Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-24 / 46. szám

« ViUúAsawlc Hifit 1953 február 24., kedd Országos értekezlet a tavaszi munkákról (Folytatás az 1. oldalról.) ja, hogy a mezőgazdaság irányító szerint csávázott vetőmag kerül jogos várakozásoknak, ame­lyeket a párt és a kormány támaszt munkájukkal szem­ben, ha ezekre a feladatokra széles körben mozgósítják a gépállomások dolgozóit. , A tavaszi talajmunkák igen nagy részét igaerővel kell .elvé­gezni, egyrészt azért, mert a leg­nagyobb arányú elmaradás az őszi mély szántásban az egyéni gazdaságoknál van, másrészt, mert erőgépeink kapacitásának legteljesebb kihasználása sem ele­gendő a talajmunkák gépierővel való elvégzéséhez. Ebből világo­san következik, hogy az igaerőt a talajtnunkákra kell összpontosí­tani és elejét kell venni annak, hogy a fuvarozás, piaci szállítás, vagy egyéb, elvonja az igaerőt a mezőgazdasági munkától; A helyi tanácsoknak szigorúan végre kell hajtani az erre vonalkozó rendel­kezéseket Műveljünk meg minden talpalatnyi földet — A tavaszi mezőgazdasági mun­kák fő szempontja: minden talpalat­nyi föld megművelése — hangsú­lyozta Nagy elvtárs. — Bár a föld kötelező megművelésére vannak ren­delkezésiek, mégsem könnyű a fel­adat megvalósítása, mert nemcsak a birtokban, tulajdonban vagy ha­szonbérben lévő területeket kell megművelni, hanem az úgyneve­zett tartalékterületeket, a parlagon fekvő és gazdátlan földeket is. A fő feladat itt a helyi tanácsokra hárul, amelyek kötelesek gondos­kodni a hasznosításról, elsősorban úgy, hogy a tartalékterületeket a termelőszövetkezetek közös föld- állományához csatolják. Azok a 1 ©r- meiőszövetkezetek, amelyek az idei tavaszon tartalékföldeket vesznek át művelésre, a gépállomások részéről előnyben és kedvezményben része­sülnek. — A tarbalékföldek hasznosításá­ban fontos szerepük van a földmű- vesszövetkezeteknek, amelyek egy­részt házi kezelésben gondos­kodnak a föld megműveléséről, fő­képpen azonban kishaszonbérletbe adják. — Meg kell állapítani, hogy )nind a két területen nagy az elma­radás. — Tavaszi mezőgazdasági mun­kánk másik fontos kérdése a balaj- erőutánpótlós, a trágyázás. Itt a a feladatok a következők: 1. Az istállótrágya leggondo­sabb kezelése és leggazdagságosabb felhasználása; 2. azokon a földeken és azon növényeknél való felhasz­nálása, amelyeknél a leghatékonyal - ban értékesül; 3. elsősarban alaptrá­gyázásra való felhasználása; 4. az istállótrágya mennyiségének és mi­nőségének elégtelensége miatt fo­kozottabban kell műtrágyát hasz­nálni. — A trágyakihordásnál jelentős elmaradás van. Számtalan terme­lőszövetkezetben és állami gazda­ságban állítólagos fogathiány mi­att nem hordják ki a trágyát. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fogják beszántani, nem kerül idő­ben A talajba és a szél meg az eső miatt nagyarányú tápanyagveszte- ség éri. A rossz szervezés, nem pedig a fogathiány az oka a trágya- kihordásnál mutatkozó elmara­dásnak. Ezen jobb szervezés­sel sürgősen változtatni kell. — A vetéssel, mint a tavaszi mezőgazdasági munkák központi fel­adatával kapcsolatban, először a vetőmag biztosításával kell foglal­kozni. Mind a lernjelő zövetkezeíek- néí, mind az egyéni gazdaságoknál az az alapelv, hogy minden nü- vényféleség vetőmagját a terme­lők adják, A tapasztalat azt mutat­szervei lebecsülik a. tavaszi vető­magszükséglet "biztosítását. A ta­nácsok és a termelőszövetkezeti ve­zetők nem veszik észre, pedig a szemük előtt megy végbe, hogy a tavalyi gyenge termés következté­ben kialakult magas piaci árak spe­kulációs útra terelik a vetőmagot. