Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-13 / 61. szám
1953 március 13., péntek 3 ViUaisaiak Hépt Határidő előtt 5 nappal végzik el Méhkeréken a tavaszi munkát Még a február 9-i tanácsülésen. határozták el közösen a méhkeréki dolgozó parasztok, hogy Rákosi elvtárs szavát megfogadja, növelik a terméseredményeket, hiszen eizt a méhkeréki dolgozóknak is mondta. Hogy valóban, teljesítsük azt, amit Eákota. elvtárs, a párt Méhkerék dolgozóira is bízott, — szükséges, hogy a tavaszi munkákat idejében elvégezzük ée a mag kora tavasszal a földbe kerüljön. — fin ezeknek a munkáknak időbeni elvégzésére hívom páros- versenyre Duna György dolgozó társamat — mondta felszólalásában a tanácsülésen Orosz Mihály elvtárs. Versenykihívásához aztán többen csatlakoztak. Gurzó Mihály dűlője nevében hívla egész évi versenyre Netye Mihály dűlőjét. Juhász István dűlőfelelős Szűcs Sándor dűlőfeleiőst hívta versenyre. Hozma Tivadar,' mezőgazdasági állandóbizottsági tag pedig azt vállalta, hogy nemcsak ő végzi el határidő előtt a ha aszi munkákat, hanem a körzetéhez tartozó dolgozó parasztokat is mozgósítja. Erre hívta páro«versenyre Árgye1án László állandóbizottsági tagot. Árgye1 án László állja a versenyt. Amikor a versenykihívások elhangzottak, még csak készülődtek a dolgozók a tavaszra. Nem feledkezett meg senki arról, mit ígért, mit vállalt a tanácsülésen. Mikor a nap kisütött, minden dolgozót ott lehetett látni a hatásban. Ahogy pirkadi a föld teteje, hozzákezdtek a szántáshoz-vetés- hez. Száva Mihály 17 holdas középparaszt, a mezőgazdasági állandó bizottság elnök» az elsők között volt, aki megkezdte a szántást-vetést. Már be is fejezte a tavaszibúza és a tavasziárpa vetését. Példáját többen követték, hiszen ígéretet tettek rá. Netye János is elvégezte az árpavetést, Gurzó Mihály 4 holdas, Árgye- lán László 8 holdas dolgozó parasztok is befejezték már ezt a munkát. Nem egy dolgozó paraszt van a községben, aki már bejelentette a tanácsnál, hogy befejezte a tavasai kalászosok vetését, mert nem akarja, hogy dűlője, vagy utcája szégyen-szemre lemaradjon a versenyben. Akiknek fogatuk van, brigádot alakítottak, egy-egy fcgatos brigádban 10— 10 fogat van. Minden fogatos brigádnak van egy felelőse, aki minden nap 'számon tartja, hogy melyik fogat hói van, miért nem tudott szántani-vetni. Ee a fogatos brigádok mindig oda mennek szántani-vetni, ahol már neon ilágy a talaj, ahol lehet haladni« Nem történhet meg az, hogy akinek nincs fogata, annak szántat- lan marad a földje. Az álliandóbizo-ttsági tagok, a dűlők, az utcák közötti versenyt minden két hétben értékelik. Az élenjárót, aki jó enedqjényt ért el, megdicsérik az állandóbizottsági ülésen, a neveiket kiírják a versenytáblára. De nem rejtik véka alá ám afbknak a nevét sem, akik lemaradnak, hátul, kullognak, Azok is megkapják a nekik járó «fejmosást» s kiírják a szégyentáblára, hadd lássa, az egész község, hogy vannak még olyanok, akik akadályozzák a magasabb termés elérését és ftkar- va-akaratlanúl a kulákok szekerét tolják. Az elmúlt héten pénteken sok dolgozó mutikaközben d földeken (hallotta a szomorú hírt. Es azóta még keményebben fogják az ekeszarvát, jobban halad a vetés. Nem szabad megáltnunk, még jobbon kell dolgoznunk ezentúl — mondták s vasárnap délelőtt, mikor a tanácsházán összejöttek a község dolgozói, megfogadták, hogy a tavaszi munkákat határidő előtt 5 nappal befejezik. A beadási kötelezettséget is határidő előtt 5 nappal 100 százalékra teljesítik. Méhkerék község dolgozói egymásai versenyezve dolgoznak, hogy jobb munkával,, több terméssel