Viharsarok népe, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-13 / 61. szám

1953 MÁRCIUS 13., PÉNTEK Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! Határidő előtt öt nappal végzik el Méhkeréken a tavaszi munkát Korai vetéssel, új agrotechnikai módszerekkel vetjük meg a jó begyűjtés alapjait Sztálin ajándéka Csikorogva fékez a vonat, Fel­sőnyomás. Nagy csapat ember száll fel, úgy hét végén a vonat­ra. Hét elején ugyancsak annyi, vagy még több száll itt le ismét. Mezőgazdasági munkások. A Fel­sőnyomási Állami Gazdaság dol­gozói. Mosolygósképű, vígkedé- lyű emberek. De nem így volt ez mindig. Ezelőtt 10—12 évvel gondterhelt arcú emberek lopva néztek körül e tájon. Szegényes kis csomaggal a hónuk alatt, vagy hevenyében vágott botra akasztva, hozták ma­gukkal a folios inget, gatyát. — akinek ilyen is akadt. — Kacz- kó, Zahorán, Mekics, meg a hoz­zájuk hasonló 150—200—300 hol- holdas kulákok cselédei voltak altkor ők. Megkínzott testű, fé* lénk tekintetű emberek. Elhagyatott rész volt a tanyavilág A világ eseményeiből csak a katonai behívó alkalmával jutott el valami hír. Marakodnak az urak, mi adjuk az árát. Alig pár szóval tudta a tanyáit dolgozó né­pe még a keserűségét is kife­kított át tavaly gépeket négyzetes vetésre, azonban nem váltak be a gyakorlatban. A kerék a görön­gyön megcsúszott, vagy a barázdá­ban megszaladt, ezért egyenetlen távolságba kerültek a földbe a ma­gok. Marsi Ferenc, a kótegyházi gépállomás igazgatója sokat gon­dolkozott, hogyan lehetne az átala­kított vetőgépeket tökéletesíteni, a vetést a talaj egyenletességétől füg­getleníteni. Két módszert dolgozott ki. Az egyiknél fotocellát szerel­nek a gépre, megfelelő berende­zéssel. A vetés előtt keresztben bi­jezni. De nem is lehetett más­kép, hiszen csak a «hallgass» volt az övék. Sztálinról, a Szovjet­unióról keveset hallottak. Keve­sen tudhatták meg, hogy van a világon egy olyan ember, aki értük, az elnyomott milliókért,- a tanyák, falvak, városok elnyo­mott, kisemmizett dolgozóiért harcol éjt nappallá téve..Hogy az elnyomottak felszabadításáért erő­síti a fasiszták állal százszor- ezerszer halálra ílélt Szovjetuniót és a Vörös Hadseregei. A felszabadulás után azonban napról-napra emelkedett a tanyák dolgozó népének élet- színvonala, nőtt öntudata — Fel­sőnyomáson is. Sztálin szavát, Sztálin eszméjét eljuttatta hozzá­juk is a párt. A fordulat éve után 1949-ben kormányrendelet intézkedett arról, hogy a tanyai béresnek tiszta szobát — szek­rénnyel, mosdóval ellátva — kell rendelkezésre bocsátani. — Em­ber vagyok, ember , lettem én is, zony-os sortávolságokra csíkokban műtrágyát szórnak. Mikor a oso- roszlyák a fehér csíkhoz érnek, u fotocella reagál a színre, önműkö­dően kapcsol, a magot a műtrá­gyába egyenletes távolságra veti. A másik újításnál akkumulátort erősítenek fel a vetőgépre. Patkó alakú vasat tekercselnek, beállított Időközönként a piatkó a villanyáram következtében, mágneses lesz, ma­gához rántja a lyukas deszka vé­gére szerelt pofát, az így támadt nyílásokon pontos távolságra vet. Mindkét eljárást kipróbálták gya­korlatban és bevált. mert így akarja Sztálin, így akar­ja a párt. — Ezer és -ezer volt ta­nyai béres hálatelt szívvel gon­dolt felszabadítójára, a népek nagy vezérére, Sztálinra. Ezután még gyorsabb ütemben peregtek az események Felsőnyomáson is. Még 1949-ben állami gazdaság létesült -ezen a lányarész-en. A M-ekicsek, Zaho- ránok és Kaczlcó kulákok egykor kizsákmányolt, lenézett cselédei az állami birtok alkalmazottai let­tek. Szocialista bérezést kapnak. Aki többet termel és jobbat, az többet keres. Például Popovics János a növendék állatokat gon­dozza. Felesége is dolgozik. Ke­resetük átlag 2000 forint havon­ta. Valaha a Hrabovszki kulák cselédei voltak. Gedó János is világéletében a kulákok keze-lába volt. Dehogyis gondolt