Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

6

1953 április 26., vasárnap

l/íUais&iMt Héyti

Negyvenkettő a derűs életű ifjak közül

Az elmúlt évben örömhír keli szárnyra a mezőkovácsházi járásban. Az, hogy a nagy alkotó erő, az ötéves terv gimnáziumot létesít Mezőkovácsházán. S a gimnázium megnyílt és negyvenkét

— lúlnyomórészt munkás- és parasztszármazású — tanuló készül benne a párt által célul tűzött boldog jövőre. Az öröm mai- napság nem halványul el a dolgozók arcán, hanem mindig újabb és újabb váltja fel. így van ez azoknál a mezőkovácsházi járásbeli szülőknél is, akiknek gyermekei a szép tiszla.

az új berendezésű gimnázium tantermében tanulnak

A beutazást éppen az elmúlt évben elkészült keskeny vágány ú

vonatközlekedési hálózat köny- nyebbítelte meg. A jövő évben már a kisdombegyházi és ma- gyardombegyházi dolgozók is azzal dicsekednek — országnak, világnak: »Mi is kaptunk vasutat az ötéves tervtől, nemcsak Revenues, Dombegyháza és Iíun- ágota.« A mérnökök már mérik a keskenyvasút helyét. Míg elr készül, addig autóbuszon járnak he Mezőkovácsházára a tanulók.

— »De az útiköltség —. igyekezel! ijesztgetni az ellenség tavaly a szülőket a beiskolázáskor

— nagyon megnöveli a tandíjat, meg az egyéb iskoláztatási költséget.« Azonban azokat a szülőkéi, akik csak egy-két vagy egy osztályt sem végezhettek, nem lehetett lebeszélni arról, hogy gyermekeiket gimnáziumba adják. —•Megéri a költséget, hogy iskolázottak, műveltek legyenek, mérnökökké, tanárokká, orvosokká váljanak gyermekeink — mondották a szülők. De mit adott a nép hatalma pártunk, kormányzatunk szerető gondoskodása? A tanulók 90 százalékának meglérí- telte a beutazási költséget. Gondoljuk el, mennyire emészti a düh a múlt rendszer volt urait, akik az ő idejükben hatalmas

összegekért árusították zagyva tudományukat.

S ez még nem minden. Ehhez még hozzájön az, hogy 28 tanuló ingyen tankönyvet kapott és a 42 tanuló közül mindössze csak 16 fizetett tandíjat Sőt még pénzt is kaptak.

Félévkor 1800 forint ösztöndíjat

oszlott ki köztük Tóth Lajos igazgató. Erről és mindarról hallani és tudni, ami a mezőkovácsházi gimnáziumban történik, csak átforrósodott szívvel lehet, így beszél róla Tóth Lajos éjs a többi nevelőtanár is. Igaz, még csak hárman vannak, de a következő évben már öten lesznek, aztán mindig többen, mert a ma még egyosztályos gimnázium négyosztályossá fejlődik. Micsoda iskolai hagyomány bontakozik itt ki! A gimnázium emlékkönyvébe beírják majd, hogy mikor az elmúlt évben Tóth Lajos megkapta igazgatói kinevezését, a kinevezést jelző iralnál egyebet még nem látott a gimnáziumból. Sehol egy pad, asztal, szekrény, szertári felszerelés. Aztán egymásután szállítottak minden szükségeset és ma már

20 ezer forint értékű felszerelésűk van

Beírják majd az emlékkönyvbe áz első vasgyűjtő hónap eredményeit is. Elsőnek Józsa György, a gimnázium DISZ-titkáránák nevét, aki egymaga 15 mázsa 60 kiló vasat és fémet gyűjtött. Aztán a többi tanulók nevét, akik Mezőkovácsháza minden zegét- z ugát a távoli tanyákat is bejárva, 36 mázsa 55 kiló vasal és 175 kiló színesfémet gyűjtöttek.

A hulladékgyűjtés eredménye csak egy kis része annak a hálának és szeretetnek, ami ezeket az elsőosztályos gimnázistákat eltölti pártunk, kormányzatunk iránt. Nagyobb része a fő törekvésüknél, a jó tanulásnál’ és fegyelmez« ttségüknél mutatkozik meg. Aki esetleg szilaj jókedvében megfeledkezik arról, hogy ő az ötéves terv egyik nagyszerű ajándékának élvezője, azt aDISZ- szervezet figyelmezteti erre. A DISZ mindenütt velük van: tanulásban munkában, szórakozásban és hazautazásban. S nem fukarkodik sem a dicsérettel, sem a bírálattal. A • tanítási óra befejezése és ebédszünet után egy nevelő jelenlétében a tanulószobában tanulnak a vonat, az autóbusz indulásáig. Az úton való magatartásukról két »bejáró. felelős« ad számot esetenként a DISZ-szerveze! vezetőségének. Nem vasfegyelem van ilt, hanem öntudatos, közel szocialista önfegyelem. Ezt igazolja az, hogy