megvédjék azt, unit Ö adott a román nemzetiségű dolgozóknak: a szabadságot, jogot, békét és jólétet. Lipcsei Máriái Tanuljunk a kiskőrösi járási tanács esetéből! Helyi tanárjaink és felsőbb ta- nácsszerveink jó munkája erősíti népi államunkat. -Tanácsaink akkori tudnak jó munkát végezni, ha okulnak, tanúinak a saját hibájukból, de nemcsak a saját hibájukból, hanem az ellenség tevékenységéből is. A kiskőrösi járási tanács nem a mi megyénkben van; de ez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy nálunk nem találkozunk ehhez hasonló esetekkel. A megalkuvó magatartás, a töprengő, vagy áluszékony szájtátiság, korrupció éa egyéb más, ehhez hasonló jobboldali elhajlás, vagy baloldali túlkapás itt, Békés megyében is van. Belsőbb párt és tanáosszerveink egyik legfontosabb tennivalója, hogy szívósan harcoljanak a helyenként megmutatkozó kis hibák ellen és hogy a megmutatkozó kis hibákat is kommunista határozottsággal számolják fel. Az elkövetett kis hibákért is szigorúan vonják felelősségre az illetékes vezetőket!, Soha nem szabaij megfeledkezni arról, hogy a kis hibák csak ideig- óiáig használják jelzőként a «Iris» jelzőt. Ez a «Iris» jelző máról-holnapra eltűnik és a tilosban legelésző bá.rányka máról-holnapra éhes farkassá válik. Ilyenformán kezdődött ez Kétsopronyban is Kucsera, a helyi tanács titkára a kutakhoz telepedett be lakni. A begyűjtött kukorica egy részét is ott tárolták a kulák padlásán. Kucsera és a többi tanácstag beleegyezésével a kajáknak is helyet adtak, hogy kukoricáját ott tárolja. Végül kiderült, hogy Kucsera eltulajdonított magának a begyűjtött kukoricából. Az adófizetést nem teljesítőknél Kétsopronyban is zálogoltak. A zálogolt javakat elsősorban Kucsera és a tanács egyes tagjai igyekeztek olcsó pénzen megszerezni. Nyilván, hogy a község dolgozó népe nem jó szemmel nézte ftet. Ebből a cselekményből a múlt embereire ismert. Ez nem erősítette, hanem gyengítette a kétsop- ronyi tanács tömegkapcsolatát. Ku- cserát leleplezték ugyan, de ha az ellenőrző, szervek gondosabb, körültekintőbb munkát végeznek, egész Biztos ez az ügy sem fajulhatott volna eddig. Egyes helyeken úgy akar a tanács népszerűséget szerezni magának, hogy nem harcol a kapott határozatok maradéktalan végrehajtásáért. A jó ember álarcát öltik magukra egyes ügyintézők. Például Vésztőn az elmúlt hetekben történt: Egy öreg dolgozó paraszt a tanácshoz fordult, hogy a megengedettnél több fát vághasson ki. A visszabacsintó embereket is. Olyanokat, akik hivatalos jelleget akarnak adni a kúlákmentegetésnek, a «szegény kúlák» elméletnek. Például Borbély Kálmán, sarkadkeresz- túri tanácselnök úgy próbálta mentegetni a kulákokat a fielelősségre- vonás alól, hogy a felsőbb tanácsszervek felé is azt -mondotta: — «Ne jelentsétek fel őket, nincs nekik semmijük, úgy sem tudják a büntetést megfizetni.» Borbély Kálmán nem tanult abból a számtalan esetből, amit pártunk megyei sajtója közöl: hogyan is néznek ki azok az úgynevezett «szegény ku- ,Iákok». Vannak megyénkben olyan tanár csők is, ahol időnként felébrednek, azt, ha két ló nem bírja a kocsit, fogjanak be négyet, vagy hatot, de a kólákkal, mint a dolgozók ellenségével — minden körülmények között éreztetni kell a tanács, a dolgozó nép hatalmát. Dóvaványán se mentegessék őket semilyen formában. A kímélet bármilyen formában jelentkezik, az ellenséggel való megalkuvást, a gerinctelenséget jellemző opportunizmust tükrözi visz- sza. Okulni, tanulni lehet és kell is tanácsnál ahelyett,., hogy ,inegma- gyarézták volna, ezt nem lehet semmi körülmények között megengedni, a járási