztja az új központi népi kormányt. A kínai nép hosszú évtizedeken át harcolt az általános választójog, a valóban demokratikus alkotmány megteremtéséért. Haroót siker koronázta. A népi forradalom győzelme végleg felszabadította a kínai dolgozókat a külső ée belső elnyomás ától, kezükb© adt|a a hatalmat, megnyitotta előttük a boldogulás és a jólét útját. A forradalom győzelme után a Kínai Képi Politikai Tanácskozó Testület gyakorolta az összkínai Népi Gyűlés funkcióit. Az átmeneti időszakba®, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Általános Programmját fogadták e)„ mint a Kínai Népköztársaság ideiglenes alkotmányát. Az Általános Programm a többi között kimondta, hogy a Kínai Népköztársaságban az államhatalom a népé. A Népköztársaság kikiáltása óta Kína óriási fejlődésen ment keresztül. Tajvan ki vételével az egész országot felszabadították, végrehajtották a földreformot, az üzemek és gyárak tekintélyes része a nép tulajdonába került, megszilárdult a munkásosztály- és a vele szövetséges dolgozó parasztság hatalma. Kinn ipari és mezőgazdaságú termeié86 ma már elérte, sokké'yübt túlszárnyalta a háborúelőtti színvonalat. Ezek a hatalmas eredmények érlelték meg az időt az általános választójog bevezetésére, a választások kiírására. Az államhatalom jelege természeteién a választások után sem változik meg. A népi gyűlések rendszerének alapjára helyezett ál- lamliatalom egyesíti a különböző nemzetiségeket, demokratikus pártokat, népi szervezeteket és az egész kínai nép szolgálatában fog állni. A Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület az Összkínai Népi Gyűlés megválasztása után is fennmarad, mint az egységes népi demokratikus front szervezeti formája, de nem gyakorolja többé az államhatalom legfelső szervének funkcióit, A kínai dolgozók újabb munka- sikeiekkel készülnek a választásokéra. Az ország mindm részében gyűléseken vitatják meg, kik legyenek azok, akik kiváló munkájukkal, harcosságukka', rátermettségükkel alkalmasnak bizonyultak arra, hogy a helyi népi gyűlések tagjaiként képviseljék a dolgozók érdekeit. A kínai nép a választások alkalmával újból hitet tesz a béke ügye mellett és még szorosabb egvség- len tömörül a Mao Oe-tung elvtárs vezette pórt és kormány köré. AZ ALBÁN NÉP ÉLETÉBŐL 1940 tavaszán rongyos ruhájú, mezillábas kislány bandukolt, ö skodrai kötszövőde felé. Arcát koraérelté tette a nyomor és a sok nélkülözés. Róza HiLa volt ez a 12 esztendős kislány, 'akit a sok nélkülözés már ilyen fiatalon a gyárba kény szeri tett. Tanulni szeretett volna, de a rettentő nehéz körülmények ezt nemi tették lehetővé. Naponta tizenkét órát dolgozott a szövőszék mellett és esténként görnyedt háttal, elcsigázottan tért haza.- Aztán Albánia felszabadult és a népköztársaság kikiáltásának első évfordulója után államosították az üzemet A dolgozók egy- szersmindenkorra megszabadultak vérszopóiktól. A következő napokban rohamosan emelkedett a munka termelékenysége. Számos dolgozó 100—120 százalékkal többet termelt, mint az államosítás előtt. A legkiválóbb eredményeket mán ekkor is a fiatal Róza Hila érte el. Az üzemben ő nyerte el elsőnek az élmunkás kitüntetést. Hamarosan brigádvezető, majd részlegvezető lett A vezetése alatt dolgozó «Május 1.» részleg az üzem legkiválóbb részlege, amelyben a legtöbb szövőnő már 1953. harmadik negyedére termel. Róza Ililát 1950-ben megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. — Nagy öröm és megtiszteltetés ez! — mondta megválasztása napján. — Hosszú utat leltem meg a skodrai nyomortauyá- lól a nemzetgyűlésig. Sok szenvedést és megpróbáltatást éltem át, de mindig bátran haladtam előre, követve a párt útmutatásait, a párt szavát. 1951-ben Róza Hila egy küldöttség tagjaként a Szovjetunióban járt. Ellátogatott több hatalmas szovjet textilüzembe. Lálo- gatásai során sokat tanult és tapasztalatait a skodrai lcötszövő üzemben nagyszerűen hasznosította. Elsőnek kezdte elterjeszteni az üzemben az élenjáró szovjet módszereket. Roza Hila a dolgozó nép egyik képviselője. Tudja, hogy munkájában még fokozottabb mértékben kell példát mutatnia. Egész nap a szövőgépek közt tölti idejét, segít, tanít, bírál és keze alól tucatjával kerülnek ki a kiváló szövőnők, a sztahanovisták. A «Május 1.» részlegben vidáman zakatolnak a gépek s mellettük fürge újjakkal dolgoznak a szövőnők, akik Róza Hilaszla- hánovisla képviselőnő vezetésével liarcolnak az albán ötéves terv Jiatáridőelőlti teljesítéséért. A Szovjetunióban 1953 április 1-én életbelépő új, hatodik, a tö- megciktokre vonatkozó árleszállítás egy i to a háborúutáni-érek legnagyobb árlesaálítítáaLniak. A lakosság megtakarítása csak az ólllami és szövetkezeti bateskedotam terén évente 46 milliárd ruteölt tesz ki. És ha számításba vesszük, hogy az állami és szövetkezeti toiestodolam terén foganatosított árleszállítások a kolhozkonevtoioem terén cam kövesebb, mint 7 milliárd rubel árleszállítást idéznek elő, akkor a lakosság megtakarítását nem kevesebb, mint 53 milliárd rubelben toll megáll lapítani. A képen a 3-os számú moszkvai konzervüzemet láthatjuk az árleszállítás után. (Foto V. Sarov.szidj és Sz. Prcobrazsenszkij.) A képen: Rusztevi (Grúz SZSZK) város egyik áruházát*)®. Sztálini hadjárat az aszály ellen A Szovjetunió európai részén hatalmas térségeken folyik a; mezővédő erdősávok ültetése. H|a a leendő erdőket 30 méter szé-i lességű sávok alakjában képzeljük el, ezzel a «szalaggal» tizenfs ötször körülfonhatnák a földgolyót. Ha a beültetett területet egytagban egyesítenék, ez a terület majdnem akkora tenne, mint Hollandia és Belgium területe együttvéve. A tavaszi fásításokkal kapcsolatos előkészületeket már most megteszik a kolhozparasztok és az állami erdőültető állomá-l sok dolgozói. Amint enyhül az idő, tovább folytatják idén is a sztálini hadjáratot az aszály ellen. A Szovjetunió déli részein máris megkezdték a csemeték szállítását a kolhozokba. A képen: koihozparasztok csemetéket hordanak ki az áll.tini csernetekerthől, bőgj- azokat mezővédő erdősávjaikon elültessék.