a tanulók 50 százalékának háromnegyed évkor jeles és jérendü volt az osztályzata

Az egész iskola átlaga a félévi 3.16-ról 3.66-ra emelkedett. Persze, vannak gyengébb tanulók is. Félévkor négyen álltak bukásra, de korrepetálással a páros és tanulószobás tanulással azóta sokat javítottak. Sok segítséget adnak tanulótársaiknak Tassi Irén, Fónád Julianna és a többi jeles tanulók. Nagy szeretettel és lelkiismeretességgel nevelnek a la- nárok, Tólh Lajos. Báliul Ferenc és a fiatal Baricsa Jusztina.

Nincs is semmi különösebb hiba. Egy kivételével. Mégpedig azzal, hogy kezd szűkké válni a gimnázium épülete, mint a hirtelen növő gyermeknek a ruha Még messze van szeptember 1-e, de már leszállították az új első- oszlályosok számára a padokat, asztalokat,' felszereléseket s nincs hová tegyék. A megyei és a járási tanács oktatási osztályainak megfelelő épület után kell néznie, amíg a haltantermes modem épület elkészül. Teret kell nyitni annak a sok munkás- és parasztszármazású gyermeknek, akik a járás általános iskoláinak nyolcadik osztályaiból a mezőkovácsházi gimnáziumban akarnak felkészülni derűs, szép jövőjükre.

O&TÍ

Hegyink sportja a felszabadulástól napjainkig

Felszabadulásunk előtt a sport ügy iß a kizsákmányoló osztály kiváltsága volt. A sport tömegességéről ezekben az időkben csak a leventemozgalmon keresztül beszélhettünk, ahol a dolgozó fiatalokat rendőr és csendőr terrorral képezték ki és nevelték irredenta és nacionalista szellemben annak érdekében, hogy az uralkodó osztály érdekeinek megvédésére megfelelő ágy utol télé két neveljenek.

Megyénkben mindössze 10—12 különböző sportegyesület működött, s ezek között alig volt egy-két munkásegyesület, mint a békéscsabai Előre, orosházi MTK, amelyeknek a legnagyobb nehézségek árán kellett az akkori idők munkássportját képviselni.

Ezekben az egyesületekben is főleg egy-két sportággal foglalkoztak, mivel a gazdasági lehetőségek teljesen lehetetlenné tették a- testnevelés és sport fejlődését.

A felszabadulás után megyénkben gyökeres változás történt ezen a téren is. A Szovjetunió és pártunk támogatásával a sport vezetése is a dolgozó nép kezébe került. Megyénkben indult meg először a felszabadulás után a testnevelés és sportmunka azon az utón, mely a szocialista társadalom (alapismérveit, a tömegességet, az önkéntességet és a népi jelleget viseli magán.

A mezitlábos labdarugó bajnokságok beindulásával, az ifjúsági szervezetek bekapcsolódásával megindult a sport tömegesítése azon az utón, hogy a testnevelés és sport a dolgozók legszélesebb rétegeinek közkincsévé váljon.

E(z a fejlődés társadalmi és gazdasági fejlődésünk során törvényszerű emelkedést mutat napjainkig. Mig az 1043-as időszakban megyénkben 10—12 különböző sportkör működött, ma megyénkben 176 szakszervezeti, falusi és iskolai sportkör működik, ahol sportfelszerelések és egyéb lehetőségek, biztosítják a dolgozók legszélesebb tömegei részére a sportolási lehetőséget.

Gyökeres változás állott be a vezetés terén is.

A testnevelés és sportmunka gazdája és irányitója a magyar munkásosztály lett és elmondhatjuk, hogy a régi idolokéi ellentétben, amikor még a városban gyártulajdonosok, bankárok és polgári urak passziója volt a sporttal való foglalkozás, frwa a dolgozó nép fiai vezetik megyénk sportéletét és bátran állíthatjuk, hogy jó munkát végeznek.

A párt és az állam gondoskodása messzemenően biztosította és biztosítani fogja megyénk sportkülturájának további fejlődését. A támogatást hűen bizonyítják azok az állami beruházások, amelyekben megyénk sportolói, sportkörei részesültek a felszabadulás óta.

