Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

e---------------'s

N

épnevelő

tapasztalatcsere-értekezlet a Pártoktatók Házában

S ÁGA N A K LAP 3 A

*

1933 FEBRUÁR 24., KEDD

Ára SO fillér

IX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM

Országos értekezlet a tavaszi munkákról

A tavaszi munka kezdetén a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a soronlévő feladatok megbeszélésére országos termelési értekezletet hívott össze, amelyen állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások vezetői és legjobb dolgozói, a termelésben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok, a mező- Bevezetőben hangsúlyozta, hogy n kormány az idei tavaszon fokozottabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság vezetőivel, szakembereivel és élenjáró dolgozóival szemben, akiknek munkáján nagy mértéiben múlik, hogy sikeresen megvalósuljanak az évi terv nagy céljai, jiogy újabb jelentős lépéssel menjünk előre a szocializmus útján, hogy országunk és népünk számúra biztosítsuk a szebb és jobb élet anyagi feltételeit.

— A tavaszi mezőgazdasági munkák — folytatta — mindenkor az emberi munkaerő, az igásállomány Íí a gépi technika nagyfokú igénybevételét követelik. De az idei tavaszon nemcsak erről, hanem sokkal többről van szó. Arról, hogy a rendes, szokásos tavaszi mezőgaz-, da,sági munkákon kívül — a tavalyi kedvezőtliSti, egy emberöltőben csak; egyszer (előforduló időjárás és á mezőgazdasági irányító szervek ros. z munkája következtében — rendkívüli feladatokat kell megoldani. Ismeretes, hogy a múlt tavaszi kései fagy, majd a súlyos aszály nagyarányú terméskiesést okozott, ami az ellátásban, az áruforgalomban és a termelésben egyaránt érezteti kedvezőtlen hatását. Alapvető feladat. hogy a tavalyi terméskiesést minél előbb pótoljuk. Ezt az őszi mezőgazdasági munkákkal kellett e- kezdeni. Meg kell azonban mondani, hogy az új termelési esztendő n szakadatlan őszi esőzések miatt igen kedvezőtlen körülmények között indult. Ezt tetézték olyan súlyos hibák és mulasztások, amelyek a felszabadulás ‘óta eddig még nem fordultak elő s amelyeket a mezőgazdaság vezető szervei, az EM es az ÁGEM, valamint alsóbb tagozataik most elkövettek. Az egyik legsúlyosabb mulasztás az őszi mélyszántásban mutatkozó nagyarányú elmaradás,

—- A földművelési azervek másik -súlyos rpulasztása az őszi réteséinél történt. Súlyosbította a helyzetet s a földművelésügy vezetőinek felelősségét, hogy a megfelelő ellenőrzés hiánya és a jelentőszolgálat lazasága következtében valótlan jelentéseikkel megtévesztették a kormányzatot és a pártot. Ilymó- doa a kónyérgabona-kérdés, amely mezőgazdaságunk szocialista 'átszervezésével járó döntő termelési probléma, jelentőségében megnőtt. Ebből logikusan következik, hogy megoldására rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni.

Tavalyi tanulságok

— Mezőgazdaságunk mai- helyzetéből adódnak azok a nagy és nehéz feladatok, amelyeket az előttünk álló hetekben, hónapokban aneg kell oldanunk. Mielőtt azonban erre rátérnénk — mondotta Nagy elvtárs — szükséges, hogy a múlt esztendő termelési tapasztalataiból, abból a súlyos leckéből,

gazdasági irányitó szervek vezetői és szakemberei, továbbá a mezőgazdasági tudomány dolgozói vettek részt.

Erdei Terenc elvtárs megnyitója után Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese tartotta meg beszámolóját.

amelyet kaptunk, bizonyos tanulságokat levonjunk. A legfőbb tanulság az ,hogy a természet mostoha viszonyai, az időjárás szeszélye elleni sikeres küzdelmekre nem vagyunk félkészüké sem agrobiológiai, sem agrotechnikai, sem pádig szervezési-igazgatási szempontból. Kisérletügyünk nem tart lépést a fejlődéssel és ami a döntő, elszakadt a gyakorlati munkától, az élettől, a termeléstől. A tavalyi fagy és aszály súlyos hatása mutatja, hogy mennyim tűrhetetlen az, hogy növénynemesitőink elha- , nyagolják a faggyal és szárazsággal szemben ellenálló növényfajták kitenyésztését és meghonosítását. Mezőgazdasági termelésünk vetőmag- anyaga nem megfelelő, leromlott, silány és a felújító munka nem kielégítő. Köztudomású, hogy terméshozam tekintetében valahol hátul, tizenhetedik helyen kullogunk a világban. Amig nem tetem tünk gyökeres fordulatot az agrobiológiai tudományos munkában és széles alapon, a micsurini agrobioló- gia útjain hozzá nem fogunk a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásához, nem tudunk úrrá lenni a természet elemi erői felett, mindig ki leszünk tere az időjárás viszontagságai okozta súlyos károknak.