tanácshoz küldték. A járási tanács Gál nevű ügyintézője sem állt ki a határozat mellett, hanem egyszerűen visszautasította a kérelmezőt a községi tanácshoz. Vésztőn ismételten a járási tanácshoz küldték. Ilyen bürokrata módra csak Horthyék idején volt szabad intézkedni. Ez nem egyéb, mint a tanács lejáratása, a dolgozók lebecsülése. azután ismét alvajáróként dolgoznak. Dévaványán ellenőrizték ugyan a beszolgáltatást nem teljesítő kulákokat, meg is találták náluk a gabonát, a tanácselnök, Prievara elvtárs azonban még a «szegény kulák elméletnek) is újabbat sütött ki. Mikor a felsőbb tanácsszérvek azt kérdezték tőle, hogy a felfedett gabonát miért nem szállíttatják be, azt válaszolta: «rossz az út, nem tudják behozni». Arra azonban nem figyelt fel, hogy a dévaványai és a környékbeli piacokra eljárnak a kúlákok. Tehát ha csavargásról van szó, akkor nem rossz az út. Prie- vara elvtárs, ha nem alva járna, egész biztos észrevette volna ezt. tanulni a kiskőrösi esetből. Mái' megkezdődtek a tavaszi munkák. Ha tanácsaink nem számolják fel a jelentkező lazaságot, a tavaszi vetést nem tudják időre befejezni. Követeljék toeg és ellenőrizzék, hogy a fogatok kivétel nélkül a tavaszi munkát végezzék. Ne tűrjenek meg e téréin semminemű lazaságot, tartsák nyilván, hogy a fogat tulajdonosok valóban ©Ivóg- zik-e a rájuk eső részt a tavaszi munkákból. Szula Imre. Olvasd a Viharsarok Népét! Érvényesíteni kellett volna Találunk a tanácselnökök között Korai vetéssel, új agrotechnikai módszerekkel vetjük meg a jó begyűjtés alapjait Elmondta: Gyurik András, a bucsai „Győzelem“ tszcs elnöke Az elmúlt év szeptember 14-én I család 1197 hold -----------------------------------------------------------5 földön kezdtük meg a közös gazdálkodást. Bizony kezdetben sok nehézséggel kellett megküzdeni. Nem ismertük az alapszabályt, sem a munkaegységet. De elvetettük a 297 hold őszibúzát, meg az ősziárpát. A szövetkezet tagsága decemberben a beadási kötelezettségét is teljesítette. Nem akartunk adósságot hozni erre az évre. Hiszen most is pontosan akarjuk teljesíteni állammal szembeni kötelezettségeinket. Nem akarunk lemaradni az elsőnegyedévi tojás-, baromfi-, tejbeadással sem. A csoportnak még mindössze 16 darab sertése, 37 darab lova, 33 szarvasmarhája van. így még nem tudjuk közösből teljesíteni a beadásunkat. A csoportgyűlésen úgy határoztunk, hogy a tagság a háztájiból hozza be a baromfit és a tojást Elsőnek én magam vittem be, aztán Opauszki Mi- hályné kezdte meg a tojás behozását. így akarjuk a baromfit is behozni. Nemcsak a fojás-, baromfi-, tejbeadásunkat akarjuk jól teljesíteni, hanem a gabonabeadásunkat is. A tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot szinLén a csoporttagok hozták be. Minden család 14 kg kukoricát és ugyanennyi árpát. Megalakítottuk a brigádokat is, mert csak jól megszervezett munkaerővel lehet jó termést elérni. Két növénytermesztési brigádot alakítottunk ötvennégy—ötvennégy , taggal. A brigádok részére átadtuk a területet és a gazdasági felszereléseket. Megalakítottuk a munkacsapatokat és ezek részére most mérjük ki a földei. A munkacsapatokon belül minden .egyes tagnak kimérjük a kapások területét. így biztosítjuk a családtagok bevonását. Már sokan mondják, ha meglesz az egyéni területe, kijön dolgozni a felesége is. A jó munkaszervezéssel tudtuk elérni azt, hogy még az elmúlt szombatra befejeztük a 45 hold tavaszbúza vetését. Hétfőn a 40 hold tavaszi árpa és a 20 hold zab vetéshez kezdtünk hozzá. A korai vetés melleit I b^tran alkalmazzuk az új agro- ------------------------------------------technikai