Példa erre a békéscsabai sportstadion építése, az elmúlt években a községi sporttelepek építésére előirányzott nagyarányú beruházások, vagy a sportolás tömegesítését biztositó nagyarányú sport- felszerelések. Egyes» sportköreink, mint például a békéscsabai Lokomotiv, a gyulai Építők, közel 400.000 forintos évi állami támogatásban részesülnek. De megmutatkozik a fejlődé^ a sportolók tömegeinek létszáma tekintetében is. Amig a felszabadulás előtt megyénkben egykét sportággal foglalkoztak, a felszabadulás után megyénkben napjainkig 23 sportágban közel 25 ezer dolgozó fejt

ki rendszeresen sporttevékenységet. Köztük olyan sportágak érték el a tömegességet, amelyek a felszabadulás előtt megyénkben teljesen ismeretlenek voltak, mint például a röplabda, ökölvívás, birkózás, teke.

A kapitalista társadalmi rendben a burzsoá sport vezetői fennen hirdették a sport politikamentességét, ösztályok- felettiségét. De éppen a felszabadulás óta elért eredményeink és a kapitalista sportvezetők gyakorlati módszerei igazolják, hogy a testnevelési és sportmunka szerves része az általános politikai és gazdasági helyzetnek s megyénk sport- mozgalmának ilyen hatalmas arányú fejlődése szervesen összefügg azzal, hogy pártunk vezetésével ténylegesen lehetővé vált a dolgozó osztályok részvétele a sportban.

Ezt a fejlődést igazolja az a tény is, hogy napjainkbajii is a testnevelés és sportmunka továbbfejlesztésének biztosítására megyénk falusi sportkörei köz-e! 100.000 forintos értékű sportfelszerelésben részesülnek.

Az elért eredmények, a további hatalmas célkitűzések arra kötelezik sportolóinkat, hogy éljenek az államunk adta jogokkal és lehetőségekkel, élharcosai, bajnokai legyenek a szocialista sportnak s minden területen tettekkel, jó munkával, a népi egység szilárdításával tegyenek hitet pártunk, államunk mellett.

Krajcsó Pál MTSB okt. előadó.

VIHARSAROK NÉPE

az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja.

Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7., I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76.

Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál.

0

Melyiket választják a bncsai anyák?

A választások kiírása óta megyénk dolgozói közül — a buotaiak közül is — egyiesek felteszik a kérdést: mi közül válasszak, hisz nincs ellenzék? Az igaz, hogy a mi választásainkon a dolgozó nép ellenzéke, pontosabban ellensége — képviselőket nem jelölhet- Ellenzék hazánkban mégis van. Ide tartozónk a Mákok, az úri osztályok maradványai: a Budapestről kitelepített grófok, miniszterek, etb... Azok a múlt rendszert szeretnék egy új háborúval visszaállítani. A bucsai tanyáik, a dolgozók előtt is két dolog áll : a múlt és jelen. Ezek közüli választhatnak: , • i 1 ! !

Bucsa múltja:

feneketlen nyomor, munkanélküliség...

Akik elfelejtették már. vagy nem ismerték, azokat emlékezteti az alábbi kérvény, melyet a bucsai «egészségügyi tanács» tagjai írlak 1933-ban a «nagyságos alispán úrnak»:

Nagyságot: Alispán Ur!

Alulírottak a bucs&telepi egészségügyi tanács tagjai azon tiszteletteljes kéréssel járulunk Nagyságodhoz.miszerint anya és ösec6emövédelem céljára 600 6zaz hatszéz- pengö segélyt kiutalni Kegyeekedjék.

Kérésünket szomorú tapasztalatainkkal indokoljuk.

Falunk népe a nagy munkanélküliség miatt oly nyo- aoiueógos viszonyok között él»hogy a szülöanyék nem egyszer újszülött magzatukat a legegyszerűbb rongydarabokkal alig tudják betakarni.A g>ermekégyas( anyék naponta egyszer ha túc-i nők elégeéges kenyér és valamelyes ételhez jutni»melyet adományokkal teszünk lehetövé.A nyomorgók nagyszáma miatt mi arra képtelenek vagyunk,hogy saját erőnkből csak a legszükségesebb segélyezést is elléfsuk.Segitenr itt a helyzet parancsol Ja,mert a nyomort leimi nem. lehet.Minden fillérről pontosan elszámolunk.

Alázatos kérésünk megismétlése mellett maradtunk.

Buceatelep,19o3.január 11.

hazafias üdvözlettel:

r^

(bizotteág tagjai.

