Viharsarok népe, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

r--------------------------\

É

ljen a magyar néphadsereg, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelmezője!

(A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból.)

V ____

1

953 ÁPRILIS 28., KEDD

Ára SO fillér

IX. ÉVFOLYAM, 99 SZÁM

Á nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia

Megkezdődtek a választási nagygyűlések

Vigyük győzelemre a népfront program inját, a béke9 a munka és a jólét programútját!

Dobi István elvtárs komáromi beszédéből

A földkerekség összes népeinek figyelmét napjainkban az új háború megakadályozásának, a tartós béke biztosításának nagy kérdése köti le. Nincs földrész, melynek népeiből ne váltottak volna ki mély együttérzést azok a kezdeményezések, melyeket a Szovjetunió, Kína és Korea tesznek a koreai háború megszüntetése, az összes vitáé kérdések békés tárgyalások útján történő rendezése érdekében. A Szovjetunió megingathatatlan, következetes .békepolitikája a nemzetközi helyzet legdöntőbb tényezőjévé válik. Azok, akik néhány hónappal ezelőtt megszakították a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat — ma újra tárgyalóasztalhoz ültek és kezdeti eredményként elfogadták a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélésére vonatkozó javaslatotIlyen körülmények között érthető, ha Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke és kormányának más szóvivői válaszolnak a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére vonatkozó javaslataira.

A «Pravda» április 25-i száma nagyjelentőségű szerkesztőségi cikkében foglalkozott Eisenhower elnök legutóbbi beszédével... Az egyszerű emberek százmilliói, úgy üdvözítik ä «Pravda» cikkét, mint n maguk álláspontjának a kifejezését. A magyar népi demokrácia a legnagyobb egyetértéssel és helyesléssel fogadja ;. . és minden erejével támogatja a Szovjetunió lépéseit a vitás nemzetközi kérdések békés rendező e é rdekében.

Az Egyesült Államok elnöke felveti Kelet-Európa népei kormányzati formájának «sza-bad. meg választása» kérdését. «Haj landó-e megengedni» e választás szabadságát — kérdi az Egyesült Államok elnöke a Szovjetuniótól. «Különös dolog volna azt várni a Szovjetuniótól -*■ válaszolja a «Pravda» —, hogy beavatkozzék az e népek által megdöntött, reakciós rendszerek visszaállítása érdekében.»

Ilyen különös programmja azonban nincs a Szovjetuniónak, ilyen különös programmja az Egyesült Államok külügyminiszterének van, ... áld szereti az.agresszív külpolitikát «dinamikusnak» nevezni — a levitézlett tőkésők, bankárok, nagybirtokosok uralmának visszaállítását, eredeti módon, «felszabadításnak» keresztelte el.

Mi, magyarok azonban — szerencsére — nem így értjük a felszabadulást. Mi «a kormányforma szabad megválasztásán» nem azt értjük, hogy bárki «szabadon» ránk kényszéríthess©- a tőkések és föld- birtokosok uralmát.

Igen örvendetes fejlődést jelenten©, ha az Egyesült Államok kormánya Magyarországgal kapcsolatos poétikájában hajlandó volna figyelembe venni népünk szabadon választott kormányformáját, véleményét és érdekét. A magunk részéről csak nyomatékosan ismételhetjük a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásának állás-' pontját: «Nem avatkozunk más államok belügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi bélügyeinkbe se avatkozzék senki». Azt hisszük, ez világos és érthető mindenki számára.

Eisenhower elnök az 1947-ben megindított, lUarshall-terv néven ismert európai «újjáépítési» Programm mintájára egy «világsegélyezési és újjáépítési alap» létesítéséről beszélt. Ami Magyarországot illeti, közismert, hogy egész tűrhetően újjáépült és ' fejlődött amerikai segély nélkül is. Viszont a «megsegélyezett» országokban gyakori a gazdasági pangás, visszaesés, gyárak bezárása, munkanélküliség. . • ■ Amilyen rosszak a Marshall-terv hínárjába keveredett országok tapasztalatai az amerikai segéllyel, olyan előnyösek gazdasági együttműködésünk tapasztalatai a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Érthető, ha nálunk szikrányi lelkesedést sem képes kiváltani az Egyesült Államok elnökének kijelentése a «világsegélyezési alapról». •

Figyelemmel olvastuk Eisenhower elnök beszédének azt a részét, amely szerint Kelet-Európa népeinek meg kell adni »azt a jogot, hogy szabadon társuljanak más országokkal egy jogi világközösségben.« Ez nekünk is hő vágyunk, A népfront választási felhívása hangsúlyozza: »A Magyar Népköz- társaság őszintén és fenntartás nélkül részt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ragaszkodik a békeszerződésben fog lalt jogos igénjrének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, váló felvételéhez«.