ő arra, mikor még a 300 holdas Bohus kulák bűzös istállójában téri nyu­galomra pár órát aludni, hogy ő szellemi munkát is tudna vé­gezni. Sztálin elvtárs tanítása, a párt gondoskodása segítette hoz­zá. Gedó János ma az 5788 hold szántót felölelő állami gazdaság bérfelelőse. MIadonyeczki Mihály Kilka kn_ Iáknál volt cseléd. Munkájáért nemhogy rendes bért, de még jó szót sem kapott. Ma a gazdaság legmegbecsültebb dolgozói közé tartozik, ö a gazdaság legjobb tehenésze. A családi életben is nagy változás történt Vári József elvtárs, a jelen­legi igazgatóhelyettes a gróf Ti- sza-féle birtokon ismerte meg a múlt minden kínját, szenvedését. Alig volt 10 éves, amikor apja kivette az iskolából és hetesnek adta a Tisza-birlokra. Ezután év- lizedekig csak kívülről látta hé­be-hóba az iskolát. A felszabadu­lás után azonban bekerült az iskolába. Az ő gyerekei azonban nem ismerik a nyomorgó, sanyarú éle­tet. A nyolc közül kettő a Me­zőgazdasági Akadémián tanul. Pi­roska már harmadéves akadé- mista. Erzsiké az Akadémia első évfolyamán tanul. De ilyen és eh­hez hasonló változás nemcsak Vári elvtárs családi életében van, hanem sok száz és -ezer ember tudná ezt elmondani itt, Békés megyében is. ’ A gazdaságban új képet öltött a táj Miben mutatkozik meg, hogy emberré lett az ember, Az idény­g'Ozói a sztálinvároei építők »Fel­szabadulási Hét«-tel kapcsolatos versenyfelhívását szolgálati egység­ként, röpgy üléseken tárgyalták meg. A röpgyűléseken a kommu­nisták példamutatása alapján a dol­gozók a már megtett vállalásaikra újabb fogadalmakat tettek. Az ál­lomás dolgozói közösön vállalták, hogy a személyvonatok me-nethend- saerinti indítását 115 százalékra teljesítik hazánk felszabadulásá­nak nyolcadik évfordulója tiszte­letére. Vállalták továbbá azt, hogy a kocsimozgatást 105, a kocsitar­tózkodás idejének csökkentését szintén 105, valamint a rakodási idő csökkentését is 105 százalékra teljesítik. A teher vonatok terhe­munkás puha, fehér ágyba tér nyugovóra a munkásszálláson. Üzemi konyhán főznek nekik, friss meleg ételt. 1952 tavaszán könnyű Zetor traktorok könnyí­tették meg szamukra a kapálás nehéz munkáját. A múltban liolt- lá rád Ina dolgozta magát az arató munkás. Az elmúlt évben már kombájnnal végezték el a munka dandárját. Az ősszel éjjeli mű­szakot szerveztek, hogy határidő* re el tudják végezni a vetést. Az elmúlt hetekben a tavaszibúzát is az éjjeli műszak megszervezőt sével tudták pár nap alatt elvetni. Zakatolva robog az Alföld vég­telen síkján a vonat. Több árut, több élelmet hoz és visz város­ból a faluba. A napról-napra önludatosabbá váló emberek szá­zai, ezrei és milliói többet termel­nek üzemben, mezőgazdaságban egyaránt. Munkával, több és jobb termeléssel igazolják be a dolgo­zók: «Sztálin elvtárs műve hal­hatatlan — él és élni fog, amíg ember él a földön.» lését 106, a kocsik ihae múlást 110, az irány vonatok indítá­sának tervét ugyancsak 110 szá­zalékra teljesitik. A tehervonatok menetrendszerinti indítása, a rakodási idő csökken­tése és a kocsikihasználás terén még mutatkoznak hiányosságok, en­nek megszüntetésére a Farsang bri­gád vállalta, hogy a brigádban alkalmazott szovjet tolatási mód­szereket április 4-re a többi bri­gádoknak is átadja, hogy azok js emelni tudjak eredményeiket. Az állomás dolgozod a munka területén vívott kemény haroolckal készül­nek április 4-e méltó megünnep­lésére. Dina József, Békéscsaba, M A V-állomás. Két érdekes újítás a kétegyházi gépállomáson a négyzetes vetésre átalakított gépeknél A kétegyházi gépállomás is ak­ii. „Felszabadulási IIétM győzelméért indultak liarcba p a békéscsabai állomás dolgozói A békéscsabai MÁV állomás dol­A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői Sztálin elvtárs ravatalánál a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában.

Next

/
Thumbnails
Contents