Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r------------------------------------------N E lőre „Felszabadulási Hét" sikeréért Jó vetés — gazdag aratás V_____________________J 1 —•- . • ----------- . . T 7 T A Z M D P B É K É S M EGYE 1 PÁR T B1Z Ö T T í !ÁGÁN A K LAP1Á 1933 MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér IX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM Pártszervezeteink érezzenek nagyobb felelősséget a szemléltető és kultűragítációért A Szovjetunió által történt fel- míát alussza a szemléltető és a kul­ezabadulásunk óta pártunk ezürrte- len kemény harcot vív szabadsá­gunk, függBt’enrégünk, békénk meg­védéséért, dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növeléséért. Pártánk, a kommunisták harcának nagyszerű gyümölcsei érnek sze­münk előtt. Az eLmulit 8 év folya­mán olyan merész terveket valósí­tottunk meg, amilyenekről régen az elnyomó tőkések és földbirtoko­sok, a cselédek, a munkanélküliek, a hárommillió koldus Magyaror­szágán még álmodni sem mertünk.. Ennek ellenére nem elégedhetünk meg elért eredményeinkkel. Tovább keli növelnünk hazánk gazdasági eredményeit, tovább kell növelnünk dolgozó népünk öntudatát, hazánk véderőjét. Annál is inkább, mert a háborús provokátorok fogvicsor- gató láncos ebjo, a Tito-banda most már a török és görög vér­szomjas haramiákkal szövetkezve lesi az alkalmat, hazánk megtáma­dására, alkotásaink rombolására. Eddig elért eredményeink szám­bavételénél meg kell állapítanunk, hogy sokkal többre vagyunk képe­sek. Nagyobb sikereket értünk vol­na el, ha dolgozó népünk öntudata, os'rtáiyliarco&íápa, általános művelt­sége párhuzamosan növekszik gaz­da-ági eredményeinkkel. Építő in un­kánk még gyorsabb ütemét gátolja a maradi gondollpo .a-1, az ellenséges Jiírverós s a;^ hogy a klerikális re­akció még jelentős számú töme­get tart befolyása alatt megyénk területén is. A ma, radíréig s az el­lenséges befolyás hátrányait lemér­heti ük a terméseredmények emel­kedésének, a termelőszövetkezetek fejlődésének, megszilárdításának, a begyűjtés teljesítésének, a tavaszi munkáknak előrehaladottságán, il­letve lemaradottságán, az agrotech­nikai módszerek alkalmazásán. Vegyük példának a tavaszi mun­kákat. Megyénk termelőszövetkeze­tei taviaszibúza vetéstervüket már­cius 16-ig 158.1 százalékban, ta­vasziá,rpa vetéstervüket 16.9 ezáza- lékban végeztek el. Az egyénileg dolgozó parasztok viszont csak 53.4 százalékát vetették el tavaszibúza-, és 21.8 százalékát tavasziárpa elő­irányzatuknak”. A lemaradást, & ku- za-vonát azzal igyekeznek magya­rázni, amit az ellenség, a ku Iákok és a maradi gondolkozás sugall fü­lükbe, hogy «hideg a föld», meg’ hogy «korai még, van idő», stb. Az igazság az, hogy sokan elhanyagol­ták az őszi szántást s most, a ta­vasszal sem igyekeznek vei© úgy, mint ahogy az idő és erejük meg­engedné. Ezzel magyarázható az, hogy míg a termelőszövetkezetek tavaszi vetésterületeiből már csak 6 és fél százalék szántanivató volt március 15-én, addig nz egyénileg dolgozó parasztoknak még szántás­ra vár vetésterületük 46 és fél szá­zaléka. A lemaradásnak részben és he­lyenként okai a gépállomások ifi- Több gépállomás traktorosai — a helytelen vezetés és irányítás mi­att — elhanyagolják a két műszak­ban való szántást. Emiatt megye- szarte Csökkent az egy traktor ál­tal elvégzett napi szántás átlaga. A lemaradás legfőbb oka pedig az, hogy megyénk legtöbb községében hiányos a meggyőző és a munkára mozgósító népnevelőmunka s csak- ,neni megye' orte még ma is téli ál­túragitáció. Kevés községben talál­hatók pl. a vetésre és főleg a ke- resztsoros vetésre és a símátóaáeiia mozgósító rajzok. Nagyszénáson u tavaszi munkák kezdetével egy idő­tlen jelentek meg a keresztsoros vetést, a