Nem szabad megismétlődni annak sem, hogy alapvető agrotechnikai kérdésedben a termelést irányító szakemberek között a legellentétesebb nézetek nyilvánuljanak meg, ami gyakran lehetetlenné teszi a szükséges agrotechnikai intézkedéseket.

Ez történt a múlt tavaszi fagykárok idején és a teljes bizonytalanság megismétlődött az agro- nómusok körében a kései, a téli gabonavetések kérdésében. Az őszi búzavetésben bekövetkezett nagyarányú elmaradásban nem kis szerep© van annak, hogy az ogronó- musok és egyéb növénytermelési szakemberek nagyrész© az őszibúza kései vetése ellen foglalt állást. Mezőgazdaságunk fejlődése, a kitűzött termelési feladatok megvalósítsa és nem utolsósorban a természet mCätoha viszonyai elleni sikeres küzdelem parancsoltán megköveteli, hogy a magyar mezőgazdaság szakemberei, tüdősek, agronómu- sok, kísérleti vezetők és élenjáró termelők, az agrotechnika alapvető kérdéseiben Micsurin, Viljamsz, Liszenko tanításai és a szovjet tudomány legújabb eredményei alapján egységes és határozott álláspontot alakítsanak ki. Olyan álláspontot, amely nem hátráltatja, hanem elősegíti a felmerülő nehézségek leküzdését.

A tavalyi nehézségek leküzdésére irányuló munkában kiütköztek a tanácsok mezőgazdasági apparátusának, a megyei és a járási osztályoknak a hibái és gyengeségei is. A mezőgazdasági osztályok magas létszámuk ellenére sem tudták kellőképpen biztosítani az őszi mezőgazdasági munkák, a szántás- vetés sikeres végrehajtását, nem tudták legyőzni a nehézségeket. Az apparátus nehézkes, lassú. Munkája nem elég szakszerű. Sok esetben elferdítik, rosszul alkalmazzák a helyes intézkedéseket.

— Komoly tanulságokat kell levonni a tavalyi tapasztalatokból az AMG-nelc és az pgyeä gépállomásoknak is — szögezte le Nagy Imre elvtárs. — Bosszúi szervezték meg a munkát, hibák voltak a gépeli: kihasználása és karbantartása, valamint a traktorosok bérezése körül. Nem megfelelő a gépállomások viszonya a termelő- szövetkezetekkel ; a gépállomások nem éreznek kellő felelősséget a termelési eredményekért. A fegyelem lazasága, az agrotechnika, a műszaki és politikai vezetés ziláltsága fő tényezői voltak jelenlegi nehézségei almok. Az elmúlt esztendő kemény lecke volt állami gazdaságain],-, termel őszövetkozete- ink, azok vezetői és dolgozói, valamint az egyéni termelők számd-a egyaránt. Az a tény azonban, hogy szép számmal vannak álhuni gaz daságók, termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok, amelyek jó, sőt kiemelkedő termelési eredményeket értek el és az őszi szántási-vetési tervüket is teljesítették, mutatja, hogy ahol a jó gazda gondosságával, a korszerű agrotechnika széleskörű alkalmazásával, jó munkaszervezéssel, határidőre végezték el a mezőgazdasági munkákat, ott az eredmény nem maradt el. Sikeresen leküzdötték az elemi csapások, az időjárás viszontagságai káros következményeit és jól felkészültek a tavaszi munkára is.

Megnövekedett feladatok

— Az elkövetkező hetekben, hónapokban az eddigi tavaszi munkáktól elLérő rendkívüli feladatokat kell megoldani, ami kék ségtelenül rendkívüli erőfeszítéseket, jobb szervezést, irányítást, ellenőrzést és minden termelési tényező teljes latbavelését követeli. A mezőgazdasági feladatokat a következő sajátosságok jellemzik:

1. Lényegesen több talajmun- kát kell elvégezni, mégpedig úgy, hogy a többletmunka nem a tavaszi munkák egész időszakára elosztva, hanem február végén és március első felében jelentkezik. A gyorsaság általában döntő tényező lett az idei tavaszon.

2. A tavaszbúza vetésterülete csaknem megtízszereződik. Ez minden szektorban és az ország egész területén új feladat s a munkaszervezésben és az agrotechnikában új kérdések megoldását teszi szükségessé.

3. Fel kell készülni tehát arra, hogy — főleg márciusban — minden egyéb feladat mellett elvégezzük a hatalmasan megnöve- kedelt szánlási, talajelőkészítési munkákat és a tavaszbúza vetését.

4. A munka torlódása miatt

rendkívüli jelentősége van a határidők pontos betartásának. Kedvezőtlen időjárás.esetén a határidők betartásának fontossága még növekszik. Ha nem tartjuk be a batáridőket, akkor az idő rövidsége és a munka megnöveltedet! mennyisége miatt összetorlódó feladatokat nem tudjuk megoldani.

5. Végül az idei tavaszon a szokásosnál jóval több gondot és. munkát kell fordítani a növény- ápolásra, az őszi vetések felerősítésére, továbbá a fagy vagy a kártevők okozta vetéskiesés pótlására.