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem fedezi majd a vetésterv tel­jesítéséhez szükséges mennyiséget. A termelőszövetkezeti elnökök és a helyi tanácsok végreha- tó bizottságai haladéktalanul gondoskodjanak a tavaszi vető­mag biztosításáról szóló hatá­rozatok pontos végrehajtásáról, szigorúan ellenőrizzék az erre irá­nyuló munkát és ahol visszaélést, vagy mulasztást állapítanak meg, foganatosítsák az előírt büntető rendszabályokat. — A népi demokratikus állam a szerződéses termeltetésnél szoká­sos vetőmag biztosításán túlmenően a tavaszibúza-vetőmag biztosításá­hoz nagy segítséget ad, elsősorban cseretermény ellenében. Minden ter­melőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó parasztnak elsőrendű érde­ke, hogy meglegyen a szokásos ke­nyérgabona vetése, hogy a tavalyi kiesést az idén pótolja. Kormányunk közbenjárására a Szovjetuniótól megkaptuk a szükséges tavaszbűza-vetöma- magot, amellyel hiányzó ke­nyérgabona-vetésünket pótol­hatjuk. Az állaim ezzel a segít­séggel a legnagyobb gondtól, a toenyérgondtól szabadítja meg a termelőket, amikor elsősor­ban más termények ellenében, megállapított kulcs szerint, csere formájában rendelkezé­sükre bocsátja a szükséges ta- vaszbúza-vetőmagot. A cserére vonatkozó utasítások bár elkésve, de kimentek. Végrehajtá­sukban azonban súlyo? hibák van­nak és veszélyes elmaradás mutatko­zik. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tavaszbúza cseréje. nem bonyolódik le időben, a termelők nem jutnak vetőmaghoz, az állam pedig osene- terményhez. A földművelésügyi mi­nisztérium és a helyi tanácsok min­den késedelem nélkül azonnal fog­janak hozzá a csere lebonyolításá­nak megszervezéséhez. Minden ter- melőszövetkeeettel és dolgozó pa­raszttal napok alatt meg kell ‘ál­lapodni és a cserét a helyszínen azonnal le is kell bonyolítani ad- sza-neeze alapon. Az ellenség bizal­matlanságot próbál kelten i a cse­rével szemben, azzal a híreszteléssel, hogy a csereterményért a termelők nem vetőmagot, hanem pénzt kap­nak vetőmag vásárlására. Az el- Tenséges hírverést azzal be l meg­cáfolni, a termelők bizalmát azzal lehet és kell megnyerni, hogy cee- reterményük ellenében azonnal, ter­mészetben megkapják a tavaszbúza- vetőmagot. Jó szervezéssel, a me­zőgazdasági osztályok, valamint a tanácsok végrehajtó bizottságának mozgósításával március 1-ig biz­tosítani kell a csere gyors és sikeres lebonyolítását, mint a tavaszi ve­tés egyik legfontosabb feltételét. Tisztában kell leírni azzal, nogy a feladat sikeres megoldása néhány nap jálszervezett és fegyelmezett munkáján múlik. Jó előkészítést, korai vetést Nagy elvtárs erratán a vetőmag előkészítésének jelentőségéről be szélt. — Mivel az idén a hozam kérdése fokozottabban előtérbe ke­rült, sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vetőmag előkészítésé nek agrotechnikájára — mondotta. — Nagy igazság van abban a köz­mondásban, hogy aki ocsút vet, szemetet arat. Az agronómusoknak órezniök kell a felelősség súlyát, amely a helyes agrotechnikai sza­kaijuk betartásáért rájuk hárul. Ne­kik kell biztosítaniuk, hogy csakis megfelelő minőségű te a szükség jön a földbe, hogy a vetőmag tisztítása terén betartsák a szigorú követelményeket és á tisztítást a külső munka megindulása előtt be­fejezzék. A termelők között a legszéle­sebb körben ismertetni kell a tavaszbúza agrotechnikáját, amelynek alapelve: a magnak minél előbb földbe kell ke­rülnie. A .vetés ideje február vége, már­cius eleje. Mivel a tavaszbúza te- nyészideje rövid, siettetni kell az érést. Ebből a szempontból fon- |tos a talajkiválasztás és a talajelő- készités. Jobb talajelőkészitéseel és jó vetőágy készítésével kell pó­tolni az őszi szántás előnyeit. A nagyobb hozam elérésére kívánatos, hogy géppel, sűrűn, keresztsoro- san vessünk. — Más növények vetésének elő­készítésére is fokozottabb gondot kell az idén fordítani és a ren­delkezésre álló időt jól ki kell használni. Különösen a tavaszi árpa vetését kell szorgalmazni. Nagy és fontos feladat a naprafor­gó, a tengeri vetése és a burgonya ültetése. Erre különösen fel kell készülni. Napraforgónál és bur­gonyánál a vetőmag beszerzése a fő feladat, számolva azzal, hogy a kialakult magas spekulációs árak a piac felé húzzák a vetőmagot. — Az agrotechnikai intézkedések mellett döntő súllyal esnek ' latba azok a szervezeti rendszabályok, amelyeknek biztositaniok kell, hogy