Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

* * Sokat szenvedett népünk ma a

így volt régen...

Bégen, ha egy dolgozó, keaéfoe | ván kulákcselédíé.. De memeeak ő vette a tollat, akkor olyan terel i irt ilyen levelei a remrsatérmrn- saütetett belőle, mint Hipsaki 1st-J hoz, meg a kegyelme* uraknak.

i<lád ixe'é

dítSieJt <**; 'ey} jTS

•»cóvuí- -ffí<x^tp JCo^xi. -&n c* r-o.) <t£ ét$ J-Ajr'rjti. ,1

**cmA j(cS *.■< ói** <* < ‘ r ■“*.

l/z/oi- £f*t*n**p $*-&?-**

JsA-* */^4**l**1J~* <-*£**

JC&/V& ■H'*1*- -ot/r «■* •Csr'fíí£ .

L .^£^fr: <*mt~

st/^'-Xp* .At* A* *'*

^ -■ ■ ■■'■-^ — MM. . 1 ^ ,-- —

^

4? -±€~}> %£T jtte\r‘t,±*c£4M.+ i*t+J ^ . #r, j£<+^cIÁA

'í’t t*f) -U 4-91< 4C^^/ £*t *m/f yyc jy -»»ír/» '£**•'Jxrt/c -a

<A4^Wf/ ^rf**^W-í<2 )^ itt >> ~mcte & Áts £*4epji\, ~^£A jAcA- A**- A » \

<f7 í l /íC'/*\A ^C'> é ^/íve«^í<«' íí** »<U í4 U

~y* b&t&7?m£2$b£«K )

yvUflSiXf <t* & &*XA**/&*# y

f.,-..-.,. ,-/ fätAM* /?// I

*£-eM djLYvtjf * -M.it.-c £

így segítik munkánkat a szovjet emberek

... Elmondta: Lugóczki József, a kaszaperi „Lenin“ tsz elnöke

RÉGEN AZT TANÍTOTTAK,| hogy a más nyelvon beszélő eci- ber a magyar embernek ellensége. Ez a hazug állítás végérvényeeen megdőlt, mikor hozzánk is berobogtak a Vörös Hadsereg harcosai. A szovjet ember teremtette meg fizá^aunkra a szabad éta- bot, pedig, más nyelven beszélnek, más ország a hazájuk. A szovjet emberek nemcsak akkor bizonyították be testvéri «neretetülset a magyar dolgozók iránt, mikor felszabadították, hanem azután, azóta is segítik munkánkat, segítenek szebbé, könyebbé tenni életünket.

Mi itt a szövetkezetben mimlan nap, mimten, munkánkban érezzük a szovjet emberek segítségét. A hazánkban járt kolhoz, parasztok elmondták módszereiket, elmondták hogyan, érnek el magasabb terméseredményeket, hogyan mér/ölik a földet. Igaz, nálunk nem jártak, de tanácsaik eljutottak a mi szövetkezetünkbe is.

OLVASTUNK AZ ÚJSÁGOKBAN, | szakkönyvekben, a eaovjet talíajeimitöről. Házilag elltóeritettünk 3 drbtet s ezzel UX 24 re aa összes teiütetünköa befejeztük a simitózáet. így a talajnedvesség elpárolgását részben megakadályoztuk. Szovjet példára alkalmazzuk az összekapcsolt gépeket is. Három vetőgépet kapcsoltunk öez- sze most a tavaszi, vetésnél és a gépek után boronát szereltünk fel. Ezzel a módszerrel a vetési időt egy harmadára csökkentettük. De ezenkívül igen sok munkaerőt takarítottunk meg. Azokat a munkákat, amiket eddig öt ember végzett, most egy ember végzi el.

Az elmúlt évben próbaképpen 17 hold búsát, 11 hold tavaszi árpát vetettünk keresztsoroean. Ez egész évben különb volt a sorosan vetettnél. A terméseredményen is meglátszott. A 17 hold búzából a szárazság ellenére is —* 17 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Az árpa is megfizetett, 11 mázsás termést adott holdanként. Ezévben most minden kalászosunkat keneszteorosan vetettük. 200 hold búzát, 76 hold őszi árpát, 60 hold tavaszi árpát 30 hold zabot. A fejtrágyázásróu. aem feledkeztünk meg. A szovjet boíhoristák is azt tanították, hogy csak fölmunkát végzünk, ha nem összegűében alkalmazzuk az agrotechnikát. A műtrágyázást nálunk az asszonyok végezték.

KÍSÉRLETKÉPPEN| ^ elmúlt évben 20 hold kukoricát vetettünk négyzetesen. Egon a 20 holdon negy-öt mazsaval termett több holdanként, mint, a regi módszerrel vetett kukoricán. Ezerben már mmd a 250 holdat négyzetesen vetjük el. Egy régi gépvázból csináltunk szovjet mintára ntalót. Ezzel vonalazzuk meg a földet és puskával vetjük eL

Beszéltünk már a szövetkezetben arról is, hogy a pótbeporzást sem hanyagoljuk el. ügy határoztunk, hegy az össaes kukoricánál elvégezzük a pótbeporzást. De ezen kívül még 40 hold maghozó lucernánál te. Két tag lóháton kötéllel végzi a pótbeporzást a harmat felszállta után.