simítózást népszerűsítő raj­zok. Tótkomlóson, Kaszaperen, Csa- nádapácán és még számos község­ben azonban a népművelési szervek­nek eszükbe sem jutott, hogy szem­léltető és bíráló, az ellenséges lúr- verést leleplező rajzokkal a korai vetésre, az agrotechnikai módszerek alkalmazására mozgósítsanak. Ré­szint ezzel magyarázható az, hogy pl. a 11.000 hold tavaszibúzából megyénkben mindössze csak 600 holdat vetettek keresztsorosan. Me- gveszette botrányos lemaradás mu­tatkozik a sí mit ázásban s a friss szántásutáni közvetlen fogasolásban. A lemaradáshoz hozzájárult az is, hogy az elmúlt évbeli sikeresen moz­gósító rigmus-brigádjaink még nem ébredtek tudatára, hogy az ő közre­működésiikra is szükség van ahhoz, hogy idejében -befejeződjön a vetés és gazdag termést takarítsunk be. A tavaszi munkák beindulásakor csak elvétve adott egy-egy rigmus-bri­gád lendületet a szántáshoz, vetés-, .hoz, köszöntő és csípősen bíráló rig­musokkal. Békéscsabán, ahol az el­múlt év folyamán több mint 4000 ízben szerepeltek a rigmusbrigádok, csak az elmúlt héten ébredtek rá, hogy az idén is mozgósítsanak a tavaszi munkákra kint a patronás területeken, a termelőszövetkezetek­ben, az egyénileg dolgozó parasztok sorai között. A kultúragiiáoió tar­tósan jóformán csak Eleken és Két- egyházán honosodott mag. Ezekben a községekben különösen élénk a szemléltető és kultúragitáúó, a fel­adatok elvégzésére való mozgósítás. Sikeresen állították a dicséret és a bírálat szolgálatába a karikatúra rajzokat és a hangoshíradót. Füzes- gyarmaton a népművelési ügyve­zető 1200 példányban feliratokat sokszorosított «Teljesítet ted-e már a beadást?», «Elvégezted-© már a tavaszi munkát?» stb. szöveggel. Ezeket a feliratokat elhelyezték a boltokban, ahol a megvásárolt cso­magokkal adják a dolgozók kezébe. Számos nagyszerű módja van an­nak, hogy építő bírálattal gyor­sabb tettekre mozgósítsuk dolgozó parasztságunkat a bő termés érdie­kében. Ahoil a pártszervezetek, a ta­nácsok vezetői törődnek a szemlél­tető és kultúragi táció val, ahol lel­kiismeretesek és hivatásuk magasla­tán állnak a népművelési ügyveze­tők, ott mutatkozik is eredmény. Az ilyen helyeken nem gátolja a tava­szi munkát a miaradi gondolkodás s az ellenség hírverése, alkalmazzák a dolgozók az agrotechnikai mód­szereket. Felelőtlenségre és szájtáti.- ságra vall az, ahol arra hivatkoz­nak, hogy («nincsenek rajzolók, nin­csenek rigmusírók». Ilyen kifogá­sokkal nem bújhat ld a felel'ős- ségrevonás alól egyetlen pártszer­vezet, egyetlen tanács vezetője ée egyetlen népművelési ügyvezető sem. Vannak rajzolók és vannak rigmusírók, csak fel keli kutatni őket, össze kall hívni őket megbe­szélésre és segítséget, adatokat, módszereket kell adni munkájuk­hoz. Hihetetlen az, hogy csak Bat- tonyán vannak olyan gimnáziumi Az országgyűlés szerdal ülése Az országgyűlés szerdai ülését nőhány perccel 10 óra után nyitotta meg Molnár Imre, az országgyűlés alelnöke. Megjelent az ülésen Rá­kosi Mátyás elvtárs, a miniszterta­nács elnöke, akit a képviselők he­lyükről felállva hosszantartó taps­sal "köszöntöttek. Résztvett az ülé­sen TJpbi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke* Gero Ernő, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Révai Józtef népművelési miniszter, valamint Hidas István, Kiss Károly, Házi Árpád, a minisz­tertanács elnökhelyettesei és a mi­nisztertanács több más tagja. Az .országgyűlés először az or­szággyűlési választásokról szóló jog­szabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A tör­vényjavaslatot Komócsin Zoltán, elő­adó ismertette. Az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vo­natkozó törvényjavaslatot az or­szággyűlés jogi bizottsága, letár­gyalta és egy módosítással elfogadta — mondotta a többi között, majd emlékeztetett arra, hogy a horthysta Magyarországon csak a grófok, bá­rók, földbirtokosok, gyárosok, nagy­kereskedők, népnyúzó fiskálisok és főpapok kerülhettek be az ország- gyűlésbe. Ezután így folytatta: — Az or­szággyűlés élé most beterjesztett jogszabálymódosító törvényjavaslat­ban kifejeződik hazánk gyorsiramú, mindenirányú, demokratikus fejlő­dése. A szocialista Szovjetunió pél­dáját követjük, amikor az anyagi és kulturális javakkal. együtt állan­dóan szélesítjük a dolgozó milliók politikai jogait is. A szocializmus építése elválaszthatatlan a demo­krácia fejlesztésétől. — Míg mi azzal foglalkozunk, hogy egyre nagyobb tömegeknek adjuk meg a választás és választha­tóság jogát, addig a kapitalista or­szágokban az amúgy is szűkre.?za­bolt burzeóá választójogot tovább korlátozzák, «A burzsoázia azelőtt megengedte magának a szabadelvűsködést — ta­nítja Sztálin elvtárs —, védelmezte a burzsoá-demokratikus szabadság- jogokat és ezzel népszerűségre tett szert a nép körében. A szabadelvű­ségnek-most már nyoma sem ma­rad.» — Az imperialista országokban mindenütt alkalmazzák a vagyoni, nemzeti Ó3 faji cenzust a választói jog korlátozása érdekében — foly­tatta Komócsin elvtárs. Általánosan elterjedt módszer, hogy a választói, kerületek beosztásával is megaka- dályozzák, hogy haladó éternél; ke­rüljenek a parlamentbe, Angliában példáúl az egyik választókerület­ben elég .27 ezer szavazat egy man­dátum elnyeréséhez, míg egy má­sik, munkás választókerületben több mint 80 ezer szavazatra van szük­ség egy képviselő megválasztásához. Az Amerikai Egyesült Államokban összesen vagy ötvenféle korlátozó rendszer van érvényben. A leg­utóbbi elnökválasztások alkalmával 13 millió szavazó polgárt fosztot­tak meg szavazati jogától. A ha­zug, reakciós választási rendszer miatt a szavazásra jogosultak te­kintélyes része baj kottáiba a válasz­tásokat, úgyhogy Eieenhoweit kö­rülbelül a választók egyhaimndú- oak a szavazatával választották meg elnökké. — A fejlődés, a perspektíva két, egymással ellentétes vonalát látjuk. Nálunk a lakosság nagy többségét alkotó, dolgozó milliók jogainak to­vábbi kiterjesztése, — demokrati­zálódás. A kapitalista országokban: a lakosság nagy többségét alkotó dolgozó milliók politikai jogainak korlátozása — fasizá'lás. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése ezzel a törvényhozó ak­tussal is, az országgyűlési választá­sokról szőlő jogszabályok módosí­tásával, helyeslő visszhangra talál nemcsak a magyar dolgozók, de a kapitalista rabságban sínylődő mil­liók részéről is, akik a mi eredmé­nyeinkben, a mi demokratikus fej­lődésünkben saját, harccal kivívan­dó jövőjüket látják. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat további jogkiter- jesztést jelent. A módosító javaslat szerint vá­lasztójoga van minden ifjúnak, fiú­nak és leánynak, aki 18. életévét betöltötte a választási óv első nap­jáig. Ezzel a választásra jogosul­tak és egyben országgyűlési képvi­selőknek is megválaszthatok kor­határát olyan fiatal életkorban ál­lapítjuk meg, amelyről a kapita­lista országok ifjúsága nem álmod­hat. A kapitalista országokban a 25 éven aluli állampolgárok nem kapnak szavazati jogot. A választ- (Folytatös a 2. oldalon.) A Mezőhegyest Állami Gazdaság versenyre hívta az ország összes törzsállattenyésztő állami gazdaságát a magasabb terméseredményeh elérésére A jókikerült tavaszi seregszemle után február 25-én teljes ütemben megkezdték a tavaszi munkákat a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban. Jarovizált tavaszi búzájuk határ­időre került a gondosan előkészí­tett talajba. 