a vetésiek a minisztertanácsi hatá­rozatban előirt határidőre országo­san befejeződjenek, hogy a me­gyék, járások és községek vetés­tervüket hiánytalanul teljesítsék. A földművelésügyi minisztérium és a tanácsok végrehajtó bizottságai fe­lelősségük tudatában, felszámolva a munkájukban még meglévő laza­ságot, erélyesen, ingadozás nélkül, az állami fegyelem és az állam- polgári kötelességek betartatásával és betartásával szigorúan szerez­zenek érvényt a kormány és az állami főhatóságok rendelkezései­nek. — A tavaszi mezőgazdasági mun­kák szerteágazó feladatai közül, méreteinél és fontosságánál fogva ki kell emelni a szélesebb értelem­ben vett növényápolást, főképpen mint időrendben első feladatot, az őszi vetések ápolását, a gyomirtást lés a legelőgondozást. Lehetőleg mi­nél nagyobb területen már mast végezzék el az őszi kenyérgabona­vetések fejtrágyázását. A ritka ve­téseket helyes felülvetni, főkép­pen az évelő takarmánynövények­kel. Ahol a talaj felfagyott, ott hengerelni kell, mihelyt a föld ál­lapota lehetővé teszi. A gyomirtás lényegében már a fa Jaj és a vető­mag előkészítésével kezdődik e ar­ra később is nagy gondot kell fordítani. A nők munkájának nagy jelentőségéről — Az előttünk álló tavaszi me­zőgazdasági feladatok sikeres meg­oldásában fontos szerepe van a munkaszervezésnek, a munkaerő biztosításának — hangsúlyozta Nagy elvtárs. — A múlt évben szemtanúi voltunk, hogy állami gazdaságokban és termelőszövetke­zetekben milyen súlyos gazdasági károkat okozott a munkaerővel való helytelen gazdálkodás. De mostaná­ban is gyakran halljuk, hogy ter­me! őszövetkezebek munkaerőhiány­ról panaszkodnak, holott rossz munkaszervezésről van szó. A munkaerő valóságos kin­csesbányája van a termelő­szövetkezetekben, csak éppen nem veszik észre. Pedig a nőknek a termelésbe való be­vonásával minden nranka- erőprobíémái uiegoldba ittak. A nők mellőzése komoly anyagi veszteséget jelent a termelőszö­vetkezeteknek, mert a gyakorlat­ban már bebizonyosodott, hogy. nemcsak felveszik a versenyt a férfiakkal, hanem számos ter­melési ágban, főképpen az állat­tenyésztésben, sokkal ügyesebbek, eredményesebben' dolgoznak, szin­te nélkülözhetetlenek. — Állami gazdaságainkban és gépállomásainkon is hasonló a helyzet. Itt is gyakran munkaerő­hiányról panaszkodnál!, holott itt is rossz munkaszervezésről van szó. Elmaradás van mind a gép­állomásokon, mind az állami gaz­daságokban, mind pedig a terme­lőszövetkezetekben a növényter­melő-, fogatos- és traktorosbrigá­dok szervezésében. Ezt sürgősen pótolni kell. A hibák és mulasz­tások gyors és eredményes kikü­szöbölése szempontjából az álla­mi gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben is döntő jelen­tősége van a tavaszi munkákra való felkészülést ellenőrző szem­léknek. E szemlék sikeréért a mi­niszter személyesen felelős s biz­tosítani kell, hogy valóban fel­tárják a hiányosságokat s így gyorsan kiküszöbölhessük azokat. — A munkaszervezet alapja a munkafegyelem. Éneikül nagy­üzemben, termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban eredmé­nyes • termelőmunkát folytatni nem lehet. Állami gazdaságaink, de elsősorban termelőszövetkeze­teink tavalyi gyenge gazdasági eredményeiben dönlő szerepe volt a sok fegyelmezetlenségnek. E téren gyökeres változást kell lét­rehozni. Az alapszabályban le vannak rögzítve a , fegyelmezés módjai. A termelőszövetkezet ve­zetősége az elnök, a brigádve­zetők kötelesek élni ezekkel a jo­gokkal a tagság érdekében. A restek©!, dolftgkerülőket, a közösség nyakán élősködőket, akik a többiek munkáját is hátráltatják és bomlasztják a termelőszövetkezetet, lia a fe­gyelmezés és büntetés nem segít, ki kell zárni a szövet­kezetből. Ez persze nemcsak a vezetés, hanem az egész tagság feladata is. — A tlép állama, amely annyi áldozatot hoz a termelőszövetkeze­tek helyzetének javítása, gazdasági megszilárdítása érdekében, elvárja, hogy a termelőszövetkezetek a mun­kafegyelem megszilárdításával, ter­méseredményeik