Érdemi&s megemlíteni,' hagy a vált «nagyságos», vagy «mólteságos# doktor Márki Barna alispán úr egykori szép nagy házában. Füzes- gyarmaton most szülőotthon van. (Persze nem az ő «nagylelkűségéből», hanem népi demokráciánk jóvoltából.)

Bucsa új, virágzó éleiéből:

4 Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának anya- és gyermekvédelmi határozata kimondja:

«1953. év március 1-től kéz(lődői ii az állam minden újszülött gyermek részére ingyenes c; ec! einökpimgyél jutt.it a szülőinek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár near.« Március 1-» óta már 22 bucsai Qsaládanya részesült s*méiyeaként-100 forintos ingyenes cseceemőWengyejutotósban. Többek között R. Tóth Péterré kilenccsaládos tsz-tag, Puiyák Józsefné K-TSZ-dolgozó fele-' lesége, Nagy Ferencnó négygyermekes anya, Szendr&i Istvánná, akinek férje a bucsai gépállomás traktoristája. Felszabadulásunk óta államunk bölcsődét, napköziotthont létesített Bucsári is, hogy ezzel is megkönnyítse á dolgozó családanyák munkáját. A szomszédos- Füzes- gyarmaton pedig szép szülőotthonban szülhetnek a bucsai anyák. A munkanélküliség? ... melytől a bucsai szülőanyák oly sokat szenvedtek, a múlttal együtt oly messzire tűnt, hogy többnyire eszükbe se jut. Pedig n$tn árt időnként emlékezni rá. Akkor még világosabbon látják a buosai anyák is és minden dolgozó, hogy: melyiket válassza. Akkor még világosabb lesz, hogy milyen fontos a. műit visz- szatéréeo ellen jó munkával, kötelezettsógtaljesítéssel és szavazólappal Őgyaváat a Népfrontra szavazni. Mórt aki ezt teszi, az az urak ekem önmagára, népére szavaz.

**e*ix*Jc 9 %

A jfooXtt+dvHrX. —

Békéscsaba vasárnapi sportműsora:

Ai MSZHSZ megyei titkársága réti

d esésében:

Délelőtt fél 10-kor ejtőernyős torna- bemutató a Sztáli,n-uti térségen.

Délelőtt 10-kor országos jellegű motorkerékpár gyorsasági verseny és megyei bajnokság.

Délután 3-tól ballon vadászat budapesti mesterlövészek részvételével a Kórház- utcai sporttelepen.

Labdarúgás: Gyomai Traktor—Békéscsabai Petőfi délután fél 3 órakor;

Orosházi Kinizsi II.—Békéscsabai Dó- (zsa délután fél 5 órakor a Kórház-utcai sporttelepen.

Mezőberényi Traktor—Békéscsabai Lokomotiv délután fél 5 órakfcxr a Csányi- utcai sporttelepen megyei bajnoki mérkőzések.

Röplabda: Mezőhegyesi Traktor—Békéscsabai Honvéd férfi délelőtt 9 <$rakor; Honvéd-pálya;

Szarvasi Traktor—Békéscsabai Lokomotív férfi délelőtt 9 órakor, MÁVpálya;

Békéscsaba Építők—Békéscsabai Dózsa férfi délelőtt 9 órakor;

Békéscsabai V. Lobogó .Kötöttáru- gyár—Gyomai Fáklya női délután 13.30, Kötöttáru gyári-pálya,

Békéscsabai Dózsa—Orosházi Bástya j

I női délelőtt fél 10-kor, közgazdasági gimnázium. i

Orosháza vasárnapi sportműsora: Labdarúgás:

Délelőtt fél 11 órakor O. Kinizsi—■ —Szarvas megyei ifjúsági bajnoki;

F«5 2 órakor O. Petőfi—O. Vörös Meteor járási bajnoki;

3 órakor O ,Hon,véd—Gerendás járási bajnoki; \

5 órakor O. Bástya—O. Építők megyei bajnoki.

Gyula vasárnapi sportműsora: Labdarúgás:

Délelőtt 9 órakor Gyulai Traktor ifi —Kétegyházi ifi járási bajnoki;

9 órakor Gyulai Traktor—«Kétegyháza járási bajnoki;

9 órakor Gyulai Kinizsi—Doboz járási bajnoki;

11 órakor Gyulai Előre—Felsőnyomás járási bajnoki;

Fél 12 órakor Gyulai Építők III.—Gyulai Vízgazdálkodás járási bajnoki;

I órakor Gyulai Agyagipar—Elek járási bajnoki;

Fél 2 órakor Gyulai Építők II.—Békéscsabai Építők II. megyei bajnoki;

Fél 4 órakor Gyulai Építők —Vasas Izzó NB II. bajnoki.