Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-13 / 61. szám

IHUaisawlc Vlípt 1953 március 13., pmtek Párt és pártépítés §ágl József elvtárs erezzen felelősséget a tsz nranfra,jóért Marx Károly halálának évfordulója alkalmából A községnek csaknem fél ha­tárát és fele lakosságát egyesíti a füzesgyarmati »Vörös Csillag« tsz. Nem kevesebb, mint 5859 hold megműveléséről kell gon­doskodni a pártszervezet s a tsz igazgatósága vezetésével közel 800 családnak. Jó termést kell betakarítani önmaguk, az ország érdekében. S fehet is. Igaz, elég konok a füzesgyarmati talaj. Ha esős idő van, a víz széjjel ömlik a föld felszínén s csak nagyso­kára szívódik be. Ha szárazság van, akkor hervatag benne a nö­vény, a szántás könnyen szag­gatja az ekét, lószerszámot. Mégis- jó termést lehet elérni ezen a helyenként szikes, fekete földön. Ezt a tsz tagsága bizonyította be. Az elmúlt évben harmincegy hold keresztsorú búzavetésből Sági József elvtárs, a tsz párt­titkára — akkor növénytermesz­tési brigádvezető — 5 hold ter­mését külön csépeltette el. 14 mázsa volt az átlag A táblásított területeken a régi megszokott vetéssel 8—9 mázsa volt a termés. A későbben beho­zott apró parcellák 6 mázsára csökkentették a búzatermés át­lagát. A kisparcellák és a táblás területek között tehát 3—4 mázsa, a keresztsoros és a megszokott egysoros vetés terméseredménye között 5—6 mázsa a különbség. Milyen sok mázsa búzát vontak el maguktól, egész népünktől a- tsz tagjai azért, mert 1951 őszén csak 31 holdat vetettek kereszt­sqcosn­Bái-ki azt gondolhatná, hogy ilyen hatalmas gyakorlati lecke ntán a »Vörös Csillag« tsz tag­jai keresztsorosan vetették az 1500 hold búza és a 200 hold ősziárpa túlnyomó részét. Aki ezt gondolja, csalódik. Az igazság az, hogy csak 200 hold búzát vetettek keresztsorosan De miért? Hát ellenségeik önma­guknak? Hát nem harcolt a tsz pártszervezete a keresztsoros ve­tésért, a többtermésért? Zavaros magyarázat a válasz. Sági József párttitkár elvtárs, akinek az él­vonalban kellett volna küzdenie érte — hiszen pártunk és kor­mányzatunk határozata —, azt sem tudja, hány holdat vetettek keresztsorosan. A pártszervezet az ősz folyamán annyit tett, hogy mikor a tagság az ellenség buj- togatására nem jelent meg, a ter­mések betakarítására népnevelő­ket küldött ki. Sem előtte, sem utána nem folyt felvilágosító munka, nem nevelték helytállás­ra, következetességre a tagokat. De kik iá nevelték volna? A nép­nevelők még egv-egy kampány idején is a munkacsapatvezelők- ből, brigádvezetőkből s a párt­vezetőség tagjaiból tevődtek ösz- sze. Olyanokból, akiknek nap mint nap amugvis feladatuk lett volna a tagokat helytállásra, kö­telességteljesítésre, a szövetkezeit erősítésére nevelni. A tsz pártszervezetének veze­tősége, a tsz kommunistái , unlak ie az őszi vetés hiányosságaiból a tanulságokat Az eg-sz bél folyamán keveset tet­tek annak érdekében, hogy leg­alább a tavaszi vetés, az új agro- lechnikai módszerek szerint tör­ténjen. Sági József elvtárs, a tsz párttitkára — amint azt ő maga, is bevallja — nincs tisztában az agrotechnikai és zootechnikai módszerekkel. — Őszintén megmondva nem szeretek tanulni — mondja. Ez azt jelenti: nem is tud harcolni azért, hogy a tsz kommunistái £s az egész tagság tanuljon. A pártszervezet vezetősége és j* tsz igazgatósága közös meg­beszélésen elhatározták: 400 hold kukoricát négyzetesen és 100 hold tavaszi árpát keresztsorosan vetnek. A további 600 hold kuko­ricát pedig csak úgy, a régi szo­kás szerint. Azonban félő, hogy a 400 hold kukoricát sem vetik négyzetesen, mert nem igen tet­tek többet az érdekében, mint hogy a vezetők egymás között beszéltek róla. Sági elvtárs az, elmúlt évben készített egy egy­szerű, de igen használható kézi kukoricavetőpuskát. Egy 120 cm hossZú kihegyezett lécre