Csakhogy Magyarország e »szabad társulásának jogát« a Szovjetunió követelte, nem az Egyesült Államok. Ha csak a tavalyi esztendőt tekintjük: január 23-án a Szovjetunió javasolta egész sor ország, köztük hazánk felvételét. Július 18-án, szeptember 5-én, szeptember 8-án, majd december 18-án újra javasolta a Szovjetunió 14 ország, köztük Magyarország felvételét az ENSZ-be. Az Egyesült Államok volt az, - amely minden egyes alkalommal megakadályozta a felvételt.

Hazánkat a legközvetlenebbül érinti mindaz, ami Németország sorsát befolyásolja. Magyarország egy emberöltő alatt két Ízben vált a német imperialisták rablóhábo- rójának eszközévé és áldozatává. De a háború után megismerhettünk egy másik Németországot, a Német Demokratikus Köztársaságot, amely nem tör a magyar nép békéje, függetlensége és gazdasági érdékei ellen, s amellyel hasznos, baráti kapcsolatokat teremtettünk. »Nem világos-e — kérdi a »Pravda« cikke — hogy Németország kérdésének megoldása szükségessé teszi Németország valamennyi szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figyelembevételét?« Számunkra ez éppoly világos, mint az, hogy Eisenhower elnök azon követelése, amely szerint Nyugat Németorszá- got, a militarista Németországot, »szabad és egyenlő jogó partnerként« kell bekaposolni a nyugateurópai háborús blokkba — a magyar nép érdekét alapvetően sérti.

.. . Örömmel és teljes egyetértéssel fogadjuk a »Pravda« vezércikkét, amely megfelelő megvilágításba helyezi azokat • a nemzetközi kérdéseket, amelyekről Eisenhower elnök nem kellő realitással és tárgyilagossággal nyilatkozott.

(A Szabad Nép április 27-i ve zórcikkének kivonata.)

Mintegy lizenötezreu vonultak fel vasárnap a komáromi tanácsháza elé, a választási nagygyűlésre, ahol Dobi István elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet.

— A népfrontban egyesült hazafias erők — mondotta Dobi István elvtárs — éppen úgy, mint 1949-ben történt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, együtt, egységesen indulnak a választásokon és mi azt kérjük népünktől, hogy most méginkább mutassa meg szilárd egységét a választás napján a Magyar Függetlenségi Népfront követésében, mint 1949-ben megmutatta. A népfront választási győzelmével tovább visszük előre hazánkban a szocializmus ügyét, erősítjük a munkások ás a dolgozó parasztok nvegbonihatallau szövetségét, erősítjük a nagy Szovjetunió által vezetett béketábort.

— A mi országunk életében ünnep a választás. A nép a maga jelöltjeit, a maga embereit küldi az országgyűlésbe. A legjobb ipari munkásokat, sztahanovistákat, a Legjobb dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségnek a javát, Kossuth-díjjal kitünteteti ludósokat, írókat, művészeket. Amint a hétköznapok munkás

— Az 1949 május 15 én megválasztott országgyűlés jó munkát végzett. Az elmúlt közel négy év alatt fiatal népi államunk megizmosodott és megszilárdult. A kormányzati szervekben mindenütt a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség képviselői foglalnak helyet,

— Fiatal népi államunk szervei az ellenség elleni kíméletlen harcbán erősödnek és mindjobban összeforrnak népünkkel. Az elmúlt közel négy esztendő alatt belső és külső ellenséges erők, a Tito- fasiszták magyar ügynöksége, a Rajk-banda, a jobboldali szociáldemokraták kártevő munkájukkal újra és újra kísérletet tettek fiatal népi államunk gyengítésére. Ezek a kártevők és az imperialista kóm- szervezebek azonban nem tudták végrehajtani sötét, népellenes terveiket, miért pártunk és kormányunk, Rákosi elvtárs vezetése alatt, lerántotta róluk a leplet és lakat alá helyezte őket.

— A nyugat kapitalista urai nem jó szemmel nézik azt, hogy a népi demokratikus Magyarországon gyáriparunk termelése lénye gében hárem és fél év alatt a háremszorosára emelkedett. Ők azt szeretnék, ha gyengék lennénk s ennek következtében olyan Tru- man-féle könyöradományt kérnénk tőlük. Nos, mi mean akarunk gyenéletében együtt dolgoznak az ily enfaj la emberek, az ország, az egész nép javára — úgy kerülnek össze választás útján az országházba is, ahol most már csakis ők, a mi embereink, dolgozó emberek tanácskoznak és hozzák a törvényeket; tőkéseknek, nagy- birtokosoknak, ldzsákmáuyolók- nak, mépnyúzóknak nincs helye közöttük. (Taps.)