957 kát. holdon elve­tették a zabot. Most tsljes erővel valamennyi vetőgéppel végzik a ta­vasziárpa vetését. Az előirányzott 473 kát. holdból hétfő estig 139 holdon került földbe a mag. Száz kát. hold borsójuk már szópeu so­rol. Háromszáz nő a répa dugvá­nyozását végzi. Brigád brigáddal, üzemegység üzemegységgel áll párosveraenyben, a verseny áf ását naponként értéke­llik és hozzák nyilvánosságra az igazgatósági épület előtt felállított dicsőségtáblán. Az üzemegységek versenyében a munkák megindulása óta Csatókamarás vezet, a többi üzemegységek szinte fej-fej mellett vetekednek az elsőségért. Csupán néhány tized százaléknyi különb­ségek mutatkoznak a naponkénti értékeléseknél. Az állami, gazdaság vasárnap kap­ta meg az élüzam címet és a dol­gozók lelkes versenylendülettö”. még nagyobb odaadással dolgoznak a megtisztelést jelentő ezüst csillag megtartásáért. így született meg a versenykihívás, melyben nemes vetélkedésre szólítják fel az or­szág összes törzsállattenyésztő ál­lami gazdaságát a magasabb ter­méseredmények elérésére. A mezőhegyesiek vállalják, hogy búzából kát. holdanként a-ze'(irány­zott 13 mázsa helyett 14 mázsát ér­nek el, ami összterületükön 3350 mázsával jelent nagyobb termést. A magasabb eredményt a kereszt- sorosán vetett búza símítózásávul, gondos fejtrágyázáaával akarják biztosítani. Ösziárpából a kát. hol- dankénii 13.8 mázsáról 17-re eme­lik tervüket, ami 3200 mázsával jelent nagyobb termést. Ezzel ösz- szesen 6550 mázsa jóminőségű vető­magot adnak népgazdaságunknak, melynek értéke 624.500 forint. Ez évben kezdték meg az állami gazdaságban a földidió termeszté­sét. Négy és félmázsás termóíelő- irányzatubat versenykihívásukban 5 mázsára emelik, 25 mázsával több földidiót adnak a nép államának. A többtermés értéke 12.000 forint. Növekvő állatállományuknak ál­landóan több takarmányra van szük­sége, ezért szénatermésüket. tíz szá­zalékkal akarják növelni. 69.000 má­zsával több takarmányt termelnek. A többtermós értébe 276.000 forint. «Hogy fenti vállalásunknak ©le­get tehessünk — szól a verseny­felhívás — a munkák megszer­vezésében az agrotechnika alkal­mazásának legmagasabb fokát akar­juk elérni. Mivel élenjáró szerepün­ket minden körülmények között mag kívánjuk tartani, ezért célul tűztük ki a szovjet mezőgazdasági tudomá­nyok állandó tanulmányozásét ás annak gyakorlati alkalmazását» -• fejeződik be a mezőhegyesiek ver­senyfelhívása. és általános iskolai nevelők, akik felajánlották, hogy magyar-, ro­mán- és délszlávnyel vű rigmuso­kat Írnak. Hihetetlen, hogy csak Eleken, Kétagyházán tudták ered­ményesen állandósítani a szemlél­tető és lcultúragitációt. Hihetetlen, hogy csak Nagyszénáson és még néhány községben tudnak símítózó, szántó és négyzetesem vető, avagy lazsáló, patópáfesbodó dolgozókat rajzolni a falitáblákra. Pártszervezeteinknek és tanácsa­inknak sokkal nagyobb felelősséget kell érezniük a szemléltető és kul- túnagitáció élénksége, vagy elmara­dása miatt. Értsék meg végre köz­ségeink vezetői, hogy csak kevés időt igénybe vevő — természetesen gyakori — szervező munkáról van szó s a szemléltető és kultúr agi­táció dicsérő és bíráló hatására gyorsabb ütemet kap a tavaszi mun­ka, bővebb termést takaríthatunk be. Már a holnapi napon lássanak hozzá és indítsák be pártszerveze­teink és tanácsaink a szemléltető agitációt «Villám» bírálattal, raj­zokkal a gépállomásokon, brigád- szállásokon, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban. Már a holnapi napon indítsák útba a rig- musbrigádobat a községekben ai élenjáró és a lemaradó dolgozó pa­rasztok házaihoz. Néhány- napi, ké­véé fáradságot igénylő szervező munkával olyan hangulatot teremt­hetünk egész megyénk területén, amelyben az idejében végzett jó munka dicsőség, a lazsálás, a pató- pálo&kodás, a maradi felfogás pe­dig szégyen és gyalázat.

Next

/
Thumbnails
Contents