növelésével foko­zottabban járuljanak hozzá mező- gazdasági terveink teljesítéséhez. A tanácsok feladatai A tavasa munkák nagy próbára teszik helyi tanácsainkat. Jól fel kell készülniük a feladatok ellá­tására, a végrehajtás irányítására és ellenőrzésére. Ahhoz, hogy felelősségük tudatában feladatai­kat jól elláthassák, hogy ne valami­lyen helytelenül értelmezett, az or­szágos érdektől eltérő, vagy azzal szembenálló helyi érdek képvise­lőivé .váljanak, hanem a népi de­mokratikus áldani helyi végrehajtó szervei legyenek, erőteljesebben, fo­kozottabban 'kell harcolniok az ál­lami fegyelem megszilárdításáért. A tanácsoknak, mint a köz- pou'.i államhatalom helyi szerveinek, fcltéthnül ér­vény} kell szerezniük a tör­vényeknek, a kormány és az állami főhatóságok rendelke­zéseinek, biztositaniok kell az állampolgári jogok melleit a kötelezettségek teljesítéséi is. Helyi tanácsainknak feladataik el­látásához nagy segítségre van szük­ségük. A minisztriumok csökkent­sék a lehető legkisebbre az egy­mást keresztező ée zavartkettő uta­sítások számát és terjedelmét, to­vábbá lényegesen korlátozzák az egymás sarkát taposó központi in­struktorok és ellenőrök kiküldését — mondotta Nagy elvtárs, — Az aduból jövő segítség adva van a tanácsok számára, csak ki kell nyújtani érte a kezüket. Ott vannak a mezőgazdasági állandó bi­zottságok, ott vannak a jól' működő termelőszövetkezetek és gépállomá­sok, amelyekre nyugodtan támasz­kodhatnak helyi tanácsaink. Ott vannak a termelőmunkában kitűnt dolgozó parasztok, akik sok segítsé­get tudnak nyújtani tanácsainknak, csak bátrabban kell őkét tevonni a munkába. A szocialista versenyről — Hatalmas lendületet adhat és kell is, hogy .adjon a munká­nak a szocialista verseny, mely­nek kibontakoztatására ezideig vajmi keveset tettek a földmű­velésügyi minisztérium és a ta­nácsok — állapította meg Nagy Imre. A mezőgazdasági dolgozók széles tömegének a unnia­versenybe - való bevonása nagyban hozzájárni ahhoz, hogy a megnövekedett Di­adalokat határidőre jól elvé­gezzük. Az állami, szervezeti és igazgatási léren foganatosított rendszabá­lyoknak egybe kell kapcsolódniok a dolgozók lelkes niimkaverse- nyével,' április 4-re, legnagyobb ünnepünkre, felszabadulásunk tiszteletére történő felajánlásai­val. A dolgozók részéről már történlek kezdeményezések. Fel kell karolni ezeket, hogy a sok helyi kezdeményezés és felajánlás végül is hatalmassá növekerjgtt országos mezőgazdasági szocia- . lista, ni unkaversenyben egyesülve, motorja legyen a tavaszi mező- gazdasági munka sikeres elvég­zésére irányuló nagy erőfeszíté­seknek. í i — Egyetlen pillanatra se le­vesszük szem elől — folytatta —, hogy amikor dolgozó népünk bő­ségesebb ellátására, az ország jö­vőévi kenyere biztosítására, a ta­vaszi mezőgazdasági munkák hi­ánytalan elvégzésére, messzeme­nő gondoskodással és körültekin­téssel készülünk, az ellenség nem alszik, nem vár ölhetett .kézzel. Az ellenség is készül. A rémhír- terjeszlés, a hazugság, a rágalom és megfélemlítés legaljasabb esz­közeit is igénybe veszi, hogy gá­lád terveit keresztülvigye. Nyitóit szemmel, éberen kell tehát jár­nunk, hogy idejekorán felismerve az ellenség szándékait, meghiúsít­hassuk azokat Az ellenség pró­bálkozásai mini eddig mindig, most is kudarcot vallanak. Meg­törnek dolgozó népünk józansá­gán, hazaszeretetén, a népi demo­kráciához való hűségén. — Külső és belső ellenségeink­re súlyos csapást mérünk, ,ha si­keresen elvégezzük a tavaszi me­zőgazdasági munkákat önökön, a mezőgazdaság vezetőin, a terme­lés szakemberein és élenjáró dol­gozóin múlik elsősorban, hogy ez így is legyen. — Jöjjenek tehát a tettek, ame­lyek minden szónál ékesebben beszélnek! Ki-ki a maga helyén, legjobb tudásával és képessegé­vel végezzen minél jobb munkát és aki;or a kormányunk és pár­tunk által elénk tűzött feladato­kat minden bizonnyal sikeresen meg fogjuk oldani — fejezte be beszédét a megjelentek lelkes íapsa közepette Nagy Imre elv- társ.

Next

/
Thumbnails
Contents