Majd így folytatta beszédét:

— A függetlenségi népfront választási felhívása világosan megjelöli a soha nem álmodott ragyogó jövőnek az útját. Ez: a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása, amely lehetővé teszi a gépek s a mezőgazdasági termékek hozamát növelő legjobb, legkipróbáltabb eljárások alkalmazását. Ma országunkban már sok ilyen mezőgazdasági nagyüzem van.

— A Magyar Függetlenségi Népfront, amikor megmutatja a

paraszti felemelkedés egyetlen tehetséges útját a szocialista szövetkezeti gazdálkodás létrehozásában, nyomatékosan hangsúlyozza, hogy erre az útra senki nem kényszerítheti a parasztságot, hogy' erre az útra csakis önkéntes elhatározás alapján lépjen minden egyénileg dolgozó paraszt. »A munkásosztály nemcsak a termelőszövetkezetekben egyegék maradni az ipar területén sem. Ami pedig a Truman-féle könyür- adomónyolcat illeti, úgy a tények egész sorozata igazolja, hogy azok segítségével az Egyesült Államok csak gyengítik azokat az államokat, amelyek ilyen könyöradomá nyakban részesülnek. Mi erősek lettünk, éppen annak eredményeként, hogy nem Truman-féle kő- nyöradományokrá, hanem saját erőnkre, a hatalmas Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségére építettünk. A »Pravda« április 25-i számában megjelent vezércikk helyesen mutat rá a Marshal!terv új változatának céljaira.

Iparunk gyors fejlődését kifogásolják a nyugaton üzért is, mert ez erősiti nemzeti függetlenségünket. Ugylátszák, hogy erősödő nemzeti függetlenségünk nem tetszik egyesieknek a kapitalista nyugaton. Nekik olyan magyar »függetlenség« kellene, amely megengedné számukra, hogy ők határozzák meg iparunk, mezőgazdaságunk, kereskedelmünk fejlesztésének ütemét és talán rends/erünk jellegét is. Nos, az ilyen, úgynevezett »függetlenségből« a magyar népnek uiár elege volt, nem kér többé belőle! A magyar néfTa felszabadulás óta tudja, hogy csak az a függetlenség igazi, amely a! népet teszi az ország gazdájává.

sült parasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztságnak szövetségese és barátja » Ezt a segítő, baráti szellemei sugározza a választási felhívásnak az a része is, amely a beszolgáltatás! rendszer egyszerűsítését állítja elénk feladatul.

Beszéde befejező részében a következőket mondotta:

— A Szovjetunió támogatásával, a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs bölcs vezetésével értük el eddigi eredményeinket. Ez a biztosíték arra is, hogy az elkövetkezendő esztendőkre kitűzött terveink valósággá váljanak.

— Beruházásaink folytatásához — hangsúlyozta befejezésül Dobi elvtárs — országunk népgazdaságának fejlesztéséhez, kultúrájának növeléséhez, népünk életszínvonala emeléséhez békére vau szükségünk. A Magyár ,Népköz- társaság a jövőben éppúgy, mini eddig is, szilárdan folytatja békepolitikáját. Harcoljunk a függetlenségi népfront ragyogó választási győzelmével is a békéért Szavazatunkkal és újabb munka- sikerekkel vigyük győzelemre a népfront célját: a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés, a szocializmus építésének prograunu- ját!

— Egyesek nyugaton, az i«azfl&- go£elferdítve, arról beszélne5.', fogy nálunk az országgyűlést. a kormányt nem a nép választja, hogy mi nein rendelkezünk a nép áltat választott kormánnyal. Hogy ezek az urak helyesen el tudjanak igazodni a magyar helyzetben, nem ártana, ha tudomásul vonnék, hogy a kilenc és félmilliós Magyarországon csaknem hat és félmillió állampolgárnak van szavazati jog». 1931-1 e:>, Horthy-Magyarország® csak két és félmillió állampolgárnak volt szavazati joga és ebből is csak 70 százalék élt ezzel a joggal. Akkor nem a dolgozó nép választotta az országgyűlést és ennek megfelelően a kormányt sem. Akkor Magyarországnak valóban nem volt a nép által megválasztott kormánya. Érdekes, hogy akkor a kapitalista nyugatnak nem fájjt a feje azért, hogy a Horthy-rendszor alatt Magyarország nem rendelkezett a nép által választott kormánnyal.

—• Az ój országgyűlési választás módosított választási törvény alapján, annak szellemében, szélesebb, demokratikusabb alapon zajlik fo, mint 1949-ban. A nép maga jelöl szabadon és a nép maga szabadon választ. Ennek megfe'elően a megválasztott országgyűlés a nép igazi akaratát fejezi majd ki és az országgyűlés által megválasztott, mi- (Folytatís a ?. oldaton.)

Aki a népfrontra szavas — a békét erősíti l

Farkas Mihály elvtárs Pécsett tartott beszédéből