EZEKKEL A MÓDSZ EREK KEL J biztosítjuk a magasabb terméseredmények elérését. Ha pedig több tesz a termés, több tesz

a közös és a tagság jövedelme,

így segítik szövetkezünket, munkánkat a szovjet emberek, a szovjet módszerek. Ezek a módszereik nem voltat ismeretesek ez, előtt hazánkban, tehát újak. De mi nem félünk az áj módszerek alkalmazásától, hiszen olyan emberek tanítottak meg a helyes alkalmazására, mint a szovjet emberek, akik barátaink, testvéreink és mindenben segítenek nekünk.

hanem a többi szegény ember te. Az ilyen levelek legnagyobb része aztán papírkosárba, irattárba került, ott porosodott, senki sem törődött vele, még el sem elvágták.

Egy szabad szó sem hangozhatott el a dolgozók ajkairól anélkül, hogy Horthy pribékjeinek korbácsütés©, bilincscsörgetése ne lett 'volna rá a válasz. Véleményt soha sem myiivánithattak, mert gondoskodtak arról a tőkések, hogy megakadályozhassák őket. Bndrőd kőz- ség dolgozói te jogaikat követelték a 35-ös években a kizsákmányoló uraktól, amibe benne Volt a sajtószabadság is. Kérésükre azonban caendőrsortűz. volt a válasz. Számtalan ehhez hasonló- példát tehetnie felsorolni, ami mind |azt bizonyítja; a dolgozók számára nem adott jogokat a múlt társadalom. Egy szóval a szegény emberek ügy© továbbra is a szegény emberek ügy© maradt a» úri Magyarországon, a tőkések nem mtéabedták.. Azok pedig, akik a tőkéseket segítették a kúsákmá nyoläsba®, az-o&at jól megfizettek az imperialisták, de akik az igazságért felemelték szavukat, azoknak börtön volt a fizetség.

A minisztériumhoz küldött tevétekben a dolgozók kéréssel fordultak, hogy javítsák meg sorsúkat és adjanak több kenyeret a gyermekek részére. De hogyan is intézhették volna el ezeket a leveleket, hiszen, a törvényeket ők hozták és céljuk az volt, hogy minél jobban sanyargassák, nyúzzák a szegény napszám^ embereket. A levetek uaigyobb rész© papírkosárba., jobb esetben az irattárba került. így »becsülték« meg Horthy idejében a dolgozók leveleit.

Jó munkával

ZSÍROS KATALIN DlSZ-fiatal, a békéscsabai Pamutszövő sztahanovistája, április 4-© tiszteletére vállalta, hogy tervét 107.6 százalékra teljesíti. A »Felszabadulási Hetven vállalását túl teljes ite tto, III százalékot ért el. Jó munkájáért másodszor is megkapta a sztahanovista, oklevelet..

ÉPÜL, SZÉPÜL

a békéscsabai Kütöttánünrár Mtjíziiaak élele A TERV SORÁN

Az üaam dolgozóinak élete nem sokban, különbözött a muOkba®. egymástól. Sötétség, nyomor, emberte- lieai kizsákmányolás jutott a Békée- csaboi Kötöttárugyár dolgozóinak is akkor. Piszkos, levegőtlen, sötét munkatermekben, rendetlen össze- vksszaságban, zsúfolt gépek között 14—16 órát i® dolgoztak felnőttek ée gyermekek egyaránt.

zett anyagmozgatás a dolgozóknak felesleges fizikai erőkifejtést jelentett- A nehéz, fonalas láttákat a he- pe-hupás. udvaron ksstlafct vonszolni az üzem másik végébai lévő orso- zóba. Vagy vállon kellett fé’-hor- jpani a nehéz szövetetek a második emeleti®, ragét ez. olcsóbb volt, mintha Kftet szereltefc volna feí

a gyár tőkései. Az elhanyagolt állapotban lévő gépek is fokozottabb erőkifejtést igényeltek a dolgozóktól. Dyen körülmények között a dolgozok sztéltar tömegei váltak idő előtt inrmkaképteleuné. Do ki törődött ezzel akkor? .. . Azóta megváltozott a dolgozók élete, de ez -má.r új történet éltetünkben.

— Nem könnyű ezekre a napokra visszaemlékezni — mondja Ko- eiszki Mária elivtársnő. — Majdnem 30 évvel eaélőtt mint 12 éves kislány jutottam «munkához» az üzemben. De milyen munka volt ez:!

— Sokszor úgy éreztem, már nem bírom tovább, amikor éjfélkor abbahagytam a munkát. De mit tehetett tenni. Másnap reggel hétkor újból dolgozni keltett, meri a családnak szüksége volt arra a pénzre, amit kerestem.