derék magasságig tölcsérszerű bádogle­mezt szegeit, csak a tölcsérbe kel­lett dobni a kukoricaszemeket és. valamennyi pontosan a helyére került A többiek, akik csak ép­pen egy lécdarabbal készítették el a kukoricaszem helyét lema­radtak, hiszen le kellett hajolni, nehogy mellé dobják a kukoricát Sági elvtárs nagyon is jól tudja ezeket hisz ő maga beszélt róla, ennek ellenére az egész tél folya­mán szóba sem hozta a kukorica­vetőpuskák készítését és nem indította meg a harcot azért, hogy lehetőleg mind az ezer hold kukoricát négyzetesen vessék Pedig tudja, hogy a négyzetes vetéssel nagymennyiségű vetőma­got takarítanak meg. A sorvonal­zó készítéséről több mint 3 hét­tel ezelőtt szót váltott a gépállo­más főgépészével. Pontos megál­lapodás nem történt s így nem tudja, hogy elkészítik-e, mem-e, mert azóta meg sem kérdezte. Sok mindent azzal intéz el, hogy »ezt nem is tudom ponto­san« —, ha valaki megkérdezi tőle, hol tartanak a vetőgépek, a fogasok, a kocsik, a lószerszá­mok és egyéb felszerelések javí­tásával. Homályos választ ad. Az ősszel felszántott területek simí­tózásának kérdését azzal intézi el: »Nálunk nem szokás máskép simítózni, mint fogassal.« Nincs tisztában vele, hogy mi is az a sírni tózás. Az újságokba, amint mondja: »csak hébe-hóba szok­tam belenézni«. Azt sem tartja Az albán dolgozók több mint huszonöt százalékkal jegyezték túl a harmadik államkölcsönt ürajia. (ATA) Az Albán Nép- köztársaság gazdasági és kulturális fejlesztésének biztosítására kibocsá­tott 400 millió lek összegű áliam- kölcsönt a dolgozók több mint 25 százalékkal jegyezték túl. A jegy­zés mindössze két napig tartott. Ez idő alatt a dolgozók 501,453.930 le­ket jegyeztek. Számon, hogy a népnevelők ol­vassák-e a párt!apókat s felhasz­nálják-e felvilágosító munkájuk­ban. Még csak körülbelül sem tudta megmondani, hány újság jár a termelőszövetkezet tagjai­nak. Pedig, ha következeLevseií harcolna az agro- és zooleclmi- kai módszerek megismertetéséért, bevezetéséért, jónéhány taggal előfizettette volna a párt lap­jait, amelyek bőven közölnek hasznos agrotechnikai útmutatá­sokat. S legfőképpen ő maga is megrendelte volna valamelyik pártlapot. Az állattenyésztésben a juhok- nál alkalmazzák az évi kétszeri éltetést A fejősteheneknél azon­ban nincs háromszori fejes, nincs tőgymasszázás, egyedi takarmá­nyozás. Az alacsony, átlag 3 li­ter tejhozamot azzal magyaráz­zák, hogy hiányos a takarmányuk. Pedig 1800 köbméter silót ké­szítettek és sok jó módszer áll rendelkezésre a különböző szá­lastakarmányok hasznos felete­tésére. Az új bevezetése harc kérdése. Elsősorban a tsz első emberének, a párttitkárnak kell harcolni érte Ő tartozik felelősséggel pár­tunknak azért, hogy a tsz tag­sága ősszel magas jövedelemhez jusson, hogy a tsz maradék nél­kül eleget tudjon tenni állam­mal szembeni kötelezettségének. Mindez nem elérhetetlen, csu­pán az kell hozzá, hogy a párt- szervezet vezetősége megfelelően mozgósítsa a kommunistákat, n népnevelők által a tsz egész tag­ságát a tavaszi vetés idejében való elvégzésére, az őszi vetések fej trágyázására, ápolására. A tsz vezetőségének mindent el kell követnie azért, hogy ők maguk is megismerkedjenek a fejlett agrotechnikai módszerekkel, az­tán követeljék meg az agrotech­nikai módszerek megismerését, a párttagoktól és ismertessék meg a tsz egész tagságával is. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy, a füzesgyarmati «Vö rös Csillag» tsz ebben az évben a tavalyinál jóval magasabb ter­méseredményeket érjen el, csu pán az szükséges, hogy felszá molják a hibák fölötti megalku­vást Opportunizmusra vezethető’ vissza az is, hogy az ősszel mind­össze csak 240 hold mélyszántást végeztek el. Ebből a tsz 48 igája egyetlen egy karcolást sem vég­zett, holott a tél folyamán volt. olyan idő, amikor igával fel­szánthatták volna az 1400 hold nagy részét. A pártszervezetnek keményebben fel kell lépnie a gépállomásnál megmutatkozó la­zaság ellen is. Nem tűrheti azt, hogy a gépállomás nem telje­síti a szerződésben vállalt ■köte­lezettségét. A füzesgyarmali «Vö­rös Csillag» tsz-ben is ,a párt- szervezet harcossága, a kommu­nisták minden téren való példa- mutatása, az új agrotechnika al­kalmazása s a munkák idejében való elvégzése biztosít magas ter­méseredményeket s magas jöve­delmet a tsz tagságának. A SZOT kultúrnevelési osztálya közli, hogy a kultúrottkonigazgatók már eins 14—15-re tervezett országos értekezlete elmarad. Az értekezlet időpontját a kultúrnevelési osztály kellő időben közli. A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, a tudományos szo- eidlizrnus megalapítója, Marx Ká­roly halálának 70. évfordulója ál­ltáiméból törvényerejű rendeletét adott ki, amelynek értelmében a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953. évi március 14. nap­jától kezdődően »Marx Károly K öz- g-azdaságtudományi Egyetem« elne­vezéssel folytatja működését. Jelentés baloldali előretörés a vasárnap megtartott olaszországi községi választásokon Kóma. (MTI) Az olasz baloldali .pártok a vasárnap megtartott idő­közi községi választásokon hét to­vábbi községet hódítottak el a ke­reszténydemokratáitól.1 Novara me­gyében (Piemont tartomány) pél­dául 26 községben voltak választá­sok. Ezek közül ötben már eddig is a baloldali pártoknak volt többsé­gük, de most további hát közsé­get hódítottak e.I a keresztényde­mokratáktól. Vas megye teljesítette a tavaszibúza vetésének tervét A Magyar Dolgozók Pártja Vas­megyei ^Bizottsága és a Vaama- gyei Tanács táviratban jelentette Rákosi élvtársnak} hogy a megye termelőszövetkezetei, földművesszö- vetkezetei és dolgozó parasztjai a gépállomások segítségével március 11-én 101.9 százalékra teljesítették a tavaszibúza vetésére’- • '-'--vét. Megfogadják, hogy a~' __zi' a v etéstervét március 2ű~xg, » /.ab vetéstervét március 28-ig teljesítik. A színkangi kikötőt — Kína egyik legnagyobb kikötőjét — átadták rendeltetésének Moszkva. A «Kraeznaja Zvjezda» közti, hogy 1951 őszén megkezdték Tiencsintől 50 kilométerre délke­letre a Pohaj-folyó torkolatánál a színkangi kikötő, — Kína egyik legnagyobb kikötője építését. Az új kikötő Bszak-Kína gazdasági központja .lesz. Fontos szerepet kell betöltenie Kína bel- és külkereskew delmi forgalmának lebonyolításá­ban. A vízi- és vasúti vonalak ösz- szetapcsolják a kikötőt azokkal a tartományokkal, amelyek Szénben, vasércben és sóban bővelkednek. Az új kikötő építésénél nagytel­jesítményű földkotrógépeket, föld- szivattyúkat, emelődarukat, ekezka- vátorokat és tehergépkocsikat alkal­maztak. Széles körben felhasználták ftz élenjáró szovjet munkamódszere­ket is. Az alapvető munkálatokat 1952 október 17-re, tehát két és fél hónappal a kitűzött határidő előtt befejezték. Kína új kikötőjét — a szánlrangi kikötőt — átadták rendeltetésének. Az építkezés során 16,954.379 köbméter földet termel­tek ki és bedolgoztak több mint százezer köbméter követi Az új kikötő 18 négyzetkilomé­ternyi területen fekszik. A kikötő egyidejűleg 4 tízezer tonnás óceán­járó hajót és 5 háromezer tonnás hajót tud befogadni. A kikötő felavatása alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen részvevő építők üdvözlő táviratot intéztek Mao Ge-tunghoz. A washingtoni „szabó“ töprengése Ae Egyesült Államok nyugateurópai partnereinek csapatában erősödik a súrlódás Washingtonnak azzal a követelésével kapcsolatban, hogy meg kell gyor­sítani az »európai hadsereg« megteremtését, amelyben a fő szelep az újjáélesz­tett német fasiszta Wehrmachtnak jut. (Újsághír.) ■—Hcxf^an lehetne a lonni csaf/ósrat európai ‘'eqyenru/iáTszabni(*

Next

/
Thumbnails
Contents