Nagy elvtárs ezután rátért az előttünk álló legfontosabb feladatok ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb és legsürgősebb feladat a szántás, a talaj előkészítése. — Tudjuk — folytatta —, hogy a. talajnak, mint termelőeszköznek egyéb termelő- eszközöktől eltérően az a sajátossága, hogy helyes felhasználás melleit ■ termelékenysége nem csökken, ellenkezőleg, növekszik. Az a módszer, amely a, talaj termőképességének növelését biztosíthatja, a helyes talajművelés, a korszerű talajelőkészítés. Az idei tavaszon

■a jelentős Ivriiiéaiyklesés pótlásában dö ílő jelentősége van ia lioldaukénti hozam maximális foltozásának. Ennek legfontosabb eszköze a jó la- lajnninka, az okszerű íalaj- előkészüés.

A lavaszbúzánál az okszerű talajelőkészítés döntően befolyásolja a terméseredményeket De így van ez egész növénytermelésünkben.

— A morzsalékos talajszerkeze- tet, amely a termelékenység alap- feltétele, jó traktormu.nkával lehet és kell biztosíbxai. Ilyen módon növénytermelésünk eredményei döntően attól függenek, hogy milyen talajmunkát végeznek a gépállomások.

Az ÁMG munkájáról

— A kormány a gépállomások munkájának megjavításáról hozott határozatával minden felléle- lét megteremtette annak, hogy a gépállomások megnövekedett termelési és műszaki feladataiknak teljes mértékben megfeleljenek hogy a tavaszi talaj műnk áltat kellő időben és a kívánt jó minőségben elvégezzék.

— Az ÁMG feladata a téli idényben az erő- és a munkagépek javítása volt. Meg kell állapítani, hogy komoly lemaradás van, különösen az erőgépek generál- javításában. A ka tár idő február 28.

Az ÁMG vezetésének fő feladata az erőgépeit generál- javításának határidőre és jó minőségben való elvégzése.

Az ÁMG másik feladata az volt, hogy az ősszel elmaradt mély- szánlásból minél többet pótoljon és ezzel csökkentse a gépállomások előtt álló tavas,. lalájulunk ák mennyiségét, elejét vegye

a tavaszi munka torlódásának. Annak ellenére, hogy az időjárás általában kedvezett a szántásnak, az elmaradás pótlásáért alig történt valami. Az ÁMG felelőtlen, hanyag és tehetetlen régi vezetése, szervezeti ziláltsága, a nagyfokú lazaság az állami fegyelemben és a munkafegyelemben, nem utolsósorban pedig az ellenőrzés hiánya akadályozta az ÁMG előtt álló feladatok eredményes megoldását. Az ÁMG-ben még meghúzódó ellenséges elemek, az éberség hiánya következtében mindezt kihasználhatták.

Az ÁMG vezetéseitek s természetesen magának a földművelésügyi iniaiszlérhim t.ik is egyik legégetőbb feladata a talaj munkák, elsősorban a szántás ütemének maximális meggyorsítása, a napi teljesítmények megsokszorozása. Ennek útja — a gépjavításod meggyorsítása révén az egész traktorpark mielőbbi nuisiká- IKiállítása és kapacitásinak teljes kihasználása- E feladatok megvalósításában döntő szerepe van a gépállomások szervezeti és műszaki felkészültsége alapos ellenőrzésének, a tavaszi szemlének. Ennek megszervezésére igen nagy gondol kell fordítani, hogy valóban hatékony legyen, feltárja a hibákat és hiányosságokat, hogy ne váljon formálissá, ne bürokratikus, papírellenőrzés legyen. A gépállomások munkájában tapasztalt súlyos hibák és hiányosságok oroszlánrésze abból származott, hogy nem voltak megszervezve, vagy csak nagyon lazán működtek az állandó traktorosbrigádok. Ebből világosan következik, hogy a tavalyi súlyos hibákat elkerülni csak akkor lehet, ha ebben a kérdésben döntő változás következik be.

— Az ÁMG-nek, mint a mezőgazdasági termelés fejlesztése és szocialista átalakítása leghatékonyabb állami szervének legnagyobb hiányossága az, hogy eddig nem tudott szoros termelési, technikai és politikai kapcsolatot teremteni a termelőszövetkezetekkel, hogy elszakadt tőlük — hangsúlyozta Nagy elvtárs. A gépállomások és a termelőszövetkezetek jő kapcsolatának megteremtésében nagy jelentősége van a gépállomásokról szóló minisztertanácsi határozat mellékleteként kiadóit szerződésmintának. A szerződés döntő jelentősége abban van, hogy nemcsak érdekeltté teszi a gépállomást a termelőszövetkezet termelési eredményeiben, hanem felelőssé is teszi érte.' Ezzel, az .eddigivel szemben jelentősen megnöveke- delt a gépállomás agronótmisá- nak szerepe, aki nem vcsak a gépállomás gépi munkája agrotechnikai előírásának betartásáért felel, hanem a termelőszövetkezel termelési terveinek telj esi léséérl is. *

A gépállomások csak akkor tudnak megfelelni azoknak a

, , (Folytatás a 2. oldaton.)

Nagy Imre elvtárs beszéde