— Már pontosan nem emlékszem — csatlakozik a beszélgetéshez Kécz MiháJlyné fiTvtársnő —, melyik évben volt, de tudom, béremelést kértünk, hogy emberségesebben élihes- Bünk, hiszen közülünk többen munka közben összeestek az éhségtő,1, fáradtságtól. Sztrájkolni kezdtünk. Nyolc napig—tartott a sztrájk..,. De hiába,.

A két fillér béremelést nem kaptuk meg

Újból munkába kellett állni és «Szerencséj ük» volt azoknak, akiket visszavettek.

így ment ez eveten keresztül. A varrodában, ahol dolgoztak is a többi munkahelyen is az állandó baleset vwaélyét jefeutetfo a fél- saokadozott padlózat és mennyezet. Gyilkos por uralkodott, ahol' a svábbogarak és patkányok nyüzsögtek. A szakszerűtlenül felezőiéit, sötétfényű villanyvilágítás csak arra volt jő, hogy szemük idő ©lőtt tönkremen jen. így volt ez, az egész üzemben. A helytelenül megszerveAz évtizedes bűnös muIáffiSfásotst rohamléptekben npegszüntették,, .jés ma már elmondhatják a dolgozók, hogy aa egykor elhanyagolt üzemből. a párt és kormány támogatár- sával egy igazi szociálist» üzem tett, r.ihof emberhez indító körülmények között végzik munkájukat

A felszabadulás gyökeres változást hozott az üzem életében

szári rész. rendezése "?ÍJ!<$)0 fejt- ba terült. Uj »unkáQöltöriS 4jSüJt 83.0®® forint éltekben, ezekbe« jöm- ®ek még a különböző terjaaglőgé- gek 175.W0 forint értékként és sorolhatnánk még tovább azokat a száaMBeket, amelyeket mái' eddig ia kaptak népgazdaiágunktóL Eddigi tervek szerint a

többszázezer forintos beruházás,

snut még ehfeem az, évben kapnak, az. udvar portalanítása, gépek fel- újítáca és az öltözők bővítés© tarén mind azt mutatja, hogy ea oer- tüfc van, az ő étetiikst, munkájukat feszi -.kömiyebbe.

FeSszahad uTfeun knak köszöáhetik azt is, hegy ma már em üzem dolgozói közül

többen felsőbb iskolára kerültek,

mint Yúzár íanos, Paliag Mária, akik az idén már mérnökök lesznek. TöMben közülük vállalat vezetője tettek. Ab üzem dolgozói közül választották meg igazgatónak Kovács Pál elvtársat is. Többen néphadseregünk tisztjei: Actamit Kálmán, Gulyás György,. Balogh Sándor és még néhényan. Az^ hogy a dolgozók életszínvonala állandóan emelkedik, lemérhet® abban is, hogy motorkerékpárt, mások hűtőit, szo- bafcerendaeést, rádiót, feiékpái't vá- sásmttafc fizetésükből. Ma már nem tehetetlen ©lőttük ez, hiszan van olyan család nem is egy az üzem)- bm, amely iöWezer forintot visz haza havonta. Mint a varrodában; a Bapréti család 3400y Südák esallád 306® formten, Sriaiws-ilk csapiad 36®® forinton fejül teseawk, ebből pedig jut bőven ruhára, élelemre. Sőt, szórakozásra is. Ez az ország a oai országúink, iát most már magunknak építünk, — ezt érzik és tudjak a Kötöttárugyár dolgozói is, atcuikor vállalásukhoz, híven méitóam ürnnjeplik áprilii* 4-ct első megyédé vi tervük talteljlesitetevel.

Nar/y Imre.

a dolgozók. A fejlődést legjobban a termelés számai bizonyítják. 194‘fe ban 11 százalékkal többet termeltek, mint 1938-ban. Ez. a sz-ánt pedig évről-évi® növekedik. 19ö2- ben már majdnem kétszeresét gyártották annak a mennyiségnek, melyet 19'49-ben termeltek az üzem dolgozói. A munkatermek fenn olyanok ma .már, mint régen. Tiszták, parkettásak, neoncső világítás teszi lehetővé, hogy a dolgozók éjjel is világoe munkatermekben dolgozhassanak gépeik mellett. Az anyag útja a feldolgozás útját követi, megszűnt az anyag ide-oda való cipe- léso. A szövetraktárból ma már a szövetet a szabászatra, lift viszi fel, amely 64.000 forint értékben készült el.

Az orsózóban a legkorszerűbb szovjet gépek

biztosítják, hogy a. termalés, állandóan emelkedjen, az üzemben. Ha az üzem fejlődéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg azokról a hatalmas építkezésekről, amelyek már eddig is; lefolytak az. üzem területén belül, Hj; kazánban, épült, új kazánnal. Egymillió' százezer forint értékben. Uj transzfórmátor- házra és » neonvílágitásra 380.000 forintot költött államunk. A szabó-