módszereket is. A kukoricát — mind a 197 holdat — négyzetesen vetjük el. Mindem tag már akkorra megkapja az egyéni területét és saját maga veti el, hogy megtudjuk, ki, milyen munkát végzett. Akik már a vetésnél is gondosan vigyáznak a minőségre, bizonyosan a termésnél nyerik el jutalmukat. Úgy határoztunk, hogy a póLbeporzást is alkalmazzuk. Igaz még ezt nem próbáltuk, de majd megnézzük a »Petőfi« tsz hogyan csinálja. Az már hároméves szövetkezet és több gyakorlatuk van. M i, a »Győzelem« tszcs tagjai így akarjuk biztosítani, hogy mindenből rendezzük állammal szembeni kötelezettségeinket, de azonfelül a tagságnak is maradjon bőven. Gyapotföldjeink Az őszi szántás tavaszi simító zás a és a gyapotvetós ideje között 30—40 nap telik el. Ez alatt Rz idő alatt a talajban lévő gyomnövények magvai kikelnek, sőt a vetésig megnőnek. A gyomnövényeknek vetésig történő növekedése a talajvíz és tápanyag készletét erősen, csökkentik. * Ennek megakadályozására irtásukról gondoskodni teli. Ezt a óéit szolgálja a gyomirtó (közbeeső) kultivátorozás. A simitózás idejében való elvégzése után az MT határozata értelmében a gyomirtó kultivátoro- zást április elsejéig el kell végezni. A gyomirtó kultivátorozásnák több célja van: 1. A kitelt gyomnövények megsemmisítése. 2. A mélyebb szántórétegben levő gyommagvaknak a felsőbb talajrétegbe juttatása, amellyel kikelésüket sürgetjük, majd a vetés előtti kulti- vátorozással igy tudjuk a gyomo- sodást teljes egészében megszüntetni. 3. A talaj felszín morzsaló- kosságának biztosítása, amelytől csökken a talaj párolgása s a talajban tárolt viz mennyisége fokozatosan emelkedik. Nekünk ez a célunk, mert a vetésnél minden csepp vízmennyiséggel siettetjük minden mag kikelését és ezáltal nem nyúlik az őszbe a növény te- nyészideje és igy több ée jobb mennyiségű gyapotot takaríthatunk be minden egyes ©gyedről még a' rossz idő beállta előtt. A gyomirtó kultivátorozást közvetlen a tavaszi simitózás után végezni nem szabad, mert úgy nem varjúit meg a gyomnövények tömeges kikelését és meghiúsítjuk a közbeeső kultivátorozás legfőbb célját, a szántóréteg felső rétegének megtisztítását a gyomnövéelőkészíiéséről nyéktől. Nem helyes, simi íjriáa után közvetlen a kultivátorozás azért sem, mert a vetésig a talaj erősen elgyomosodna és ezzel megnehezítené a közvetlen vetés előtti kultivátorozást és a vetést is. Tehát a gyomirtó kultivátorozást a gyomnövények tömeges megjelenésekor kell elvégezni hét-kilenc emuéi mélyebben. Tárcsázást, vagy kor- mánylemezes eszközt alkalmaznunk nem szabad. Az olyan kijelölt gyapotterüle- taken, melyek jelentős mértékben gyomosák, valamint nehezen irtható évelő gyomnövényekkel vannak fertőzve, a közbeeső kultivátorozást a gyomnövények tömeges megjelenéséig' elhalásztam nem szabad. Mihelyt a gyomnövények első hajtásai megjelennek a talaj felszínén, a kultivátorozást lehetőleg jó mélyen és minél hamarabb elteli végezni. Ilyenkor munkánkat a gyomnövények teljes kimerítésének módszerével teli végeznünk, amelynek az a feladata, hogy az évelő gyomnövények ne jussanak el olyan fejlődési fokig, hogy a gyom zöld tömeget képezzen, mert ebben az esetben, ha asszimilálni kezd, pótolja a taitalék tápanyagát a levegőből és igy rohamosan növekedni kezd és elvonja a talajból a tápanyagkészletet. Tekintve, hogy a gyomnövények nem egy időben jelennek meg s ennek folytán a tábla ismét kizöldül, a közbeeső gyomirtó kultivátorozást megismételjük, de úgy, hogy a vetés előtt az utolsó kultivátorozás is két héttel be legyen fejezve. Galisz Aranka, agronómus, Megyei Tanács.
